Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-21 / 16. szám

— Tetten ért tolvaj. Alexi András kassai származású 18 éves mázoló segéd, a múlt héten az esti órákban Krausz felső-zsólyomkai szatócsboltjába az udvarról a konyhán keresztül a belső ajtón belopódzott és már épp a pénzes fiók fel- feszitésévei foglalkozott, a mikor a boltos lakószobájából levélpapírért véletlenül a boltba msnt és ott csípte a szörnyen megijedt tolvajt. Bekísérték a rendőrségre, a hol kiderült, hogy lopásért már kétszer büntették s most az az alapos gyanú merült fel ellene, hogy már előbb 50 koronát lopott ugyanebben a boltban és hogy a szomszédos Csehi-házban lakó Wanderer kofának lakásából is ő lopott el 60 koronát. Átkisér- ték a vizsgálóbirósághoz.

— Elgázolás. Alkalmi tudósítónk Írja: Folyó hó 18-án a déli órában, mikor a gyermekek az izr. iskolából hazamentek, a Rákóczi- iltca és Wekerle-tér torkolatánál Ligeti József dr. kis fia, a Breiner-kávéháztól át akart szaladni a túlsó oldalra, miközben a Szűcs Jenő egy fogatú kocsija, fiatal suhanctól hajtva, elgázolta. Csodával határos véletlen mentette meg a szülőket végzetes szerencsétlenségtől; ugyanis a gyermek úgy került a kerekek alá, hogy erős bibula táskája a fejére borult és ezen mentek át a kerekek, úgy, hogy a gyermeken csak gyenge horzsolás nyomai láthatók és igy a kiállott ijedtségen kívül más baja nem történt. — Az esetet azonnal feljelentették a rendőrségnél és az onnan nyert információkból megtudtuk, hogy a rendőrség elég szigorúan ellenőrzi hogy a kocsik a befordulónál lassítsák a hajtást, sőt számtalan esetben büntetéseket, szabott ki a rendőrség ily nemű kihágásokra. Üdvös és tanácsos is a szigorú ellenőrzés, sőt az iskolákban is utasítással kell ellátni a hazamenő gyermekeket, hogy csak a gyalogjárón menjenek és az átjáróknál különösen vigyázzanak.

— Kasszabetörés Nagymihályon. A

Nagymihálylyal tőszomszédos Sztrajnya község ben, hir szerint, egy szervezett zsebmetsző banda van, melynek egyik tagja kiválóan hires s egyúttal világlátott egyéniség is ; igy pl. legutóbb, üzlete szempontjából, résztvett Ümbertó király temetésén is, honnan pénzzel megrakottan tért visz- sza; innen magyarázható, hogy a különben foglalkozás nélkül álló egyén urimódon él; ugyanő Viktória ángol királynő temetésére is elutazott, akkor azonban elfogták s két hétig fogságban ült. — A banda másik tagja, körülbelül egy hóval ezelőtt, Amerika felé vette útját s Brémából irt levélben értesítette a helybeli takarék- pénztár igazgatóját arról, hogy legközelebb Nagymihályon kasszabetörés lesz. Akkoriban a pénzintézetek őröket állíttattak föl s a rendőrség éjjeleken át cirkált a városban; a kereskedelmi és iparbank pedig pénzét s értékpapírjait betörés ellen biztosította. — Folyó hó 16-án éjjel csakugyan az említett kereskedelmi és iparbank helyiségeibe eddig ismeretlen egyének hatoltak be. Ez éjjel nagy esőzés és sötétség volt, mi a betörők munkájának nagyon kedvezőit A tettesek a végzett munka után ítélve, 3—4-en lehettek és a Löffler-féle háznak a Temető-utca felől fekvő kertjén át jöttek a helyiségig, itt kiszedték a tanácskozószoba egyik ablak alatti 65. cm. vastag falát, innen bementek a hivatalos szobába s a pénzszekrény 3 mm. vastag külső falán 3 dm. átmérőjű lyukat fúrtak s darabon- kint kiszaggatták ; törtek aztán a belső falon is 1 dm. átmérőjű kerek lyukat, melyen át a tre- 'zórba juthattak, hol pénzt gyanítottak; nagy tdságot igénylő munkájok azonban sikertelen .víadt, mert a treszórban csak néhány régi N'eszvény s néhány kézizálogképen őrzött érték- ipir volt, a pénz pedig, mintegy 15,000 korona, a Népső és alsó rekeszben volt elhelyezve; a \órban talált iratokat a padlón szerteszórták, nzhez azonban, bizonyosan az idő rövidsége , már nem juthattak. — A betörést a helyi •yokkal ismerős egyének követhették el, 'vgalább is ilyen ember kellett, hogy őket u mert idegen ember képtelen arra, >Qr-ház kertjét a számos egymásba '‘»zül a volt nagy sötétségben meg- miber nem tudja, hogy az in- tstvő két szekrény közül me- ^észletet. Alapos a gyanú, 'auzként müködödött a miak egyike, a tettesek ^ak a múlt hetekben ^ járt kasszáikét értik s N* szolgáló '^krényen Szedett \psen

U

melyek az úgynevezett kinematográfia utján lát- I hatók, csodálatos elevenségével az élő, mozgó élet jeleneteinek, úgyszintén megkapó élethűségével a szebbnél szebb, remekebbnél remekebb tájképeknek. Ma szintén két előadás lesz, d. u.

4 órakor és este 8 órakor. Az ifjúság részére a belépődíj csak 40 fillér. Ajánljuk a nem mindennapi műélvezetet nagyok és kicsinyek figyelmébe.

— Üzletáthelyezés. Szabó Vince, üveg- és porcellánkereskedő, üzletét f. é. ápril. hó 24-étől a Teich Zs. üzletének szomszédságában helyezi át. Bővebbet 1. hirdetési rovatunkban.

— A rendőrség köréből. Tisztátalan mészárszékek. Az újhelyi mészárszékekben kö- zelébb orvos-rendőri szemlék tartattak. Nem kevesebb mint huszonhárom mészárszék, hentesbolt és húselárusitó-bódéban találtak közegeszség- vagy köztisztaságellenes állapotokat, a miért a szigorú büntetést egyikük sem kerüli el. — Meg- rendszabályozott tejárusok. A rendőrkapitányságnál a múlt héten megvizsgálták az összes környékbeli tejszállitó-szekereket és edényeket. Egy párnak kivételével, mindeniken találtak kifogásolni valót, a miért a tejszállítókat részben megbüntetik, részben pedig a meg nem felelő, rósz piszkos szekereket a használatból kitiltják.

— Csodás eredményeknek nevezhetők azok, a miket a csuz és köszvényes betegek érnek el a hírneves Zoltán-féle kenőcscsel. Oly betegek, kik évek óta különböző szereket és gyógyfürdőket eredménytelenül használtak és kísérletet tettek e csodásnak nevezhető szerrel, meggyőződtek arról, hogy a Zoltán-féle kenőcs manapság a csuz és köszvényes bajok egyedüli biztos gyógyszere. Városunk lakosai közül is már sokan eldicsekedhetnek azzal, bogy e szer adta vissza nem remélt egészségüket, s meleghangú levelekben mondottak köszönetét e szer készítője Zoltán Béla budapesti gyógyszerésznek, kinél mint egyedüli készítőnél kapható üvegenként 2 koronáért. (Btt.)

— A műkedvelő fiatalság — írja levelezőnk — Tokaj város közönségének szórakoztatása körül dicséretes tevékenységet fejtett ki a közel múlt időkben. Rövid 3—4 hónap alatt a múlt vasárnap immár a harmadik színi előadásban volt alkalma gyönyörködni a publikumnak. Most legutóbb a „Vereshaju“, Lukácsy Sándornak e régi, de azért még ma sem avult népszínműve került előadásra. A műkedvelőknek az a dicséretes törekvése, hogy minden előadás anyagi sikere valamely helyi jó célú egyesület javára szolgáljon, így gyarapították már műkedvelőink az önkéntes tűzoltó-testület a polg. énekkar alapjait, s hogy az anyagi siker mellett az erkölcsi se maradjon el, dicséretes szorgalommal latba vetik legjobb tudásokat és tehetségüket. Egy hivatásos szinész- pár — a Szigethy-házaspár — vezetése alatt oly összevágó játékot, oly természethüen meglepő ügyes alakítást mutattak fel legutóbb is, hogy a hallgatóság megelégedéssel s dicséretének kifejezése mellett hagyta el a színi helyiséget ; azaz hogy csak az öregei hagyták el, mert a fiatalja az előadás végével visszamaradt táncolni s táncolt is Isten igazában kivilágos kiviradtig. — A szereplők közül kiemeli tudósítónk: Balassa Gizella, Németh Erzsiké, Fries Margitka, Honétzi Gizella ,kisasszonyokat, kik özvegy Sajgóné, Boglár Ágnes és leánya Zsófi, végül Szemes Borka szerepében feladatuk magaslatán állóknak mutatkoztak; a férfiak közül ifj. Káposzta Pál, Frank Ferenc, Szunyoghy Atilla tűntek ki talpra esett alakításaikkal. De az előadás fénypontja mégis ifj. Kodik István „Veréb Jankója“ volt. Szigethy Irénke, egy színpadon otthonos, szinészcsaládbeli süldő leány, ennivaló kis Julcsa volt. A „Nézz ide, nézz oda“ dalát szűnni nem akaró tapsok között háromszor kellett megismételnie. Még a legkisebb szerep is igazán szép és lelkes alakítóra talált, mint például az „egy leány“ Tokaji Juliska k. a. részéről. A polg. énekkar kasszája, most már másod Ízben, összesen több mint 60 kor. bevételt húzott a műkedvelők dicséretes törekvése révén. Hálás köszönetünk a derék közreműködőknek. Adjon az Isten minden községnek oly buzgó műkedvelő fiatalságot, mint a minő most a Tokajé!

Irodalom.

A magyar szent korona. A magyar nemzet szent ereklyéje a budai vár erős vasládájábpn pihen, viszony tagzságos múltja után. Aranyát ritkán éri a napfény s a közönség, a melynek legszentebb palládiuma, csak nagyritkán láthatja. Legutóbb a millóniomi körmeneten vitték körül. Tudósok is nagyritkán férnek hozzá, hogy leírják. Nálunk a korona nem a király diadómje, hanem a nemzet tulajdona, szimbóluma egész nemzeti életünknek. A nemzet minden szenvedésében rószea volt ennek a koronának. — Ennek a nemzeti klenódiumnk Ipolyi könyve nyomáu -észült nagy képét .találni a .Nagy Képes Világtörténet« V06. füzetében. Ez a jeles munka nagy tekintettel -''"’vainkra s legjelesebb emlékeinket szakadatlan '• és igy a tudomány várában a magyar- "bástyája lesz. A 12 kötetes nagy '•Ü Henrik dr. egyetemi tanár, *qv dr. Egy-egy kötet ára ”kónt is kapható 60

Budapest, VIII., Űllöi-ut 18.) úgyszintén Lövy Adolf sáto- ralja-ujhelyi könyves boltjában is.

ü!

Szénásy, íjofjmann és £ársa

m

párisi ós lyoni selyemgyári raktára

goja

Budapest, IV., Bóosi-utoa 4.

J9|

Tiszt* selyem, sima liberty, minden színben mtrje 90 kr. L oni foulard és nyomatott pongis 65 krtól följebb. Tiszta selyem nyomatott liberty 1*10 krtól följebb.

Louisine, popeline-soleil egész ruhákra minden színben. Louisine-chiné, gazé

n?

chiné és soyeuse-chiné a legújabb kivi’el*

íHpw

ben blouzok és egész ruhákra.

Minták vidékre kívánatra pontosan külbb§3

detnek.

Egyesületi élet.

2vToglxiTrc5.

A zemplén-vármegyei kaszinó t. tagjait van szerencsém 1901. évi ápril hó 21-én d. u. 1/s3 órakor a kaszinó termeiben tartandó évi rendes közgyűlésre tisztelettel meghívni.

A közgyűlés tárgyai:

1. Évi jelentés.

2. Az 1901. évi költségvetés.

3. A választmány által megvizsgált számadások bemutatása.

i. Elnök- és alelnökválasztás s a választmánynak újból való megalakítása.

5- Indítványok

Hazafias üdvözlettel:

Sátoralja-üjhely, 1901. április 14.

Molnár István sk. elnök.

Szőlészeti szakosztályi alakuló ülés.

A zemplénvármegyei gazdasági egyesület kebelében fennálló szőlészeti szakosztály, elnökének lemondása során, f. hó 15-én választotta meg élénk érdeklődés mellett a szakosztály uj elnökévé Láczay László dr.-t, az ő helyére pedig uj alelnökévé Thuránszky Lászlót, előadójává Fedák István e. titkárt. A szakosztály jövő programjának főpontját — mint örömmel értesülünk — a borértékesítés ügye fogja képezni.

A sátoralja újhelyi „Kereskedelmi Társulat“ közgyűlése.

A sátoralj a-újhelyi, keresk. társulat —: írja tudósítónk — Sátoralja-Újhelyben folyó hó 14-én tartotta évi közgyűlését.

Elnöklő Schön Sándor üdvözölvén a kis számban megjelent tagokat, sajnálatának adott kifejezést, hogy a kereskedők oly közömbösséget tanúsítanak akkor, mikor az általános üzleti pangás, a kereskedelem mostoha viszonyai épp összetartásra, tömörülésre hívják föl a kereskedőket, hogy közös érdeküket előmozdítsák, a folyton felmerülő bajok és akadályok ellen megvédjék ; a társulat köztevékenysége iránt való érdeklődést a tagok részéről kérve, a közgyűlést megnyitotta.

Erre Schneider Jakab, társ. titkár, felolvasta évi jelentését, melyet egész terjedelmében közlünk, a mint következik:

Mélyen tisztelt közgyűlés !

Jelentésemnek tulajdonképeni feladata nem más, mint hivatalosan beszámolni a társulat ténykedéséről, a rendelkezésünkre álló jövedelmek hováforditásáról és a társulat céljának előmozdításáról; de e helyről, hol az elnökség szószólója vagyok, lehetetlen ki nem terjesz- kedtni oly dolgokra, melyek a társulat fennállásának szükségessége mellett érvelnek egyrészről, másrészről azon bajokra, melyek a társulat életképességét megbénítják és jogosulttá teszik a kifogásokat, hogy a társulatnak semmi kézzelfogható hasznát nem látják.

Ha szívesek lesznek egy kis figyelemmel megajándékozni, egyenkint fogom felsorolni a bajokat, hiszen mindnyájunk közös érdeke, sőt létkérdése; a napi életből vannak merítve, a kereskedelmi politika szinterén mozognak, igy minden kereskedő előtt ismeretesek.

Az üzletpangás évek óta tart és sok kereskedőt romlásba dönt; a jelenség pedig nem csupán külső viszonyokban keresendő, hanem a baj magában a kereskedő osztályban is meg van, mikor egyik a másik ellen halálhar- ezot vív és a tisztességtelen verseny minden neme napirenden van.

A kereskedelmi politika szinterén szintén kedvezőtlen viszonyok észlelhetők; az agráris- mus fellendülése és propogálása mellett a ke- reskedelem^mostoha sorsra jutott, ennek túlkapásai a kereskedelmi osztály érzékeny megkárosításával jár.

A tőzsdei adó behozatala, a gabonauzsorának nevezett előlegezés meggátlása, a borhamisítás ellen hozott törvény alkalmazása, a fogyasztási-szövetkezeteknek országszerte való foiiáiiitásn. mindezek kiviteleiben a helyett, hogy