Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

hogy különösen a leánygyermekek szivecskéi a legfogékonyabbak a vallás igéi iránt. Jún. hó 24-én Sváhy István igazgató-tanitó mutatta be, hogy mit tudnak az ő tanítványai. Ez volt az ő 34-ik vizsgálata a nagy nyilvánossgg előtt a II—V. osztályban. Az eredmény mint minden évben, most is oly szép volt, melyhez hasonlót jó nagy darab földön nem láthat az ember. Da­cára annak, hogy négy osztályt vezet itt a ta­nitó, minden osztály kis diákja szabatos felele­tet adott a hozzá intézett kérdésekre, különösen pedig a számtanból feleltek igen szépen. A szép­írással többen kitűntek. Hasonló szép sikerrel tettek vizsgálatot a Koszorús Margit tanítónőnek II—VI. osztálybeli növendékei. A szavallás, mint a kézi munkából rendezett szép kiállítás is, nagy tetszést aratott. Különösen megkapó volt, midőn a kis Komáromy Ervin II. oszt. növendék a Duka Tivadar irta „Búcsú az iskolától“ cimü alkalmi költemény elszavalásával búcsút vett a jó tanító- nénitől és kis társnőitől. Verset sirt e szavalat hatása alatt a vendégsereg az iskolás gyerekek­kel, mig végre a kis szavaiénak szivét is telje­sen ellágyitotta az érzékeny óda. Az elismerés koszorúját külün-külön oda nyújtja tudósítónk a többi jeles tanítónak is, u. m. Gr of esik Já­nosnak, ki az I. osztálynak apró népét kapatta rá az A—B—C-re. Továbbá Ottó Amáliának, ki a leányiskola I. osztályában remekelt. Jún. 28-án volt a Tedeum. Az arra érdemesült tanulók ré­szint könyvjutalmat kaptak a „Magyar nyelvet és népnevelés Zemplén várm. terjesztő egyesü­let“ jóságából, részint pedig pénzbeli jutalmakat is a tanügybarátok kegyességéből. Az évzáró szép ünnep avval végződött, hogy gondnoksági érdemes elnökünk, Unghváry Ede kir. posta­mester, magyarosodásunk buzgó apostolainak, mindenik tanítónak hálával és elismeréssel adózott a valóban szépen sikerült vizsgálatért. — Kolera nosztrász. Tokajból jelentik lapunknak: Szalka Jánosné 52 éves tokaji la­kos f. hó 2-án kolera nosztrászban megbetege­dett, Krötzer dr. orvos gvógyitja. — Megújulnak a régi jóidó'k. Fénye­sen sikerült mulatságban volt része, írja leve­lezőnk, f. évi jún. hó 29-én a z.-agárdi intel­ligenciának. Kigyóssy Ervin szőlőtulajdonos, a kilátásban lévő szép termés örömére és felszen­telésére, igen jól sikerült összejövetelt rendezett, mit megtudván keletnek barna képű fiai, szin­tén megjelentek hegedűikkel és vig nótáik mellett késő estig mulatott az arany-ifjúság. Az öregek­nek pedig eszükbe jutott a régi jó idők emléke, midőn a hegy még bőven termett és vigabb életet is élt, meg boldogabb is volt a magyar. — Vakmerő tolvajok. Kik is lehetné­nek mások, mint a rettegett kóborcigányok. Ezek lopták meg a minap Schön József lad- maczi szatócsot, a mint Ujhelyből szekerén ha­zafelé hajtott. A szekér hátuljába tett zsákot, melyben különféle áruk voltak bepakolva, út­közben leemelték s elindultak vele; ámde nem messzire, mert a kárvallott Schön, szerencséjére, egy csendőr-járőrrel találkozván, elpanaszolta baját. A csendőrök nyomban üldözőbe vették a cigányokat, a kik, mikor észrevették, hogy szo­rul a kapca, a lopott holmit eldobták. A lopott holmi tehát megkerült, de a zsivány cigányok eltűntek az erdő sűrűjében. — Évzáró vizsgálat. A négy év óta fennálló legenyeí állami elemi iskolában a f. évi június hó 30-án volt az az örömnap, mely végét jelenté az iskolai évnek s melyen beszá­molhattak a növendékek a lefolyt iskolai év szellemi eredményével. A közönség jelenlétében és érdeklődése mellett megtartott évzáró vizsgá­lat méltán töltötte el örömmel s megelégedéssel a szülőket, átalán pedig a tanügy barátait; mert a gyermekek értelmes feleletei, az egyes tantár­gyakból felmutatott ismeret s kellő tájékozás arról győztek meg mindenkit, hogy állami isko­lánk évről-évre a szellemi erősbödés utján ha­lad s a hozzáfűzött várakozásnak most is de­rekasan megfelelt. Es nem is lehet másképp ; mivel iskolánk elnöke, Dókus Ernő cs. és kir. kamarás, országos képviselő, folyvást éber gond­dal őrködik az ügyek felett. Nagy buzgalom­mal és szeretettel vezette ezúttal is a vizsgála­tot, jutg lomkönyveket s pénzt osztván ki a jobb tanulók között. De állami tanítónk, Sikolya An­tal is, megfelelt hivatásának, soha nem lankadó szorgalommal s kellő tudással teljesítvén a tanítás szép, de súlyos kötelezettségeit. Meg is is kapta elnökünktől s a közönség részéről az elismerés koszorúját, melyet jól megérdemelt. Legyen továbbra is áldásos és gyümölcsöztető közöttünk a tanügyért kifejtett minden nemes törekvés és buzgóság a hazafias érzés s a ma­gyar nemzeti műveltség ápolására! — Vértelen párbaj. Gálszécsről Írja le­velezők: Kemény Dezső dr. ügyvédő és Theisz Géza takarékpénztári pénztáros, a köztük felme­rült lovagias ügy folytán július 2-án a hajnali órákban pisztoly- majd kardpárbajt vívtak. Két­szeri golyóváltás történt 20 lépés távolságról, a nélkül hogy ellenfelek megsérültek volna; ez­után karddal folytatták, melynél mindkét fél jelentéktelen sérülést szenvedett. Segédek vol­tak Kemény dr. részéről: Fischer Lajos br. és Novák István dr., Theisz részéről: Molnár Béla dr. és Nemes Sándor. Orvosok Kende Miksa és Schwarcz Ignác dr.-ok. — Az eprezés halottja. Bodnár János nagykővesdi földmives 7 éves Gyula nevű fiá­nak erősen vásott a foga eperre. Ebbéli vágya­kozásának eleget teendő, nagy merészen egy magas eperfára mászott — és mert a fekete eper­szemek oly kívánatosán kacsingattak feléje, nem törődött sem magával, sem az eperfa magassá­gával. Egy vigyázatlan pillanatban lezuhant a fáról és oly szörnyű sérüléseket szenvedett, hogy nehány órai kínlódás után meghalt. Szülők, gyermekek óvakodjatok 1 rl. — Nagy tüzek. A Butka községben jún. hó 26-án d. e. 9 órakor támadt és hat óra hosszat dúlt nagy tűzről beérkezett hivatalos jelentésből vesszük ki: Leégett, sőt földig égett tizenhat belhelyen 26 lakóház a melléképületek­kel együtt; hajlék és élelem nélkül maradt har­minc család, kiknek betevő falatjok sem ma­radt. Az első nap a község látta el az égette- ket élelemmel, pár nap még a közeli községek adakozásából fognak éldegélni, azután pedig a legnagyobb nyomornak néznek elébe, mert az égettek a község legszegényebb osztályához tartoznak. A kár meghaladja az 50,000 koronát, a biztosításból alig fog megtérülni 10,000 ko­rona. Az épületekben elégtek a bútorok, ruha- nemüek, sok aprójószág és egy borjú is. A tűz a község közepén egy zsellérház rozoga patics- kéményének a kigyuladásából támadt és az ak­kor dühöngött erős szél a lángot gyorsan át­vitte a szomszédos házakra. Alispánunk 2000 (kétezer) korona segedelmet kért sürgősen a belügyminisztertől, de még nem érkezett meg a butkai szegény égetteknek. — Bodrog- Olaszi községben, mely még ki sem hever­hette a múlt évi nagy tüzet, a f. évi június 27-én ismét nagy pusztulást okozott a tűz. Le­égett 14 lakóház a melléképületekkel együtt. — Bár az épületek biztosítva voltak, a kár mégis 20,000 korona. A helyszínén megejtett nyomozat kiderítette, hogy a tűz gyújtogatásból támadt, a tettes azonban ezideig kézrekerithető nem volt.— Dargó községben is tűz volt a f. évi jún. hó 29-én. Keletkezésének oka ismeretlen. A tűz Rusznák György telkén az istálló belsejében támadt, a melytől a nagy szélben a szomszéd épületek is kigyultak. Csakis a lakosság önfeláldozó munká­jának köszönhető, hogy csupán 2 ház és mellék- épületei hamvadtak el. — A moly. Éppen időszerű, hogy emle­gessük, miként kell a moly ellen védekezni. Naf- talin s kánfor nem sokat használ, mert ha a mily petéje már benne van a nyári pihenőre rakott ruhában vagy szőnyegben, akkor kikéi minden kánfor és naftalin ellenére; ha a holmit elrakás előtt alaposan kiporolják, az apróbb hernyó kihull belőle, de a petéket már bajosabb igy eltávolítani. A szűcsök minden 10 —14 nap­ban kiporolják az őrzésre vállalt holmit; de leg­nagyobb ellensége a molynak a viz. A moly csak száraz és meleg helyen él meg s az olyan helyiségben, a hol gyakran törülgetnek nedves rongygyal, csakhamar kivész a moly. Legcél­szerűbb tehát, ha a megőrzendő holmit hűvös és nedves helyre rakjuk el. Színház. A hat napos rövid színi szezon ma egy hete véget ért. Búcsút vettünk Szendreytől és társulatától azzal a megnyugvással, hogy e rövid évaddal közönség és igazgató egyaránt meg voltak elégedve. Általános az óhajtás, hogy a téli szezont Szendrey kapja meg, ki a színdarabok fényes kiállításával precíz rendezéséveel, s mindenek- felett jól szervezett társulatával a közönség el­ismerését kiérdemelte. Most már csak az a kérdés, hogy az erők és díszletek kétfelé osztásával sikerülni fog-e előadásait azon a nívón tartani, melyen állottak eddig. Ügyes beosztással és rendezéssel igen 1 Ha Szendrey válalja, mi bizalommal vagyunk iránta, s hisszük, hogy az eddigiekhez hasonló élvezetes előadásoknak leszünk részesei a téli szezonban is. * Szombaton, jún. 29-én a „Viceadmirális“ 3 felvonásos operet került színre zsúfolt ház előtt. A darab maga nem nyújt valami nagy élveze­tet, a szereplők azonban teljes igyekezettel jut tatták alakjaikat érvényre. Rontay B. remek táncaival, Káldy M. (Viceadmirális) kellemes játékával arattak tapsokat. Ruzsinszky Ilonát hosszú évek múltán ma hallottuk ismét énekelni, hangja még szebb, mint azelőtt volt, alakja azonban, sajnos, molettebb lett. — Tetszett még Csillag A, Andorfi, Káldy F. és Hunyady já­téka is. Vasárnap, jún. 30-án „Asszonyregiment“ operet, mely silánysága miatt inkább komédiá­nak nevezhető. —Rontay B. ma is bájos és ked­ves volt. Andorfi rögtönzései sok tapsot kaplak. Várnai szerepében kissé túlzott. Az nsszonyre- giment tisztjei azonban igen szépek voltak; sok tapsot kapott közülök Körösi Juci honvédhuszár egyenruhában, nemkülönben Marosy Adél és Káldy F. is. Jók voltak még Borbély és Szebeni. é. Irodalom. Uj Idők. Hét év óta szerkeszti Herczeg Ferenc az Uj Idők képes heti lapot, a magyar családok e finom folyóiratát, a mely mindig az első a legjobb magyar irók és művészek vá­logatott munkáinak bemutatásában. Magyar, modern és előkelő ez a lap. Minden számában két regény folyik, több elbeszélés, rajz, társa­dalmi és művészeti cikk, versek s változatos, ötletes apróságok adják a szöveget, A legjobb magyar művészek, élükön Mednyánszkyval, az Uj Időknek adják át legszebb képeiket közlésre. S mihelyt az országban valami nevezetes eset történik: az Uj Idők fényképészei ott teremnek s pillanatnyi felvételeiket juttatják az Uj Idők lapjaira. így az Uj Idők egyúttal képes króni­kája a hétnek s képekben mutatja be mindazt, mikről a napilapok hirt hoznak. Bár minden szám gazdag diszü, a lap előfizetése negyed­évre csak 4 korona s ezért nemcsak a lapot kapják az előfizetők, hanem évenkint több színes műmellékletet is, a melyeknek eredetijeit legkitű­nőbb művészeiek készítik. Ezek a képek beke- retelve minden család otthonának díszére válnak. Machiavelli. A ki ezt a nevet viselte, ko­rának, a XVI. századnak, legnagyobb gondol­kozói közé tartozott, bár életében és halála után is sokáig megvetés és gyűlölet tárgya volt. Kényszerű nyugalom bírta rá, hogy gondolatait az állam szervezéséről és kormányáról össze­foglalja. A humanisták korában élt és igy egész felfogása, műveltsége, eszméi a görög-római vi­lágban gyökereznek, de kiváló érzéke volt ha­zájának akkori élete iránt is. Legnevezetesebb munkája a „De Principe“, mely a fejedelemről szól. Olaszország szét volt darabolva s mint egykor Borgia Caesarétól, most a kegyetlen Medici Lorenzotól várta az egész olasz nép, az egységes olasz királyság megalapítását. Hogy a fiatal fejedelem milyen uton-módon érheti el a célt, arra nézve ad neki utasítást Machiavelli ebben a munkájában. Elmondja, hogy szerezték régibb és újabb időkben hatalmukat a fejedel­mek és hogy tartják fenn. De Olaszországot nem lehet fenntartani, azt újjá kell szervezni, ehhez pedig nagy törvényhozóra és hadvezérre van szükség. Nagy erőt kell kifejtem, de az erő nem mindig erény. Sok meg van engedve a fejedelemnek. „Csak arra törjön, hogy győzzön és fentartsa státusát, eszközeit mindig tisztes­ségeseknek fogják tekinteni és dicsérni fogja mindenki. A köznép a siker után indul és az egész világ köznépből áll“. E tan tette nevét gyűlölet és megvetés tárgyává, annyira, hogy az ördög csúf neve is az angolban, „nick“, az ő keresztnevéből, «Nicolo“, származik. Nagyon soká maradt szégyenfolt nevén, mindaddig, a mig Macaulay uj és helyesebb' világításba nem helyezte. Erről a sokat hányódott férfiúról szól a Nagy Képes Világtörténet 117—118. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali dr. Henrik, a ki a VII. kötetnek egyszersmind szerzője is. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkö­tésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-út 18. sz.) és Lővy Adolf könyvkereskedésében is. Olvasmányok a szünetidöre. így nagy vakáció idején nincs jpbb barátja, mulattatója a gyer­mekeknek az Én Újságomnál. Az uj negyedre Lampérth Géza gyönyörű uj művet irt Az En Újságomnak, melyben tanulságosan beszéli el két fiúnak kalandozását a Balaton vidékén. — Sebeők Zsigmond közkivánságra Maczkó urat utaztatja az idén megint mulatságosnál mulat­ságosabb módon. — Gárdonyi Géza hol mesél; hol tudóskodik, mint Mindentudó Gergely; hol tréfál, mint nagyapó. — A szerkesztő bácsi ir­dalt, apró történetet, mesét, köszöntőt, imádsá­got, hazafias verset. Az Én Újságom ára: ne­gyedévre 2 korona. Kiadóhivatal, Budapest, Andrássy-út 10. sz. — De igy nagy vakációkor még inkább szüksége van a fiatal leánynak az olvasmányra, a szórakoztató, mulattató újságra. Ez újság a „Magyar Lányok“-é. Ezt a lapot is legmelegebben ajánljuk a fiatal leányok számá­ra. Negyedévre 3 korona. Kiadóhivatal Buda­pesten, Andrássy út 10. sz. Az Olcsó könyvtárban, ebben a Gyulai Pál szerkesztette választékos irodalmi gyűjte­ményben, ismét egy csomó fűzet jelent meg. Egytől-egyig kiváló dolgok, melyekkel örvende­tesen gyarapodik nemzeti irodalmunk. Az egyik kötet a Vörösmarty Mihály beszélyeit és regéit adja (1198—1200. sz.), Shakspere A makrancos hölgy-e Lévay József fordításában, Schiller Teli Vilmos-a Palmer Kálmán fordításában, Lenau Folytatás a XI. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents