Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

oly könnyen. Hiszen akkor maholnap a szabad Magyarországon mi, legbuzgóbb hazafiak, is odáig juthatunk, hogy rendőri asszisztentia mel lett fogunk misézni egyedül azon okból, mert némely orosz érzelmű papnak hitsorsosai va­gyunk. Ezeknél a fenyegetéseknél tehát Fel­vidéki urat kissé elragadta a heve. Jogot tehát és igazságot mindenkinek, ki e szabad hazában él. — Mert folytonos rémlá­tás és basáskodó, a világos törvényt lábbal tipró eljárás mellett oda jutunk, hogy mi, kik oly kevesen vagyunk, hogy Széchenyi szerint még az apagyilkosnak is meg kall kegyelmeznünk, elveszítjük barátainkat — minők hazánk ru- thénjei is, — növeljük ellenségeink számát úgy, hogy maholnap a szegény magyarnak az egész világ ellensége lesz. — S ezt tényleg látjuk is. — Az elv az legyen: sokkal jobban, sokkal forróbban szeressük édes magyar hazánkat, mint gyűlöljük annak ellenségeit. Dixi et salvavi animam meam !* Világh, 1901. aug. 8. Petrásovszky Leo, világi lelkész. fi magyar hitszónokí kérdés. Sátoralja-Ujhely, aug. 10. (*) Régóta vajúdik vármegyénk első és hazánk egyik legnagyobb zsidó hitközségében, a sátor- alja-ujhelyi »status-quo«, hitközségben a magyar hitszónoki kérdés. Annyira akuttá vált, hogy a hitközség vezető elemei, annak megoldásához fogtak — és ez állásra pályázatot hirdettek ki. A pályázók közül próbaszónoklatra Linksz dr. hivatott meg, kinek okmányai, ha nem is teljes, de a legmegfelelőbb képzettséget mutatják — és ki a múlt szombaton tartotta meg próbaszónokla­tát a „status-quo“ hitközség templomában. E kísérlet, sajnos, nem vált be, a mennyi­ben szónoklata sem alkalomszerű nem volt, to­vábbá se formailag, se tartalmilag nem felelt meg a hozzája fűzött várakvzásnak — de, a mi különösen kifogásolható helyi viszonyainknál fogva, a magyarság szempontjából is igen sok kifogásolni valót hagyott hátra E csalódás azonban ne riassza fel hitköz­ségünk vezető elemeit és a kezükbe vett ügyet igyekezzenek a hitközség teljes megelégedésére a megoldás útja felé vinni. Ezért óva is intjük a hitközség vezető elemeit, hogy ezt a hitközségünkben messze jövőre kiható kérdést ötletszerűen, meggondo­latlanul és megfontolatlanul, —pláne a hitköz­ség értelmi részének távollétében — ne hamar­kodja el, de keressen minden tekintetben meg­felelő egyént, mert a hitszónoklaton kívül ez állás a főgimn. ifjúság kitoktatásával is egybe van kötve, már pedig itt vonzó és szép előadás­sal lehet őket csak e nemes ügynek megnyerni, tekintélyt tartani és sikert biztosítani. Legyen résen tehát a hitközség, mert már nem egyszer adta meg az árát annak, a miért egyes fontos általános érdekű kérdés eldöntésé­ben nem elég körültekintéssel, elhamarkodva és sajnos magán érdekek előtérbe tolásával járt el és oldott meg kedvezőtlenül olyan kérdéseket, melyek a hitközségi és kulturális életben hosszú ideig meg nem másítható helyzetet teremtettek, ami előreláthatólag a jelen esetben is előállana. Annál is inkább kötelesek a vezető elemek a legnagyobb körültekintéssel eljárni, mert ezen állás szervezése újabb adófelemeléssel fog járni, már pedig az adóval túlterhelt hitközségi tagok legkevésbé se néznék jó szemmel, ha tulterhel- tetésük dacára ezen állás olyan egyénnel töltet­nék be, a ki nem felelhetne meg az ezen állás­sal egybekötött magyar hitszónoki és hittanitói teendőknek. Vármegyei ügyek. A közig, bizottság holnap d. e. 9 óra­kor ülést tart. A törvényhatósági útadók befizetése az ez évi július hó folyamán kedvezőtlen volt, mert a tőkében és késedelmi kamatban össze­sen 10,552 K. 63 f.-nyi befizetés 5043 K. 76 f.-el kevesebb a múlt évi július havi befizetés­nél. — Habár f. évi utadóelőirás, közismeretü okokból, máig sincs, az alispán felelősség terhé­vel és ismételten is utasította a főszolgabirákat, hogy a f. évi útadók befizetését az 1900. évi adóalapon szorgalmazzák. A nyugdíjalapra ügyelő választmány tegnap d. e. 11 órakor ülésezvén, az alispán • Minthogy az eperjesi gk. egyházmegyének magyar hazafias szellemben munkáló püspöke »veto“ jogát már gyakorolta és a magyar nemzeti nyelvet a viravai gk. kör­ben újra udvarképessé tette: mi is élünk szerkesztői jo­gunkkal s köszönve a hazafias eszmecserét, a pánszláv ügyet levesszük a „Zemplén“ napirendjéről. Legközelebb azonban njabb nevezetes tapasztalatokról adunk majd tá­jékoztató sorokat. Szeri. elnöklete mellett hozott határozatával a nyuga­lomba helyezett Kádár Mihály vm.-i uibiztos nyugdiját, úgyszintén Retteghy Mihályné utbiz- tos özvegyének nyugdíjellátását utalványozta. Szabadságon. Évva Ödön vármegyei II. alszámvevő 2 heti, Rimay Lehel vm. III. al- számvevő négy heti szabadsággal egészségük helyreállítása végett Bártfára, illetve Mára- marosba utaztak. A madarak hasznáról és káráról Herman Ottó jeles hazai totósunk népszerű köny­vet irt. Darányi minister leiratban tudatja a tör­vényhatósággal, hogy a kitűnő könyvet ingyen küldi meg a lelkészeknek és tanítóknak, ha e végből levéllel fordulnak a földmivelésügyi mi- nistériumhoz. Versenytárgyalás. Abauj-Torna várme­gye kir. építészeti hivatala lapunk utján is tu­datja, hogy a bárcza—nagyszalánczi th. közut- nak 3—8 kim. szakaszán levő széplaki és mis- lyei hidak javítása 2035 K. 46 f. összeg erejéig megengedtetvén, a munkák biztosítása céljából f. évi augusztus hó 19-én (tizenkilencedikén) d. e. 10 órakor az alispán hivatalos helyiségében zárt ajánlati versenytárgyalás lesz. Hírek a nagyvilágból. II. Vilmos német császárnak, királyunk őfelsége szövetségesének, nagy gyásza van. Édes anyja, Frigyes német császár özvegye, f. hó 5-ikén elhunyt. Waldersee gróf német tábornagy, a kínai nemzetközi csapatok volt főparancsnoka, f. hó 8-án a Gera hajón megérkezett Hamburgba. A fényes fogadtatás elmaradt a császár gyásza miatt. Az orosz hadihajóraj a Dunán elláto­gatott Károly román királyhoz és tisztelgő lá­togatást, tett a király nyaraló helyén, Sinajában. Dél-Áfrikában a Fokföld teljesen fellázadt és a búrokhoz csatlakozott; igy hát, ha igaz, a búr-ángol háború eljutott a harmadik felvo­náshoz, vagyis a végkifejlődéshez. Hírek az országból. A király születésnapja. Mához egy hétre, augusztus 18-án, lesz a király születés­napja, melyet az idén is hálaadó istentisztelet­tel, osztatlan érzéssel ünnepel meg a magyar nemzet. Árpád-ünn p. Az évenként tartatni szo­kott Árpád-ünnep f. hó 4-én folyt le Puszta­szeren, a „hét vezér“ vérszerződése helyén. Csongrád vármegyében. A hazafias ünnepet Szeged úri közönsége rendezte. Szilágyi Dezső elhúnyta alkalmából Széli Kálmán főministerhez résztvevő sürgö­nyöket küldöttek Vilmos német császár és Fer- dinánd bolgár fejedelem is. Popovics Nikanor, temesvári szerb püs­pök, szélütés következtében váratlanul elhunyt, életének 70-ik évében. Magyarbarát őszinte ér­zéséért mindenki szerette, jótékonyságáért köz- tiszteletnek örvendett. Áldás emlékére 1 Az új tizkoronás bankjegyek szept. hó 1-én adatnak ki s már másnap forgalomba is kerülnek 160 millió korona értékben. Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége a ki­rály, kabinetirodája utján és főispánunk közben­járásával, Krafcsik Viktor topolyáni lelkésznek 50 kor., — Kovácli Andor radi, Pocsatkó József világi, Duranyik Győző rafajóczi és Gyulay Vik­tor vásárhelyi tanítóknak pedig 30—30 kor. leg­kegyesebb adományt küldött. — Személyi hírek. Andrássy Tivadar gróf őexciája, a grófné és öcscse Gyula gróf tár­saságában a f. hó 7-ik napján d. u. látogatóban voltak Tőke-Terebesről Hjhelyben főispánunk­nál. Automobiljokon jöttek és mentek. Érdekes, hogy a 28 kilométernyi utat Terebesről Ujlxe- lyig 23 (azaz: huszonhárom) perc alatt tették meg. — Jholnár István, volt főispánunk, két heti üdü­lés céljából f. hó 16-án Tátra-Füredre utazik. — Rácz Lajos dr., a sárospataki főiskolának egyik jeles tanára, lapunknak is kiváló munkatársa Bécsből, hol a cs. és kir. udvari könyvtárban két heti tanulmányt végzett, f. hó 5-én Sáros­patakra hazaérkezett. Bécsi élményeit a „Zem­plén“ mai Tárcájában csevegi el. — Halálozások. Lapunk nyomatása köz­ben a következő szomorú jelentéseket vettük: Szerdahelyi és ágh-csernyői Szerdahelyi Aladár és neje: csermelyi Sturmann Hermin, gyerme­keik : Ilona, Gábor és Margit; kálnói és ádám- földi Bornemissza Boldizsár mint veje; gyerme­kei : Marianna férj. borcsiczi Borcsiczky Lász- lóné, gyermeke: Ilona és veje borcsiczi Borcsiczky László és László; — végre özv. szentmihály- falvi Szentmihályi Lajosné szül. Szerdahelyi Honor mint nővére, a saját, valamint az összes rokonság nevében jelentik forrón szeretett édes attya, nagyattyok, szépapja, fivére és apósuk szerdahelyi és ágh-csernyői Szerdahelyi István földbirtokos és megyebizottsági tag úrnak f. évi augnsztus hó 7-ik napján reggeli 2 óra­kor rövid szenvedés után, életének 75-ik évében történt gyászos elhuny tát. — Özv. idb. k.-dobronyi Isaák Jánosné sz. nagy-bessenyői Bessenyey Erzsébet mint feleség, ifj. kis-dobronyi Isaák János mint fia, Bessenyey Róza férj. Dókus Mi­hályné férjével s leányával Rózával férj. Le- hoczky Sándornéval s gyermekeivel, Diószeghy Róza férj. Sziráky Barnáné férjével, gyermekeivel, Diószeghy Vilma férj. Csapó Lajosné férjével s gyermekeivel, Diószeghy János nejével Szokolay Elvirával s gyermekeivel, Stépán Apollónia özv. Mezőssy Menyhértné, Bessenyey Erzsébet özv. Baczony Mátyásné, Bessenyey István; Juhász Zoltán nejével Bartófy Piroskával s gyermekei­vel, Juhász Jenő nejével, Juhász Etele nejével, Juhász Pál nejével s az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb férj, apa s rokonuknak kis-dobronyi idb. Isaák János urnák élete 68-ik, boldog házasságá­nak 46-ik évében 1901. augusztus 8-án délután 4 órakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. Temetése ma délutáu 4 órakor lesz Kolbásán. — Béke poraikra ! — Táncmulatság A sátor alja-újhelyi ált. ipartestület Ujhelyben, a „Vadászkürt“ kerthe- lyiségében, mához egy hétre, este hét órakor, a munkakiállitás alkalmából, világpostával, tombo­lával és tekeversenynyel egybekötött jótékony- célú zártkörű táncmulatságot rendez. Belépődíj: személyenkint 2 korona. — Családjegy 4 korona — Révész Imre próbabálja. Hat heti tánctanfolyam befejezéséül folyó hó 3-án tartotta meg Sátoralja-Ujhelyben a „Vadászkürt“ szálló kerthelyiségében szokásos próbabálját veterán tánctanitónk, Révész Imre; mondhatnék a „kis“ Révész, „nagy* érdeklődés mellett. Az igen népes és rendkívül kedélyes mulatság valóságos nép­mulatsággá nőtte ki magát. Nemcsak az érdekelt szülők és volt tanítványok egész serege, de sok tánckedvelő, mindkét nembeli ifjúság és a tánc­művészetet kedvelő közönség adtak kedves talál­kát egymásnak. A sok honi és külföldi divatos és ó-kori táncok oly művészi alakban gyönyör­ködtették a közönséget, mit is a gyakori tapssal és éljenzéssel juttatott kifejezésre a mester iránt. Estveli 11 óráig tartott a tanfolyamon elsajátított táncok bemutatása, mely alkalom most is a Ré­vész tánctanító buzgalma, lelkiismere.tes és ügyes tanítása mellett tett fényes tanúbizonyságot. — Ezután következett a nagyok mulatsága, a mely fesztelen jókedvben egész a hajnali órákig tar­tott. —r. — Ipari rajzkiállitás. Bérezik Nándor, városunk egyik tehetséges asztalos mestere, f. hó 18-án, a „Magyar Király“ szálló udvari ter­mében, reggeli 9 órától d. u. 5 óráig éveken át összegyűjtött, sajátkezű ipari rajzaiból szabad bemenettel rajzkiállitást rendez. E tárlatot a legmelegebben ajánljuk a kezdő asztalos-segé­deknek, de különösen az e szakba vágó tanu­lóknak, kik itt sok tanulni valót találhatnak. A kiállításra a nagyközönséget is szívesen látja a kiállító. — Sok lesz a szőlő. Ha sújt is a jó Is­ten egyik kezével, a másikkal bizonyosan áldást oszt. Ä kalásztermelésben szűk aratás volt, el lenben a környékről szinte csodahireket hoznak a szőlők állásáról. Semmiféle szőlőnyavalya nem bántotta az idén: se mézharmat, se peronosz- pora. A levelek üdék, a gyümölcs kitünően fej­lett. Csak jég ne érje még: úgy három akkora termés lesz az idén, mint volt tavaly! — A „Zemplén“ 1902. évi naptára, mint már jelentettük is, szedés alatt van és előre­láthatóan a f. évi okt. hó közepe táján elhagyja a sajtót, hogy mint volt eddig tizennyolc éven át, ismét házi barátja s hogy úgy mondjuk, Bä- dekkerje legyen Zemplénvármegye közhivatalai­nak nemcsak, de minden intelligens családnak is Zemplén vármegyében. Naptárunk e tizenkilen­cedik évfolyamának szerkesztését is a „Zem­plén“ szerkesztője volt szives magára vállalni. Felkérjük Zemplén vármegye nagyközönségét, úgyis mint naptárunk vevő publikumát, hogy a Naptár „Hivatalos Rész“-ének tökéletesítésére vo­natkozó új adatokat legyen szives közölni a szer­kesztővel — legkésőbb a f. évi szept. hó 15 óig. A „Zemplén Naptáráénak kiadóhivatala. — Értesítés. A sárospataki ev. ref. fő­iskolában a jövő 1901/1902-ik iskolai év szep­tember 3-án kezdődik. A főgimnáziomban a be­iratkozások szeptember 5, 6, 7-én fognak végbe­menni, a teol.- és jogakadémián pedig az elő­adásokra való jelentkezés határideje szeptember 7- és 9-ike. Az újonnan jöttek az akadémiába szeptember 1—9-ig, a katonaságtól jövők október Folytatás a II. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents