Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

Köszöntés. Szeretettel köszöntjük, nagyok és kicsinyek, Tália papnőit és papjait, nagy­jait és kicsinyeit, kiknek egy része Buda­pestről, a magyar Parnasszusról, más része Muukácsról, magyarságunk ezeréves várá­ból, hódolva szives hívásunknak, eljöttek ide, a „Sátorhegy“ székes fővárosába, a mi kedves Ujhelyünkbe, hogy Tália tem­plomának újjáépített oltárán meggyujtsák az áldozati tüzet, mind a kilenc múzsa dicsőségére, kiknek neve legyen áldott és köszöntöttjeink is legyenek áldva a mú­zsák nevében! Kalliope, a hősi lant múzsája és az ő istenasszony-kollegái: Klió a történetírás, Melpomené a tragődia, Tália a komédia, Uránia a csillagokból olvasás, Terpszikoré a tánc, Erátó a felszárnyaló érzés, Euterpé a magán zene és Polihimnia az ezernyelvü muzsika múzsája------mind a kilenceu, nem csak onnan a páholyok fönségéből, de a Parnasszus mennyezetének magasságából alászegzik tekinteteiket mireánk. És ma­gas gyönyör lángjától hevülve, mint hevü- lünk mi is, részt vesznek a mi vig zaj- gásunkban, szellem-szárnyakon ... A Magasságbelinek 1901. esztendejé­ben, a XX. század pirkadó hajnalán, nem­csak fenn ragyogni látjuk, őket, a magas­ságbeli múzsákat; de Tállá templomának kapunyitása napján, midőn egy hihetetlen álom megy át a valóságba, szinte hallani véljük a múzsa-szózatot, mely alázendül a „Sátorhegy“ orma felől: Zendüljetek meg sátorhalmi berkek ! Bércek, tetők, visszhangra keljetek! Borággal koszorúzva, nosza, jertek S hajtsátok itt meg ti is fejetek! A rónaságnak is nyíljék meg ajka Csengő öröm szivünket hassa át . . Köszöntse, üdvözölje minden itt ma B szent helyet, a múzsák csarnokát! Mert szent az a hely: Tália temploma, a hol — hogy többet ne említsünk — minden ember, tehát minden vallásfeleke­zet is, találkozik a múzsák kultuszában; hol a kilenc múzsa három szentsége — az igaz, jó és szép — előtt minden feleke- zetnek még a papjai is térdet, fejet haj­tanak ; hol az igehirdetés befogadásában nem különít el bennünket sem dogma, sem protestáció, sem „kedusa“ — a mi hogy mi a csoda, annak csak a zsidó rabbi­nus a megmondhatója. Igen is: a színház lelki egyezésünk és lelki egységünk temploma; egy szole- mnis hely, mely, a mi Ítéletünk szerint, azért is szent, mert a müveit és művelt­ségre hajló emberiség egyetemes rokonu- lásának, testvériesedésének s majdan egye­sülésének is páratlan szintere. Igaz: hogy tolsztoji felfogással sok szó fér a „fin de siécle“ színházakhoz akár művészeti tartalom, akár irányzat és kiszolgálat dolgában. Igaz pl. hogy az emberek legtöbbje ma a vallásos és erköl­csös alapokon nyugvó művészet jelentő­ségét nem méltányolja; hogy az Isten esz­méje és érzelme helyére olyas valamit vett a fejébe, iktatott a szivébe, a mi nem Isten. Igaz, pl. hogy az emberek az Isten-fogalom kizárása mellett nem roko- nulhatnak, még a művészet révén sem és annál kevésbé egyesülhetnek-------pedig ez a cél, mely felé a XX. század közös törekvéseinek országutja vezet. Mindez két ségtelen. De az is igaz, hogy amit a művé­szet egységesítő erejének irányzásában a „renaissance-“ba történt emberi lázas be- rohanás a művészet aranyalma-termő fá­jának minden ágazatában elferdített: azt lassacskán helyre igazítják idő és tapasz­talat. Vagy a mint Tolsztoi gróf hirdeti: „korunkban a művészetnek az a rendelte­tése hogy ezt az uj igazságot — az em­berek boldogsága egyesülésükből áll, — az ész birodalmából az érzelmébe vigye át,“ t. i. öntudatos, következetes és kitartó mun­kásság révén. Ezért a mnnkásságért köszöntőm szín- ügyi bizottságunkat, új színigazgatónkat is. A színházi műsor, mely Ujhely és kör­nyéke müveit közönségére vár, igazán tolsztoji finom kritikával van összeállítva. A mi obszcén: ki van zárva — a mi egészséges, vagyis a szép, igaz és jó elemé­ből komponált szellemi táplálék be vau hozva. Azért mind a kilenc múzsa nevében még egyszer szeretettel köszöntjük Táliá­nak már megérkezett, vagy ma-holnap megérkezendő papjait és papnőit. Legye­nek ők ebben a XX. században gyógyítói, jóra vezérlői annak, a mit örökül kaptunk a „fin de sieclé“-töl: sebzett társadalmi életünknek, aberrált művészeti Ízlésünknek. Becsületes muukájok érdeme, jutalma pedig legyen: abszolút siker! Jó közönség, jó színészek ölelkezze­nek össze a szeretetben. Hisz’ már annak is, hogy egymást megértsék-, alapkelléke a szivek összeköttetése. Egyik legyen méltó a másikra: mind­nyájan pedig legyenek méltók a múzsák igaz gyönyörűségére! §ougó <gy. §sza. M Az első tjét műsora. Halasy színtársulatának bemutatkozása ná­lunk az évad első hetén át végig tart és szombaton, vagyis január hó 5-ik napján kezdődik. Ezt előzi meg pénteken a polgármesterünk rendezte ünne- pies megnyitás. Színtársulatunk bemutatkozása a következő sorrendben történik. Szombaton, január 5-én, bérletfolyamban kerül színre a Bolond, Szabados és Rákosi re­mek zenéjü magyar operetje. Ez estén az igaz­gatópár, t. i. H. Serfőzy Etel, mint Bimbilla és Halassy mint Bimbó, úgyszintén Jakab Gyula ba­ritonista mutatkoznak be. Ugyancsak ez estén a zenekarnak és a társulati karszemélyzetnek nagy alkalma nyílik az érvényesülésre. A két komi­kus, három énekesnő kisebb szerepekben szin­tén ez estén játszanak. Vasárnap — bérletszünetben — a Boszor­kányvár pórias izü operet lesz a második elő­adás. Gönczy Bella és Nagy Margit énekesnők ez estén már nagyobb szerepben lépnek fel. Az uj világítás effektusai és az uj színpad szce- nériája itt már nagy hatással érvényesülhetnek. Hétfőn lesz a második bérlet. Ekkor a társulat dráma és vígjátéki ensemble-jának egy része mutatkozik be Csiky nagy sikerű vigjátéká- ban a Nagymamá-ban. Nagyobb szerepet kreál­nak : Erdélyi Gizella (a nagymama) Halassy igazgató, Krasznay Ernő, Szentiványi, Gabányi László, Latabárné és Gulyás Márta szerepében Radnay Zsuzsika naiva szép tehetséggel, egyé­niségének megfelelő keretben mutatkozik be. Kedden Gönczy Bella szubret-énekesnő a Babá-ban játszsza első nagyobb szerepét. Ez estén van az ő tulajdonképpeni bemutatkozása. Andran bájos zenéjü operetje itt újdonság és ezért is kétszeresen esemény lesz ez az est. Lancelot-ot H. Serfőzy Etel énekli A színpadi teknika többféle változatban fölötte mulattató és. érdekes színben fogja szórakoztatni a kö­zönséget. Szerdán Denise-ben Dumas hatásos drá- májábau Gyurmán Alice, Erdélyi Gizella, Ha­lassy, Szentiványi és Krasznay a társulat drámai előadásairól nyújtanak bizonyítványt. Csütörtökön az Eleven ördög operetben, a mely itt rég nem került színre, H. Serfőzy Etel, Gönczi Bella és Nagy Margit kreálnak pompás szerepeket. Pénteken Széchy Máriá-ban Rápolthy Katinka, a társulat fiatal hősnője— közönségünk előtt előnyösen ismert színpadi tehetség — elő­ször játszik új színházunkban. Szombaton, jan. 12-én, Szép Heléná-ban a társulat-koloratur énekesője Rátonyi Tilla mutat­kozik be. A csabai és munkácsi színházi közön­séget színpadi megjelenésével — a mely ez estén szépen érvényesülhet — és diszkrét énekével meghódította. Vasárnap a társulat népszínmű erőit láthatjuk egy remek népszínműben, a Csikós­ban. Jakab szép baritonjával ekkor énekel elő­ször népszínműben. Az első hét műsorában ilyképp teljes egé­szében mutatkozhatik be a társulat, úgy a bérlő, mint a nagyközönségnek. E héten éppen ezért kivételesen nem 3—5 bérlet előadás lesz, hanem bérletben megy az első est, a szcynbati, azután a hétfői, keddi, szerdai, pénteki, újra a szombati és vasárnapi. Bérletszünetes est lesz az első va­sárnapon, mikor Boszorkányvár kerül színre és csütörtökön az Eleven ördög előadásakor A pénteki estén félhelyárakkal kerül színre Széchy Mária. Ekkor a bérlőközönségtől függ, megtartja-e helyét vagy sem. Referens. Fedák Sári Munkácson. Ma, azaz ja­nuár hó 2. és holnap, jan. 3-án Halasy társula­tánál a munkácsi színházban vendégszerepei Fedák Sári a bpesti népszínháznak egyik leg­népszerűbb és legkedveltebb primadonnája. A művésznő első estén a Babá-t, második estén Szép Helénát ábrázolja. 115/900. ein. Sdtoralja-Ujhely város polgármesterétől. Elnöki körlevél. A képviselőtestület t. tagjait van szeren­csém az 1901. évi január hó 4-én, délután 3 órakor tartandó disz-közgy ülésre tisztelettel meghívni. A közgyűlés tárgyai: L Polgármesteri bejelentés a színház el­készültéről. 2. Dókus Gyula csász. és kir. kamarás, szinügyi bizottsági elnök alkalmi beszéde. Hazafiui üdvözlettel maradok Sátoralja-Ujhelyben, 1900. dec. 30-án. Székely Elek s. k., polgármester.-A- szerkesztő póatája. R. L. Iimen kiszorult szép dolgozatodat főlapunk hozza vasárnap. B. u. ó. 1 Szerkesztette: Dongó Gyárfás O- é z a. Kiadta: A szinügyi hi/.ottsstg. „Z€j«p£€JÍ-J(^pT^R“ néhány példánya a „Zemplén“ kiadóhivatalában még kapható. A *>j 3? r$s/2T Épületek, ingóságok, termények tűz elleni biztosítására, továbbá: élet- és járadék biztosítások felvételére ajánlkozik: fiz „Első jYíagyar általános Biztosító Társaság“ kerületi ügynöksége Sátoralja-Ujhelyben a „Zemplén“ kiadóhivatalában. Sátoralja-Ujhely, nyomatott a »Zemplén« gyorssajtóján.

Next

/
Thumbnails
Contents