Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-14 / 15. szám

gimnáziomban és áll. elemi iskolábau külön-külön tartották meg az ünnepet.— Homorúidról jelentik lapunknak: Igen sikerült ünnepséggel ülte meg ápril 11-ét a homonn&i m. kir. áll. faipari szakiskola. Az igazgató Mendly Károly megnyitója után Lengyel Samu, a magyar nyelv tanára, mondott hazafias érzéstől áthatott ünnepi beszédet. Ezt megelőzték és követték a tanulóknak sikerült szavalatai. Az izraelita ifjúsági istentiszteleten Lengyel Samu igazgató mondott a frigyláda előtt megható imát a Királyért és a Hazáért. — Mádról Írja tudósítónk : Ápril 11-dikén, délelőtt, a 48-diki dicső törvények szentesítésének évfordulója alkalmából, a mádi állami iskolában iskolai ünnepség tartatott. Kiss Károly igazg.-tanitó alkalmi beszéde után a gyermekek hazafias dalok éneklésével és szavalatokkal működtek közre az ünneplés folyamán. — Vamenőről Írja levelezőnk: A 48-iki országos törvények szentesítésének emlékét, a helyi hivatalnoki kar ünnepies isten tiszteleten való részvétellel az áll. elemi iskola pedig alkalmi ünnepséggel ülte meg. Diószeghy főszolgabíró diszmagyarban vezette a hivatalnoki kart templomba. Ott voltak a járásbiróság hivatalnokai is Antalóczy Antal vezetése mellett, továbbá az adóhivatal, az erdőmesteri és takarékpénztári hivatalok, a csendőrség és a pénzügyőrség. rl.

— Gyula-napja. Tegnapelőtt tartották a kalendárjomilag egyesült római katolikus és protestáns Gyulák névnapjokat Sátoralja-Újhelyien annyi a Gyula, hogy számok egész légió. Legnagyobb látogatottságnak örvendett a kies „Gyulaiak“ ura, Dókus Gyula csász. és kir. kamarás, ki egész délelőtt alig győzte fogadni és viszonozni „köszönöm szépen“-ekkel a jónál jobb és legjobb kivánatokat gratulánsaival szemben. — Mi a magunk részéről ő neki is, mint Sáto- ralja-Ujhely és a vármegye többi neves Gyuláinak is, ezen az úton kívánjuk a legeslegjobbakat!

— UJ »serkesztő. A Sátoralja-Ujhelyben megjelenő „Zempléni Hírlap“ szerkesztését e mai naptól kezdve Székely Áron vette át. Munkatársunkat, most már szerkesztő-kollegánkat, uj munkakörében örömmel köszöntjük.

— A fecskemadár, e héten megérkezett ugyan Zemplén ege alá is, hanem biz a napok óta borongós idő miatt viszont nem igen láthatja, mit viszontlátni remélt, Zemplén derűs egét. A man- dola-, barack-, és körtefa imitt-amott már kezdi ugyan kibontani virágdiszét, ennek dacára azonban a fűtött szoba reggelenként s estenként még elkél.

— Égi háború. A múlt csütörtökön, ápr. ll-én, d. u. nagy villámlás és dörgés közt olyan égi háború vonult el Sátoralja-Ujhely felett hogy kicsiben nyári zivatarnak is beillett volna 1 Vagy háromszor megújult csatában zajlott le az áprilisi égi háborúság, mi közben borsó nagyságú jég is esett.

— Sajtóhiba Ma egy hetes számnnk „Csarnok“ ában a „Krajnyai tótjaink forrongása" c. közleménybe boszantó sajtóhibák vannak az évszámokban, mert a forrongás éve nem 1849, de 1850, a mit úgy a garmond, mint a petitszedésben a történeti igazság kedvéért sietünk ezennel helyreigazítani.

— Művész-est. K. Helmeczről Írja alkalmi tudósítónk: A „Bodrogközi kaszinó" művészestéje, értesülésünk szerint, Fedák Sári művésznőnek akadályoztatása miatt maradt el május első napjainak valamelyikére; jelenthetjük azonban, hogy a művészestére — a melyen Rákosi Szidi, a nemzeti színház tagja, Fedák Sári a népszínház tagja, Szírmay Imre a népszínház tagja, úgyszintén Kitka Ernő zongoraművész és a Rákosi Szidi sziniskolájának nagytehetségü tagja fog közreműködni — a meghívók e héten már szétküldetnek, s pedig azzal a megjegyzéssel, hogy a hangverseny megtartásának napja annak idején nyolc nappal előbb a fővárosi és vármegyei ösz- szes lapokban közöltetni fog.

— Eljegyzés. Belánecz Ferenc oki. jegyző, Zemplén vármegye jegyzői karának egyik agilis és kedvelt tagja, folyó hó 7-én váltott jegyet Korchma Menyhért agárdi körjegyző kedves és müveit leányával, Emmuskávai. Sok boldogságot az ifjú jegyeseknek!

— A temető tolvaja. Mók Jánosné sátor- alja-újbelyi illetőségű elzüllött korhely napszámos asszony a minap arra vetemedett, hogy a ref. temetőben egy sírkeresztről a fémkoszorut lelopta s egy cselédnek egy koronáért eladta. A cseléd ugyan kegyeletes dolgot miveit a koszorúval, mert a sárospataki temetőben nyugvó atyja sírjára tette, ámde ezért a fura kegyeletért meglakol, mert Móknéval együtt a fenyitő bíróság elé kerül.

— Elfogott betörő. A rendőrség a múlt héten razziát tartott, a mikor több foglalkozás nélkül való csavargót fogtak el. Ezek között volt Brauer Sándor széphalmi származású 31 éves volt fűszeres, a kiről kiderült, hogy a főváros területéről örökre kitiltott országos hirü betörő tolvaj, a ki fiatal kora dacára már kilenc esztendőt töltött börtönben és most is körözik Mosonban elkövetett lopás miatt. Átadták a kir ügyészségnek,

— Egy közrendőr túlkapása. Sátoraljaújhelyben a f. évi u. n. Apollonia-vásárkor történt, hogy Hrenyó András kir. fogházőr a Rá- kóczi-utcai egyik korcsma előtt egy véresre vert embert látott a földön fetrengni. Áz érdekes látványra összecsődült tömeg között egy pár rendőr is ténfergett, kikhez Hrenyó András azon kérdést intézte, hogy ki hagyta helyben ez atyafit oly alaposan ? — A rend éber őrei erre neki estek a kiváncsi fogházőrnek, s egy kis — nem éppen barátságos „meglegyintés“ után behurcolták a rendőrségi épületbe, hol Vas István nevű rendőrőrmesterközépkori inkvisitornak is becsületére való brutalitással, oly alaposan helybenhagyta Hrenyó Andrást, hogy ez bizony néhány napig nem igen merte feldagadt s összemart arcát az utcán mutogatni. Orvosi látlelettel a testi sertés beigazolást nyervén, a sátoralja-ujhelyi kir. törvényszék Vas István et. Comp. urak ellen hivatalos hatalommal való visszaélés és könnyű testi sertés miatt a bűnvádi eljárást elrendelte, s erről a rendőrségi közegek felettes hatóságát, a városi polgármestert értesítette. — A büntető vizsgálat lesz hivatva kideríteni, mily mértékben éltek vissza hivatalos hatalmukkal a rendőrség emberei; de hogy baj van Köpecen, arra vall ama körülmény is, hogy a mulatságban részt vett egyik rendőr, Bazsó Antal, már „tisztelettel lemondott állásáról." — Mindebből pedig az a tanúlság : óvakodjunk András bácsiékat még csak meg is szólítani! C.

— Stilisztika — ködmönben. A sátor- alja-újhelyi kir. fogháznak egy rabja a következő épületes stílusban szerkesztett levelet menesztette kint maradt, azonban bent is szeretett oldalbordájához : Kelt e levelem hejbe, itt uhejbe, ebbe a hónapba, áprilisba. Mint az egyes veréb csiripel a zágon, — mint az száraz talyiga nyekeg az vásáron lelkem úgy óhajtoz hozzád galambom — mert, hogy tűled el kellett válnom, — búsú- lók érted virágszálom — és ird meg hogy hány malac döglött meg, meg hogy édes apám jobban van-e már ? Tisztelem a tanító urat, meg oszt hogy a kesely bőrit mennyiért adtátok el ? A kis bornyúnak gongját viseld, meg a gyerek jár-e iskolába? Ezzel bézárom levelem, maradok szeretett férjed mind az méj sírig. Tisztelem a komáékat is, csak Írjál mentül elébb meg egy kis pakoMs kűgyél X. F.“

— Őrült mint apagyilkos. Sírocliman János zétónyi lakost egy fiúval áldotta meg az Isten, de kezdettől fogva nem volt benne gyönyörűsége. Hat évi iskolába járása alatt irni-ol- vasni alig tanult meg, hanem már suhanc korában neki adta magát a pálinkaivásnak. így aztán a butaság, ennek nyomán a csendes téboly kerítette hatalmába a szálas, ép testű fiút. A múlt nyáron együtt kaszáltak atyja meg a fia a zétényi réten. Ebéd idején, hogy az öreg valamivel több pálinkát húzott be az üvegből, mint amennyi a fiú szemmértéke szerint az ő részére maradt, egyszerre kitört benne a vad állati düh és a kaszával menten agyon vágta az édes atyját. A megvadult legényt aztán a büntető törvényszék vette pártfogása alá; de úgy a törvényszéki orvosok, mint a budapesti igazságügyi

'orvosi tanács szakértőinek vizsgálata megállapította, hogy a kegyetlen ember „csendes őrült“ igy hát az a rémes tett neki be nem számiható. Á kir. törvényszék ez alapon Sirochman János ellen a büntetőeljárást megszüntette és elmegyó- gyitó-intézetbe való elszállítás végett átadta a rendőrségnek. Hej 1 az a pálinka gonosz itall

— Szekula — meg Pikula. Zemplén- vármegye N, községében becsületes gazdálkodó ember Pikula Mátyás, sehogy sem tudott kibékülni a gondolattal, hogy miért emlegeti a plébános ur sűrűn mise közben az ő Szekula komájának a nevét, aki pedig nem is olyan kifogástalan erkölcsű emberként ismeretes. Meg is kérte illő tisztelettel a plébános urat, hogy a „per omnia saecula saeculorum“ helyett jó fizetésért, legalább a nagyobb ünnepeken „per omnia pikulát“ mondjon. A plébános mihamar észrevette, hogy kificamodott eszü hívét szép szóval úgy sem győzheti meg kívánságának teljesithetlensége és ostoba mivolta felől s egyelőre olyaténképpen oldotta meg a kérdést, hogy Szekula komáért azért imádkozik oly gyakran, mert ez igen nagy bűnös, mig Pikula uram közönségesen ismert, becsületes, jámbor ember. A hízelgés többet ért Pikula uramnak mintha nyúlhájjal kenték volna meg a hátát, s nyugodt lelkiismerettel távozott. Nem sok idő telt belé, hogy Szekula komát a sátoralja-ujhelyi büntető törvényszék vonta felelőségre, a VI. parancs ellen elkövetett bűncselekményért, s érdekes és pikantériákban bővelkedő tárgyalás után egy évi börtönt sózott a nyakába. A kir. Curia 1901. április 10-én kihirdetett ítéletével helyben hagyta a törvényszék Ítéletét, s Szekula komát itt meg nem nevezhető cselekmény miatt szintén egy évi rabkosztra érdemesitette. Hogy ezen Ítéletnek a plébános ur örül legjobban, az kétségtelen, mert a Pikula uramat megnyugtató kijelentése fényesen beigazolást nyert s most már egész nyugodtan emlegetheti a szegény bűnös Szekulát továbbra is miseközben. C— Nem bi-, de trigamia! „Két feleség

— nincsen férj“ címmel már megemlékeztünk

lapunkban Graffi Antal t'első-csebinyei volt jegyző-segéd viselt dolgairól; de úgy látszik, hogy ez a jeles ur még sokat fog magáról beszéltetni. Roppant elzszeretete a nők iránt rnesz- sze földre el vitte liirét, mert Beregvármeggéből tegnapelőtt ismét jelentkezett egy szemrevaló hölgy a sátoralja-ujhelyi kir. törvényszék előtt, s magának vindikálta a jogot, hogy a „Toncsi“- nak ő a legelső felesége. így tehát eddig már három nő ösmeretes, kikkel a s. jegyző ur annak rendje és módja szerint elmondotta a „holtomiglan — holtáiglan“-t, mégpedig szép Magyar- országnak egymástól jó messze eső ege alatt. Még megérjük, hogy bebizonyosodik erről a Graffyról, hogy grófi ágon rokona a „Kéksza- kálu herceginek, a ki nem tehet a véralkatáról, hogy t. i. házasodó mániában szenved. Annyi bizonyos, hogy ő graffisága olyan dühvei gyűjtötte a feleségeket, mint egy-egy műbarát gyűjti pl. a festményeket, szobrokat stb. C.

— Sztropkó ünnepe.. Lapunk mai számának nyomtatása közben hosszabb levelet kaptunk Unghváry Ede t. munkatársunktól. Sajnáljuk, hogy a szép levélből, elkésése miatt, most már csak a következőket hozhatjuk tudomására t. olvasóinknak: „ .... 16 évvel ezelőtt vármegyénk tanügyi fő kormányzója kisded városkánk elhanyagolt népoktatás ügyének lelkes felkarolását hazafias gondjai közé sorolván, a nemzeti kultúrának helyi ügybuzgó apostolaival kezet fogva, elhatározta, hogy városunk elhanyagolt népoktatásügyót a kor színvonalára emelik. Hazafias felbuzdulásuk nem bizonyult hagyományos „szalmatűz“-nek, mert már másfél évtizeddel ezelőtt városunk állami elemi iskolát kapott. Már akkor hazafias örömmel jövendői gettük, hogy Sztropkó népe nemcsak volt, de lesz is magyar és iesz olyan, mint volt a IIu- nyady-korban s épp s nagy király birtokában. .. A nemzeti népoktatásnak 15 esztendővel ezelőtt Sztropkó ege alatt letett plántája a hü kertészek, derék tanítóink gondos ápolása mellett a jól előkészített talajban nemcsak hogy meg gyökeresedett, de immáron terebélyes fává nőtte ki magát. Egyszerű, mondhatunk szegényes külsejű épület nyújtott 15 évvel ezelőtt édes otthont városkánkban a magyar nemzeti nepnevelés veteményes melegágyának, az állami népiskolának... Ma pedig egy palotaszerü remek szép állami iskola, melyet országunknak közoktatásügyi kormánya nem kevesebb mint harminckétezer korona költséggel emeltett, várja, a f. hó 21-ikót, a midőn ünnepies módon felavattatik kulturális szent hivatásának szolgálatába . . . hogy itt a határszélen erős vára legyen a magyar uemzeti szellem hódoltató szupremáciájáaak 1 Egész Sztrop- kónak és nagy környékének büszkesége ez a díszes épület, az állami elemi iskola, a magyar népoktatás érdekének ez a hatalmas tomploma. És az a szent tűz, a magyar nemzeti szellem „örök égő tüze“, mely abban a templomban f. hó 21-én felgyulad, nem fog kialudni soha és égni fog mindétig, hogy a magyar hazának ezen a mostoha környékén bevilágítsa a nép minden gyermeke előtt a jólét és a boldogulás útját éppen úgy, mint ahogy a fényes meteor bevilágítja a sötét éjszakát. . . .

— Köztudomású, hogy a Zoltán-féle

csuz és köszvény elleni kenőcsben egy oly kipróbált szert ösmernek orvosok és betegek, melytől még azok is, kik 15—20 év óta szenvednek, s fürdőket és különféle szereket eredménytelenül használtak, néhányszori bedörzsölés után meggyógyulnak. Üvegje 2 k. Zoltán B. pyógy- tárában Bpest, V. Sétatér-utca. (Btt.)

— „Vox populi.“ A nép szava, a miről pedig azt mondja a példabeszéd, hogy az a szó „Isten szava.“ lm hallják a „Zemplén“ olvasói a szegény nagy-brezsnyiczei nép kiáltó szavát, mely, sietünk megjegyezni, hogy ott, a hová szólott, Darányi ininisternél, nem talált siket fülekre. Hallják betüről-betüre hű nagy-brezsnyiczei magyarsággal, a mint következik: Fohászkodás ! Alázattal alúl írunk Nagy Brezs- nyiczai néhány lakosok, magokról megjelölést akarunk a miénk Miniszter színe éllé elő adni.

— Mink Nagy-Brezsnyiczai lakosok a sztrop- kói elöljáróságnak illetők vagyunk arról is tudomást alázattal Miniszter Darányi színe elé teszünk. Hogy múlt évben a miénk termelést jég eső mindent tönykre tette, és pedig a miat nagy szegénység történt közötünk. — Ahoz még a nagy szegénységhez, mostan Közötünk néha- nyoknak van görög katholikus nejök a miat Minyóczi görög katholikus Pap minket egzekólt, és pedig gazdatol kívánja 36 koronát, és pedig Gornály János 70 kor. Novotnyak Anna 70 koronát, hogy fizesse meg a görög katholikus Papnak. Papsági bért. Mink nagy Brezsnyiczai lakosok a sztropkói elöljáróságnak illetők vagyunk, Tehát Sztropkoi parochiahoz tartozunk. Mi romai Katholikusok vagyunk, Tehát Sztropkoi Plébanusnak, kötelező bért és tökéletes napokat munkálkodunk. De azért is megint tőlünk akarja Minyóczi Pap Papsági bért a kinek van görög kát. neje. — Alázattal azt is Miniszter

Folytatás a XI. meUokleten,