Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-29 / 39. szám
IVIelléklet a „Zemplén*1 39. számához. 1901. szeptember 29. I. k . .. .. ■ ■ --M — ■■■■ ■- ■ ■*■■■■■■» »■■■■ ■ ...................»' ' ozása céljából, mely szerint az adós állapot megszüntethető és a háztartási egyensúly fen- tartható lenne, szakbizottságot küldöttek ki s pedig azzal az utasítással, hogy a f. évi decemberi közgyűlésre nyújtsa be jelentését és javaslatát. — A homonnai járásnak két járásra tervezett elkülönítése további beható tárgyalás végett kiadatott a homonnai és a sztropkai járások főszolgabíróinak. —• Hegyi községnek a biró fizetése érdekéből módosított szervezési szab.-rendeletét jóváhagyták. — Sátoralja-Ujhely r. t. v.-nak a vágatási dijak mérsékelt felemelését tárgyazó módositott szabályrendeletét felsőbbb jóváhagyásra ajánlották. — Arad sz. kir. városnak azt a feliratát, hogy az országos pénzügyi kormányzat tegyen sürgős előterjesztést az országgyűlésnek a borfogyasztási adó eltörlése, vagy legalább a minimumra mérséklése iránt, hasonló szellemű felirattal támogatták. — A sátoraija-uj helyi közkórházra felügyelőválaszt- mány az elsőfokú egészségügyi hatóság közegeivel (polgármester, városi orvos) kiegészíttetvén: az igazgató-főorvos helyettesítése, úgyszintén a közkórházi gondnoksági irnoki állás rendszeresítése függőben hagyatott. A közkórház igazgatásának és kezelésének megvizsgálását végzett küldöttség jelentése, hogy t. i. a közkórház igazgató-főorvosa, Se hőn Vilmos dr. és a közkórházi gondnok, I’sépy Miklós, nemcsak szivükön viselik ügyköreik betöltését, de példás buzgóság- gal is iparkodtak kielégíteni és iparkodnak kiszolgálni a közkórházhoz fűződő fokozottabb igényeket, megnyugtató tudomásul szolgált. — S.-Hidvég és Berzék községeknek szervezési szabályrendeleteiket újabb tárgyalás végett visz- szaadták. — Sátoralja-Ujhelynek a gabonavásárt és terménybeszerzést tárgyazó helyhatósági szabályrendeletét felterjesztették a b. ü. kir. minis- terhez, — hasonlóképp a köztisztaságot tárgyazó szab.-rendeletét is; ellenben a segélyezési és adományozási alap létesítéséről gondoskodó, úgyszintén az épitkezésügyi és a közös temető területének kiértékesitéséről gondoskodó szab.- rendeletek tervezeteit módosítás, illetve újabb tárgyalás végett visszaadták. — Homonna szervezési pótszabályrendeletét (rendőrtanácsos fizetésének felemelése. — A vaján—deregnyei közút számára kisajátított földterület ügyében kötött egyezséget telekkönyvi foganatosítás céljából kiadták a tiszti főügyésznek. -- A vé- csei körjegyzőség községei részéről a jegyzó fizetésének felemelése érdekében alkotott szerv, szabályrendeletet „nyilatkozatának minősítette a közgyűlés, egyszersmind kimondotta, hogy rendelkező részével az 1902. évi január hó 1-én lépjen életbe. — A tavarnai körjegysőség szervezési szabályrendeletét kihirdetés végett visszaadták. — Több község faiskola létesítésének elengedéséért folyamodott. A folyamodásokat, mivelhogy jogerőre emelkedett szabályrendeletbe ütköznek, egytől-egyig elutásitották. — Ág-Cser- nyő községnek a folyamatban levő kataszteri fölmérésekkel járó kiadások fedezetéről gondoskodó pótköltségvetését jóváhagyták ugyan, de mert a szóban levő felmérési munkálatok aránytalanul nagy terhet rónak a községekre és azok háztartásainak egyensúlyát erősen háborgatják: feliratot intéztek a pénzügyi kir. minister- hez, hogy a túlságos nagy igényekkel számított mérnöki költségeknek lehető mérséklése iránt sürgősen rendelkezni kegyeskedjék. — A Sátoralja-Ujhelyben építendő törvényszéki uj palota céljára cserébe átengedi tervezett vármegyeházi udvar-telekrészszel kapcsolatos becslési eljárásra bizottságot küldöttek ki és felírtak az igazságügyi kir. miniszterhez, hogy e bizottságot, mely a csereszerződés javaslatát is hivatva van dolgozni, egészítse ki a maga megbízottjaival. — Felirtak a kereskedelemügyi kir. minis- terhez, hogy az 1901. évi költségvetés keretében (F/0-ről lCP/o-re felemelt törvényhatósági utadókulcs mértékét ö°/o-esre szállítsa le. (Az utadóösszeirási lajstromok felülvizsgálásának megkezdése tehát a minister válaszának leérkezéséig további késedelmet szenved. — Szerk.) — A kövesdi körjegyzőség 1901. évi költségvetéseit tárgyazó határozatra, melyet a körjegyző megfelebbezett, kimondotta, a minister, hogy a határozatnak fizetésmegállapitására vonatkozó részét jóváhagyja, ellenben a jegyzői lakbérlet dolgában a képviselőtestületi határozatokat hagyja jóvá. — A Sátoralja-Ujhelyben legfeljebb 630.000 K. költséggel emelendő, legkevesebb 200 beteg befogadására alkalmas új közkórház terveinek elkészítésével Hübner Jenő budapesti műépítészt bízták meg, oly kikötéssel, hogy a részletterveket 15 nap múltán nyújtsa be. — A sárospataki főbiróválasztást, mely még az 1900. évi máj. 19-én zajlott le, megsemmisítették és új választás kitűzésére utasították a járás főszolgabiráját. — Korcsmáltatási jog megadása dolgában, egy felmerült és szóvá tett eset alkalmából publikálja a közgyűlés, hogy a vármegyei két szabályrendelet közül — nagyon természetesen^ jóváhagyó záradékkal későbbi dátum felett — ellátott szab. rend. szolgá lirány- adóul az utóbbi kelettel a korcsmáltatási jog tárgyalásánál. — A nyugdijviszonossági törvény megalkotásáért felirtak az országos kormányhoz. •1— Felirtak a belügyi és a honvédelemügyi kir. ministerekhez, hogy a Zemplénvármegye területén lévő összes csendőröket egy szárnyparancsnokság alá rendezze és intézkedni kegyeskedjék, hogy ez a csendőrsógi kir. szárnyparancs- nokságj Sátoralja-Ujhelyben székeljen. — (A kormányzati terv t. i. az, hogy a szárnyparancsnokságot Ujhelyből Kassára teszik át. — Szerk.) — Kalinóvszky Leó dr. orvosi oklevele kihir- dettetett. — Ezek során a közgyűlésnek 1—141 pontból álló tárgysorozata letárgyal tatván, a cözérdekü határozatok egész terjedelműkben a »Zemplén* hivatalos hasábjain is közzététetni ■endeltetvén: következett a községi felülvizsgált költségvetések és számadások érdeme felett szerkesztett számvevőségi határozati javaslatok bemutatása. — Ezekről ma egy hete kiadott számunknak »Városi és községi ügyek* c. rovatában már referáltunk. Lazony ünnepe. ,,Arma virumque cano . . .« A klasszikus iró e szavakkal kezdi és vezeti be az ó-kor kulturnemzetének történetét. És ha ón most a fenti citátumot arra az ünnepségre alkalmazom, mely Lazony községben a f. évi szept. hó 24-én oly lélekemelő fönsóggel zajlott le, teljes joggal és az emelkodett haza- fiság méltó büszkesógével teszem; mert hisz Lazonyban mi más történt, mint a magyar nemzeti kultúra térfoglalása, a magyar nemzeti idealizmus anyagi és szellemi hódiiása abban a modernül épült uj népiskolában, melyet egy országosan kegyes, bőkezűségében kifáradhatatlan mecénás jóvoltából 15,000 korona költséggel építettek s mint állami népiskolát alapítottak időtlen-időkre. Boldog az a nemzet, a melynek az eszmé- nyiség, a megtestesült hazafiasság idealizmusából táplálkozik, jóitevői vannak I S Lazony községe jóravaló, értelmes, istenfélő, becsületes népe méltán büszke lehet földesurára : csikszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Dénes grófra, a ki számukra rövid pár óv lefolyása alatt egy fön- séges arányú templomot, most legújabban pedig uj és két teremmel biró népiskolát épített és ajándékozott a községnek. A palotaszerü iskolának felavatása, illetve az állam tulajdonába való átvétele szept. 25-én történt meg a legteljesebb diszszel és a környékbeli nagyszámú értelmiség jelenlétében. Nem célom, hogy erről a Lazony népe előtt örökre emlékezetes napról ditirambot zengjek ; egy körülményt azonban ki kell emelnem, egy férfiú előtt kell, hogy szivem-lelkem mélységes adóját leróvjam, hogy neki, az igazi és egész férfiúnak, kit az ur isten jókedvében teremtett s ajándékozott e környéknek, fáradhatatlan s odaadó buzgalmáért lángoló s mindeneket fel karoló hazafiui szeretetéórt, s azon nemes férfiúi erények összeségeért, a miket önmagában megtestesülve bir és a miknek üdvös hatását másokkal is jóakaratának egész bőségével érezteti, úgy a magam, mint e környék értelmiségének legteljesebb elismerését, háláját, igazi szivbeli nagyrabecsülését kifejezzem. Ez a férfiú: Sulyovszky István, Nagymi- hály város és környékének remek embere, minden szép, jó és nemes alkotásnak éltető szelleme. Egy egész férfiú, kinek minden tettét a hivatásos idealizmus, a kötelességtudó és munkakörét lángoló ügyszeretettel betöltő hazafiui és felebaráti szeretet vezérli; ki minden közügynek első napszámosa, a szép és nagy eszméknek, vallásnak, erkölcsnek, igaznak és jónak, minden nemesnek,„hazafiasnak éltető és buz- gató szive-lelke. 0 az, ki lelkesedésének egész hevével munkált azon, hogy a csak tavaly fölavatott dénesfalusi, most a lazonyi s jövőre a berettői uj és nagyszerű iskolák létesüljenek s a magyar nemzeti géniusz áldó erejének terjesztői, szellemi kincseinek tárházai, védői lehessenek. Ő az, a kit minden ténykedésénél egy önzetlen, nemes elv vezet: „mindent a közérdekért 1“ Gyenge erőtlen eszköz a toll az ő sok és nagykörű érdemeinek méltatására; de nem is célom az nekem avval a férfiúval szemben, a kinek tetteiről, érdemeiről, a klasszikus szerint : „saxa loquntur.“ (Éljen! — Sz erk.) Az iskolafelavató ünnepség reggel 9 órakor szentmisével vette kezdetét, melyet főt. Ka- possy Menyhért, z.-vásárhelyi esperes-plebános, celebrált a lazonyi, Andrássy Dénes gr, bőkezűségéből szintén a Sulyovszky buzgó közbenjárására építtetett remek templomban, hol is az iskola célja, haszna, a tanulás becse, stb.-ről az összesereglett ünneplő közönséghez szivet- lelket megható szent beszédet intézett. Mise után kezdetét vette az impozáns uj iskola felavatása az egész község ünneplő népe s a környékről is, főképp pedig Nagymiliály községből igen szép számmal érkezett értelmiség jelenlétében, — Ott voltak: Oppitz Sándor nagy-mihályi rk. plébános, Demeter János fal- kusi gk. pléb., Absolon z-.vásárhelyi káplán, mint a kik a felszentelés templomi aktusánál segédkeztek ; azután : Kazinczy Arthur, Hönsch Dezső, Dauscher Miklós, Füzesséry Tamás főszolgabíró, Somossy Sándor szolgabiró, Bereg- szászy István kir. h. tanfelügyelő, Kerekes Pál dr., Widder Béla dr., Widder Samu és Gyula, Czibur Bertalan, Fuchs Ignác dr., Polacsek Fer- dinánd, Bartus Boldizsár, Horváth Mihály kir. tszóki biró, Füzesséry Bertalan, Yaszily János, Róth Mihály dr., Kállai József dr., Fröhlich Gyula, Mathiász József, Kollonay Tamás stb. stb. mind együtt vagy 42-en. Mindenekelőtt Sulyovszky István röviden előadván az iskola létesülésének történetét, ké résére az iskolát [Beregszászy kir. h. tanfelügyelő a magyar állam részére — remek és lelkes beszéddel, melynek magasztos fináléja az „Isten haza és király“ triászban csúcsosodott ki — átvevőn, elébb ft. Kapossy esp. plébános, — úgy is mint az uj iskola gondnoksági elnöke, hálaszavakkal áldást esdett a mindenhatótól a kegyes adományozó grőf urra ; majd Sulyovszky a népnek az iskola iránt való kötelességeit — sajnos ma még tót nyelvén — kifejtvén, spontán megnyilatkozással egy az összes jelenlevők részéről aláirt hálairat intéztetett a bőkezűségben és áldozatkészségben kifogyhatatlan Andrássy Dénes gróf úrhoz, nemkülömben üdvözlő távirat Wlassics kultuszminiszter és Halász miniszteri osztályvezetőhöz. Ez ünnepies aktus után Sulyóvszky István látta szívesen az ősi grófi kastélyban a jelenvolt intelligens közönséget, hol is a lukulusi ebéd, finom borok és élvezetes zene mellett szebbnél-szebb pohárköszöntők hangzottak el; igy a Kapossyé Őfelsége a királyért, majd Andrássy Dénes grófért, — a Beregszászyé Wlassics közokt. ministerért, — a Füzesséry főszolgabíróé Sulsovszkyért, — a Sulyovszkyé Kapossyért, majd ismét a járás intelligenciájáért, főképp pedig a jelenvoltakért, a — Demeteré Füzesséry főszolgabíróért, majd Oppiczért, a Füzesséry Bertalané Beregszászyért. stb. stb. Az egész község ünnepe mindvégig magasztosan folyt le, s az öröm és lelkesedés tüze kigyúlt minden arcon, de főképp a Sulyóvszky- tól bőkezűen megajándékozott kicsinyek között sokáig feledhetetlen lesz e nap. Mathiásznak a Kazinczy Artúrért mondott pohárköszöntőjével végzem: „A viszontlátásig: jövőre Berettőnl“ íme: fegyverek és férfiak, — egy újabb honfoglalási d. j. Sárospataki levél. Szept. 27. A tiszáninneni ref. egyházkerü'et f. évi szept. hó 24. és 25-ik napjain Sárospatakon tartotta meg rendes őszi közgyűlését. A gyűlés nem volt nagyon népesnek mondható, főképp azért, mert a világi képviselők, a gondnokok és tanácsbirák, nem jelentek meg kellő számmal, minek ismét a mostani mozgalmas, küzdelmes képviselőválasztási időszakban rejlik oka. így a Vayak, Dókusok közül egy se volt jelen; hiányzott az alsó- és felsőborsodi, gömöri, tolnai és ungi egyházmegye gondnoka. Az elnöki széket Kun Bertalan püspök és Bernáth Elemér, mint hivatalkorára nézve legidősebb egyh. megyei gondnok foglalta el. A püspök buzgó megnyitó-imája után elsőben a megjelent képviselők igazoltattak, azután megkezdődött a kitűzött egyházi és iskolai kérdések tárgyalása, melyek közül, mint fontosabbakat, a következőket említjük fel: A sárospataki tanítóképző intézeti vallástanárság ügyében az egyh. kér. közgyűlés elfogadta az igazgató-tanács előterjesztését, hogy e kérdés megoldása halasztassék akkorra, mikor a főgimnáziomban, a parellel osztályok kiépítése után, a 2-ik vallástanári tanszék is felállítható lesz s azzal kapcsola'ban oldassák meg. A budapesti tudományegyetemmel kapcsolatban felállítandó protestáns teológiai fakultás ügyére vonatkozólag 2 vélemény feküdt az egyh. kér. gyűlés előtt: a teológiai kar tanáraié, mely a jog- egyenlőség elvéből kiindulva, a nevezett teol. fakultás felállítását sürgette — és az igazgató- tanácsé, mely ellenkező szempontból a jelenben fenálló rk. teológiai fakultás megszüntetésével óhajtaná a jogegyenlőség elvét elérni; a közgyűlés beható, magas színvonalon mozgott vita után — melyben »pro et contra« részt vettek: Fejes István, Zoványi Jenő, Radácsi György, Czinke István és Bernáth Elemér — kimondotta, hogy ezúttal még egyik véleményhez se csatlakozik; hanem, miután a dolog különben sem nagyon sürgős,
