Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-10 / 6. szám

7) ha a tag 5 évi tagság után hal meg, családja 200 kor., tiz évi tagság után 250 kor., tizenöt évi tagság után 270 kor. segedelmet kap.

A tagsági dij oly csekélyre van téve, hogy azt a legszegényebb ember is képes befizetni, t. i. 10 kor. 70 fillér sőt az u. n. második csoportbeli rendes tagok részére csak 5 K. 72 f. Ezek a második csoportbeli rendes tagok azonban csak az 1—4 pontok alatt említettük segedelmet kapják úgy, mint az első csoportbeliek, mig a 4 —7 pont alatti segedelemnek csak a felét kapják.

A tagsági dijat félévenkint a posta- hivataloknál kell befizetni, mely befizetés olyképpen is meg van könnyítve, hogy lehet gyüjtőlapot kapni az elöljáróságnál s arra annyi és oly értékű bélyegjegyet kell ragasztani a mennyi a félévi tagsági díjnak megfelel.

Belépéskor minden rendes tag válthat a felvételi dij egyszeri lefizetése mellett 2 tagsági könyvet két tagsági dij lefizetésének kötelezettsége mellett, a mikor a segedelem összegének kétszeresére van igénye.

Rendkívüli tag lehet minden munkás, igazolványnyal ellátott gazdasági munkás, — tehát nők is — ha L korona tagsági dijat fizetnek ; ily tagoknak az 1—4 pontok alatt említettük segedelemre lehet igényök. A ki tagja akar lenni a pénztárnak, vigye magával bélyegmentes anyakönyvi kivonatát, vagy munkásigazolványát (esetleg katonakönyvét) és jelentkezzék lakóhelyén a községi elöljáróságnál felvétele céljából.

Ha számítást teszünk és meggondoljuk belátjuk azonnal, hogy a pénztár nem volna képes mindezekre a segélyezésekre, ha csak a munkások filléreire lenne utalva. Hozzá járul a segély-pénztár költségeihez az állam évi 100,000 koronával; de tartozik hozzájárulni minden munkaadó gazda is minden gazdasági külső cselédje után 1 korona 20 fillérrel, mit a cseléd bérébe betudni nem szabad s ha a munkaadó a 120 fillér hozzájárulást befizette külső cselédje után: akkor balesetből származható rokkantság s halál esetében olyan segedelmet kap, mint a rendkívüli tagok.

Mindezekből láthatjuk, hogy a segély- pénztár nemes emberbaráti feladatot igyekszik megoldani. A támogatásra szoruló szegény gazdasági munkásokat és cselédeket, úgyszintén ezeknek családtagjait akarja segíteni betegség, baleset, munka- képtelenség és halálozás eseteiben. Ezzel terhet emel le a gazdák vállairól is, mivel eddig mégis csak a gazdára hárult az a kötelesség, hogy munkásait és cselédazért mondom el, mert ez a tragédia ismétlődik nap-nap után és annál sűrűbben, mennél inkább igyekeznek bizonyítani azok a rideg statisztikusok, hogy a világon általában több a nő, mint a férfi, több az eladó leány, mint a házasság után vágyakozó ifjú.

Mondom, hogy a tragédia első fejezete telistele van az elbájoló poézissel, a bimbófaka- dás reményteljes gyönyörűségeivel. Ott kezdődik, hogy Telky Évi tanúságot tevén arról, hogy ismeri Balassa szerelmes énekeit, az algebrát, stilisztikát és konyhavegytant, a felső leányiskola utolsó osztályáról is megkapja azt a bizonyítványt, a melynek alapján a helybeli lap riportere annak idején nyugodt lelkiismerettel írhatja meg róla a konvencionális „Hymen“ hírben, hogy ő Telky Sándor urnák bájos és művelt leánya. A kik ilyen bizonyítványt nem tudnának felmutatni, azok a helyi viszonyzatot jól ismerő újdondász előtt csak bájosak és kedvesek, de a világ minden kincséért sem műveltek. Ezt az epite- tont nem adják ám ingyen.

Telky Évi ugyan még ezután jó sokáig kurta ruhát és citromsárga, fehérszalagos flo- rentint, vagy fehércsipkés bébékalapot visel, emlékkönyvbe irat, naplót vezet és csak a kis lányok kolonjábajár el; hanem azért valójában familiáris körben már nagy lány, számbaveszik és papa, mama, néha-néha már komolyabb dolgokról is beszélnek és érdeklődést mutatnak némely hevesebb vérű kólón Don Huánok vagyoni viszonyai iránt. A varrónő sürrün fordul meg a

jeit, akkor, a mikor segedelemre leginkább reászorulnak, veszni ne engedje.

Nagyon méltányos tehát, hogy gazdaközönségünk a segélypénztárt legmelegebb támogatásban részesitse, a mit vármegyénk lelkesedni tudó gazdaközönségéről, hogy meg is fog tenni, feltétlenül hiszem.

Fedák István.

Vörösmarty emlékünnep.

Sátoralja-Ujhely, febr. 2.

A hazafias lelkesedés szent heve hogy hazánk koszorús költőjének, Vörösmartynak, szobrot emeljünk, a mely az egész országot átjárta, városunkba is eljutott. Élénk tanúbizonysága ennek a „Carolineum“ nőnevelő intézet növendékei részéről f. hó 2-án a „Vörösmarty-szobor“ javára zenével és szavalattal egybekötött „Szini- előadás.“ A minden részletében lélekemelő szép emlékünnep, mely a jelenvolt díszes közönség teljes megelégedését vívta ki, csak öregbítette azt a jó véleményt, a mit Sátoralja-Ujhely közönsége a „zárda“ irányában már eddig is táplált.

Az ünneplés lefolyása^következő volt :

A belépőt egy szép és elég tágas terem fogadta, melyben az ízléses és minden csínnal felépített színpad volt elhelyezve. A nyolc pontból álló műsor egy szabatos és erőteljes zongora- játékkal kezdődött, melyet két zongorán Füzes- séry Ilona, Eiszeit Ilona és Jolán úgyszintén Szilágyi Mariska bel növendékek adtak elő, mindnyájunk tetszésének kíséretében.

Ezt Vörösmarty egy remek költeményének, az „Árvízi hajósinak elszavalása követte Rosenberg Erzsikétől. A kis szőke lányka e szép költeményt annyi bájjal, kedvességgel és lendülettel adta elő, hogy az elért hatás meglepő volt. Kapott is sok tapsot érette!

Most a növendékek énekkara adta elő a „Király-Himnusz“-t. A három hangnemre beosztott énekkar művészies precizitással adta elő a szép énekdarabot, a mi a betanító „nővér“ fáradhatatlan ügybuzgalmát dicséri. — Kellemesen hatott annyi szoprán közül a második alt hangja, az alt-hang nem kellemes lágyságával, a mi, különösen női karban, nagyon jó összhatást gyakorol.

Ezután egy melodráma, Vörösmarty „Szép Ilonká“-ja következett. Elmondotta Hlavathy Mariska, a kit zongorán Répászky Margit k. a. kisért. — Valljuk meg : Hlavathytól már eddigi szavalatai után is, sokat vártunk. Jól esett az intézeti ünnepségeken az ő rokonszenves alakját látni, a mint oly nagy hatással szokta különösen a drámai költeményeket előadni. És várakozásunkat nemcsak kielégítette, de fölül is múlta szombati szavalata. A hatást csak emelte kellemes hangja, valamint ügyes és kellő formában alkalmazott gesztusai is. A műsor eme kiemelkedő pontja teljes mértékben kivívta a jelenvoltak tetszését, a mit nagyban fokozott a szép és nagy teknikával játszott zongorakiséret.

A melodrámát egy miniatűr operaelőadása követte. Liebenek a „Tenger-királynő“ című három felvonásos daljátékát adták elő a növendékek. Az első felvonásban kellemesen hatott a halászleányok kardala. A főszereplő Oeröcz Jolán volt, mint Tenger-királynő. Jó hangja, ügyes játéka éppúgy, mint kellemes alakja tetszésben részesültek. Gyönyörű szép volt a Gyulay

házban és a kelengyében utazó „kérem aláson“-ok szives fogadtatásra találnak. Az idők jele ez, hiába beszéli a mama a kolon-estéken akkor is, mikor nem kérdik :

— Oh, az Évi gyerek, iskolás gyerek, — hiszen még csak tizenöt éves 1

(Notabéne az Évi akkor 16 éves és már is letagadnak korából egy évet, később fokozatosan többet, a mi szintén az idők jele.)

Hanem Telky Évi ebben az időben boldog még, a legboldogabb, akárcsak a madárfiók a tavaszszal; röpköd fürgén lombos ágról, lombos ágra; csicsereg vígan és üdén, a nélkül, hogy még sejtené a levelek hullásának melankolikus korszakát, az ősz, a deres, ködös rút ősz közeledését, mely elhervasztja a legszebb virágokat, megmérgezi a legigazibb örömöket és meghozza a meleg, biztos fészekről való gondoskodás nehéz feladatát.

A mikor ezt megsejti, akkor indul meg a tragédia és rohamosan halad előre, néha a bukásig. Ez a bukás olyan ismert, olyan sablonos, hogy manapság már részvétet, szánalmat se gerjeszt, alig is veszik észre.

*

Telky Évi egész komolyan azt hitte tizenhét éves koráig, hogy ő annak a kis városnak, melyben lakott, a ragyogó napja és az ifjúság az ő szépségének sugarainál sütkérezik. Azt hitte, hogy ő az a mitoszbeli szép Szép Heléna, a kinek Páris okvetetlen felajánlaná az arany almát, ha a szépségversenynek ez a klasszikus

Margit szólója is, kinek igen szép szoprán hangját élvezettel hallgattuk. A műsoron Hlavathy M. is, mint szóló-éneklő volt megemlítve, de nagyon rövid szerepe volt. Szépek voltak a halász-leányok, jellemző kosztümökben, melyeken halász-jelvények voltak láthatók.

Az első felvonás után Bauer Tónika szép cimbalomjátékában gyönyörködtünk, kit zongorán tanítónője, fuvolán pedig Wagner Vilmos ur kisért.

A második felvonásban, mint Tündér-királynő, Gönezy Margit nyerte meg a közönség tetszését. Tiszta csengésű szopránja és szép jelmeze feltűnt. Ebben a felvonásban a szintén nagyon eredeti szirének képezték a hátteret. Kedves volt egy koronát tartó kis baba, Bárczy Bözsike is.

Ezután a belnövendékek a „Fráncia Gavotte“ táncot lejtették annyi kedvességgel és ügyességgel, hogy ezt a közönség általános óhajából meg is ismételték.

A harmadik felvonásban szépek voltak a kis hajósok. A színpad egész színházi berendezésű volt. Egy kis csónak is elősiklott a festett tengeren.

A zárópont egy remek szép zongorajáték volt. (Ezt az intéző-körökben egy kis riadalom előzte meg; ugyanis véletlenül eltűnt a kottafüzet, de pár percnyi mindent felkutató keresés után szerencsésen előkerült.) Schweitzer Leo- poldin játszotta tanítónője kíséretében a „Husarenritt“ cimü darabot. Temperámentomos, szép és ügyes játékával a közönség osztatlan tetszését vívta ki magának, a mit meg is érdemelt. Schweitzerről már előbbi szerepléseiből tudtuk, hogy az intézeti növendékek között a legügyesebben zongorázik. Tegnapi játékával megerősített ebben a véleményünkben. Igazán véghetet- lenül tudtuk volna sajnálni, ha az a fatális hangjegy elő nem kerül. — Éz a zongorajáték és Hlavathy szavalata voltak a műsor legszebb darabjai. A szereplő leánykákat az ünnepség végén egy jelenvolt fényképész lefényképezte.

Igazán bámulatos, hogy mennyi tevékenységet fejtettek ki a tisztelendő nővérek és az intézet igazgatója ez emlékünnep sikerülésének érdekében. S ha céljuk ez volt: akkor ezt el is érték. Mi csodálva szemléljük az energiát, a mivel az előadott darabokat betanították, annál is inkább, mert nem csak egyes, hanem az ösz- szes darabok, úgy az ének, mint a zene és szavalat — no meg a rendezés és a rendnek mindvégig való fentartása is — figyelmünket egyaránt lekötötték.

A honfiúi, illetve a honleányi kegyelet ápolása céljából elvetett mag mindig bő aratást hozl H. F.

Vármegyei ügyek.

A t. vármegye közig, bizottsága legközelebb f. hó 11-én vagyis holnap d. e. 9 órakor tartja rendes havi ülését.

A Kaesztenbaum-tömeg számvevő- széke a betegség miatt akadályozott alispán helyett Dókus Gyula vm. i főjegyző elnöklete mellett a múlt héten fejezte be a tömeggondnok Kun Frigyes 1900. évről szóló számadásának felülvizsgálatát, mely számadás ismét örvendetes tanúságot szolgáltatott arról, hogy a tömeg vagyona, a gondnok hu sáfársága révén 4000 koronát meghaladó részszel gyarapodott

korú divatja el nem tűnt volna. Azt hitte, hogy ha ő valamikor „egy“-et megszeretne, akkor száz és száz érző szív repedne meg és a helybeli lap napról-napra a „Kegyetlenhez“ ! vagy „Ä kő- szivűhöz“ ! és „Fájó szívből“ címek alatt közölne kesergő verseket. Azt hitte, hogy a farsang folyamán üresen maradnának a báltermek, a színházba senki sem vinne magával messzelátót, az önkéntesek, hadnagyok és főhadnagyok nem mozdulnának ki többé a kaszárnyából az utcára; a virágkereskedők pedig megbuknának. Oh, mert mi mindent nem hisz tizenhétéves koráig egy ilyen mezővároska szöszkefürtü szépsége, ha egynéhány éjjelen zene hangzik az ablaka alatt, és egynéhány táncestén tizen is esdekelnek egy túrért, egy négyesért.

Égy szóval Telky Évi tizenhét éves koráig fölségesen szépnek találta az életet. Érezte és tudni vélte, hogy a takarékpénztári főkönyvelőtől, a zöld pillangóhoz címezett norinbergi kereskedésben alkalmazott segédig: érte rajong, érte dobog minden férfi szív. i^s tetszett neki szerfölött, hogy ő úgy játszhatik a szivekkel, mint a hogy a macska szokott az egérrel. Egy-egy uj ruháuak vagy kalapnak csak azért örvendett, mert tudta, hogy másnap a Telky Évi uj ruhája vagy uj kalapja lesz a korzó szenzációja, hogy összesúgnak a daliák, a merre majd elhalad:

— Milyen fess, milyen sikkes és milyen elegáns.

Az ő boldogságának egén akkor jelent meg az első felhő, mikor iskolatársnője, a fitos- Folytatás as I. mellékleten.