Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-04-21 / 16. szám
1900 április 21. II. Melléklet a ..Zemplén'* 16. számához valamivel is előmozdítanák, az üzleti forgalmat megbénítják, és a kereskedelemben általános meddőséget szülnek. És a dologban az legsajnosab, az hogy puszta jelszavaknak felültek a felső körök is és most majd nyílt, majd titkos, toll- és szóharc fejlődött a két tábor közt, mely a mis- kolczi és kassai kongresszusban, sajtóban és törvényhozásban kifejezést nyert. A törvényhozást említem, mert még ez is e nyög alatt szenved és az agrárizmus benyomása alatt áll. A keresk. törvény, mely sok elavult intézkedésével már rég revisióra szorult, nem kerül tárgyalásra és ha valamely dologban történik is kivételes intézkedés, az csak félszeg munka, mely a bajon gyökeresen nem regit. Itt van például a megrendelések gyűjtésé ről hozott u. n. vigéctörvény, mily sokáig húzódik, annak alkalmazása és ha már meg lesz, (a miniszter jul. l éig elhalasztotta) ezer meg ezer módja van a kijátszásnak, melyet bizonyára ki is fognak használni a vidéki kereskedelem megrontására. Vagy ott van például az uj perrentartásról szóló törvény, mely annyira sérelmes a kereskedőkre, hogy az ügyvédő kar saját sérelme mellett nyíltan hangoztatja, hogy a kereskedőkre rendkívül káros úgy az illetékesség meghatározása, mint a képviseltetés hiánya miatt, mely dologgal a miskolezi kong. is behatóan foglalkozott. Vagy ott van például a hazai ipar pártolása és engedélye mellett a csipkések visszaélései, hogy heti vásárokon mindnnféle külföldi áruikkal megkárosítják a helyi piacot. Vagy a helyi házalást lehet-e rendes és tisztességes üzemnek nevezni ? És igy számtalanok a bajok mennyisége, melyek megbénitják a kereskedelmet, és az egyes kereskedőket a tönk szélére juttatják. Mi a tanúság ebből és mi a levonanaó következtetés ? az, hogy a hazai kereskedőknek tömörülniök kell, felemelni tiltakozó szavukat és a kormányt, egyrészről a társadalmat, másrészről jobb meggyőződésre bírni és a hol kell, gyors intézkedésre ösztönözni. Nagy baja a kereskedelemnek, hogy még nagyon kevés a keresk. testületek és társulatok száma és még nagyobb, ha másutt is oly hiányos a társulati szellem mint nálunk is, mert éppen a keresk. társulatok és az alakulandó országos szövetkezet van arra hivatva, hogy a kamarákkal egyetértőleg a kereskedelmet előmozditsák úgy felfelé, mint lefelé való hatásában és irányításában. Panaszként említem fel, Sájoralja-Ujhely városában több mint száz kereskedő van a piacon, ezek közül csak ötven egynéhány tagja a társulatnak, de ezek között is alig 20—25 fizeti tagsági diját; a többi azon ürügy alatt, hogy semmi hasznát nem látja pénzének, kilépettnek jelenti ki magát, a csekély 4 kor. tag sági díjból a társulat alig mutat fel 100—120 korona tagságból eredő jövedelmet, mikor maga az iskola 1600—1700 koronába kerül, a mi persze segélyekből lesz előteremtve és igy puszta címnél alig járul valamivel hozzá a társulat. A választmányi gyűlések, miként a közgyűlés iránt oly csekély az érdeklődés, hogy a látogatottság hiánya miatt nincs eszmecsere, nincs hasznos munkálkodás, de panasz és kifogás, az mindennap merül fel és méltán. A felmerülő bajokkal szemben nem is maradtunk tétlen úgy a kér. kamara utján, mint közvetlenül is felírtunk a magas kormányhoz és „vigéc-törvény“ létrehozásához mi is hozzájárultunk némileg mint az orsz. többi testületéi. Helyi érdekű dolgokban csak a napokban kértük az iparhatóságot, hogy hatáskörében korlátozza az utazók garázdálkodásait. Nem hagyhatom említés nélkül a miskolezi keresk. kongreszust, mely impozáns voltánál fogva, nagyjelentőségű mozzanat volt az ország kereskedelmére, nem csupán azon körülménynél fogva, hogy az ország kereskedőinek szine- java vett benne részt és a kormány is államtitkára által képviseltette magát, hanem az ott tárgyalt fontos és a kereskedelemre messze kiható intézmények nem fognak eredmény nélkül maradni. E kongreszuson társulatunk 10 taggal volt képviselve és mindenki értékes tapasztalattal és kereskedelmünk fellendülése iránt táplált jobb reményekkel tért vissza. A társulat által fentartott kereskedelmi tanulóiskola a múlt évben 68 tanulónak nyújtott általános és szakismeretet. Az évi záróvizsga tapasztalatai után a társulat és isk. bizottság elnökei megelégedésüknek adtak kifejezést, noha kifogásolták azt, hogy számos kereskedésben oly tanulókat fogadnak be, kiknek semmi előképzettségük nincs és igy az iskolára sincsenek megérve. A kamara segélyzése mellett a társulat a segédek részére 8 havi továbbképző esti tanfolyamot nyitott, a melyben 8 segéd vett részt. Az iskola évi kiadása 1704.88 korona volt; ez fedezetet nyert a segélyekben és a társulat csekély hozzájárulásában. Sátoralja-Ujhely városa évi 450 koronával, az állam 400, a kereskedelmi kamara 300, a a helybeli pénzintézetek 110 koronával segélyezik az iskolát, fogadják -egyenkint e helyen is a társulat hálás köszönetét. A legutóbb tartott választmányi gyűlés több életrevaló dologgal foglalkozott, melyeket indítványok alapján később lesz szerencsém előterjeszteni. A számvizsgáló bizottság Róth Mór és Waller Aladár urak személyében tételről-tételre megvizsgálták a számadásokat, azokat helyesnek találva, a közgyűlésnek a felmentvény megadását tisztelettel véleményezik. A társulat tisztelt tagjainak jóakaratát és érdeklődését kérve, jelentésemet elfogadásra és szives tudomásvétel végett mély tisztelettel ajánlom. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és az ennek kapcsán bemutatott, a számvizsgálóbizottság részéről megvizsgált múlt évi számadásokat, nemkülönben a folyó évi költségvetést elfogadván, a vezetőségnek a felmentvényt megadta. Sátoralja-Ujhely város tanácsának, a vallás- és közoktatási kormánynak, a kassai keresked. kamarának, a helybeli pénzintézeteknek, a társulat részéről fentartott tanulóiskolának nyújtott segedelmekért a közgyűlés köszönetét szavazott. A kisorsolt 4 választmányi tagot egyaka- rattal újból megválasztották. A társulati élet iránt való érdeklődés fel- ébresztésére, úgyszintén tágabbkörü és intenzivebb munkálkodás biztosítására a közgyűlés elhatározta, hogy felkéri a város összes kereskedőit, hogy lépjenek be a társulatba; hisz’ a kötetező társulással a ministériomban már úgyis foglalkoznak és a terv megvalósítása úgyis csak idő kérdése; továbbá értésökre adják mindazoknak a kereskedőknek, kik a társulatba 1897. folyamán beléptek, hogy tagsági kötelezettségeiknek 6 évig tartoznak eleget tenni és igy hátrálékos tagsági djjaikat behajtás utján fogják fizetni; végre azok a kereskedők, kik a társulatnak nem tagjai, tanulóik után a kiszabott járulékoknak kétszeresét fogják fizetni. A Grünbaum Simon társ. tag részéről felvetett eszmét, hogy t. i. a társulat városunkban állítson fel polgári fiúiskolát, mely az idők rendjén egy fokozatosan létesítendő középfokú keresk. iskolának vetné meg alapját, a közgyűlés magáévá tette és a módozatok tárgyalását a választmányhoz utasította. Végezetül a közgyűlés köszönetét szavazván Székely Elek polgármesternek a társulat iránt mindig tanúsított támogatásáért, különösen pedig azért a szivességeért, hogy a városháza nagy termét a közgyűlés megtartására átengedte: elnök köszönetét mondván a megjelent tagoknak a tanúsított érdeklődésért — egyben annak a reményének adott kifejezést, hogy Sátoralja- Ujhely város kereskedői, saját jól felfogott érdekük előmozdítása céljából, a társulatot hathatósabban fogják támogatni — a közgyűlést berekesztette. —r. A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület — mint már ma egy hetes számunkban is jelentettük — f. hó 25-én d. e. tartja évi rendes, ezúttal tisztújító közgyűlését. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nyilatkozat. Álólirott, kedves barátaink, imerőseink és jóakaróinknak, boldogult drága jó férjem elhunyta alkalmával kifejezett — fájdalmam enyhítésére szolgáló — igaz részvétükért ez utón is hálás kőszönetemet fejezem ki, kérve őket, hogy továbbra is tartsanak meg jóindulatukban. Sátoralja-Ujhely, 1901. ápril. 20. özv. Matterny Jázsefné. Tekintetes szerkesztő ur! A „Zemplén“ ma egy hetes számában, a Különfélék rovatában, „Egy közrendőr túlkapása“ ciramel G. jegy alatt hozott közlésre ezúttal csak annyit látok szükségesnek kijelenteni, hogy akár Vass rendőrőrmester, akár Bazsó állásáról le nem köszönt rendőr ügyének ily célzatos módon való feltálalása helytelen idő előtt való dolog és csak is a részünkről ismert C.-től kerülhetett ki. A valóság az, hogy Hrenyó börtönőr feljelentésén Vass és társai ellen, hivatalos hatalommal való visszaélés cimén a vizsgálat elren- elrendeltetett, viszont az utóbbiak Hrenyo ellen tettek feljelentést hatóság elleni erőszak miatt. Várjuk be tehát a vizsgálat eredményét és végét s majd akkor közölje C. az igazságot. Sátoralja-Ujhely. 1901. ápr. 19. Tisztelettel : Schmidt Lajos, rendőrkapitány. TANÜGY. 1 Zemplén vármegyei Mó-Epltet találós mit» — Rovatvezető: Molnár (Jynla. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. Válasz Thomán Dávid dr. nyílt levelére. Ön szives volt nyílt levelében a homonnai izr. iskolaszéket fölhívni, hogy állást foglaljon azon retrográd irány ellen, a mely a homonnai hitközség kebelében lábra kapott és a mely iránynak következménye volt egy, a középkorba illő határozat, a mely szerint a gyermekek ezentúl köteleztessenek az iskolában föltett kalappal ülni. Egyúttal apostrofálja az iskolaszéket, hogy az örökséget, melyet Ön és méltó elődjétől, Ungár Sámuel drtól, átvett, csorbítatlanul fen- tartsa. Az az iskola, a mely Magyarország ezen végvidékén a felvilágosodás és a kultúra védvára- ként tekintendő, ne alacsonyittassék le zsidó zugiskolává (chéderré). Igen tisztelt Doktor ur egész nyugodt lehet az iránt, hogy azt a zászlót, a melyre hazafíság, főlvilágosodás és előrehaladás van iiva, mi fennen lobogtatjuk és semmiféle zsidó néppárti törekvéseknek utat nem engedünk. Én is az ismert közmondással tartok: „A kutya ugat, a karaván halad.“ — A homonnai iskolaszék magasztos hivatásának tudatában van, tekintet nélkül a zsidó ultramontán velleitásokra, a melyek sohasem fognak rést ütni a mi szerény várunkon. És itt még én tovább megyek, mint igen tiszt. Dr. ur, mert ott, a hol a kultúra terjesztéséről és haladásáról van szó, én még a kompromissiumokat sem ismerem el, mert egy kompromissium föltételez bizonyos engedményt a másik féllel szemben és ez egy rés, a melyen ilyen néppárti törekvések alkalom- adtán bejuthatnak. De nincs is szükség a nagy riadalomra 1 A hitközség fölvilágosodott elemei — és hála Istennek vannak ilyenek elég tekintélyes számban — maguk sem engednek ilyen retrográd törekvéseknek. Hogy egyesek kísérletet tettek, azt az egész hitközség számlájára Írni nem lehet és nem szabad. — Mindenütt voltak és vannak egyesek, a kik részint vallási fanatizmusból, részint hogy a hitközség kebelében egyenetlenséget idézzenek elő, kísérletet tesznek a visszafelé haladásra, de a homonnai izr. hitközség sokkal intelligensebb elemekből áll, semhogy félni lehetne, hogy ezek túlsúlyra fognak vergődhetni. — Egyről azonban biztosíthatom a tisztelt Dr. urat: hogy a homonnai jó hírnevű zsidó iskola ugyanazon szellemben vezettetik és fog vezettetni, a mint az az ön és elődje, a mindnyájunk által tisztelt Ungár Sámuel dr. ur elnöksége alatt történt. Vagyok hazafias üdvözlettel Homonnán, 1901. április 16. Kelemen Ármin dr., iskolaszéki elnök. Közgazdaság. A triesti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generáli) f. é. április hó 1-én tartott 69-ik közgyűlésen terjesztettek be az 1900. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1900. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 525,894823 k. és 90 f. tettek ki és az év folyamán bevett dijak 22,680.434 k. 19 f. rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 10,360-434 k. 80 f. 134,500. 736 k. 39 f. emelkedett. — A tüzbiztositási ágban a díjbevétel 11,357.800 682 k. biztosítási összeg után 18,941.775 kor. 65 1. volt, miből 7,923.074 k. 12 f. viszont biztosításra forditatott úgy, hogy a tisztadijbevétel 10,718.701 k. 53 f.-re rúgott, mely összegből 6,974 287 kor. mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át; a díjtartalék tehát a tiszta díjbevétel 65°/o-át teszi ki. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 77,309.462 k. 97 f. -- A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 6,411.667 k. 25 f. mely a viszonbisztositások levonása után 3,303.342 k. 99 f.-re rúgott. Tiszta djak és kártartalék cimén 2,726.677 k. 64 f helyeztetett tartalékba. — Károkért a társaság 1900- ban 26,931 463 k. 16 f folyósított Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 688,595. 391 k. és 06 f-nyi igen tekintélyes össszeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 128.644 015 26 k, esik, mely összeget a társaság 186.920 káresetben fizette ki. — A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 13.754,975 k. 35 f.-re rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 k.-át tesz ki, az értékpapírok árfolyam-ingadozá*
