Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-02-10 / 6. szám
1901. február 10. I. Melléklet a „Zemplén“ 6. számához Javaslatok a közigazgatás egyszerűsítéséről. Irta: Dókus Gyula, főjegyző. V. A kihágási jogszabályokra nézve az alább részletezendő módosításokkal és pót lásokkal az 1880. évi 38547. szám alatt kiadott szabályrendeletet javaslom elfogadni, mint amelynek intézkedései beváltak és elég egyszerűek. A közigazgatás körébe tartozó többi jogszabályok végrehajtására alapul ugyanezen szabályrendeletet javaslom elfogadan- dónak, azon lényeges változtatással, hogy az eljárásnál a szóbeliség és közvetlenség téljes mértékben érvényesülhessen és hogy a jogorvoslati határidők másként állapíttassanak meg. A kihágási jogszabályok végrehajtási szabályzatára vonatkozólag a fent hivatott eljárási szabályokon a következő módosításokat és pótlásokat javaslom elrendelni: A 8. szakasz oda módosítandó, hogy: „A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágásokra nézve, mint I. fokú ha- tózágok, eljárnak: a) megyékben a főszol- gabirák vagy az eljárásra felhatalmazott szolgabirák, b) városokban a polgármester vagy felhatalmazás folytán a rendőrkapitány, esetleg a tanács egyik tagja, c) Budapest mindegyik kerületében az illető kerületi kapitány. Mint II. fokú hatóságok: A) Rendészeti kihágásoknál (taxatíve felsorolva az 1. ponthoz adott javaslatban) a) vármegyékben az alispán, b) törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács, c) Budapesten a főkapitány. B) Közgazdaság elleni kihágásoknál (lásd az I. ponthoz adott javaslatot) a) vármegyékben és Budapest fővárosban a közigazgatási bizottság kebeléből alakítandó kihágási fellebbviteli választmány, b) törvényhatósági joggal felruházott városokban a törvényhatóság kebeléből alakítandó fellebbviteli választmány. Mint III. fokú hatóságok : A) Rendészeti kihágásoknál a belügyminiszter, B) Közgazdaság elleni kihágási ügyekben a kereskedelmi, illetve föid- mivelésügyi minisztériumok kebeléből alakítandó kihágási fellebbviteli bizottság. A 9. §. azon intézkedése, hogy az I. fokú hatóság a kihágási feljelentésekről vezetett nyilvántartást másolatban a II. fokú hatósághoz havonkint bemutatni köteles, orrú Kenessy Erzsi, menyasszony lett. Senki arról a lányról nem beszélt, a táncmulatságun sem igen vették az ifjú urak figyelembe és ime mégis mint egy „deus ex machina" előtoppan valahonnan egy ügyvédő és eljegyzi a tizenhétéves gyereklányt. Hát ez boszantó, sőt Telky Évi határozottan vakmerőségnek és szemtelenségnek találta, hogy őt, a kis város ünnepelt szépségét, iskolatársnői közül valaki megelőzte. Valami meghatározhatatlan szégyenérzet vett rajta erőt és haragos pír futott végig arcán, mikor udvarlói közül valamelyik újságolta neki: — Hallotta, hogy a Kenessy Erzsi menyasszony lett? Kis városban egy ilyen meglepő eljegyzés, — melyről a szerelmi ügyeket nyilvántartó pletyka-körök nem tudtak előzetesen semmit — olyan frappáns esemény, melyről heteken át többet beszélnek, mint a fővárosban a kormány bukásáról. És mennél kevesebbet tudnak arról, hogy „hogyan történt, miképp történt“, honnan cseppent elő az a bolond fiskális és mennyi hozományra számit, annál tolakodóbb és szemérmetlenebb a kíváncsiság, mely odatapad a fiatal jegyespárhoz és nyomon kiséri minden lépésüket, minden mozdulatukat. Firtatja gonosz indulattal a múltat és ha már egyebet sem tehet, legalább a jövendőt jósolja meg szúró maliciá- val. Egyszóval az ilyen szenzációs gyűrűváltás háttérbe szorítja nagy időre egy ilyen kis városnak minden egyéb nagyjelentőségű eseményét, minden divatban levő beszéd, vagy érdeklődés tárgyát — háttérbe szorítja, sőt leveszi a napirendről még Telky Évit is. (Vége köv.) mint felesleges munkaszaporitás, kihagyandó. Törlendő lenne a 10. és 11. §. is, mert az azokban foglalt rendelkezéseknek semmi célja, nincsen. A 12. §. oda lenne módosítandó, hogy az illetékesség a cselekmény vagy mulasztás elkövetésének helye szerint állapíttassák meg; ennek folytán a 13. §. törlendő. A 31. § módositandó volna akként, hogy az első fokú határozat a tárgyalás befejezése után a felek előtt szóval azonnal kihirdetendő, mig a felső fokú hatóságok határozatai szóval hirdetendők ki vagy írásban közlendők. A 43. §. oda módositaudó, hogy az ismeretlen tartózkodású vádlott nyilvános felhívás útján idézendő, mert ezen szakasz azon intézkedése, hogy az ismeretlen tartózkodású vádlott tartózkodási helyének hatósága útján idézendő, kivihetetlen. A 64. §-nak azon intézkedése, hogy a jegyzőkönyv vezetésére külön jegyzőkönyvvezető alkalmazandó, hatályon kívül helyezendő, mert a közigazgatási hatóságok nagyon csekély irodai munkaerővel rendelkeznek, s ezeket más munkától elvonni annyival inkább felesleges, mert a tárgyaló I. fokú hatóság sokkal gyorsabban végezheti teendőjét, ha a jegyzőkönyvet maga vezeti és miután a tárgyalás eseményei és bizonyítékai a jegyzőkönyvben csak rövid summázatban veendők fel, szükségtelen egy más személynek a közreműködése- Sőt nagyon kívánatos volna, hogy minden kihágási ügy csak panasz- jegyzőkönyvileg tárgyaltassék és pedig azon módszer szerint, amint azt a mező- gazdaságról és mezőrendőrségről alkotott 1894. évi XII. te. végrehajtása tárgyában kiadott 48000/1894. számú végrehajtási reudelet előírja s az E) melléklet feltünteti, azon módosítással azonban, hogy a panasz beadásának hava, napja bevezettessék, s e célból egy új rovat nyittassák, az iktatói szám rovata pedig mellőzendő volna, amennyiben a sorszám lehetue a kihágási ügy iktatói száma, s a kihágási ügyekről az első fokú hatóságnál nem lenne külön iktatókönyv vezetendő. A 75. 76. és 78. §-ok, valamint a belügymiuisterium 1890. évi 2608. szám alatt kiadott reudelete oda lenue módositandó, hogy az 5 korona pénzbüntetésre ítélt vádlott az első fokú, a 10 korona pénzbüntetéssel vagy 2 napi elzárással büntetett vádlott a másodfokú és a két egybehangzó Ítélet ellen, amely a 10 napi szabadságvesztést és a 100 korona pénzbüntetést meg nem halad, fellebbezéssel ne élhessen. A tapasztalat azt igazolja, hogy azon kihágási ügyek, melyekben 5—10 korona pénzbüntetés lett kiszabva, tulajdonképen rendőri kihágást képeznek, már pedig a jogrend azt megkívánja, hogy az ilyen cselekmények a lehetőleg gyorsan alkalmazott visszatorlás áttal kevesbittesenek. A két egybehangzó határozat végrehajtását pedig az teszi in dokolttá, hogy ritka eset, amikor a két hatóság által egyenlően és egybehangzóan elbírált ügy harmadfokban megváltoztassák, s a fellebbezési jog megadása ilyen esetben csak az ügy tovább húzására, s a harmadfokú hatóság munkájának szaporítására szolgál. A 82. §., miután közigazgatási fogházaink nincsenek, oda módositandó, hogy az elzárási büntetés végrehajtása a kir. járásbíróságok fogházaiban hajtandó végre, A 87. §. alatt a különfélenemü kihágási pénzbüntetések egységes kezelése lesz megállapítandó (lásd a pénzbüntetések rendeltetése iránti javaslatomat). A 95., 96. és 97. §-ok hatályon kívül helyezendők s kimondandó, hogy minden oly cselekmény vagy mulasztás, melyet a törvény, a kormánynak, törvény- hatóságnak vagy rend. tan. városnak szabályrendelete kihágásnak minősít, ezen eljárás szerint bírálandó el és hajtandó végre. * A közigazgatás hatáskörbe utalt nem kihágási ügyekben való eljárás szabályainak megállapításánál a következő föelve- ket javaslom elfogadni: 1. A közigazgatási eljárási szabályok mindazon jogszabályok végrehajtásánál alkalmazandók, a melyek bűncselekményt, vétséget vagy kihágást nem képeznek s a közigazgatási hatóságok hatáskörébe vannak, vagy lesznek utalva. 2 Illetékességi hatóságokként I. fokban a községek, rend. tan. város és járás, II. fokban a járás és törvényhatóság, illetőleg ennek első tisztviselője, tanácsa választottsága vagy kiküldöttsége, III. fokban a törvényhatóság vagy ennek kiküldöttsége, választmánya és az illető minisztérium. Azon ügyekben, a melyek az államkormányzati közigazgatás hatáskörébe tartoznak, egyes hatóságok, azokban pépedig, amelyek az önkormányzat és közgazdaság körébe sorozhatók, másod és harmad tokban társas hatóságok járjanak el. Miután azonban járási társas hatóságok egyelőre még nem szervezhetők, a járási hatóság alatt mindig a főszolgabíró lesz értendő, 3. Az eljárás illetékességére nem a személy, hanem a hely legyen határozó. 4. Az eljárás az I. fokban szóbeli és közvetlen. ö. A jogorvoslatok birtokon belül három fokban engedtessenek meg, csak a két egybehangzó határozatnál szorittassék meg a birtokon kivüli fellebbezhetéssel. 6. A jogorvoslati határidők általában a szóval, vagy Írásban közölt határozatoknál a kihirdetés, illetve kézhezvételtől számított 15 napban állapíttassanak meg. 7. Amennyire kivihető, oly ügyekben, a melyekben tanuk és szakértők hallga- tandók ki, helyszinti szemlék tartandók és ha több egyén ellen vagy bevonásával foganatosítandó az eljárás, a tárgyalás a hely- sziuénfoganatositandó. Ennek könnyebb esz- közölhetése végett a főszolgabirák és szolgabirák, vagy megfelelő utiátalánynyal látandók el, vagy feljogositandók napi és fuvarköltség felszámítására, a mi azonban minden közérdekű ügy tárgyalásánál az államkincstár terhét képezze. A helyszíni tárgyalások kiterjesztését nemcsak azért javaslom, mert a helyszínén minden ügy alaposabban és gyorsabban intézhető el, hanem azért is, mert ezáltal a közönségnek a közigazgatás olcsóbbá és hozzáférhetőbbé tétetvén, a jogvédelem iránti bizalma, a törvény iránti tisztelete emelkedni fog s a jó rend, ha a főszolgabíró többször megfordulhat községeiben, gyorsabban és állandóbban meghonosítható, mert mint mondani szokás,a helyszínén minden megakadhat a szeme, mig bent az irodában nincsen alkalma és módja sok mindent megfigyelni. Az egyöntetű eljárás főkelléke még az is, hogy a jegyzőkönyvezési, idézési, tanuhallgatási stb. minták megállapittasa- nak s meghatároztassék a határozatok külalakja is. Oly magántermészetű ügyekben, a melyekben egyszerű tárgyalások alapján lehet az I. fokú határozatot meghozni, a jegy- zökönyvezás mellőzendő volna s ehelyett a kihágási eljárásnál javasolt naplótárgyalások volnának életbe léptetendök. Ez úgy a kihágási eljárás, mint az általános köz- igazgatás menetét meggyorsítaná, mellőzhetővé válna általa a kihágási és egyéb panaszok iktatása, a mennyiben a panaszkönyv tételeinek sorszámozása az iktatást helyettesíthetné s igy a csekély számú járási és városi irodai személyzet munka-