Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

tői telik, az utókor munkásságunkat áldólag fogja emlegetni, mert mint a keleti és nyugoti népek áramlatának egyenes vonalában beékclt nemzet az egy nyelv és egy érzés hatalmas bástyáival lesz körülövezve, a mely az idők viharaitól ha­zánkat úgy megvédheti, hogy Magyarország itt e helyen lesz és az ország egészen magyar lesz az idők végéig. Úgy legyen. Vármegyei ügyek. A törvényhatósági közgyűlés második és befejező napja (1900. dec. 29 ) az első napi közgyűlésről szerkesztett jegyzőkönyvek meghi- telesitésével kezdődött. —általános nagy érdek­lődés mellett került napirendre Sátoralja-Ujhely rt. v. módosított szervezési szabályrendelete, melyet a képviselőtestület többsége annak rendje és módja szerint elfogadott, a kisebbség azon­ban a vármegyei közgyűlés itélőszéke elé hozott. A kisebbségnek fogták pártját Schön Vilmos dr., Hornyay Béla dr. és Szerviczky Ödön bizott­sági tagok, — a többség határozata mellett kar­doskodtak : Székely Elek, Meczncr Gyula id., Kossuth János dr. és Molnár János bizottsági tagok. Végre is szavazással döntöttek a kér­désben éspedig jóváhagyták képviseleti több­ség határozatát. — Jóváhagyták a Sátoralja- Ujhely rt. város képviselőtestületének 50,000 K. törlesztéses költsön felvételét tárgyazó hatá­rozatát is, mely költsön az áll. el. iskola kibőví­tésére, vagyis a meglevőkön felül még nyolc tanterem építtetésére szükségeltelik. — A Vö- rösmarty-szoborra vonatkozó gyűjtőiveket kiad­ták Sátoralja-Ujhely polgármesterének és a 10 főszolgabírónak, kik bizonyára ernyedetlen ha­zafias buzgósággal fogják a gyűjtést fényes ered­ményűvé tenni. — Kellemes meglepetésül szol­gált,^hogy a tiszti főorvosi lakásul szolgáló vár- megyeházának az 54,000 K. építkezési alapból történendő újjáépitetését a belügyi kír. minister megengedte. A ldr. áll. ép. hivatalt nem is ké­sett felhívni a közgyűlés, hogy a részletes ter­veket elkészítvén jóváhagyás alá mielőbb nyújtsa be. — Sátoralja-Ujhely polgármesterének folya­modását, hogy az itthelyi mértékhitelesítő hiva­talt bocsássa a vármegye Üjholy kezelésébe el­utasították. — S.-Patak szabályrendeletét, mely gyalogjárók építtetéséről gondoskodik, oly meg­jegyzéssel, hogy a városnak kisajtitásra joga nincs, jóváhagyták. — A Szerencs—hidasnémeti szomszédos forgalmúnak tervezett vasút törzs- részvényinek jegyzésére 30,000 Korona hoz­zájárulást szavaztak meg. — A Bodrogköz szá­mára Páczin székhelylyel adandó második állat­orvosi állomásért felirtak a földművelésügyi kir. ministerhez. — Az agárdi körjegyző folyamo • dását, hogy a részére személyi pótlék címén megszavazott több fizetés fedezete a köri köz­ségek költségvetéseiben érintetlenül meghagyas- sék, teljesítették; úgyszintén az ily értelemben módosított szervezési szabályrendeleteket is meg­erősítették. — Sok-sok más, aprólékosabb ügynek határozatokkal történt ellátása után a főszám­vevő referált el 137 rendbeli községi költségve­tést és számadását. (Hogy melyeket: mai szá­munk Községi Ügyek rovatából tudja meg a t. olvasó. — Szerk.) Késő estére járt az idő, midőn a századzáró közgyűlés az elnökséget vitt alispán éltetésével véget ért. — Serény kezű jegyzőink munkássága révén a j könyvek tegnap hitelesítést nyertek. A t. vármegyének század­végi évkönyvei lezáródtak. Megnyíltak az újak : a XX. század számára. Legyenek testesek a közjót megörökítő, üdvös határozatoktól 1 Gaz­dagok a közöröm tanúságaitól — szegények, mennél szegényebbek közszomorúságról emlé­kező feljegyzésekben ! Újévi tisztelgések. Zemplén-vármegye tisztikara, segéd- és kezelőszemélyzete ez uj év reggetén is ünnepies módon adott kifejezést fel- sőbbsége és egymás iránt érzett jókívánságainak. A rendszerinti főjegyzőnél, Dókus Gyula csász. és kir. kamarásnál, már d. e. 1U 10-kor egybe­gyűltek élén Thuránszky László tb. főjegyző tolmácsolta az érzelmeket. Onnan Dókus fő­jegyző vezetése mellett, Matolai Etele alispán­hoz,— ki most lépett ebbeli szolgálatának 30-ik évébe, — vonult a tisztelgők nagy csapata, kiknek nevében Dókus főjegyző szólott és biztosította az ősz alispánt iránta érzett tiszteletünk és sze­retetünk változatlanságáról. Az alispántól, ki az üdvözletre adott válaszában kijelentette, hogy alispáni megbízatásának lejárta után a közügyek vezetésétől visszavonulni kíván, Molnár István főispánnál tisztelkedtek, hol Matolai Etele alis­pán adott kifejezést a legjobb kivánatoknak. A főispán szokott nyájasságával és lekötelező szí­vességgel fogadta a tisztelgőket, válaszában föl­említvén, hogy az ő maradása már csak rövid idő kérdése ; de boldognak érzi magát, hogy e hely­ről magával viheti azt, a mi neki tizennyolc esztendős főispánsága ideje alatta legbegyesebb erkölcsi szerzemény, t. i. a mintaszerű tisztikar barátságát, szeretetét. Ezek során az újévi tisz­telgés véget ért. Tb. járáscrvos. Főispánunk a múlt évi dec.-i közgyűlés másodnapján Ligeti Albert dr.-t, a homonnai közkórház másod-orvosát, tiszteletbeli járásorvossá nevezte ki. A borellenőrző bizottság Sátoralja-Uj- helyben Kincsessy Péter e'nöklete alatt foly­tatja működését. A bizottság új elnöke, mint már ma egy hete is közöltük, Szerviczky Ödön elnök leköszönése során állott az igen üdvös irányban munkáló bizottság élére. Hibaigazítás. Lapunk ma egy hetes szá­mában a vármegyei Kossuth-szobor bizottság név­sorát tévedésből két név híjával közöltük, azért a névsort most még egyszer kiadjuk hibátlanul: Bernáth Béla o. gy. képviselő, Fejes István, Hornyay Béla dr., Katinszky Geyza, Kovács Gábor dr., Láczay Sz. László dr, Meczner Béla, Meczner Gyula, Miklósy István, Nagy Barna, SpiTlenberg József, Schön Vilmos dr., Sulyóvszky István és Widder Gyula. Elnöke: Meczner Gyula id. Marhalevelek kiadása. Az 1901. jan. 1-től 5-éig nem kevesebb, mint 101,165 db. marhalevelet adott ki vármegyénk számvevő sége, és pedig 7950 db. 4 fillér, 6950 db. 12 fill és 9250 db. 20 f. értékű marhalevelet. Már most ha figj elembe vesszük, hogy annak a 101,165 marhalevélnek minden egyes darabját sorszá­mozni kell: tesék megbírálni, hogy ez a tisz­tán állami érdekből történő marhalevelezés, mely halasztást nem tűr, mennyire hátráltatja a vár­megye számvevőségét törvényszabta egyéb hi­vatalos feladatainak teljesítésében! Hírek a nagyvilágból. II. Miklós cár teljesen visszanyerte egész­ségét, mit az is bizonyít, hogy szemlét tartott a Kínából haza érkezett csapatok felett. Bécsben az idei bál az udvarnál f. hó 22-én lesz. Boberts lord, a Dél-Afrikában harcoló 250,000 főnyi angol hadseregnek diadalmas (?) fővezére, mint a ki jól végezte dolgát s illendő, hogy a nemzettől jutalmát elvegye, Dél-Afrikából haza érkezett Londonba, hol azonban a képzelt nemzeti lelkesedés helyett általános lehangoltság várta, mert a pár héttel ezelőtt még diadalok koszorúival övezett fővezérutódának, Kitchener lordnak, a búroktól időközben szenvedett igen érzékeny vereségek hire lehűtötte a közlelkese­dés hevületét. A búrok, szerencsésen vívott csatározások révén, átörték az őket körülzárva tartott ángol seregeket és eljutottak Fokföldre, a hol nem várt megjelenésük nagy rettegést támasztott. Fok­földön megszállották azt az utat, mely az angol hadi kikötőktől a vasutakhoz vezet. Az ángolokra nézve rendkívül aggasztóra fordult a helyzet a délafrikai csatatereken. Szerbiában Kragujevácz városban a múlt év utolsó napján leplezték le a „nagy“ Milosz fejedelem szobrát annak emlékezetére, hogy 1815-ben fellázadt a török ellen és kivívta Szer­bia függetlenségét. Ä pápa és Franciaország között kitört a viszálykodás, — egyfelőlegyházi, másfelől nem­zeti érdekek előtérbe tolása és összeütközése miatt. Hírek az országból. Fejérváry Géza br. honvédelemügyi kir. minister már annyira jobban van, hogy felkel­hetett és a napnak nagyobb részét ágyon kívül töltheti. Munkács mellett 1849-ben, április 24-én volt Podhering határában az a véres ütközeti osztrákok és magyarok között, mely az utóbbiak részére fényes eredménynyel végződött. Az üt­közet szinterén Munkács és Bereg társadalma díszes emlékoszlopot állitttat s az évforduló napján ez idén leplezi le. Erős havazás volt az uj század első évének szülőnapjáiban országszerte, szélviharral szövet­kezve. A vonatok nagy késésekkel közlekedtek a támadt hótuvások miatt. A népszámlálás az ország egész területén rendben foly. Felhívás előfizetésre, a .Zemplén“ 32-ik évfolyamára. Lapuuk a XX, század küszöbén élet­pályájának liarminckettedik évébe lép. Elfogultság nélkül mondhatjuk talán s bizony nem dicsekvés kedvéért, hogy küz­delemmel teljes harmincegy évi pályafutása alatt kétségtelen bizonyságát nyújtotta an­nak, hogy hivatott is, képes is az életvi­szonyokkal küzdeni és mcgküzdeui. Most tehát, midőn a liarminckettedik év küszöbén állunk, hálánkat és köszönetiin- ket fejezzük ki pártfogóink: a t. vármegye közönsége és olvasóközönségünk előtt mindig szives támogatásaikért. A tisztes múltból merített bizalommal te­kintünk a jövő elé. Reméljük, hogy a nagy és diszes közönség az ő nagyrabecsült rokonszeuvét — a mit kiérdemelni ezután is legfőbb kötelességünknek tartjuk — a jövőben sem fogja megvonni mitőlünk. Lapunk, a „Zemplén“ iránya és tö­rekvése ezután is az marad, a mi eddig volt: a a közérdekek szolgálta, — az ut is, melyen haladni fogunk, lesz, mint volt: a részreliajlatlan igazság útja. Figyelműnket ki fogjuk terjeszteni mindarra, a mi a jól megértett és felfo­gott közérdekkel összeköttetésben áll s nem foguuk visszariadni soha az igazság kutatásától és megraondásától; azonban óvakodni is fogunk, hogy az egyes érde­keket a köz érdekével össze ne zavarjuk és óvakodni fogunk, hogy az igazmondást a kicsinyes és visszatetsző személyeske­déssel ne azonosítsuk. Közérdekű dolgok és kérdések meg vitatásától, objektiv bírálatától, a mi la­punk soha nem fog elzárkózni. És bár mindenkor csakis legjobb meggyőződésünk szavát követjük: távol fogunk állani attól, hogy, ítéleteinket csa- latkozhatatlanoknak tartva, az elfogultság kínai falával vegyük körül magunkat. Bár­kitől és bárhonnan jövő véleményt — ha közérdekű s tudjuk kitől ered — minden­kor készséggel közzéteszünk, ha csak azt lapunk hasábjaira nem illő hangja ki nem zárja. Közérdekű és szakszerű cikkelyeken kívül a vármegyei és helyi érdekű ügyek fog­ják ezután is uralni lapunkat. Hangzatos szavakkal nem akarunk feltűnést hajhászni, terjengős Ígéretekkel nem állunk elő. A mi legfőbb dicsekvésünk a nagy közönség ragaszkodását hűséggel továbbra is kiérdemelni. Még egyszer köszönetét mondva har­mincegy éven át és folyton tartó szives jó­indulataikért : kérjük jövőre is nagyrabe­csült támogatásukat. Lapunk előfizetése is, habár a „Zem- lén“ kétszer oly nagy terjedelemben jele­nik meg hétről-hétre, mint más heti la­pok, marad, mint volt Egész évre: 12 korona. Félévre . . 6 korona. Negyedévre : 3 korona. Felkérjük t. előfizetőinket, hogy elő­fizetéseiket megújítani szíveskedjenek, hát­ralékos előfizetőinket pedig kérjük hát­ralékaiknak beküldésére, ellenesetben pos­tai megbízás utján leszünk kénytelenek azt beszedetni. Az előfizetések a „Zemplén* kiadó- hivatalába (Főtér 9. sz.) címezve küldendők. Sátoralja-Ujhely,. 1900. dec. 22-én. $ „Zemplén“ szerkesztősége és kiadóhiva'ala. Különfélék. A „Zemplén“ rendkívüli melléklete, mely a sátoralja-ujhelyi megnagyobbított és újjáépített színház jan. 4-én történt megnyitása alkalmára f. hó 2-án adatott ki, jelen főszá­munkhoz kapcsolva jut el t. előfizetőink kezéhez. Ez a rendkívüli melléklet, vagyis a „Zemplénének jan. 4 iki alkalmi száma, a következő tartalom­mal bir: A díszelőadás szinlapjai. — A díszelőadáson színre kerüit „Szigetvári vértanuk“ és „Alfons ur“ meséje Gabányi Lászlótól. — A színház megnyitására. Üdvözlő vers. Irta: Bajusz József id. — Színházunk történetéhez. Irta : Hornyay Béla dr. — Leleplezések. (Halasy Folytatás a XX. mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents