Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
1901. Október 27. H. Melléklet a „Zemplén' 43. számához. V2IO órakor, a vármegyeháza kistermében ülést tart. „Erzsébet-nőegyesület.' Varannó város közélete — Írja levelezőnk — ismét szaporodott egy jótékonycélu egyesülettel s ez az „Erzsébet- nőegyesület“. Célja nemes és magasztos : segíteni a szűkül ködőket, gyámolitani az árvaságot, küzdeni a tudatlanság ellen. A gyűlést városunk minden nemesre kész elöljárósága, Gaál Sándor főbíró és Füzesséry Pál jegyző, hozták össze okt. 20-án, a mikor is elnökké választották özv. Kóler Edénét, alelnökké: Pereszlényi Istvánná, pénztárossá: Strompf Pálné őnagysá- gaikat. Titkár lett Füzesséry Pál. Ezenkívül még 8 választmányi tag. Az ungvármegyei ifjúsági kör — írja alkalmi tudósitónk — Budapesten folyó hó lóikén tartotta alakuló közgyűlését. Két erős párt állott egymással szemben és versenyzett az elsőségért, a Melles Tivadar meg a Gonda Henrik pártja. Elkeseredett küzdelem után végre Gonda Henrik, a liberális párt jelöltje, győzött. Alelnök lett: Brascsajkó Gyula, titkár: Tóth Béla, jegyző : Guttmann Lipót, ellenőr: Burján Endre, pénztáros: Tóth Ferenc. — Gonda Henrik, a megválasztott elnök, megköszönvén a feléje irányult bizalmat, hosszabb beszédben fejtette ki programját. A közönség köréből. — Alak ós tartalomért a beküldő felelős. — Válasz főtisztelendő Szabó Béla felügyelő lelkész urnák, Tárkányban. Ág-Csernyő, okt. 22. Parturiunt montes et nascitur ridiculus mus.“ Azt hinné az ember, hogy tudja isten, miféle fontos államügyek körül forog a pennánk, holott bizony csak egy apró-cseprö kis kerítésről van szó, melyet az ágcsernyei iskolamester ur portája előtt akarunk elhelyezni. Hát olyan sokba kerül ez a kerítés ?! A hol van 8—10.000 korona egy gyönyörű templom és szép iskolai épületre, ott fog még akadni 15—20 korona is egy kerités felépítéséhez. Ha pedig csekély személyemre is van szükség, szívesen adakozom és eljárogatok majd házról-házra gyűjtögetni. A mi népünket ne féltse főtisztelendő uram, nem jut az mindjárt egy kerités miatt koldus- botra! 1 Elvégre fontos az a kerités is — mert úgy néz ki az iskola nélküle, mint egy 20 éves fiatal, szép gavallér egyetlen fog nélkül. Nemzet- gazdasági szempontból pedig azért fontos, mert hiánya esetén a nem messze lakó cigánypurdék ellopdossák a tanító ur szénáját, krumpliját, répáját, szóval mindenét, a mije csak ott fekszik udvarában. Bízva tehát főtisztelendő ur tetterejében és kitartásában, reméljük hogy kívánságunk nemsokára teljesítve lesz. Klein Simon dr. TAN ÜGY. 1 Zemplén-wmep Mí-iplet hivatalos rovata — Rovatvezető: Molnár Gynla. — Köziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Uj helybe küldondők. Tanító-egyesületek működéséről.* (Folyt, és vége.) Áttérve a minket közelebbről érdeklő tu- lajdonképeni tanítóegyesületek működésének vázolására, s első sorban az országos egyesületek működésével kezdve, láthatjuk, hogy ezen egye sületek szervezetük és a dolok természete miatt általános paed. kérdésekkel úgyszólván egyáltalában nem foglalkoztak. Ez okból itt pl. az egész tanítóság méltó hálájára érdemes Eötvös-alap működésével nem is foglalkozhatunk. Ugyancsak szűk körre szorult a Magyarorsz. tanítók orsz. bizottságának ez irányú működése is. Mig t. i. a múlt tanügyi kongressus határozatainak foganatosítása mellett múlt évi nagygyűlésén a tanítói nyugdíjtörvény revíziója volt a bizottság működésének kiemelkedő tárgya, addig paed. kérdésül pusztán csak az osztott és osztatlan iskolák tantervének kérdése szerepelt. A záróvizsgálatok szabályozásának kérdése is ki volt tűzve, de az idő rövidsége miatt a napirendről levétetett. • Fololvastatott a »Zemplónvármogyol áll. tanítóegyesület alsó körének* 1901. óvi május hó 28-án tartott gyűlésén A katli. tanítóknak országos kongressus tartására szintén nem paed. ok szolgáltatott alapot, hanem ily módon ünnepelték ők a magyar királyság s vele együtt a magyar keresztyén- ség 900 éves jubileumát. Az ünnepségnek azonban gazdag tanügyi tartalmat adott Ember Károly felolvasása „A magyar népoktatás kilenc- száz éves történetéről.“ A ref. tanítók országos egyesületének köz • gyűlése is inkább saját ügyeinek tisztázásával foglalkozott, egyik főtárgya lévén „Református tanítók kívánságai“, másik pedig „Ä ref. tanító a magyarság szolgálatában“. Paed. kérdés gyanánt foglalkozott a közgyűlés a tanterv kérdésével gnnyiban, hogy e kérdés megvilágítására beadott pályamunkák bírálata olvastatott fel, de a bírálat szerint a pályamunka a kérdést nem oldotta meg. Tulajdonképeni paed. munkálkodást csak a megyei és járási tanítóegyesületeknél találhatunk. Itt természetesen le kell mondanom a részletezésről, csak általános kép nyújtására ssoritkozom s ennek kapcsán teszem meg megjegyzéseimet. Örvendetes jelenségnek tartom, hogy a legtöbb enemü gyűlés gyakorlati tanítással van kapcsolatban. E gyakorlati tanítások vannak kiválóképen hivatva továbbképzésünkre, feltéve természetesen, hogy a követelményeknek csakugyan megfelelnek. S már e szempontból több kifogásolni valót találtam. Kifogásolom első sorban a tárgy megválasztását. Az ily tanítások csak akkor lesznek képző hatásúak, ha a tanító valamely különle gesebb anyagrészlet vagy tárgy tanítását mutatja be. S ezt a tudósításokból Ítélve, vajmi kevés helyen tették. A tartott tanításoknak legalább fele olvasmány, tárgyalás vagy hasonló tárgyú, tehát olyan volt, mely a jelenlevők °/i° részénél nagyobb érdeklődés felkeltésére legalább is ke- vésbbé alkalmas. Mutassanak be az ily tanítások pl. mértani, ének, torna, stb. általában ritkább helyen es kevésbbé módszeresen tanított anyagrészletetet, mindjárt nagyobb lesz az érdeklődés és nagyobb a belőle származó haszon. Ha pedig nem akarunk különlegességet nutatni, mutassuk be a tanmenet szerint épen következő anyagrószlet tanítását s ne rántsunk élő pl. év elején a hatás kedvéért s az anyag szépségéért oly részleteket, melyek feltételezett előzményeit tanítványaink nem ismervén, módszeres eljárásunk nem lesz következetesen keresztül vihető. A paed. tárgyú értekezések közül a múlt ^vben a tanítóegyesületek munkálkodását első sorban a már többször említett tanterv kérdése dominálta. Ismeretes a m. t. kartársak előtt, l)ogy a nagym. ministerium e tárgyban véleményadásra hívta fel a tanítóegyesületeket melyek aztán e kérdést behatóan meg is vitatták, egyes előadóknak e tárgyban tartott értekezéseit meghallgatták, azokat megbeszélés és vita tárgyává tették s az egyes egyesületek vagy az egységes tanterv mellett vagy az ellen foglaltak állást. Sok fontos érv elhangzott mindkét oldalról, ivekre megy azon cikkek száma, melyeket e tárgyban a N. L. mindkét pártról kö- zplt s mégis a dolog természete szerint az ügy az orsz. közokt. tanács ismeretes döntésével végződött, mely az egységes tanterv mellett fog- iáit állást. Több egyesületben képezte felolvasás és vita tárgyát a fentebb emlitott s kenkrét eset által aktuálissá tett testi büntetés kérdése. Tudtommal a fővárosi tanítóság köréből kiindulva, több egyesületben szóba került a záróvizsgálatok kérdése s e tárgykan a szaklapokban is több cikk jelent meg. Megvallom, a kérdést kissé erővel előrántottnak tartom akkor, njikor a tanítóegyesületeknek sok más fontosabb kérdéssel is lehetett volna foglalkozni. Ilyeneknek tartom első sorban a didaktikai részletkérdések tisztázását, uj módszerek bírálását, ismertetését. Teljes elismeréssel adózom azon egyesületeknek, melyek ily irányú munkálkodást végeztek E tárgyú előadások és vitatételek közül különösebben ki kell emelnem a fonomimikai módszer bírálását és ismertetését, mely kérdéssel szintén több egyesület foglalkozott, a mi egyesületünk választmánya pedig most tűzte ki e tételt. Egyesületünk legutóbbi pályakérdésével, a szaciálizmussal szintéu több egyesület foglalkozott s mint feltűnő jelenséget csak azt tapasztaltam, ami ismét csak a kérdés erőszakolt felvitelét mutatja, hogy oly helyeken is előfordult hol a szociálizmusnak tudtommal hire-hamva sincsen. Mint egy ember által felvetett, kevés tartalommal bírónak tartom a köszönés módjának kérdését, melylyel azért — talán divatból — szintén több egyesület foglalkozott s a kérdés kapcsán több helyen a saját magunk cimeztetóse is szóba került s majdnem a régi elcsépelt anekdota szerint: „Becsültessük meg magunkat, szól- littassuk magunkat Nagyságos urnák.•' Mint az összes tanítóegyesületek amaz egyöntetű, bár nem paedagógiai foglalkozását, szintén fel kell említenem, melyet az Eötvös alap és Tanítók Háza érdekében kifejtettek, felhasználván minden, látszólag kicsinyes alkalmat is a nemes cél érdekéden. Ha az egyes tanítóegyesületekben csak a kü- lön-külön szereplő tárgyakat vizsgáljuk: a legnagyobb fokú változatosságot láthatjuk. Az elméleti ós gyakorlati, újabb ós régibb, elcsépelt és még eléggé meg nem vitatott, természetes ós mesterségesen előrántott legkülönbözőbb paedagógiai kérdések ama zűrzavara tárul ezekben elénk, melyek fényesen igazolják elnökünk szavait s megmagyarázzák a választmány legutóbbi álláspontját, mely szerint a munkabiráló-bizott- ság feladatává tétetett a pályakérdések kitűzése, ahhoz értő egyének kezébe tétetett le az egyesület szellemi munkálkodásának irányítása. Kartársaim ! Munkálkodjunk; de ne üljünk fel a hangzatos jelszavaknak, előrántott kérdéseknek, hanem foglalkozzunk a még megoldásra váró kérdésekkel s akkor munkánk nemes gyümölcsöket fog teremni! Adja Isten, hogy úgy legyen! Sárospatak, 1901. május 26. Kötse István Egyesületi közgyűlés. A „Zemplénvár- megyei általános Tanítóegyesület“ f. óvi közgyűlését Nagy-Mihályon, november hó 7-én tartja meg. A közgyűlésre szóló meghívók e napokban fognak szétküldetni. Tanitók Háza szappanja. A hazai tanitók összetartása és fillérei alapította meg az Eötvös-alapot, melynek áldásait a lefolyt 25 év alatt sok ezer tanító-család élvezte. Az Eötvös-alap nemes intézményei közé tartozik többek között a Budapesten lévő Ferenc József Tanitók Háza, vagyis azon internátus, a melyben szegény vidéki tanitók jóviseletü, szorgalmas és tehetséges gyermekei magasabb tanulmányaik végzése céljából felvételt, teljes ingyenes ellátást nyernek. Ezen intézet évi kiadásait az ország tanítóságának kell fedezni. A tanítóság el is követ mindent, hogy ezen reájuk és gyermekeikre nézve szerencsés intézményt, fentartsák s lassan-lassan előbbre vigyék. Ám teljesen magukra hagyva, ezt alig tehetnék. A Tanitók Házára (nemsokára házaira, mert Kolozsvárt már a jövő év tavaszán szintén épülni fog) a gyufán kívül, mely a kezdet első nehány hónapjaiban 2200 koronát jövedelmezett a tanítóság jótékony céljaira, most már egy újabb iparcikk is jövedelmez: a Tanítók Háza szappanja. A forgalomba kerülő szappan házi mosó szinszappan a legfinomabb minőségben s mégis jutányos áron. Felkérjük ennélfogva városunk tisztelt kereskedőit első sorban, hogy szíveskedjenek ezen kitűnő minőségű szappanból rendelést tenni s azt készleten tartani. Felhívjuk továbbá a tanférfiakat, tanügy barátokat, szülőket és a nagyközönséget, kegyeskedjenek házi használatra a Tanitók Háza szappanját t vásárolni ; ha a fontebbí felhívást a nagyközönség figyelembe veszi, azokkal tesz jót, kik gyermekeik nevelésének áldozzák fel egész életüket. Ezzel közvetve mindenki hozzájárulhat krajcárjaival és anyagi áldozat nélkül a tanitók amúgy is általánosan ismert mostoha helyzetének javulásához, a mi különben is a magyar kultúrát fejleszti előbbre. Közgazdaság. Terméketlen gyümölcsfák termővé tétele. Gyakran előfordul gyümölcsösökben az az eset, hogy egyes fák, különösen az idősebbek nem teremnek s a kivágatás sorsára jutnak. Az ily fákat egy kevés utánjárással nagyon könnyen termőkké tehetjük, ha a következőképp cselekssünk: Télen a fa koronájának fél átmérője arányában a fa törzse körül 1—2 ásónyom széles, 3 ásónyom mélységű körárkot ásunk s az,ebben látható gyökeret éles késsel lemetszjük. Ézután az árokból kidobott földet, illetve annak egy részét összevegyitjük műtrágyával elegyített komposztfölddel s az árkot újra kitöltjük. A metszési helyeken rostos gyökerek képződnek, melyek az erőteljes földből sokkal több
