Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-27 / 4. szám

sénél egyöntetűségét is fog eredményezni. Ez azonban célhoz vezető csak úgy lesz, ha a nm. minisztérium a mintákat egyes gyakorlati egyének közreműködésével megállapítván, azoknak használatát az egész országra kiterjeszti s a megállapítottól eltérő minden más minta használatát betiltaj. Manapság halomszámra árasztják el a könyvnyomtatók a hivatalokat nyomtatvány-űrlapokkal, sőt e tekintetben valóságos verseny fejlődött ki, természetesen a minták helyes szövegezésének rovására. Nem volna helyes, ha az egyes törvényhatóságok külön-külön állapítanák meg a maguk használatára szükséges nyomtatványok szövegét, mert ez egyöntetű eljárást nem eredményezne. Leghelyesebb volna, ha az az eljárás követtetnék, a melyet az anyakönyvi nyomtatványok kiadásánál a nm. belügyi minisztérium elrendelt. Az összes nyomtatvány-űrlapok ugyanis az államnyomdában sokszorosittat- nának s onnan volnának beszerezhetők; igy előállításuk is kevesebb költséggel járna.

11.

A kormány-körrendeletek és szabályrendeletek, valamint a vármegyei szabályrendeletek, közérdekű határozatok és II. fokú hatósági közérdekű intézkedéseknek a kormány és a vármegye hivatalos lapja utján való meghirdetése nagyon célszerű. Vármegyénkben a községi és vármegyei szabályrendeletek a nm. belügyminisztérium által 1895. évi 51665. sz. alatt jóváhagyott szabályrendelet értelmében a vármegyei hivatalos lap utján hirdet- tetnek meg s a körrendeletek is ott tétetnek közhírré. Ezen eljárás teljesen bevált, mert minden község részére járván a hivatalos lap, nemcsak úgy, mint eddig, a biró a meghirdetésről egyszerűen bizonylatot állított ki, hanem a kihirdetés tényleg meg is történik, mert, a lapot többen elolvassák a községben, ott marad és később is alkalma van hozzájutni és elolvasni. A központi iroda minden egyes szabályrendeletnek, közérdekű határozatnak stb. jóváhagyás előtti és jóváhagyás utáni kétszeri lemásolásától és 451 községet s a tisztikart számítva, annak kö- rülbelől 100 példányban való sokszorosításától; a pénztár a papírfogyasztás tetemes költségétől; az iroda és a szolgabi- rák a kiadmányozás és továbbítás munkájától lesznek megkímélve a hirdetés ezen módja által.

A „Rendeletek Tára“ azonban csak késedelmesen jut a vármegyékhez és a községekhez, a reudeleteknek ily módon való kihirdetése tehát célhoz nem vezetne. Az pedig, hogy a községek minden minisztérium szaklapját megszerezzék, felette költséges volna. Ezért a minisztériumok összes hivatalos közlönyeit, ,Rendeletek Tárá“-t, a „Rendőri Közlöny“-t, sőt még az „Országos Törvénytárat is egyesíteni javaslom oly módon, hogy az államkormány által hetenkint kétszer egy egységes hivatalos lap adatnék ki, melyben az összes kormánykörrendeletek és szabályrendeletek, sőt még a szentesített törvények is közreadatnának. Ezt a lapot a törvényhatóságok, a központi főbb tisztviselők, a járási főszolgabirák, polgármesterek s a nagyközségi és körjegyzőségi jegyzői hivatalok részére ingyen, vagy legfeljebb az előállítási árban kellene megküldeni. A vármegyék külön is adnának ki hivatalos lapot, a melyet minden község köteles volna megszerezni. Ebben hir- dettetnének meg a törvényhatósági és városi szabályrendeletek, a közérdekű rendeletek, a nevezetesebb II. fokú intézkedések és a járási és községi hirdetni valók. A kormány által kiadandó hivatalos lap, valamint a vármegye hivatalos közlönye is az év végén beköttetvén,

megőriztetnének, s ezekben birnák a hatóságok a most külön-külön kiadott rendelet- és törvénytárt. Az utolsó számokhoz az azon évben kiadott és az előző évekből érvényben levő törvények, szabályrendeletek és határozatokról egy, a végrehajtásra hivatott közegeket és a határidőket is feltüntető, naptárszerü muukafel- adati táblázat és egy jelentési határidő kimutatás volna csatolandó. A törvény- hatóság a saját hivatalos közlönyéhez egy hasonló táblázatot készíttetne azon jelentések és kimutatások beterjesztésének határidejéről, melyek a törvényhatóság és a járási főszolgabirák intézkedései folytán teendők meg. Ezen határidő-táblázatok a hivatalos helyiségben szem előtt tartható helyen volnának kifüggesztendők s az eljárásra hivatott hatóságok által naponként megtekintendők. Ezzel megszűnnék a sürgetések nagy része, a mi pedig az előadókra, irattárnokra, kiadóra, szolgabirákra kiszámíthatatlan időt rabló munkát ró s a pénztárnak is tetemes kiadást okoz.

A szabályrendeleteknek és a közérdekű határozatoknak a hivatalos közlönyben lett közzététele által a meghirdetés foganatosíttatván, a községeknek hirdetési bizonyítványokat kiállítani s azokat a főszolgabiráknak összegyűjteni és beterjeszteni szükségtelen lesz. Jövőre csak az esetleg beadandó fellebbezések és észrevételek volnának beküldendők, ha ilyenek be nem érkeznének, az a fellebbezés be nem adásának igazolására szolgálna.

12.

Az ugyanazon helyen székelő hivatalok szóbeli tárgyalásainak életbeléptetése az ügymenet gyorsaságára és az ügyek érdemleges elintézésére is kedvező hatással lesz. Vármegyénkben az ügyeknek szóbeli tárgyalás utján való iutézése, illetőleg az intézés módjainak megállapítása már egy idő óta gyakorlatba vétetett és nemcsak kivihetőnek, hanem ajánlatosnak is bizonyult, már csak azért is, mert a szóbeli tárgyalások által az egyes közösen intézendő ügyekben számtalanszor előforduló félreértések, amelyek aztán a közügy hátrányára súrlódásokat szülnek, elkerülhetők és kiegyenlíthetők lesznek. Minden esetre azonban elvül lenne kimondandó, hogy a szóbeli tárgyalások mindenkor hasonrangu személyek közt legyenek foganatositandók, vagyis a fogalmazói szak fogalmazói szakkal, segédhivatali szak segédhivatali szakkal tárgyaljon, nehogy olyan eset forduljon elő, hogy az alispán a pénzügyigazgatóval vagy viszont egy Írnok odaküldése által akarjon valamely ügyet tárgyaltatni, mert ez csak súrlódásra és kanapé proces- susra fogna alkalmat adni.

13.

Azon vármegyék, amelyek olyan szerencsés helyzetben vaunak, hogy a köz- használatú törvényhatósági távbeszélő létesítése tárgyában 1893. évi 27457. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri intézvény feltételei szerint, tetemes áldó zat árán, telefonhálózattal már el vannak látva, tapasztalati bizonyságot tehetnek azon kiszámíthatatlan előnyökről, melyet az ügymenet gyorsasága, a vagyon és személybiztonság tekintetében ezáltal elérhetünk. Az 1898. évi szocialisztikus mozgalmaknál a Bodrog Tisza szabályozó társulat telefonhálózatát vettük igénybe, s hogy a mozgalom nagyobb mérveket nem öltött, hogy a vagyon és személybiztonságot megőrizni, s az egész mozgalmat rövid két és fél hónap alatt elfojtani sikerült, azt főleg a telefon utján tett gyors intézkedésnek köszönhetjük.

Vármegyénkben azonban a telefon- hálózatnak oly kitérjedésbeni létesítése,

hogy az legalább minden körjegyzőséget és nagyközséget a főszolgabírói székhellyel, ezeket pedig a központtal és az állami hivatalokkal összekösse, s ezáltal előnyei teljes mérvben kihasználhatók legyenek, a fentebb idézet rendelet intézkedéseinek megváltoztatása nélkül elérhető nem lesz. Mert oly terhet ró az a vármegye adózóira, amelyet az anyagi viszonyok gyökeres javulásáig, amire pedig alig van kilátásunk, elviselni nem vagyunk képesek. S azt hiszem, hogy az országnak több vármegyéje is van ilyen kedvezőtlen anyagi viszonyok között, ami a telefonhálózatnak az egész országra való kiterjedését meg fogja akadályozni.

Az idézett intézvény szerint, ha a vármegye egész területére kiterjedő hálózatot óhajtunk létesíteni, amely vármegyénket véve, 985 kilométert tesz ki, a következő anyagi hozzájárulásokat volnánk kénytelenek teljesíteni:

1. A szükséges mennyiségű, szabványszerű faoszlopokat dijmentesen kiszolgáltatni; ennek a szolgáltatásnak értéke, 17 oszlopot véve l kilométerre és egy oszlopot csak 3 koronába számítva . 50234 kor.

2. Fuvar és természetbeni munka

........................... 7500 kor.

3. KilométerenkintSO korona vezetékek megtérítéséért 39400 kor.

4. Előfizetésként 105 állomásról évenkint

30 kor. = . . 3150 kor.

5. Kapcsolási dij 105 állomásért évenkint 84 kor. = . 8820 kor.

összesen 11970 kor., melynek 50 évi törlesztéses kölcsönre átszámított kölcsöntőkéje ...................................... 220000 kor.

összesen tehát: 317734 koronába kerülne törvényhatóságunknak a távbeszélő felállítása, ide nem számítva a fentartáshoz való évi hozzájárulást, mely ha a hálózat a vármegye tulajdonát képezné, akkor is megmaradna.

Ilyen nagy kiadás dacára a távbeszélőt korlátlanul még nem is haszuálhatnok, mert teljes nappali szolgálat mellett is, amire pedig kilátásunk nem lehet, mivel az ehhez megkivántató 8 rendes és kedvezményes előfizetőt csak 10—12 helyen volnánk képesek szerezni, — április 1-től szeptember végéig csak reggel 7 órától esti 9-ig, a többi hónapokban pedig csak reggeli 8 órától esti 9-ig volna használható; már pedig a telefon a közszolgálat érdekében teljesen csak akkor lenne kihasználva, ha úgy nappal, mint éjjel a távbeszélő állomás bekapcsolásának igénybevétele nélkül lenne igénybevehető.

Ezzel szemben javaslom azt, hogy a nagyméltóságu kereskedelemügyi miniszter adjon engedélyt a törvényhatóságoknak arra, hogy az állami hivatalokkal egyet- értőleg, illetve az ő anyagi hozzájárulásuk mellett vagy a dij megfizetésével: maguk állítsák fel a távbeszélő hálózatot az egész vármegyére kiterjedőig és maguk kezeljék és használják azt korlátlanul hivatalos ügyeik elintézésénél.

A törvényhatóságok még az esetben is, ha az állami hivatalok a költségekhez hozzájárulni hajlandók nem volnának, kevesebb költséggel létesíthetnének korlátlan használatú távbeszélőket, mintha azokat az államkormány a kikötött hozzájárulásokkal építtetné, mert mint a beszerzett ajánlatokkaligazolhatom, vármegyénk egész területére kiterjedőig 985 kilométer hosz- szuságban a távbeszélő hálózat 115,000 koronába kerülne, amelynek 50 évi anuui- tási részlete 5750 korona, vagyis épen félannyi, amennyit évenkint előfizetési és kapcsolási díjba kellene fizetnünk. Hol van még a felállításkor természetben és készpénzben kiszolgáltatandó 97,734 korona hozzájárulás vagy ennek kamata? Ha pedig