Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

1901. július 7. I. Melléklet a „Zemplén11 27. számához Az állami tisztviselők érdekében. Az állami tisztviselők országos nagy moz­galma kiterjedt Sátoralja-Ujhelyre is. Az itteni mozgalom élére a közbizalom — mint a „Zempléni Újság“ Írja —Keresztessy Lajos kir. tvszéki vizs­gálóbírót emelte, aki egy értekezletből kifolyó­lag és annak megbízásából Dókus Ernőt, a sá- toralja-ujhelyi kér. országgyűlési képviselőjét felkérte a mozgalom támogatására. Dókus Ernő képviselő e felhívásra a következő levelet intézte Keresztessy Lajos vizsgálóbíróhoz : Kedves Barátom! Az állami tisztviselők érdekében Sátoralja­újhelyben a te elnökleted alatt tartott érte­kezletből hozzám intézett felhívást, melyben támogatásomat kéritek azon mozgalom érde­kében, mely a tisztviselői kar fizetés és szol­gálati szabályzata ügyének rendezését célozza, kezeimhez vettem. Én azt hiszem, s talán minden indis- cretió nélkül hívhatok tanúbizonyságul soka­kat a telhivás aláírói közül, hogy a tisztvi­selői kar egyes tagjainak előmenetelét, anyagi helyzetének javítását egyáltalán minden jogos igényeik kielégítését mindenkor szivemen hordtam és gyakran kedvező eredménynyel támogattam is. Tettem ezt nem azon köteles ségérzetből, melyet a kerület, mandátuma reám ró, de azon egyéni hajlamomnál fogva, a mely segíteni ösztönöz mindenkit, aki segít­séget igényel s hosszú tapasztalaton átszü- rődött azon meggyőződésemből, hogy becsü­letes munkát csak az igényelhet, ki azt be­csületesen honorálja, — továbbá, hogy oda­adó, sikeres munkálkodás csak attól kíván­ható, a kinél az ön- és családfenntartás ne­héz gondjai nem kötik le egy részét se az agynak, se a szívnek, se a kéznek. A kívánság teljesítése tehát előttem sem nem uj, sem nem megterhelő; s az ösz- szesség támogatása csak fokozni fogja bennem azon buzgóságot, melyet egyesek támogatásá­nál mindenkor tanúsítani igyekeztem. Tehe­tem ezt annál könnyebben, mert ez irányú tevékenységemet saját érdekemben soha fel nem használtam, el nem forgácsoltam, de egész terjedelmében, teljes érintetlenségében a közjó előmozdítására fordíthattam. A midőn felkérlek, hogy megbízóidat ügyetek odaadó támogatásáról nevemben biz­tosítsd, maradok őszinte barátod: Dókus Ernő, a sátoralja-ujhelyi kér. oraz. képviselője. Különfélék. — Személyi hírek. Sebeök Antal dr. m. kir. honvéd-törzsorvos, igen tisztelt barátunk és kedves családja Nyitráról haza jöttek Ujhelybe, hol a nagy vakációt „Antallak“-on, szárhegyi kellemes Tuskulánumokban fogják élvezni. Isten hozta! — Mariska Vilmos dr., a budapesti jog­tudományi egyetem dékánja és tanára, veje Kiss Ernő dr. és családja látogatására, tegnapelőtt Ujhelybe érkezett. — Danek Leó, honvédszáza­dos t. barátunk, a honvéd törzstiszti vizsgálatot Budapesten sikerrel letevén, Sátoralja-Ujhelybe, állomáshelyére visszaérkezett. Gratulálunk! — Hodinka Antal dr. Bécsben a cs. és kir. hitbizomá­nyi könyvtárnak udvari tisztje, a jeles történettu­dós,az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez c. havi folyóiratnak is munkatársa, f. hó 2-án Sátoralja-Ujhelyben időzött és meglátogatta la­punk szerkesztőjét. Most Horaonnán, illetve Ud- ván a Drugeth-levéltár aktáit tanulmányozza. — Téry Ödön közegészségügyi felügyelő, úgyszin­tén Fedák István dr. bereg vármegyei és Szent- Imrey Ákos dr. abauj-torna vármegyei főorvo­sok tegnapelőtt Ujhelyben időzvén, Löcherer Lőrinc dr. vm. főorvosunknak voltak szívesen látott vendégei. — Firczák püspök ünnepeltetése. Ung- várról lapunk nyomatása közben hosszabb leve­let kaptunk, melyből ide iktatjuk a következő­ket: Az érdem koszorújával disztitették fel tiz évi főpásztorságának leteltével a fenkölt szel­lemű és nemes gondolkozásu, kiválóan tudomá­nyos, erényekben dús, szelíd és nemeslelkü helybeli gk. püspököt, Firczák Gyula Öméltósá­gát. E szép ünnepségre összesereglett e város és környékének összes értelmisége. Kiesije-nagyja egyképpen dokumentálta, hogy a korszellem ma­gaslatán állanak és hogy méltányolni tudják a kimagasló , egyéniségek tevékenységét és fára­dozását. Éltető és buzdító nedű volt az, mely­ből kiki igyekezett beszivni, ha csak egy pará­nyit is, jótékony hatást gyakorolt a jelenvolt lelkekre és azzal a tudattal távoztak, hogy mily szép és dicső az arra minden tekintetben magát érdemesített élőt koszoruzni, magasztalni, di­csőíteni. Ad multos annosl — Csupa „jeles“-ek! A piaristák veze­tése alatt álló sátoraljaurjhelyi rk. főgymnáziom- nak 1900—1901. évi Értesítőjéből vettük ki és adjuk közre a mindenből jeles diákoknak ér­demes névsorát, a mint következik; a VII. osz­tályban : Bakajsza Andor, Beke Géza és Juhász Jenő; a VI. osztályban; Baumgartner Lajos, Grümvald Hermán, Juhász Sándor és Sebők Elek; az V. osztályban 40 tanulótárs közül csak egy, t. i. Kollonay Gyula jeles; a IV. osztályban: Szmik Gizella diák-kisasszony, ki a latin nyelv­nek az I—IV. osztályra előirt tudnivalóiból számolt be jeles eredménynyel az ápr. hó 25-én tett ki­egészítő vizsgálata alkalmával — továbbá : Bet­telheim Ernő, Landesmann Andor és Meczner Ti­bor a jelesek; a III. osztályban: Borschke Rudolf, Malártsik Lajos, Nagy Miklós és Székely Béla; a II. osztályban ; Főnyi Zoltán és Maliczky Lajos; végre az I. osztályban : Borschke János, Szvaszta János, Matolay László és Zinner Sándor, tehát mindössze a mindenből jeles diákok száma 22, vagyis az I—VII osztályokban vizsgálatot tett 344 diák szellemi tőkéje 6%-el jövedelmezett jeles kamatot, — a mihez a „csupa jelesed­nek, mint szüleiknek és professzoraiknak is, szívből gratulálunk ! — Mulatság a Kossuth szoborra. Bar- thos József főszolgabíró igen jól gondolta, hogy lehet a Kossuth szoborra pénzt gyűjteni és a nemes cél érdekében hazafias lelkesedéssel jól mulatni. A járás jegyzőivel mulatságot rende­zett a nagytoronyai kies fürdőben, hol a sátor­alja-ujhelyi járásnak csaknem minden számot­tevő egyéne, sőt a szomszéd járásokból is sokan, részt vettek és olyan hamisítatlan, a falusi leve­gőtől pezsgő vérrel mulattak, hogy ezt a mulat­ságot nem is lenne rossz megismételni. A haza­fias lelkészek mind együtt voltak és fiatalos hévvel, lelkesültséggel mulattak és tartották apo- hárfelköszöntőket, melyekből természetesen, leg­több kijutott Barthos főszolgabírónak, a ki fá­radságot nem ösmerve rendelkezett a mulatság sikere érdekében. A nők, asszonyok, leányok kitűnő kedvben voltak és folyt a tánc d. u. 4 órától reggelig szakadatlanul, részben az árnyas fák alatt, részben a csinosan díszített tánchelyi­ségben, hol a járás jegyzői jártak elől jó pél­dával. A mulatságot Dókus Ernő országos kép­viselő is meglátogatta és hosszasan időzött az őt szives lelkesedéssel fogadó körben. Szóval egy igen sikerült, jó mulatság volt, a mit elősegített még a jó konyha és jó bor is, mely utóbbit Winter Kamilló szolgáltatta a Széchenyi grófi uradalmi pincéből, a hová olasz bor be nem kerül, s igy a toronyai fürdőben teljesen közö­nyös volt a Kossuth-emlékünnepen, hogy az olasz borvám kérdése miként fog eldőlni ? A je­lenvolt hölgyek névsora a következő : Asszonyok: Azary Antalné, Balasovits Zoltánná, Bacskovszky Béláné, Dulemba Andorné, Dutkay Istvánná, Boresik Gyuláné, Egszer Ervinné, Fábry Ká- rolyné, Fedák Andorné, Fedák Miklósné, Fen- csik Endréné, Gáthy Gézáné, Gerzanits Jánosné, Gyulai Lipótné, Gyulai Lajosné, Höffer Flórisné, Horváth Istvánné, Köröskényi Ágostonná, Kol­lonay Gyuláné, Marik óvszky Kálmánná, Móré Dánielné, Nagy Sándorné, Ocskay Józsefné, Pau- lovits Jánosné, Pekáry Gyuláné, Matyaczkó Györgyné, Rácz Jánosné, Csécsy Imréné, Szath- máry Miklósné, Szextin Antalné, Szepesy Im­réné, Szombathv Antalné, Szentimrey Mihályné, Winter Kamillóné, Visnyey Zoltánná, Zathu- reczky Gyuláné, Tokai Nagy Lajosné. Leányok : Antal Irén és Margit, Borcsik Margit, Bacs­kovszky Margit, Csécsy Irén, Fábry Anna és Margit, Fenczik Ilona, Gáthy Flóra, Gyarmathy Ilona, Gyulai Mariska, Köröskényi Mariska, Loy Mariska, Pekáry Gizella, Paulovits Ilona, Ánna és Margit, Rácz Erzsiké, Szepesy Mariska, Szom- bathy Erzsiké, Szőllősy Jolán, Tauber Berta, Gizella és Olga, Tóth Ilonka. — Eljegyzés. Ifj. Grünwald Mór Sátor­alj a-Uj helyből eljegyezte Handler Zsigmond miskolczi kereskedő leányát, Reneét. — Rabbik gyűlése. Sátoralja-Ujhelyben f. hó 1-én és 2-án mintegy 60 ortodoksz rabbi jött össze gyűlésre. Tanácskozásuk főtárgya, ér­tesülésünk szerint, a kóserságuk miatt nem egészen megbízható olasz borok behozatalának és szigorúbb ellenőrzésének ügye volt. Ezenkí­vül több vallási ügyben is tanácskoztak a rabbi urak, a kik orthodoksz viseletűkkel nem kis fel­tűnést keltettek városunk falain belül. — Áldásos eső. Folyó júl. hó 3-án és 4-én a gazdák örömére szép, csendes eső áztatta, élesztette a természetet, mely úgy a gyümölcsö­sökre, mint a kapás veteményekre és legelekre is, nagyon hasznos volt. Csak az a kár, hogy ebből a jótéteményből édes-kevés jutott ki, vagyis már késés volt a kalászosoknak. — Halálozások. Kükemezői Kükemezey Zsigmond, m. kir. posta- és távirófőtiszt, júl, hó 4-én reggeli fél 3 órakor, életének 42-ik évében, hosszú szenvedés után elhunyt Tokajban. Teme­tése tegnap ment végbe nagy részvéttel ugyan­ott az ág. ev. egyh. szertartása szerint. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. — Demeter Mi­hályné, Demeter Mihály t. polgártársunk neje, 67 éves korában meghalt Ujhelyben. A megbol­dogultban Demeter János falkusi gk. lelkész, lapunk jeles dolgozótársa, édes anyját gyászolja. Nyugodjanak békében! Lukács Mihály f. A f.-zempléni ev. ref. egyházmegyében levő tanítói karnak egyik érdemes tagja, Lukács Mihály vásárhelyi ta­nító hunyt el Vásárhely községben a f. évi jún. 30-án. Lukács Mihály vásárheiyi tanító 43 évig szolgálta az ev. ref. egyházban a tanügyet s nem­csak szolgálatának sok éveivel, hanem kiváló sikereivel is a tanítás terén, melyek őt a taní­tói karnak mintegy vezérévé avatták és egyéni kiváló kvalitásaival is, mint müveit modorú em­ber, mint becsületes, ritka jellemű tagja a tár­sadalomnak, — halálával pótolhatatlan űrt ha­gyott maga után. Halála, súlyos és hosszú be­tegség után megváltás rá; de veszteség egyház­megyéjére, egyházára és a tanítói karra. Te­metése f. hó 2-án ment végbe Vásárhelyen. A szép számmal összegyűlt közönség előtt, a tem­plomban, az anyaegyház papja, Hutka József, bánóczi lelkész, tartott felette halotti beszédet, végső kívánságához képest pedig a simái Péter Mihály gálszéesi ref. lelkész mondott felette a közönség sűrű könyhullatása közt búcsúbeszé­det. Áldás emlékére ! r. 1, — Mennyei jelenés. Meg vagyon írva a „Jelenések könyvében“ hogy az Isten megje­lenti az ő szolgáinak mindazokat a miknek meg kell lenniek. — Bibliás ember Sátoralja-Újhelyben Kurmai Sámuel, foglalkozására nézve tagja annak az érdemes iparos testületnek, a mely­ről megírta jó Pájer Antal, hogy „tisztelem a csizmadia céhet.“ Nos: Kurmai Sámuelnek — épp most július hó 10-én, estvéli 9 órakor lesz két esztendeje — mennyei jelenése volt. Esteli imádkozását végezte éppen, mikor meg­jelent előtte nagy fényességgel maga az „öreg Isten“ és e szózatot intézte hozzá harsány hangon (a miből azonban, családbeliei egy árva kukkot sem hallottak) Én vagyok a te erős Istened !. . . avval a jelenésnek, a mitől ijed­tében Kurmai Sámuelnek minden hajszála égnek meredt, vége volt. 561 napig, azaz másfélévig és tizennégy napig hordozta lelkében ezt az égi titkot Kurmai, mig végre most álomlátás­tól is, meg egy isteni szózattól is indíttatva, —• hogy t. i. keljen fel és menjen a „zsidók tem­plomi gyülekezeteibe“ és hirdesse az égi kijelen­tést, — felkelt és ment és hirdeti is. Papja a zsidó rabbinushoz, ez meg mihozzánk küldötte. — Nagy szeretettel hallgattuk ki Kurmai Sámuelt és, egészen megkönnyebbitendők az ő fáradt lelkét, megígértük neki, hogy az ő látományának hí­rét adjuk, a mint tesszük is. —- Tehát az Ige most már hirdetve lóvén, még a „zsidók tem­plomi gyülekezeteinek“ is, nyugtassa meg ma­gát Kurmai, mert elég van téve az égi kijelen­tésben hozzászólott parancsolatnak. Á többit a lélektanárokra bízzuk. Helyettük vajha sikerült volna nekünk egy becsületes, szorgalmas, sze­gény csizmadia-leiket megmenteni a további nyughatatlanságtól és visszaadni továbbra is a „műhely“ békés, csendes nyugalmának. — Parókhia fölszentelése. A szerencsi r. k. uj parókhiát, a melyet Hubassek János helybeli építőmester épített, a f. évi jún. 23-án szentelték fel. A kor kívánalmainak teljesen megfelelő díszes épület Szerencs városnak most egyik legimpozánsabb épülete. A felszentelést ft. Bessenyey István rk. esperes, monoki plé­bános végezte. Ott volt a kerületi papság egy része, a gk. és az ev. ref lelkésza szolgabirói hi­vatal, járásbíróság, telekkönyvi hivatal, adóhi­vatal tiszti kara teljes számban, a város és a környék intelligenciája. A fölszentelést pompás menü követte. A harmadik fogásnál Bessenyey István esperes mondott tósztot Bubics Zsigmond püspök őnagyméltóságáért, — mire Kovács Sán­dor plébános házigazda felelt; beszédeket mon­dottak még Pintér István főszolgaairó, Bányay János gk. esperes, Kovács Gábor dr. ügyvédő s még többen A kedélyes és magát egész ottho- niasan talált társaság, Jónás zenekara mellett, a késő éjjeli órákig maradt együtt. Adja Isten, hogy az igazi magyar házigazda sokáig élvez­hesse erőben, egészségben a szép uj lakást. — Pályázat. A kassai m. kir. posta- és táviró igazgatóság kerületében betöltendő 15 gyakornok-jetölti állásra pályázatot hirdet. Érett­ségi bizonyitványnyal a f. évi július hó végéig lehet folyamodni. — Magyarosodásunk apostolai. Sztrop- kóról Írja levelezőnk. A f. évi június hó 22—27. napjain mutatták be a magyar nyelvet és ismeretet terjesztő apostolok a sztropkai állami elemi is­kolában egy évi fáradozásuk gyümölcseit. Az év­záró vizsgálat jún. hó 22-én a hittani vizsgálat­tal vette kezdetét, hol is arról győződtünk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents