Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-10-20 / 42. szám

praktikusan szerkesztett, igen szépen krállitott divatujsággal együtt negyedévre 2 koronával több (azaz 9 korona). A kiadóhivatal címe: Budapest, V., Váci körút 78. sz — Sohase halunk meg! Dr. Le Daniec francia orvos a Revue Enciclopédiqueben szen­zációs tanulmányt tesz közzé, melyben bebizo­nyítani igyekszik, hogy a halál nem egyéb sú­lyos ájultságnál. Az élet a tudományos hipo- tesis szerint nem egyéb, mint a belső ember folytonos megújulása. A halál tehát, mint en­nek ellentéte, nem egyéb, mint a megújulási folyamat félbeszakadása. Néha az életműködés­nek ez a szünetelése csak ideiglenes és a lég­zés és vérkeringés magától újra megindul, Más esetekben azonban a légzés és vérkeringés nem tér vissza magától és ezt az állapotot halálnak nevezik. A halált azonban, — azt mondja a tu­dós francia — meg lehet operálni. így ha va­lakinek a halálát szélhüdés okozta, meg kell nyitni a mellét, ritmikusan összepréselni a szivét és a vérkeringés újra megindul. A halott feltámadt, de ez a második élet nem tart so­káig és a páciens az operálás következtében nemsokára másodszor is meghal. Remélhető azonban, hogy a halott ujjáébresztésének műté­tét egy napon olyan ügyesen és tisztán fogják végezni az orvosok, hogy többé nem lesz halá­los. Már ma is egészen biztos, hogy a halál nem az a befejező aktusa az életnek, a mely­nek eddig tekintették. De hát „komoly eset“ marad mindenképpen. Kár volna gúnyos élce- ket faragni az uj hipotézisre. Van valami alap­ja a dolognak — legalább a tudós orvos felfo­gása szerint — és ki tudja, milyen csodákat fog még művelni a jövőben a kirurgia. — Álomfejtés. Nő: Hiszesz az álmok­ban, édes? — Férj: Nem, — semmi esetre sem 1 — Nő: Azt álmodtam, hogy uj ruhát kér­tem tőled. — Férj: Mondtam, hogy épen nem hiszek az álmokban . . . Mert rendesen az el­lenkezője történik. -- Nö: Igazán 1 akkor vég­telenül örvendek : — — mert álmomban meg­tagadtad a ruhát. — Az „Érmelléki első szőlőoltvány-telep“ NagyKá gya hirdetését a t. c. olvasóközönség szives figyelmébe ajánljuk. Színház. Mint már lapunk ma egy hetes számában is hírül adtuk, az újhelyi színházat Dobó Sán­dor nyitrai színigazgató nyerte el az 1901—2. év téli szezonjára. A pályázott 3 színigazgató közül csakugyan a legszebb múlttal Dobó di­csekedhetik, ki egyfolytában 5 évig Győrben működött, legutóbb pedig Nyitrán volt és mind­két helyen kiérdemelte a közönség pártfogását. A szinügyi bizottság szigorú feltételekhez kötötte színházunk koncesszióját, úgy hogy a tegnap bemutatkozott társulatot még több ki­váló erővel kell még az igazgatónak kiegé­szítenie. És hogy ezt úgy a közönség, mint saját jól felfogott érdekében teljesiti is : az iránt nincs kétségünk. Az előzetes színi jelentésből látjuk, hogy a társulat, a 10 tagból álló zenekaron kívül, 40 tagból álló működő személyzettel bir, me­lyek közül néhány tehetséges elsőrendű tagot már ismerünk, a többiekkel meg alkalmunk lesz a jövőben megismerkedni. Tegnap bemutatozóul „Dolly“ c. színmüvet adták elő, ma pedig az „Arany kakas“ énekes vígjáték kerül színre. Ezekről majd jövő számunkban. * A jövő hét műsora a következő : Hétfő i Kis Szökevény. Kedd: New-York szépe. Szerda : Tartalékos férj Csütörtök t Tartalékos férj. Péntek: Szulamith. (Fólhelyárakkal. Szombat: Báránykák (.újdonság). Vasárnap d. u.: Náni. Este: Báránykák (másodszor.) Irodalom. Az „Adalékok Zemplénvármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1901. évi, egy­szersmind a VII. évfolyamnak októberi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Zem- plénvármegye történeti földrajza. (XXXVII. közi.) Ag-Csernyő. Irta: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén vármegye politikai és helyrajzi ös- mertetése. (68. folyt.) Latinból: Matolai Étele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (63. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 4. Újabb adatok ’Sennyey Pongrác br. élettörténetéhez. (V.) Irta: Lojda József. — 5. Babotsay Izsák naplója. (21. folyt). Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (62. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Olcsváry Dániel gyámi szá­madása. Közli: Kerekes György. — 10. Leve­lesláda. Egy becsülevél 1610-ből. Közli: Szi­lágyi Károly. —9 Hajdu-hadak járása 1607-ben, Közli: Doby Antal. — 10. Bocskay-irományok. (IX.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. A ref. egy­házlátogatási jegyzőkönyvekből. (I.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. A Rákóczi-féle adományleve- lekből. (XV.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. Irodalom A Nagy Képes Világtörténet VII. kötete. — 14. Tárca. Lórántfy Zsuzsána. (Folyt, vége.) Irta : Szinyei Gerzson. — 15. A szerkeszőt póstája.A havonkint 2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története ér­dekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban is folytatódik a köz­ségeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz dí­szes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. — Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel 1 kor. 9C fillér. Előzetes eljárás bűnügyekben. Ez alatt a cim alatt most jelent meg 17 nyomtatott iv terjedelemben Mískolczy László államrendőr­ségi tisztviselő büntetőjogi munkája, mely a bűnpereket előkészítő közigazgatási tisztviselők számára készülvén, szerencsés szerkesztésénél fogva nemcsak a rendőri teendőkkel foglalkozó közigazgatási tisztviselőkre és. csendőrségre néz­ve nélkülözhetetlen, hanem haszonnal forgat­hatják az ügyvédők, ügyészségi megbízottak is; sőt egyszerű, világos nyelvezeténél fogva igen ajánlható azoknak is, akiknek jogi előképzett­ségük nincsen, tehát a körjegyzőknek és köz­ségi elöljáróknak, mert olvasgatása az ő szá­mukra is lehetővé teszi, hogy a bűnesetek nyo­mozásához, vagy legalább egyes halaszliatatlan nyomozó cselekmények teljesítéséhez a megbíz­hatóság tudatával foghatnak. A müvet az államrendőrség főkapitánya, Rudnay Béla, a hatóságoknak s tisztviselőinek igen melegen ajánlja. Megjelent az Athenaeum r. t. kiadásá­ban. Ára 3 korona 60 fillér. A renaissance. Alfíeri azt mondta, hogy az emberi növény egyszer nőtt nagyra, akkor is a XV. században, akkor is Olaszországban. A „renaissance“ napja, a mely az emberi nö­vényt olyan magasra növesztette, máshová is elküldte sugarait és az olasz „renaissance“-szal közel egyidőben Spanyolországban is támadt egy uj röneszánz-művészet, melyet a közös nagy nap növelt, de melynek minden izén meglát­szott, hogy spanyol földben született. A spanyol építészet legszebb virágai akkortájt hajtottak ki; a sevillai városháza, az Escurial, a saragossai San-Engracia-templom, a madridi érseki palota; azok a nagy templomok, a melyek az Alhambra udvarait és termeit ellepik, csodálatos bo ti veik alatt, a kórusok faragott szárnyai közt még most is ott suhog a romantika lehellete. Ezek­nek a csodálatos épületeknek a képeit pedig mind megtalálni a Nagy Képes Világtörténet 136. füzetében. A 12 kötetes nagy munka szer­kesztője Marczali Henrik dr. egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is. Egy-egy kötet ára, dí­szes félbőrkötésben, 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvé­rek írod. Int. Rt. Budapest, Üllői-ut 18 sz.) Sátoralja-Ujhelyben Lővy Adolf könyves bolt­jában. A Magyar Bazár igen szép képben örökíti meg Wenckheim Béla báró szoborleleblezését Kisbéren. Általában a kedvelt szépirodalmi divat­lapnak ez a száma is gazdag és változatos tarta­lommal jelent meg. Mindjárt az első lapon Er­zsébet főhercegnő eljegyzésével foglalkozik. Kö­zöl két csinos költeményt. Vay Sándor gróf érdekesen ismerteti a hajdani és mostani „sze­zon“-!. Megragadja a figyelmet Podmaniczky Ho- rác bárótól az „Élő kártyák“. Kitűnő az „Élet és- világ“ cimü rovat. Faglalkozik továbbá a Magyar Bazár, mint rendesen, az irodalommal, művé szettel egyesületekkel, a konyhával; közöl hasznos tudnivalókat. Divatrésze pedig igazán Ízlésesen van össeállitva és részletes leírásokkal ellátva. TAN ÜGY. i Zemplén-i«pi Mó-lpiet tatás rants — Rovatvezető: Molnár (lynla. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Uj helybe küldendők. Tanító-egyesületek működéséről.* Midőn a mulf őszszel, a Szerencsen tartott közgyűlésén egyesületünk e!nöke a tanítóegyesü­letek működésének és az országos tanügyi moz­galmaknak figyelemmel kisérésére s a velők való foglalkozásra hivott fel bennünket s midőn én e felhívás hatása alatt a jelen alkalommal a tanitó- egyesületek jelen tanévi működését akarom vá­* Felolvastatott a »Zemplénvármegyei áll. tanító­egyesület alsó körének“ 1901. évi május hó 28-án tartott gyűlésén zolni: annak kijelentésével kell kezdenem, hogy magát az anyagot illetőleg bizonyára az összes kartársak előtt ismeretes dolgokat fogok elmon­dani; hiszen forrásaim a tanügyi lapoknak ama tudósításai voltak, melyeket a m. t. kartársak mindegyike szintén elolvashatott, sőt bizonyára lesznek többen, kik több és más mozgalomról is bírnak tudomással. Hogy mégis e tárgyat választottam, okát abban adhatom meg, miszerint a külön álló, ki­szakított esetek igy egy egységes képpé olvadva, talán marandóbb nyomokat hagynak, s ha az el- mondandók, az itt-ott közbeszúrt egyéni megjegy­zések esetleges megbeszélés tárgyát fogják ké­pezni : az fog tulajdonképen a tanügyi mozgal­makkal és eszmékkel való ama foglalkozás lenni, melyre véleményem szerint elnökünk lentebb em­lített figyelmeztetése vonatkozott. Ily meggyőződés mellett kérem a m. t. tag­társak szives figyelmét. Hadd szólják legelőször is tanitóképezde t inárok orsz egyesületének működéséről. A do­log természete szerint e működés első sorban természetesen a tanítóképzésre irányú', de azért lehetetlen, hogy minket, mint már miiködő ta­nítókat is ne érdekeljen. Lehetetle1, hogy elis­meréssel ne adózzunk az egyesület központi vá­lasztmányának, mely a lefolyt tanév alatt számos gyűlésen át részletesen foglalkozott a tanitóké- pezdék számára készülő új tanterv megvitatásá­val, átdolgozásával, mindig szem előtt tartva, hogy a készülő uj tanterv szerint képzett tanítók minél alaposabb oly irányú képzésben részesül­jenek, melylyel jövendő hivatásuknak lehető leg­jobban megfelelhessenek Ez elvnek megfelelően a régi tantervhez képest nagy gondot fordít az egyesület által készített javaslat a szaktárgyakra, különösen pedig a gyakorlati tanításokra. Az egyesület múlt évi junius 4 5-én tartott közgyűlésének tárgyai közül akarok még kettőt felemlíteni. Az első az iskolai kirándulások ren­dezéséről szóló előadás volt, mely mint gyakor­lati paedagógiai kérdés sok helyes eszmét vetett fel és sok megszívlelendő útmutatással szolgált a kérdés megoldásához. A másik a tanitóképesitő vizsgálatokról szóló előadás volt, mely lényegében e vizsgálato­kat oly módon kívánja szervezni, hogy a tárgyak megosztásával a vizsgá'at k£t részre választás- sék ; az első alapvizsgálaton az általános ismere­teket nyujró tárgyakból tegyenek vizsgálatot a jelöltek, mig a második vizsgálaton a szaktár­gyak s különösen a jelölt gyakorlati jártassága vétessék bírálat alá. Bizonyára ismeretes dolog a m t kartár­sak előtt, hogy e javaslatot — szerintem a t ni- tóképesites hátrányára — sem a gyűlés nem fo­gadta el,, sem a nagym. ministerium újabban ki­adott s a tanitóképesités szabályozására vonat­kozó rendeletében nem tette magáévá. Sokkal tágabb keretben mozog a Magy. Paed Társ. munkássága, felölelvén a gyakorlati és elméleti paed kéidéseknek minden iskolafajra vonatkozó részletet s tárgyalván azt részint fel­olvasó ülésein, részint ily tárgyú cikkeket hoz­ván folyóiratában. E tag határok daczára a társa ág a lefolyt évben is több, bennünket közelebbről érdeklő ügygyei foglalkozott. Első helyen emlékezem meg Juba Adolf tanulmányáról. »A gyöngetchetségűek isko'ázta- tásáról“, melyben a kérdés elméleti és gyakor­lati oldalát vizsgálva, e tárgyban tett tanulmány­újának tapasztalait adja elő s mint ideális czélt az ilyenek részére s ükséges külön iskolák felál­lítását hangoztatja. Mint aktuálissá lett kérdéssel foglalkozott a tirsaság. »A testi fenyíték kérdésével«, mely kü­lönben több tanitóepyesüietben is szerepelt, de melyre vonatkozólag a vélemények még mindig eltérők, legfeljebb azon óhajban egyeznek meg, hogy gondoskodni kell egész iskoláztatásunk oly irányú fejlesztésére', mely lehetségessé tegye, hogy a testi f nyiték a fegyelmi eszközök sorá­ból mindinkább kiküszöbölhető legyen. Mint általános peadagógia kérdések szere­peltek még a társaság ülésein : »Művészet népis­koláinkban5, ,Az érzelem fejlesztéséről« stb Didaktikai részletkérdések tisztázása tárgyá­ban szintén tevékenyen működött a társaság. Ily irányú felolvasások és czikkek vo’tak: .Hibák a számtan tanításban“ és »A fogalmazás tanítá­sáról«. Ily részletkérdések tiztázását a társaság titkári jelentése úgy egyesek, mint különösen a tanitó-egyesületek figyelmébe .ajánlja. Kötse István. (Vége köv.) Indítvány. A „Zemplénv ár megyei ált. tanitóegyesü- let“-nek 1901. nov. 7-án Nagy-Mihályon tartandó közgyűlésére. Beterjeszti: Schneider Jakab, egyesü­leti tag. A hírlapok utján tudomásunkra jutott, hogy az 1901. évre tervezett tanítói nyugdíj-törvény revíziójánál a tanítóknak legszerényebb, de jogos igényei kielégítést nem nyernek, amennyiben a Folytatás a II. mellékleten,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents