Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

becsületesebb, a legjobb szivet, de végre is — hogy ne legyen túlvilági része gyehenna tüzén örök kárhozat — mindent töredelmesen bevall s megigazul szivében mint egy bűnbánó Mag­dolna, mutatta be művészetének hatalmasan alakitó erejével. — Vizvériné, a minden te­ketória nélkül való, neveletlen, goromba, de jószivü asszonyság személyesitésében remekelt. — Gyenes, Mantaiglin képében, a legneme­sebb szivű férj-jellemet, a minő csak egy fa­talista meggyőződésű tengerjáró, vészszel-vihar- ral viaskodó hajóparancsnok lehet, ragyogtatta művészi felfogásának talentomát. — A kis Iía- raszthy Mici (és nem Emma!) kedvesen csi- csergett az ő legszeretetreméltóbb szinpadi mamájával, Montaiglinéval. — Abonyi és Lányi epizód-szerepekre degradálták magukat. — Fél­tizenegyre járt az idő, mikor végéhez ért az elő­adás, mely után még sűrű taps és éljenzés zú­dult fel a színre a hallgatóság mezejéről, három remek rózsacsokor is — két nagy és egy kisebb a két nagy művésznőnek meg az egyetlen Mi­cikének — selyemszalagjaikon evvel az arany- betűs ráirással: Sátor alj a-Ujhely város közön­sége. — Szinházmegnyitása emlékéül. — MDCCCCI. És ez volt a helyes, nem pedig a proszcénium fölött ragyogó évszám, melyben a négy C. mellől lefelejtették a római 7.-t. így irtuk be siető kézzel, akadozó, fáradt, rósz tollal, pongyola stílusban uj színházunk meg­nyitásának történetét Sátoralja-Ujhely XX. szá­zadbeli krónikás könyvének a negyedik lapjára. Bizonyára sokkalta szebben jegyezték rá a meg­nyitáson ott voltak emlékezetük aranytáblájára, a szeretet gyémánttollával. Legyen a mi referá- dánk múló becsű; de legyen örök az a szeretet, ott a közönség lelkében és kifáradhatatlan is a színművészet pártfogásában !. . . Tegnap este volt a Halasyék bemutatko­zása. Hogy kik és hányán vanak, az a helyi népszámláló biztosra tartozik ; de már az, hogy a hányán csak vannak meleg vendégszeretetet tapasztaljanak falaink között ebben a szibériaira csavarodott hidegben : biz’ nyájas olvasóm az már édes mindnyájunknak nemcsak mű- de fe­lebaráti kötelességünk is. a + b. * A banket. Díszelőadás után a megnyitás örömére és a vendégművészek tiszteletére, a színházi ven­déglő megnagyobbított étkezőtermében a város fényes banketet rendezett, melyen 60—70-en vet­tek részt. Az asztal felső részén foglaltak he­lyet a Nemzeti Szinház művésznői és művészei, Székely Elek polgármester nejével, Dókus Gyula szinügyi bizottsági elnök nejével, Dókus Ernő o. gy. képviselő és a szinügyi bizottságnak több tagja. A többi urak és úrnők az |—| alakú asztal két szárnya körül sorakoztak. Az első „dikció“-t, a harmadik fogásnál Székely Elek polgármester mondotta a „Nem­zeti Színház“ jelen volt tagjaira és Bartók La­jos költőre, mint a kiknek a megnyitás fényes sikere köszönhető. Nyomban ezután Dókus Ernő szintén a művészekért és művésznőkért emelt áldomáspohárt. Most Staut József főispáni titkár emelkedett szólásra és nagy eleuánciával éljenzések között Keglevics gr. intendánsért, a kinek köszönhető, hogy a művészek eljöhettek és Dókus Ernő o. gy. képviselőért, ki a nemes ügyhöz méltó buz­galommal járt el abban, hogy színházunk meg­nyitására az ország első műintézetének hírne­ves tagjait megnyerje, ürített áldomáspohárt. — A művészek nevében Abonyi Gyula mondott szép köszönetét a szives vendégszeretetért, egy­szersmind Sátoralja-Ujhely és Zemplén-várme- gye lelkes hölgyeit éltette. — Reichard Soma dr., a tőle megszokott ékesszólással, Székely Eleket, az agilis, buzgó, tetterős polgármestert éltette, kifejtvén le nem törölhető érdemeit, a miknek egyik fényes eredménye a szinház fel­építése. — A zajosan megéljenzett beszéd után Kincsessy Péter mondott talpraesett felköszön­tőt Dókus Gyulára, a szinügyi bizottság buzgó és fáradhatatlan elnökére. — Ligeti József dr. Hornyay Bélára, dr. ra, a szinházépités és beren­dezésnél fáradhatatlanul buzgólkodott szinügyi bizotttsági tagra ürített pohárt. A mindannyiszor zajosan megéljenzett szép tósztok után, a mint a Friss konyhájából ele gánsul felszolgált és gazdag vacsora véget ért, a fiatalság táncra perdült s a pompás ünnepi alkalomnak a véges-vége csak reggel szakadt. Hogy oly jó hangulat, kitörő kedv viharzott át ez éjjelen, nem volt csoda; mert a pezsgőn kí­vül Hegyaljánk valódi régi asszu és szomorodni borainak tüze adta az anirnót. A figyelmes rendezőség arról is gondoskodott, hogy a pom­pás borokból nem csak a művészvendégek, hanem a honmaradottak, mint Keglevich gróf inten­dáns, Beöthv László igazgató, Bartók Lajos s még többen is kapjanak egy-két mohos butellával. S. * Az első hét műsora némi változást szenvedett, a mennyiben ma nem a hirdetett „Boszorkányvár“, hanem a Csikós, népszínmű- irodalmunknak ez egyik remek alkotása kerül színre. Irodalom. Az „Adalékok Zemplénvármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak jövő évi januáriusi füzete — teknikai okok miatt — jan. hó 15-én adatik ki. A „Thomché Bész Hászéfer“ vagyis a szgény izr. iskolázó gyermekeket segítő egye­sület Singer Izrael, már régebben nyugalomban élő tanító kezdésével, az 1875. nov hó 28-án alakult meg. Most, hogy virágzó erőben betöl­tötte fennállásának 25 ik évét az egyesület, Knopfler Sándor izr. tanító megírta, az egyesü­let választmánya pedig kinyomatta Történetét, melyből egyéb szép dolgok között, megtudjuk, hogy az egyesületnek összesen 151 tagja van kik közül 25-en kezdettől fogva pártfogói az in­tézménynek. Az egyesület alapitó tagjainak szá­ma 20, kik eddig 4320 korona tőkét fizettek be. Negyedszázados fennállása óta kiosztott az egye­sület 15.740 K 84 f. értékű ruhaneműt és 1701 K. 30 f.-t érő könyveket. Vajha izr. polgártár­sainknak ezt a nemes példáját követné s utá­nozná a keresztyén társadalom is ! Gyönyörű naptárt, bő tartalommal kap minden elő­fizető kivétel nélkül, ha a „Magyar Nemzet* politikai napilapra csak egy hónapra is, előfizet. A »Magyar Nem­zet* melynek főszerkesztője Jókai Mór, a legolcsóbb fő­városi napilap. Megjelont naponta 24—32 oldalon. Előfi­zetése 1 hóra 2 kor. Mutatványszámot küld a kiadóhiva­tal kívánatra 6 napig. Cim : .Magyar Nemzet“ kiadóhiva­tala. Budapest, Kerepesiut 54 sz. „Háztartás“ Ez a cime a Kürthy Emilné szerkesz­tette és az Athenae'um kiadásában havonként 3-szor meg­jelenő gazdasszonyok lapjának, mely a háztartásban szinte nélkülözhetetlen. Előfizetése 1 4 évre 3 korona Megrendelő cim: „Háztartás“ kiadóhivatala, Budapest, Kerepesi-1 54. Wohl Janka kitünően szerkesztett és havonként négyszer megjelenő divatlapja a , Magyar Bazár“-ból mu­tatványszámot-kívánatra küld a kiadóhivatal. A „Magyar. Bazár“ előfizetése negyedévre 4 korona. Megrendelő cim : Magyar Bazár kiadóhivatala Budapest, Kerepesi-ut 54. Szülők figyelmébe Forgó bácsi „Kis Lapja“, mely hetenként bőven megrakodva mesékkel, versikőkkel mulat­tatja és szórakoztatja az egész hazában az apróságokat, egyúttal kitűnő segitő a nevelésben. Minden szülőnek módjában van ezt a kitűnő gyermeklapot megrendelni, mert előfizetése '/« övre csak 2 korona. Megrendelő cim : „K s Lap“ kiadóhivatala, Budapest, Kerepesi út 54. sz. Az ország legolcsóbb folyóirata. A Magyar Néprajzi Társaság Kun Géza dr, Zichy Jenő gróf, Bzalay Imre, Vámbóry Ármin dr, Munkácsi Bernát, György Aladár dr , Sebestyén Gyula dr, Jankó János dr., Herrmann Antal dr., stb. aláírásával egy előfizetési felhívást küldött be hozzánk, a melyben tudatják, hogy folyóiratuk az Ethnographia 1900-tól fogva évi tiz terjedelmes mülapokkal, rajzokkal, fénykópfölvótelekkel, hangjegyekkel és egy állandó mú­zeumi melléklettel ellátott füzetben jelenik meg. A dísze­sen kiállított havi folyóirat évi előfizetési ára ennek dá- czára továbbra is csak 6, azaz hat korona marad. E pél­dátlan olcsósággal a több minisztérium és tudományos in­intézet támogatását élvező társaság azt óhajtja elérni, hogy az ország minden irodalombarátját tagjának s folyóirata munkatársának megnyerje. Az Ethnographia ugyanis fő­ként népköltési gyűjtéssel foglalkozik s készséggel teret nyújt annak, hogy a társaság vidéki tagjai benne népdal­lamokat, s esótleg dallamokat népmeséket, népmondákat, Krisztus-mondákat, betlehemes, vizkereszti, balázsnapi ős gergelynapi játékokat, regös-énekeket, luczanapi szokáso kát, újévi köszöntőket, születési, lakodalmi, névnapi és temetkezési szokásokat, az év különböző napjaira és alkalmakra szóló babonákat, kuruzsló szokásokat, igézéseket, ráolvasásokat játékdalokat, kiolvasó versi- kéket, találós meséket, alkalmi rigmusokat, e közmon­dásokat, stb. közzótehrssenek. A társaság e gyűjtések nyomtatott iveit 32 - 60 koronával díjazzak gyűjtök köz­leményei és a tagságot jelentő ■ levelező-lapok egy­szerűen a M. Néprajzi Társaság címére (Bndapest, M. Nem­zeti Muzeum) küldendők. A jelzett társaság törekvéseit, mivel népünk költészetének régi emlékeit a modern kul - túra vágenyészettel fenyegeti, melegen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Eg-etvivó asszonysziv cim alatt négy kötetes regényt ir Jókai Mór, a koszorús költő, akinek ez a legújabb re­génye költői szépségű leírások, órdekfeszitő helyzetek és mesteri meseszövós tekintetében vetélkedik Jókai leg­népszerűbb, legremekebb régi regényeivel. így írja ezt a Pesti Hirlap, mely karácsonyi számában kezdte meg a hataimas mü közlését] Érdekes tudni, hogy Jókai e leg­újabb történelmi regényének tárgya egy előkelő magyar nemzeti családnak — a Barányi-családnak — a tragédiája, mely család közel másfél századon át nagy szerepet ját­szott Debreezenben s igy az illusztris regényírónak bő alkalma nyílik a múlt századbeli Debreczent rajzolni és jellemezni. A zegény alakjai mind a történelem által föl­jegyzett tényezők a közéletben, akiknek küzdelme egy érdekes korszakot ismertet meg Magyarországon, a Rá- kőczy-szabaeságharcból és az azt követő időkből. Aki új­évtől kezdve előfizet a Pesti Hírlapra, külön lenyomatban kapja meg Jókai regényének addig megjelent részét. Uj könyv, uj egyén »Szemelvények*. Irta és össze­válogatta : Enderszegi Bersenyi Jolán, férjezett Bende Andorné. Ezzet az uj könyvvel uj egyén is- mutatkozik be a nyilvánosság előtt, ki félénk szerénysége és tartóz­kodó hajlamainál fogva igen igen soká álnevek alatt rej­tőzött jóllehet megérdemelte volna, hogy előbb megismer­jék. És talán most sem tette volna meg az első lépést, ha Hegedűs Sándornó őexcellentiája is szives figyelmét rá irányozva, könyvének aján'ását elfogadásra nem mél­tatja. Most már ugyan zárójel között) kiirta egész nevét is a könyvön, mégis elhatározta, (már a rövidség okáért is) hogy megmarad az utóbbi években használt írói ne­vénél, mint: Enderszegi J. — E néven irt régebben a Fővárosi Lapok számára és a Magyar Bazár is e néven közli régi hívének munkáit. Komoly irányú cikkelyei — melyekből majd Ízelítőt is közlünk — megérdemlik, hogy komolyan foglalkozzék vele a bírálat, mint az irodalom­ban komolyan számottevő egyéniséggel, a kitől még sokat lehet várni; mert erős megfigyelés, a lelket boneoß, lelki okokat kutató elme, a ki önmaga teremtette meg nézeteit és alkotta meg felfogását Szóval önnálló és eredeti egyé­niség, kit az irodalom iránt érzett szeretet és pfiloszop- fálásra hajló s mégis poétikns gondolkozása késztet az Írásra. A könyv megrendelhető februárig a szerzőnél, Mis- kolcz (Szemere-utca.) azontúl Ferenczi B. könyvkereske­désében ugyanott. Ára : csinos borítéku fűzött példánynak 2 korona, kötve 4 korona­Uj Idők. Hetedik évfolyamába lépett január else­jével Herczez Ferencz lapja, az Uj Idők. A lehető legszeb­bet és érdekesebbet nynjtani ez az Uj Idők programmja. Az uj évfolyamot Herczeg Ferencz nagy hatású regénye a »Pogányok* nyitja meg, Ez a regény a rmagyarok ős­korában játszik. Az Uj Idők Valentiny „Ábránd* cimü, nagy feltűnést keltett festményének színes reprodukcióját küldi meg, amely kivitelénél és méreteinél fogva méltó díszét fogja képezni a magyar család szalonjának. Negyed­évre 4 korona. (Kiadóhivetal Budaflest Andrássy-öt lü sz,) „Magyar Lányok“ A ki ezt a lapot olvassa, rossz kis lány nem lehet. Áz uj évfolyamot Benedek Elek gyö­nyörű regényével »Ugoni Margit“ tál nyitja meg. Egy sze­rény, nemes lelkű lány beszéli el itt az élete történetét egyszerűen és meghatóan. A többi rovat is változatosnak és kedvesnek ígérkezik, csak úgy mint azelőtt volt. Vers, elbeszélés, ösmeretterjesztő czikk találkozik minden szám­ban. Azonkívül egy rendkívül tanulságos és mulattató for­dított regénynek a közlését is megkezdi. Előfizetése ne­gyedévre 3 korona. Az ón újságom. Pósa bácsi képes gyermeklapja ez _évben lépett, tizenkettedik évfolyamába. A kis olvasók örömrepesve várják hótről-hótre a szép képeket, az érdek- feszitő meséket, törtónetkéket, a csengő-bongó, szépen szóló verseket. A legtöbb nagy nevű iró munkatársa. Az Én újságomnak, a szerkesztő pedig majd minden számba verset, mesét ir olvasóinak. Minden szám hoz képet, szé­pet, mesét, beszólyt, elbeszélést, érdekeset és sokat. Potom egy forintért tizenháromszor köszönt be az Én Újságom, a magy-tr gyerek leghívebb, legkedvesebb barátja az ó kis pajtásaihoz. Januárba minden uj előfizető pompás kis nap­tárkát kap ingyen, tele mesével, képpel, verssel. Előfize­tése negyedévre 2 korona. Kiadóhivatal Budapest, And- rássy.ur 10. sz n Szénásy, Qofímann és £ársa 11 Rärij selyemáruháza Pl Budapest, IV., Bécsi-utca 4. Báli saisonra dús és szép n választékú raktárt fart gazes, tulles és selyem- szövetekben. liyj Eá Minták vidékre kivá­natra pontosan kül­Jlgjfég detnek. Sy néhány példánya kiadóhivatalunkban még kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents