Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

átteszi az ügyet az egyházmegyékhez, hogy lelkészi értekezleteiken és közgyűléseiken azoknak is le­gyen alkalmok az ügyhöz hozzászólni s így a helyesebb döntést előkészíteni. A főiskolai igazgató-tanács azon jelentése folytán, hogy a közoktatási miniszter a fölemelt tanári fizetési korpótlékokat nem hajlandó a nyug­díjba beszámítani, mig c-íupán egyes tanárokról s nem az egész tanárkarról van szó — Fejes István főiskolai algondnok indítványára az egyh. kér közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy 1902. jan. 1-étől fogva a múlt őszi egyh. kér. közgyűlésen megállapított magasabb korpótlékot a főiskola valamennyi tanárára nézve életbe lép­teti, tekintettel arra. hogy több idősebb tanár nyugdijbamenetele folytán ez csupán mintegy 3000 koronával fogja megtet helni a főiskolai pénztárt s tekintettel arra, hogy a f. évi nov. 1-étől kezdve a főiskola királyhegyi szőlőjét az állam vissza- bocsátja a főiskola rendelkezésére. E határozat igen nagy fontosságú a főiskola jövő felvirágzá­sára, versenyképességére nézve, mert ez más sza­vakkal azt teszi, hogy mindazok a tanárok, kik a sárospataki főiskolában 25 év óta működnek, jan 1-étől fogva 1000 korona fizetésemelésben részesülnek; ilyen tanár az akadémián 4, a gim­náziumban 6 van, — megfelelő arányban nő a kevesebb idő óta működő tanárok korpótléka is. Ha figyelembe vesszük, hogy az egyházkerület a folyó Í901. év elején is emelte a tanári fizetése­ket, t. i. az akadémián a törzsfizetéseket 2600 koronáról 8400 koronára, a gimnáziomban 2200 koronáról 2400 koronára: akuor lehetetlen a leg­nagyobb elismeréssél nem szótanunk a főt. egy­házkerület áldozatkészségéről és magas tanügyi politikájáról, mely ilyenmódon a tanárok sorsát olyan jó karba helyezte, a milyen az ország leg­jobban dotált intézeteinél van, tudván azt, hogy az iskola kitűnősége első sorban mindig a ta­nárok buzgó, lelkiismeretes munkásságán, tudo- mányszeretetén, nemes lelkesedésén fordul, — de ehhez viszont első föltétel, hogy az anyagi gon­dok ne húzzák le a tanárt a föld porába, ne bé­nítsák meg tetterejét, lelkének magas szárnyalá­sát ! A mostani fizetésrendezés mellett egy 25 éves akad. tanárnak együttesen 5400, egy 25 éves gimn. tanárnak 4400 korona fizetése van s 30 évi tanári működés után ennyi fizetéssel mehet nyugdíjba. E kérdéssel állott kapcsolatban az igazgató­tanácsnak az az előterjesztése, mely szerint a fő­iskola tanárkara, hogy a tanári fizetésrendezésre megbolygatott Vay-Mocsáry-alap valami kép hely- repótoitassék, a főiskola önállóságának és verseny- képességének biztosítása végett a főiskola javára egy 7530 koronás alapítványt tett oly föltétellel, hogy ez összeg 50 éven át kamatos kamatjaival együtt tőkésítendő, 50 év leteltével pedig az igy előállott tőkenek fele, illetőleg annak kamatjöve­delme a főiskola közszügségleteire felhasználandó, a másik fele pedig tovább kamatoztatandó. Az egyházkerület a tanárkar adományát hálás köszö­nettel fogadta, de egyúttal elhatározta, hogy a Vay-Mocsáry-alapitványtól kiszakított tőkét pó­tolni igyekezik az iránt hogy a főiskola minden régi tanítványát, minden jóakaróját fölkéri adako­zásra — mert a főiskola csak úgy tarthatja lenn továbbra is önállóságát függetletlenségét és versenyképességét, ha a régi fejedelmi jóltevők- nek most is akadnak utódai, követői; ha maga a művelt nagy közönség áll be jóltevőnek, párt­fogónak s mindazok meghozzák áldozataikat, kik egy ily független főiskola fenmaradását a nemzeti tanügy, sőt a nemzeti szellem szempontjából kí­vánatosnak és szükségesnek tartják ! Az 1848. évi XX. törvéeycik életbelép­tetésének megvalósítása mellett is állást fog­lalt az egyh. kér. közgyűlés, a mennyiben kimon­dotta, hogy a lelkészi nyugintézet felállítását s az egyházi adófizetés terheinek könnyítését csak a törvény életbe léptetése esetén várhatni, s fel­hívta az egyházmegyéket, hmgy e kérdést tegyék tanácskozásaik tárgyává. A másnapi közgyűlésen, reggel 8 órakor, az első tárgy volt Radácsi György teol. tanár és egyh. kér. főjegyző emlékbeszéde néhai Warga Lajos teol. tanár fölött. A hosszú, másfél óráig tartó előadás túllépte az emlékbeszéd kereteit, s részletes élet- és jellemrajzzá vált, melyben a szónok meleg szívvel s mesteri tollal jellemezte a tavaly májusban elhunyt nagyhírű tanár pályafu­tását, fejlődésének egyes korszakait, tanári és iró'i egyéniségét. A visszavonult, csöndes, szerény tu­dós* kevesen ismerték igazán, éppen azért minden­kit kétszeresen érdekelt az az életteljes arckép, mit az emlékbeszédiró róla rajzolt. A közönség ahitattal hallgatta Radácsi Gy. előadását s néha szinte nem tudta: Warga nemességét és nagysá­gát csodálja-e, vagy a szónok színes nyelvét re­mek jellemzéseit, mélyenjáró reflexióit 1 Az em­lékünnepséget a iőiskolai énekkar éneke nyitotta meg és zárta be. A közgyűlés szerdán délben ért véget, ked­den délután több bírósági ügyet is letárgyalt. Kedden délben közebéd volt a főisko ában, lel­kes köszöntőkkel fűszerezve. Vármegyei ügyek. Képviselőjelölés. A nagyrnihályi választó- kerület — Írja levelezőnk — hetekkel ezelőtt Hadik-Barkóczy Endre grófot kiáltotta ki jelölt­jéül. Folyó hó 25-én megalakult a 48-as függet­lenségi Kossuth-párt is és képviselőül Várlaki Sándor ezéki rk. plébánost jelölte.— Hadik gróf­nak fényes és nagy többséggel történendő meg­választása minden kétség felett biztos, valamint az is, hogy a függetlenségieknek itteni erőlködése az intézők körében nagy csalatkozást fog ered­ményezni. Nyilatkozat. Függetlenségi pártunk tegnapi közgyűlé­sén az itteni képviselőjelöltség elfogadására több­szörösen felhivatván, bár tapasztalva a lelkes közkívánatot — fájdalommal, de háromszor is ismételve kértem felmentésemet, és midőn igen tisztelt elvtársami azon kijelentésére, hogy ök annak dacára is megtesznek minden lehetőt képviselővé válssztatásom céljából azon remény­ben, hogy a »tiszta mandátumot elfogadom,« erre ezt mondám, hogy »nem parancsolhatok a választóknak mit tegyenek és nem tilthatom meg nekik, mit ne tegyenek, de előbbi nyilat­kozatomat fentartom ;« most mégis azt hallom, hogy ezt általában úgy értelmezik, miszerint én azt mondottam volna, hogy ha megválasz- nak, hát elfogadom a mandátumot. Ezennel ujjolag nyilvánítom tehát, hogy én azon nyilatkozatomhoz ragaszkodtam és ra­gaszkodom most is, miszerint fellépni nem aka­rok, nevemet felhasználtatni, magamat a vá­lasztásnál jelöltetni nem engedem, netaláni megválasztatásomat el nem fogadom és elv­társaimat — a kiknek irántam tanúsított bizal­mát és ragaszkodását igen nagyra becsülöm — arra kérem, hogy elveik diadalát ne kössék személyemhez, de válaszsznak más képviselőt*. Kelt Sátoralja-Ujhely, 1901. szept. 23. Mátólai Etele, s. k. A t. vármegye közpénztárai tegnap,' váratlanul megvizsgáltatván, teljes rendben ta­láltatnak. Az állami adók bthajtása. Lukács László pénzügyminiszter körrendeletét intézett az összes pénzügyigazgatóságokhoz, melyben elrendeli, hogy az adót kímélettel hajtsák be és megtiltja, hogy a bútort és házi eszközt elárverezzék. Erre az intézkedésre a minisztert a kormányhoz ér­kezett gazdasági jelentések bírták, a melyek szomorú képét adják az ország idei termésének és gazdasági helyzetének. Választási utasítás a kir. csendőrség­nek. A belügyminisztérium, a honvédelmi minisz­térium, valamint az igazságügymínistérium d;le- gáltjaiból szükebb tanácskozmány foglalkozott annak megállapításával, hogy a csendőrségnek az általános képviselőválasztásokra minő utasítás adassék ki, illetőleg az eddig érvényben vott utasítások miként módositassanak. Az elké­szült utasítás már ki is adatott a csendőrkerületi parancsnokságoknak. Legnevezetesebb ebben az utasításban az, hogy a csendőrség mint készenlét jelenik meg a választások színhelyén, ott az előre kijelölt helyen állást foglal s a választási elnök intézkedése nélkül a készenlét nem tagozódha- tik, annak az emberei a választók közé nem vegyülhetnek. Az utasítás egyébb részletei szin­tén arra szolgálnak,, hogy a karhatalom és a vá­lasztóközönség minél inkább szeparáltassék. A legénység kioktatását az uj utasítás értelmében már befejezték. Országos vásár elhalasztása. A keres­kedelemügyi kir. miniszter Olasz-Liszka község­ben af. é. október hó 3-ára eső országos vásárnak október 9-ére való áthelyezését — tekintettel az orsz. képviselőválasztásra — távirati utón meg­engedte. Hírek a nagyvilágból. Kínából, a Jangce folyó környékéről, bor­zasztó hirek jönnek az árvizokozta nyomorról. Hir szerint tiz millió ember hajléktalan. Attól lehet félni, hogy nagy Ínség következik s újra nagy zavargások támadnak. Ke’etázsiai hajórajunk Kínából szeren­csésen hazaérkezett. Őfelsége a király ebből az alkalomból Montecuccoli ellentenyernagynak, a hajóraj volt parancsnokának, a másodosztályú vaskorona-rendet adományozta a hadi ékitmény- nyel. A búrok legújabban ismét fényes diada­lokat arattak az ángolok felett.. Kitchener a dél­A mint e »Nyilatkozat* a plakátokon megjelent: a párt Búza Barna dr.-t jelölte, ki a jelöltséget elfogadván, legott felvette az alkotmányos küzdelmet a szabadelvű Dókus-párttal szemben. Szerk. áfrikai hadak főparancsnoka, felmentetését kérte az ángol kormánytól. Hirek az országból. A magyarság megerősítése. Wlassics minister az uj iskolai év kezdetén országunk különböző pontjain ismét kétszáz állami isko­lát nyittatott meg. Az új országház építése közeledik a teljes befejezéshez. A külső munkával végez­tek. Már csak a belső díszítésen dolgoznak, de evvel is végeznek e hó folyamán. Az új ország- gyűlés az 1902. évi karácsoni szünete után köl­tözködik át remek uj palotájába. Képviselőválasztások. F. évi okt. hó 2-án az országnak 346 kerületében választanak uj or­szágos képviselőket. Okt. hó 3-án 51 kerületben ; a többi, vagyis még 56 kerületben okt. 4-étől 10-éig lesz meg a választás. Különfélék. —- Királyi adomány. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárá­sával, Aschenbricz Veronika b.-kisfaludi lakos részére 40 kor. legkegyesebb adományt küldött. — 1'48-49 ért. Széli Kálmán minister- elnök Jakovics Sándor vármegyei írnoknak, 1848—49-ben volt honvéd-századosnak s mint olyannak, a f. évi okt. hó 1-től 624 K. évi nyug­dijat folyósított a s.-a.-ujhelyi kir. adóhivatalnál. — Személyi hir. Baksay Sándor kun- szent-mikiósi ref. lelkész, az országosan ismert jeles iró, a múlt héten mint Fejes István ref. lelkész vendége városunkban időzött. — Kinevezés. Zempléni Moskovitz Iván dr. kassai kir. táblai tanácsjegyző, t. munkatár­sunk, a homonnai járásbírósághoz aljárásbiróvá neveztetett ki. Gratulálunk! — Az államtitkár látogatásai. Zsi­linszky Mihály, vallás- és közoktatásügyi minis- téri államtitkár, abból az alkalomból, hogy a magyarhoni egyetemes evangélikus egyházi gyámintézet közgyűlésére Sátoralja-Uj helybe ér­kezett, szept. hó 21-én délután meglátogatta az újhelyi piaristák főgimnáziomát. Az uj épület­ben elhelyezett osztályok helyiségeivel meg volt elégedve, a régi épület helyiségeit azonban ki­fogásolta, mivel hogy azok a korigényeknek még átalakított állapotban sem megfelelők. Ki­nyilvánította, hogy az intézet megnagyobbitása a tanulók nagyszáma miatt múlhatatlanul szük­séges. Másnap az e. e. e. gyámintézeti banke- ten mondott első pohárköszöntőjében is meg­emlékezett a rk. főgimnáziumról, midőn »jobb sorsra érdemesének mondotta. — Ezek után hisszük és reméljük, hogy S.-A -Ujhely rend. tanácsú városnak érdemes képviselőtestülete élénken fogja érezni, hogy mi az ő továbbmenő kötelessége a főgimnáziom kibővítése irányában. — Az államtitkár f. hó 21-én városunkban a polgármesterrel megtekintette a már csaknem kész impozáns áll. elemi iskola épületét és a polgári leányiskolát is. Az elemi, úgyszintén a polgári iskola praktikus építése teljesen megnyerte tetszését és megelégedését — Gyámintózeti banket. A sátoralja­újhelyi ágostai hitvallású egyháznak városunk­ban ma egy hete végbe ment nagyszabású ün­nepségéről már szólottunk múlt számainkban. A „Zemplénének jelen száma is elmond egyet- mást a szeretet munkájának, az alamizsna-osz­tásnak gyakorlása végett a múlt vasárnap Sá-. toralja-Üjhely vendégszerető falai közt tartott „magyarhoni egyetemes evangélikus egyházi gyámintézet1- évi közgyűléséről, melyen a sze­gény egyházak és a „szellemi vetemények szen­telt telkei“ az iskolák részére gyűjtött adomá­nyokat osztották ki testvéri érzéssel, azzal a bibliai jobb kézzel, melyről, mikor irgalmasságot müvei, nem tudja a'bal kéz ; hogy ő is úgy te­gyen majd, mint tett a jobb, ha a sor ő reá kerül, — mert, a mint az ének mondja: „ha egy tag fáj dalmi nagyok — gyógyítsák az összes tagoki“ Az „ur asztala“ mellett teljesített szent köteles­ségek után a Csernyiczky:vendéglőnek dúsan terített asztalai körül gyülekezett egybe d. u. ÍVs órakor pompás közebédre a 120 főnyi úri társaság. A főasztalnál ültek a főhelyen Rad- vánszky Béla br. koronaőr az egyetemes evang. egyházi gyámintézet világi elnöke, Baltik Fri­gyes dr. püspök az e. e e. gyámint. egyházi elnöke, Zsilinszky Mihály vall. és közokt. ál­lamtitkár, a Luther-társaság elnöke, Zelenka Pál püspök az e. e. e. gyámint. diszelnöke; ott voltak továbbá a gyámintézeti közgyűlés tagjai sorából: Bartholomaeidesz László esp. (Cset- nek), Bendl Henrik e. e. e. gyámint. ptáros (Bpestről), Bersenyi Jenő dr. (Kemenes-Sömjén), Bognár Elek leik. (Lovász-Patona), Bortnyik György esp. (Kölese), Falvaj Antal polg. isk. igazg. (Bpest), Geduly Lajos leik. (Újpest.) Hörk József teol. tanár (Pozsony.), Kéler Zoltán dr, Folytatta a IX. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents