Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
kötete. — 14. Tárca. Lórántfy Zsuzsána. (Folyt, vége.) Irta : Szinyei Gerzson. — 15. A szerkesztő póstája. — A havonkint 2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban is folytatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. —- Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel 1 kor 90 fillér. Nemzeti Ideál. Ez a cime egy most megjelent 86 lapra díszesen nyomtatott füzeikének, a melyben lelkes szózatot intéz ezer magyar ifjú a magyar ifjakhoz, testvéreihez, hogy legyen a nemzet életében ne csak szabadság, de legyen egyenlőség és testvériség is. Jelszavuk: oly Magyarország, melynek alapja a keresztény vallás, támasza a nemzeti érzés, polgárai pedig szivvel- lélekkel magyarok. Céljok: egy uj, egészséges, tisztességes, magyar nemzeti szellemű irányzat fejlődését elősegíteni. Záradékul közli a füzetke Concha Győző dr.-nak, a budapesti kir. Magy. Tud. Egyetem jogi kari dékánjának az egyetemi ifjúsághoz az 1901. szept. 15-én intézett beszédét is, mely az ösmeretes „keresztmozgalom‘‘-mal foglalkozik. —Ajánljuk minden hazáját szerető és a közboldogságot szivén viselő művelt magyar embernek elolvasásra. Kapható Sátoralj a-Uj helyben a Lövy Adolf könyvesboltjában. Két könyv a jó magyarságról. Füredi Ignác, tanitóképző-intézeti tanár, a magyar nyelvészetnek ez a lelkes apostola, a ki számos munkálatával szolgálta már a magyar nyelvtudomány ügyét, most egyszerre két füzetet is bocsátott ki Dobrovszky és Franke kiadásában. Az egyiknek cime: Magyar nyelvhibák javító és magyarázó szótára, a másiké: Magyar Rim- szótár. Az előbbi áttekinthető módon csoportosítja a köz- és irodalmi nyelvbe keveredett magyartalanságokat és hibás képzésű szavakat, szólásokat, egyben megjelölvén a helyes kitételeket. Csupa talpraesett tanács a könyv, a melyből sokat okulhat a laikus is, mert könnyebbségére szolgál ebben az érdemes szerző érdekes és élénk előadása. A mü ára két korona. — A másik könyv, a Rimszótár, a magyar szókincsben összepárosítható összes tiszta rímeket sorolja el igen ügyes felosztásban. Nagyon hasznos kis munka ez is, a ki forgatja, sokat tanulhat belőle. Az ára 1 korona 50 fillér. Előszavából közöljük: Ebből az 50 „da“ végű szóból kiderül: 1. hogy a „da“ helyjelölő szerepének nyoma sincs ezekben: dada, labda, példa, csoda, banda, borda, csorda stb. ; 2. hogy a »da« szóvég nemcsak főnevekben, hanem melléknevekben is megvan, mint a »céda, sanda, ronda* világosan mutatják; hogy a »da« végű szavak, mint „garmada, zajda, barázda, garázda“ szók bizonyítják, többnyire szláv eredetűek. De lássunk más példát.! A mi „da-da“ kedvelőink (honni sóit qui mai y pensel) azért ellenzik a járó, szálló féle szók használatát (járda, szálloda helyett), mert szerintük járó v. szálló csak az lehet, a „ki“ jár vagy száll. Ez álokoskodást azonban a mi Rimszótárunk meghazudtolja, mint a következő példák mutatják : adó — a mit adnak, fogadó = a hol fogadnak, mosdó (medence), hágó (hegy) társalgó (szoba), kalló induló (nóta), gázló, fonó (helyek), vakaró, itató, iktató, ivó (hely) hi zó; fürdő, ebédlő, nevelő (helyj, tüzelő (anyag), könyöklő, delelő, bökkenő, temető (ahol temetkeznek) lejtő, esküvő, fűző sat. sat. A vörös talár. Brieux-nek ez a dramatizált törvényszéki végtárgyalása most teszi meg diadalmas körútját Európa színpadjain. Nálunk a Nemzeti Színház deszkáin került színre a napokban s a siker itt is oly fényes volt, mint mindenütt, a hol a színpad deszkáira hozták. Mondható, hogy Echegaray : „Folt, a mely tisztit“ sikere óta nem csinált darab akkora hatást, mint a „Vörös talár“. A Franklin-Társulat most az Olcsó Könyvtárban (1234—1237. sz.) adta ki a Nemzeti Szinház hivatalos fordítását. — Ara 80 fillér. Kapható Sátoralja-Ujhelyben, a Lővy Adolf könyvkereskedésében. Hogyan élt a nép a régi időben! A reformáció után Európaszerte nagyban átalakult a nép élete. A nép egészben jobb élethez jutott, a javak mintha arányosabban oszoltak volna meg, emelkedett a jólét. Ágból font kunyhók helyébe kórházak kerültek, divatba jött a kémény, addig a füst csak az eresz alatt bujt ki, a vánkosok közhasználatba jutnak, szőnyeg fedi a padlót, a régi sötétség és elzárkózottság helyébe világos szobák lépnek, terjed az üveg használata, a mi olasz befolyásra mutat, bizalmasabb lesz az élet, a zászlós ur a vár nagyterméből belsőbb szobáiba vonul nem lovon, gyalog jár, elhagyják a kardot és paizst, köny- nyü ruhát és tőrt viselnek, vasruha helyett pompás öltözetet. Szóval a lovagi élet helyébe fiz udvari lép, a cifraság vágya ragályként terjed, az udvari emberek drágaköves mentékben és övékkel járnak; egész igaza volt a tréfás mondásnak, hogy a váraikat viszik hátukon. Fölléndült a kereskedés, de vele a még köny- nyebb pénzszerzés, a tengeri rablás is divatba jött. A pénzszerzés kalandjait kalandos pénzköltés cserélte fel. A becsület szerzése és köny- nyelmü kockáztatása töltötték be a nemesek idejét. Ennek a kornak színes leírását találni a Nagy Képes Világtörténet 138. füzete. A hugenották. Mindenben a kezdet a legszebb. A tavasz szebb a nyárnál, az ősz első napjaiban több mélabú van, mint az egészen kifosztott természet halálában. A görög filozófiának első tapogatózása érdekesebb, mint a kifejlett későbbi filozófiai tanok, mert közelebbről és élénkébben mutatják, mint dolgozik az emberi ész. A vallásoknak is első terjedésük a legérdekesebb, azért első híveik a legbuzgóbbak. Az első keresztények a katakombák mélyén buzgóbb hívők voltak, mint a bazilikák térde- lői. Az az erő, a mely a katakombákat vájta a föld mélyében, hatalmasabb, magasztosabb és nagyszerűbb, mint az a pompáskodás, a mely a Szent Péter óriási templomát építi s márványnyal borítja el tömérdek falait. A hugenották vallásossága is rejtekezésóben, üldözöttsógében megható s hősei együtt viselik fejük körül a hősiség és mártiromság koszorúját. — E kor történetét közli a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 139. füzete. Schubert dalai. I. füzet magyar és német szöveggel; ára 60 fillér. Tartalma: 1. Az én helyem. 2. Messzeföldön. 3. Atlasz. 4. Képe előtt. Korszakalkotó és hézagpótló vállalatot indít meg ezzel a magyar dalmüvelés terén a Bárd Ferenc és testvére budapesti zeneműkiadó cég. (IV. Kossuth Lajos u. 4. sz. a.) Minden müveit nemzet a maga nyelvében énekli a világ legnagyobb dalszerzőinek dalait, csak mi magyarok maradtunk e tekintetben hátra, csak nálunk fordul elő, hogy a klasszikus zeneköltők (Schubert, Schumann, Mozart, Mendelsohn, Rubinstein, Brahms, Grieg stb.) dalai jó énekelhető magyar fordítás hiányában idegen nyelven adatnak elő, vagy csak hevenyészett, rósz fordításban, a mely sem a szöveg értelmére, sem a lélegzetvételre, sem a prozódiára, sem a ritmikára és frazírozásra nincs tekintettel. — Ezen a hiányon is segít már a kiadócég, magyar műdalokat juttatva a magyar közönség kezébe „Idegen dalok magyar gyűjteménye“ cim alatt egy oly füzetes vállalatot indít meg, mely minden 1-én .16 oldalnyi terjedelemben fog megjelenni és tartalmazni fogja a legkiválóbb idegen dalszerzők dalait úgy az eredeti nyelven, valamint gondos, jól énekelhető és a. szöveget minden tekintetben érvényre juttató magyar fordításban, énekre és zongorára, közép hangra alkalmazva. — Az idegen dalok Schubert dalaival kezdődnek. A II. és további füzetek ,,Szép molnárné,“ „Téli utazás“ cimü ciklusokat teljesen és Schubert egyéb dalainak legkiválóbbjait fogja tartalmazni. — Minden a klasszikus zene és különös a dalok iránt érdeklődőknek figyelmébe és pártolásába ajánljuk ezeket az igazán szép zenemüveket. A baromfi-termékek értékesítése c. alatt Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő és a gödöllői m. kir. baromfi tenyésztőtelep és iskola vezetője igen hasznos könyvet irt és adott ki, mely útmutatást nyújt, miképp lehet a baromfitenyésztés összes termékeit piacra való helyes előkészítés utján értékesebbé és szövetkezetek alakításával a jövedelmet negyobbá és biztossá tenni. A magyarázó képekkel ellátott könyv ára: 2 korona. Kis Lap. Több mint nogyed évszázad óta (työnyör- ködtoti a ,Kis Lap* cimü képes gyermekujság Magyarország apró olvasó közönségét, hótról-hétre mint a legszívesebben látott vendég. A .Kis Lap* gyönyörű tartalmához képest díszes kiállításban jelenik meg, mindazonáltal ára '/< óvenként csak 2 korona. Mutatványszámot ingyon küld a kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-ut 54. Háztartás. Kürthy Emilnó szerkesztésében és az Athenaeum r. t. kiadásában havonként 3-szor megjelenő .Háztartás* a magyar gazdasszonyoknak egyetlen magyar lapja, mely a háztartás minden ágában útbaigazítást ád, helylyei-közzel képekkel magyarázva. A .Háztartás* bő szépirodalmi részét irodalmunk legkiválóbb művelői szerkesztik. A »Háztartás* gyönyörű szines borítókban jelenik meg és előfizetése egynegyodóvre 4 korona. Mutatvány- számot küld ingyen a kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi- ut 54. Magyar Bazár. Ezt a legrégibb, legjobb divatlapot nagylónyai Lónyai Sándornó és S. Hentaller Elma szerkesztik és az Athenaeum r. t. adja ki. A .Magyar Bazár« az egyetlen magyar Divatlap, mely havonként négyszer jelenik meg, mindig bő divatrészszel, gyönyörű szines divatképekkel és illusztrált szépirodalmi melléklettel. A .Magyar Bazár" előfizetése egynegyedóvre 4 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiádóhivatal: Budapest, Kerepesi ut 54 A »Magyar Nemzet«, melynek főszerkesztője Jókai Mór és Beksics Gusztáv, felelős sserkesztője Adorján Sándor, azt a kiszámíthatatlan előnyt nyújtja olvasóinak, hogy 12 órával előzi meg az összes fővárosi napilapokat, A »Magyar Nemzethet már az esti vonatok röpítik szét Kárpátoktól Adriáig. S dacára ennek, a »Magyar Nemzet" a legolcsóbb napilap nemcsak nálunk, hanem az egész kontinensen. Húsz, huszonnégy oldalon jelenik mog rendesen és előfizetése egy hóra mégis csak 2 korona. Mutatványszám 6 napig ingyen Cim : .Magyar Nemze»t .kiadóhivatala, Budapest, Kerepesi ut 54. sz. Egyesületi élet. A bodrogközi Tiszasz&b társulat — mint tudósítónk irja — Helmcczen e hó 15-én választmányi és 21 -én közgyűlést tartott; megállapította az 1902. évre szóló költségvetést. E szerint a s.-pataki Piti-íéle, az agárdi, bélyi és kir.- helmeczi felső csatornák tervezetének elfogadásával a kiadásokat 1.140,378 korona 28 fdl.-ben s a fedezetet 1.354,104 korona 58 fillérben állapította meg. Dobozy Papp Ferenc és társainak csatorna iránti kérvényét véleményes jelentéstétel végett az igazgató-főmérnöknek adta ki. Megalakította az uj elnökséget és választmányt; is Elnök lett Mailáth József gró^ alelnök: ’Senynyey Miklós br. Választmányi tagok: Ambrózy Nándor, Dókus Gyula, Gruschka Lajos, Jósika Gábor br , Kossuth Lajos, Boronkay Farkas, Láczay László dr., Laho- csinski Adolf, Meczner Béla Meczner Gyula, Miklós Béla, Ölbey János, ’Sennyey Béla br., ’Sennyey István br., Szekeres Ödön, Szirmay György, gr Szmre- csányi János, és Vécsey Béla br. Szárny, biz. tagok : Somogyi Gerő, Cseley Antal, és Demeczky Zsigmond. Közp. képviselők : Mailáth József gróf, Meczner Gyula, Révy Géza Viktor. Közgyűlés elején beszámolt Mailáth József gróf elnök az elmúlt 15 év nevezetesebb mozzanatairól. Hangsúlyozta, hogy ezelőtt 15 évvel elnökké lett megválasztása alkalmával két ígéretet tett, különösen, t. i. hogy a társulatnak pénzügyi viszonyait rendezni fogja s a társulatot védkepes állapotba helyezi az esetben, ha őt ezen feladatában az érdekeltség is önzetlenül és együttesen támogatni fogja. Ezen kikért támogatásban hiányt nem szenvedvén, feladatát immár idáig is megoldotta, mert a társulat pénzügyei rendben vannak s a védképesség meg van; a belvizkalamitások is megszűntek, sőt a legutóbbi időkben a Bodrog és Latorcza folyók- nál a felsőbb vizek szabályozása folytán mutatkozó visszaélés is el lesz oszlatva, miután a kormány kettőzött gonddal igyekszik ezen folyóknál a mederrendezést keresztül vinni s addig az Ondóvá-Tapoly mentén sem fog uj munkálatokat engedélyezni, mig a vízviszonyok meg nem javulnak. Konstatálta elnök, hogy a társulatnál komolyabb függő kérdés nem létezik, mert a 15 év alatt tervszerűen betartott működés s az elnökség és választmány alkotmányos igazságérzete minden, esetről-esetre jelentkezett jogos igényt kielégített s a közel jövőben a költségvetés tanúsága szerint kielégíteni fog. Ennek legfőbb tanúbizonysága egyébbként, hogy az eddigi moc a- ras Bodrogközt ma virágzó rétek, kalászt rengető táblák s más egyéb hasznos növényeket termő területek alkotják s ezen 15 év alatt 2 millió koronán felül történt hasznos befektetések dacára — az előnyösen keresztülvitt kölcsönügyletek folytán — az érdekeltségre ugyanannyi évi teher háramlik, mint a mennyi ezelőtt 15 évvel volt s a fennálló hátrálék is évről-évre annyira csökkent, hogy ma a réginek alig 1/s-dát teszi s célszerű intézkedések folytán e tekintetben minden vissza élés ki van zárva. Bodrogköz gazdasági tekintetben ezen idő alatt oly előnyös átalakuláson ment át, a mi teljesen kielégi'ő. Az „újhelyi dalárda“ köréből. Az „újhelyi dalárda“ Petsár Gyula alelnöklete alatt választmányi ülést tartott, a melynek egyik legérdekesebb tárgya volt a Vágó Gyula karnagy lemondása. Épp 25 esztendeje, hogy Vágó Gyula mint karnagy vezette a dalosokat. Az ő nevéhez fűződik a hajdan kitűnő dalosegyesület hírneve. A dalosok Pécsen, Miskolczon, Debreczenbeti, Kassán az országos versenyeken, nemkülönben szükebb hazánkban, vármegyénkben, elért diadalainak oroszlánrésze őt illeti. Az ő kitartása, tudása, önzetlensége és szorgalma emelték az „újhelyi dalárdát“ olyan magas nívóra, hogy országszerte csak dicsérettel és elismeréssel emlékeztek meg felőle. A ki az egyesület történetét meg fogja irni, annak abban mint legérdemesebbről, Vágó Gyuláról kell elsősorban megemlékeznie. Most, hogy a viszonyok változásával a karnagyságról lemond, sőt a »dalárda« kötelékéből is kilép : részünkről szivesen nyújtjuk neki elismerésünk koszorúját. Tudomásunk szerint Petsár Gyula is lemondott az alelnöki tisztségről s csak ideiglenesen vállalkozott az cgyesületűgyeit. nek vezetésére. A Zemplónvármegyei Gazdasági Egyesület ig. választmánya Andrássy Sándor gróf elnöklete mellett november 2-án, szombaton d. e. Folytatás a U. mellékleten,