Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

1901. augusztus 11.

II. Melléklet a „Zemplén' 32. számához.

8-ig vétetnek fel. Az előadások szeptember 11-én kezdődnek. Tudakozódásokra készséggel ad felvilágosítást úgy a főgimn., mint az akad. igazgatói hivatal.

— Hives kánikula. A szerdai nagy eső után, mely égi áldás volt a szomjas földnek, rajta és benne az egész Tokaj-Hegyalja szőlei- nek is, úgy lehűlt a levegő, hogy a hives, szeles időben, kivált esténkint, felülik az őszi kabát.

— Villámcsapás. Páczin községben f. hó 2-án nagy égiháboru volt, mely délután 6—7 óra között nagy jégesővel* és hatalmas záporral járt. Az iszonyú vihar a házfedeleket megrongálta, a jégeső pedig a veteményekben okozott nagy kárt. A villám egy istállóba csapott s ezenkívül egy lakóházat is elpusztított. Emberéletben, szerencsére, kár nem esett. r. 1

— Eljegyzés. Keleti Jenő, a „Kegyelet“ temetkezési vállalat társtulajdonosa, eljegyezte Havas Erzsikét Rimaszombaton.

— Arató-ünnep. A régi jobbágyság idejéből való patriárkális ünnepség szintere volt f hó 4-én Andrássy Gyula gróf mező-zombori uradalmában a Teleky László tiszttartó udvara. A régi időből való jelenet, a mikor még nem dúlta fel a szociálizmus a romlatlan nép lelkét, a mikor még gyermeki szeretettel vette körül a falu népe földesurát, a ki annak szivvel-lélekkel apja volt; bújában, bajában, örömében, vigalmában részt vett; intézte, vezette faluját s öregek, ifjak megelégedett akaraterővel segítették földesurokat munkájában, nemzeti, hazafias célja elérésében. Még a régi időkben is az arató-ünnep tartozott a nép legszebb, legmagasztosabb ünnepei közzé. Ezt az ünnepet eleveníti lel évenként Teleky László m.-zombori tiszttartó, az édes anyaföld ünnepét, melyen az Tsten áldásán a föld gyermekei iirokkal együtt örülnek, s melyet együttesen, egy akarattal ülnek meg s ünnepelnek közösen. Egv cél, egy fáradtság, a gazda és munkás háiafohásza a Mindenhatóhoz. F. hó 4-én, vasárnap délután, 130 pár arató vonult fel zeneszóval, a hagyományos s igazán Ízléssel összeállított „koszorúival a tiszttartói lakba. Férfiak, nők, asszonyok, leányok felpántlikázott gerelyével, s más feldíszített eszközeikkel. A szeretett gazda, felköszöntetése után, együtt tartott munkásaival. Az udvarban estig tartott a jókedv, a tiszttartó leánya az aratóleányok sorában vígan és kedvvel járta a táncot, a gazda az öregekkel szívesen koccintotta a pohárt. Alkalmi dolog ennek emlékezése. Ezt Teleky tiszttartó munkásaival évenként teszi meg, s aratói, kik szeretettel és tisztelettel veszik körül évenként, találják meg nála a munkással szemben tanúsított jóakaratot, becsülést. — Ma, midőn a földmivelés- ügyi minister körrendeletében eleveníti fel az arató-ünnepek országszerte való megtartását, igazán igy kell felkiáltanunk: „Sok ily uraságot, sok ily gazdatisztet, s akkor munkásnépünk megelégedett, boldog lesz, mint a hogy régen is az volt!“ I. E.

— Dedósok vizsgálata. A sztropkai kisdedóvóban f. hó 7-én tartották meg az évzáró vizsgálatot Az eredmény igen szép. Öröm volt nézni az apróságokat, mint adták elő a változatosságban gazdag vizsgálati sorrendet. Az óvó felügyelője a felmutatott szép eredményért Ho- dermárszky Krizántné óvónőnek a vizsgálat befejezésekor szép szavakkal mondott elismerést és kérte, hogy a jövőben is hasson oda, hogy édes magyar hazánk anyanyelve mentői sikeresebben oltassék be az apró szivecskékbe.** A dicséretre méltó szép eredménynek fül- és szemtanúi voltak mindazok, kik a magyarosítást szivükön hordják. Mindazok a gyerekek, kik rendesen jártak a dedóba, pompás feleleteket adtak magyarul és jutalomban részesittettek. Délután a nap örömére gyermek-mulatságot rendeztek a boldog kisdedeknek, vig cigányzene mellett. .. r. 1.

— Öngyilkos aggastyán. Az öreg Gecse József 78 éves öreg ember volt. Csendes topo- gással méregette végig naponként a bodrogközi Őrös falu poros utcát. Csendes megnyugvással várta Őrös istenadta örege a leghatalmasabb ka szást, a ki nem könyörül senkin, legyen az gaedag, vagy szegény, hatalmas, vagy együgyü, fiatal, vagy vén. E napokban aztán hogy hogy nem, azon vette magát észre a jó öreg, hogy szemei gyengülni kezdenek. Gyengülnek, gyengülnek, mindég sötétebben látja a szép napot, miglen egyszer csak elsötétedik előtte minden, összefolyik előtte a szép mező, lombos, árnyékos, zöld fák képe, a ragyogó nap, fényes csillag — megvakult Nagyon elkeserítette a jó öreget ez az Isten csapása. Nem tudott belenyugodni a változhatatlanba. Egy reggel aztán

• Ugyanakkor, hál’istennek, hozzánk csak az eső jutott el jég nélkül, úgyszintén aug. 7-én is egész nap tartott pompás esőnk volt. Szerk.

•* Íme: Sztropkó is mily szépen magyarosodik 1 És ezt és a többi hasonló szép eredményt is csak azok nem látják, kik strucc-politikát folytatnak a szegény szláv ajkú »ép szellemi gondozásában. Szerkóit találták egy padlásszegen eltorzult arccal, kidüledt szemekkel. Felakasztotta magát, (wj.)

— Léghajós orosz tisztek vármegyénkben F. hó 7-én Cz.-Hosszumező és N.-Kemencze községek között, a szinnai járás területén, két orosz katonaruhába öltözött léghajós tiszt szállott le. Tudósítónk arra utaztában beszélt is velők, s elmondották, hogy aznap reggel 9 óra után szálltak fel Varsó mellett és kedvező széllel esti 8Va órakor értek Krajnyánkra.

— Mi szükséges minden hölgynek?

Szép, tiszta, üde arcbőr. Ez a legkönnyebben és legbiztosabban az egész világon elismert és kedvelt Földes-féle Margit-krémnek használata által érhető el. E törvényesen védett arckenőcs sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a szep- lőt, májfoltot, pattanást és az arc mindennemű ttsztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ráncokat kisimítja és az arcnak finom fiatal, rózsás srint ad. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon és minden gyógyszertárban. II.

— A Tisza halottja. K-Czigándról hja

levelezőnk, hogy ott f. hó 6-án temették nagy részvét közt Drienka Mihályt, a kis-czigándi határ felmérésénél működött azt a jeles 25 éves ifjú kataszteri segédmérnököt, a ki még folyó hó 2-án, fürdés közben, a Tiszába fúlt. A temetést nt. Páricsy József ref. lelkész és Melkó István s.- lelkész végezték, megható és szivhez szóló tanításaikkal mindketten könyekre fakasztották a nagyszámú gyülekezet szivét rl.

— Csodagyermek. A napokban egy újdonsült fiatal férj utazott fel a fővárosba. Kettős megbízatást akart elintézni. A hosszú lábú gólya közeledett a háza felé s igy gyermek-kelengyét akart vásárolni. Azon kívül valami szőnyegre is volt szüksége. Útközben eszébe jutott, hogy nem tudja a szőnyeg méreteit, sürgönyözött tehát haza a sógornéjának a méretekért; egyúttal pedig kérte, hogy tudassa a felesége hogylétét is. Azalatt otthon váratlanul megérkezett a gólya. A sógorné izgatott is volt, meg egy sürgönyben is akarta tudatni a boldog apával úgy az áldást, mint a szőnyeg méreteit. így történt hát, hogy a boldog apa ezt a sürgönyt kapta;

X. Y. urnák Budapesten.

Feleségednek ma délben gyönyörű fiúgyermeke született. Négy méter hosszú, három méter széles. Margit csókoltat.

Irodalom.

A Nagy Képes Világtörténet, melynek 125 füzete, most jelent meg az ángol reformációnak Wiklef, Herthord és Cranmer noveitől ragyogó azt szakát adja elő, melyből a királyi egyház fősége és az egyházi javak szaku- lanciója alakult ki. A 12 kötetős nagy munka szerkesztője Marczali Henrik dr. egyetemi tanár. Egy-egy kötet ára díszes fólbörkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt Budapest, VIII. Üllöi-út 18. sz.) úgyszintén Lövy A. könyvkereskedése utján Sátoralja-Ujhelyben.

Irodalmi esemény van készülőben, Arról van ugyanis szó, hogy nemzeti irodalmunk összes elhunyt nagyjainak munkái egyöntetű, díszes kiadásban kerüljenek a magyar nemzet kezébe; egyöntetűen, díszesen és olcsón, 55 csinosan kötött, könnyen kezelhető kötetben. Balassá- tól és Zrinyitól Arany Jánosig mindent magába foglal ez a kiadás, a mit költői irodalmunk maradandó becsűt fölmutathat De nemcsak költőink munkáit: Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kemény Zsigmond munkáinak legjavát is. A tMagyar Remekírók“ tehát nagy költőink és íróink olyan áiadása lesz, a milyenre óvtize- tek óta vár a magyar nemzet és arra való, hogy Ólvás- sák, mert elhagyja azt, a mi másod- vagy harihaű-rángu, avagy a mi csupán a tudós kutatót érdekli.' Az eszme, mely a kiadó társulatot e nagy jelentőségű vállalat közrebocsátásánál vezérli, az, hogy lehetővé tegye minden családnak a magyar nemzeti jeles és remek íróinak megszerzését, ép úgy, a hogy a müveit külföldön is a legszegényebb jövedelmű család is legelső sorban a nemzeti klasszikusok birtokába jut. A kiadó Franklin-Társulat e nagy vállalat részletes programmját őszszel fogja közzétenni és ugyanakkor a kiadást megindítani. A hírlapokban néhány nap óta „Képes Remekírók könyvtára“ éim alatt egy vállalat hirdettotik, melynek címe félreértésekre adhat alkalmat. Ily félreértések vagy megtévesztések kikerülése végett hangsúlyozni szükséges, hogy a Magyar Remekírók gyűjteménye csakis a Franklin-Társulat kiadásában jelenhetik meg, mivel ez a társulat ez idó szerint a nagy magyar irók kiadási jogainak kizárólagos tulajdonosa.

Cimbalmozók ügyeimébe, a .Cimbalom-Szalon* fólyóirat Junius és Júliusi száma ismét meglepetést hozott a cimbalmozóknak mert minden egyes száma úgy, össze van vállogatva, hogy a legkényesebb igényeket is kielégítheti s a szerkesztő Erdélyi Dezső cimbalom tanárt csak újabb dicséret illeti a szép és hézag pótló munkájáért. A júniusi szám tartalma : Bús gerlic.ze szállj keletre, A szép fának szép és ága, Ha engem a sir éje föd, Nagy a feje busoljon a ló, Egyszer esik esztendőben, Ripittyum nóta, Csak álom volt és A kis Miczi kupli. A júliusi számból elég ha felemlítjük a Hattyú keringőt melynek szövegét Taksonyi József zenejót pedig a szerkesztő Erdélyi Dezső irta. ezen keringő más oly népszerűvé vált, hogy hangversenyeken is nagy totszéssel énekelik. Ezen kívül Beleznyatól verje meg az Isten, Farkastól pedig a népszerű Tubi csárdást és több ismert és kedvelt népdalt tartalmaz. Előfizetési ára negyedévenként 3 korona ogyes szám ára 1 k. 20 fillér. Előüzethetni lehet a Cimbalom Szalon kiadóhivatalában Budapest Károly-körüt 8 szám.

Jézus társasága. A reformáció terjedése idején Don Inigó Lopez de Recalde, a Loyolák előkelő családjának akkor legifjabb sarja is versengett a lovagság babérjáért és bár ő reá is hatott a szép fegyver és paripa, a vilézsóg dicsősége, párbaj hősisóge és a szerelem kalandja: élénken élt benne a vallásos szellem is. 30 éves korában Pampelona védelménél egy ágyúgolyó szétzúzta jobb lábát, a balt pedig egy rádülő fal törte el. Francia fogságba került. Még mindig katona akart lenni, de már a Krisztusé, szolgálni akart egy szép szüzet, de már az egyházat. így tért a téritők útjára és igy lön alapítója a világhírű Jézus-társaságnak. Erről a társaságról, működéséről, óriási, világra szóló hatalmáról sokat és szépen ir a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 128. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik dr egyetemi tanár. Egy egy kötei ára díszes fólbörkötésben 16 korona: füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelent minden héten egy fűzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Írod. Int Rt. Budapest, Vili., Üllöi-út 18. sz.) úgyszintén Lövy Adolf sátoralja-újhelyi könyvkereskedésében.

CSAHNOK

Mezei Virágok.

Jaj de szép virágok,

Mezei virágok Nyílnak ablakodban,

S a míg őket nézem,

Szivem örömében Sebesebben dobban.

Együtt voltunk . . . együtt,

S ketten összeszedtük Zöldelő hegy hátán,

Gondtalanul téptük,

S felderült a képünk,

Virágok közt járván.

Nincsen a rózsának,

Nagyúri virágnak Ennyi dísze, éke . . .

Itt tündérek járnak,

Ideszállt a nyárnak Egész üdvössége.

Nyíljatok csak nála Kicsiny ablakába Szép szelíd virágok ;

Titeket az Isten,

Nagyobb öröm nincsen,

Véle de megáldott!

(Ungvár-)

Vidor Marci.

&

SzülőföldemenVarannó, aug. 4.

Csodás érzés bűvös varázsa hatja át a lelkem, vahányszor látlak, drága szülőföldem tégedet. . . Olyanféle érzés az, mint a minőt érez a jámbor zarándok, ha a Szentföld Jeruzsálemének a területére lép, — vagy az igazhivő mohamedánus, a mikor prófétája és vallás- alapitója Mekkájába érkezik . . .

Egy hosszú, hosszú év múltán ismét itt vagyok, újból élvezem a viszontlátás örömét, boldogságát. De szivemben ott foglal helyet a bánat, a szomorúság is, a melyet a nemsokára megint beálló elválás előreérzett keserűsége okoz ...

öh, miért nem lehetek mindig a közeledben ? Miért van, hogy csak percig tart az öröm, az uj rálátás, a melyet kínos bunsuvétel és hosz- szú távoliét követ?

Ha én rajtam állana, sohasem válnánk meg egymástól. Azonban a sorsintéző hatalom másképp határozó akaratának engedelmeskedni tartozom s belé kell nyugodnom.

Ám azért én örülök és örülni fogok mindig, a mikor csak eged alatt fogom tudni magam. Mert szeretlek; szeretlek nagyon, véghe- tetlenül. Szeretlek a sok örömért, a sok kellemes és vidám percért és a sok bánatért, szomorúságért, a melyeket itt értem meg először és azután is sokszor.

Kedves, drága vagy nekem; kedvesebb, drágább a világ minden más darab földjénél. Ügy tetszik előttem: a virágod pompázóbb és illatosabb, madárkáid édesebben zengnek, lombos fáid levelei titokzatosabban, sejtelmesebben susognak, mint akárhol másutt. A napod is, mintha ragyogóbb volna, csillagjaid, mintha igézőbben mosolyognának alá, holdad mélyebb ábrándozásba merit, fürge patakod játszibb gondtalansággal lejti tova habjait s enyhe szellőd szebb regét mesél . . .

Az a két kis ház benned, a melyek egyikében egykor életre hozott és dalt zengve ezer csók közt ringatott el kisded bölcsőmben most már csak emlékemben élő jó anyám s a melyik másikában utolsó éveit, napjait élte s haldokolta le hosszan és súlyosan szenvedett apám: igénytelen egyszerűségével vonzóbb, tetszőbb nekem a gazdag városok minden ékes tornyu, cifrázatos erkélyű, káprázatos dombormivü palotáinál . ,,