Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-14 / 15. szám

1900. április 14. II. Melléklet a „Zemplén"1 15. számához. Darányi szine elé hozunk, hogy Január hóna­pon először voltunk egzekolva, tehát fohászkod­tunk a Kassai Püspökhez és Püspöktől olyan meg jelölést kaptunk, hogy mink nem vagyunk kényszerítve neki fizetni Papsági bért hogy a Pap plébanusal arról megegyesülte, és mink avval békében maradtunk. — Mostan tehát Már- czius 8. napján még egyszer egzekólt minket Jegyző és vele pedig két csendőr, és az árverési ideje már közeledig. Fohászkodtunk espereshez Püspökhez és Parochiai adminisztrához, és minde­nütt ojant feleleteit kapunk hogy nekünk aba sémi, hogy aval a papok egyesülést csinajanak. De csak Pap és jegyző minket kőnyszeriték hogy ezen terhet muszáj megfizetni. A lelki igazgatók azt mondják, hogy mink csak béká­ban maradjunk, hogy nekünk aba sémi, Tehát már nem tudunk hogy mit teni Tehát alázatai megkérünk a miénk Minisztert a megjelőző Ok­mányt hogy mit teniök nekünk kel vajon va­gyunk kényszerítve fizetni a megjelölő terhét vagy nem Alázatai maradunk Hazánk Hű Pol­gárai és alázatai tisztelünk a miénk Gazda­sági Minisztert. Kelt Nagy-Brezsnyicza Zemplén megye. (Következnek az aláírások.) Még csak annyit teszüuk nagy-brezsnyiczei t. atyánkfiainak e megható „Fohászkodásához hogy azt Darányi minister azon melegiben átküldötte a kultuszmi­niszterhez, Wlassics Gyula dr.-hoz, kitől kése­delem nélkül leérkezett a kellő intézkedés alispá­nunkhoz s most abban a stádiumban van a dolog, hogy az alispán az árverés kitűzését fel­függesztette, egyszersmind a hatósági vizsgá­latot elrendelte. — Nagy tűz. A varannai járásba kebe­lezett Zsalobina községben — Írja tudósítónk — f. hó 10-én este nagy tűz pusztított. A kár igen nagy, mert a károsultak száma nem kevesebb, mint 29. (Főispánunk sürgönybeli előterjeszté­sére a belügyminiszter 400 (négyszáz) korona segedelmet utalványozott a legszegényebb tüz- károsultak részére. Szerk. Szénásy, íjoJJmann és Cársa párisi és lyoni seljemgyári raktára Budapest, IV., Bécsi-utca 4. Tiszta selyem, sima liberty, minden szín­ben mtrje 90 kr. L oni foulard és nyoma­tott pongis 65 krtól föliebb. Tiszta se­lyem nyomatott liberty 1*10 krtól följebb. Louisine, popeline soleil egész ruhákra minden színben. Louisine-chiné, gazé chiné és soyeuse-chiné a legújabb kivitel­ben blouzok és egész rucákra. Minták vidékre kívá­natra pontosan kül­detnek. Egyesületi élet. Meghívó. A zemplén-vármegyei gazdasági egye­sület igazgató-választmánya 1901. évi április hó 25-én délelőtt 9 órakor a vármegyeháza kistermében ÜLÉST tart, melyre annak tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Titkári jelentés a február hó 27-től máig beérkezett ügydaraboknak elintézéséről és az egyesületi munkálkodásról. 2. Közgyűlési határozatok 3. A vármegyei alispán átirata az iszákos- ság terjedésének meggátlása érdekéken teendő javaslatok keresztülvitelére nézve. 4. A m kir. államvasutak gépgyárának átirata gépvásárlások tárgyában. 5. Tóth Sándor szőllőskei lakos kérelme évdijas tagul való felvétele ügyében. 6. Halasi Pál mezőlaborczi lakos kérelme 12 mm. műtrágyának mérsékelt árban való kiadatása iránt. 7. Pest vármegye gazdasági egyesületének átirata a monori járási mezőgazdasági bizottság előterjesztéséről a mezőgazdasági termények áralakulását befolyásoló körülmények ügyében. 8. A temesvármegyei gazdasági egyesület­nek átirata a kisgazdák érdekeit iletőleg tűzkár elleni biztosításnál felmerült eljárási dijak apasz- tása szempontjából. 9. Az erdélyi gazdasági egyesületnek a magyar képviselőházhoz intézett felirata a tény­leges és tartalékos katonaságnak aratás ideje alatt való szabadságolása és a földmives iskolát végzett katonák két éves szolgálati ideje tár­gyában. 10. A sárosvármegyei gazdasági egyesü­letnek átirata a gazdasági munkás és cseléd segélypénztárról alkotott 1900. évi XVII. t.-c. módosítása tárgyában. Egyéb indítványok. Sátoralja-Ujhelyben, 1901. évi április hó 10-én. Egyesületi elnökség. Közgyűlés. A zemplén-vármegyei gazda­sági egyesület folyó 1901. évi április hó 25-ik nap;án a vármegyeháza nagytermében d. e. V2II órakor közgyűlést tart, melyre annak tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyak : 1. Az egye­sület múlt évi működéséről szóló jelentés tár­gyalása. 2. Az elnök, az alelnök és az igazgató­választmány tagjainak választása. 3. Indítványok. Sátoralja-Üjhely, 1901, április hó 10-én. Zem­plén- vármogyei gazdasági egyesület. A „Bodrogközi gazdák fogyasztási és értékesítő szövetkezete“ Perbenyiken a f. évi május 5-én, d. u. 3 órakor a községi iskola tantermében rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az Alapszabályok 35. §-a értelmében a „Zemplén“ utján is meghivatnak. Napirend : 1. Múlt évi üzleti ereredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárószámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapí­tása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés 5. Az igazgatóság 1 tagjának megválasztása. 6. Felügyelőbizottság választása. 7 Netaláni in­dítványok. — 1900. évi december hó 31-én a tagok száma 805, üzletrészeinek száma pedig 1144 volt; az év folyamán belépett 624 tag 901 üzletrészszel, kilépett 3 tag 5 üzletrészszel. — A felügyelőbizottság részéről megvizsgált évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesztetett és ott mindenki megtekintheti. Az igazgatóság. TAN ÜGY. 1 Zemplén »ármepyei Tanitö-[f esllet toatalos rovata — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. Nyílt levél az izr. elemi iskolaszékének, Homonnán. Engedje meg az igen t. iskolaszék, hogy ez utón felkeresni bátorkodom ; erre indit engem egy oly incidens, mely a nyilvánosság elé tar­tozik és melyet „intra muros“ elintézni alig fog sikerülhetni. Ismerve az ottani viszonyokat — hisz 30 évnél tovább voltam ezen iskolaszék tagja, utóbbi időben elnöke és távozásomkor örökös tb. elnökséggel lettem megtisztelve — és miután ezen kitűnő, a legszebb hírnévvel dicsekedhető iskola iránti érdeklődésem a távolban sem szűnt meg s ennek működését folyton a legnagyohb figyelemmel kisérem, megütköznöm kellett azon obseurantizmuson, mely utóbbi időben az ottani hitközségben felütötte fejét, a Tartüfiek akna­munkát végeztek és pedig felfogásuk szerint „ad magnam Dei glóriám 1“ Miután a régi latin közmondás azt tartja: „nomina sunt odiosa,“ ennélfogva a neveket mel­lőzöm, mit annál is inkább tehetek, mivel az is­kolaszék nálamnál jobban ismeri őket, hisz sze­mük előtt folyik le ez az aknamunka, mely el­len okvetlenül állást kell elfoglalni. A t. iskola­szék nem nézheti ezt tovább összetett kézzel, hogyha nem akarja, hogy ez a hírneves iskola közönséges chéderré sülyedjen. Mi ellen védekezzünk ? hallom az iskola­széket felkiáltani ; mi baj fenyeget, hogy cikk­író úgy itt levélben riadót fuj ? Hogyha nem tudják vagy nem akarják tudni, nyíltan meg­mondom : a hitközség, az iskolaügyekbe való jogtalan beavatkozása, az iskolaszék presztízsét bántó és aláásó oly határozata ellen, mely — gyöngéden nevezve — megbotránkoztató és a sötét századokba való visszaesésekre vall 1 1901-ben oly határozatot hozott, hogy a gyermekeknek az iskolában máskép, mint fe­dett fővel ülni nem szabad, azzal a fenyege­téssel élve, hogyha ezen határozat ellen véteni mernének, akkor a tanítóktól a havi fizetést elvonják ! Kérdem már mostan, nem égbekiáltó botrány ez ? Annyira felfordult már ottan a világ, hogy egyes emberek dominálják a helyzetet, egyes emberek támadják meg a legszebb, a leg­szentebb intézményeket, kezdik a szent .egylet­nél és folytatják az iskolánál ? Hová vezethet ez ? Csakis az elzülléshez Igen t. uraim! ennek minden áron gátat kell vetni és elharapódzásának egy „Megállj !“-t kell odakiáltani. De hogyan ? hallom önöket kér­dezni ; megmondom tehát: van kezeim közt egy kitűnő ferrásból eredő információ, melyet még akkor szereztem, mikor elnökségem alatt moz­golódtak és ezen odiózus „sapkahistóriái“ szin­tén felszínre hozták, mely azonban akkor feles­legessé vált annak felmutatása, mivel akkor az ottani rabbi úrral kompromissiumra léptünk. (Találhatni az arra vonatkozó határozatokat az iskolaszéki jegyzőkönyben.) Nincs szándékom ezen információkat a nyilvánosság elé bocsátani, éles fegyver, mely lerántaná az álarcot a szenteskedők arcáról; kész nek nyilatkozom azonban az iskolaszék elnök­ségének, hogy ha van bátorsága ezen obseuran- tizmus, társadalmi életünk ezen rákfenéje ellen erélyesen védekezni, kívánságára bármikor ren­delkezésére bocsátani. Igen tisztelt iskolaszék! Ne kícsinyeljétek egy öreg, élte alkonyán álló, veletek ólt és ve­letek küzdött, a sors csapása folytán tőletek kiragadott, de még mindig veletek érző hitsor- sosooknak hozzátok intézett ezen intő szózatát I Evek hosszú során át szabad időmet ezen iskolának szenteltem, dédelgettem, becézgettem, mivel jól éreztem, hogy erre az uj nemzedékre igen nagy feladat vár; annak fog kelleni a sok dudvát kiirtani s a magyar szót fejleszteni; küz­döttem az előítéletek ellen egész erőmmel, jel­szavam mindig ez volt: „Az iskola mindenek előtt 1“ Kérve kérem tehát az igen t. iskolaszéket, tartsa folyton szeme előtt, hogy ezen iskola több mint 60 év óta fennáll, igen buzgó s igen érde­mes elődök által alapittatott. Ók ugyan már nagyobbrészt elköltöztek, de él még ottan egy maecenása, él még köztetek Ungár Sámuel dr., ezen iskolának nemcsak alapitója, de éveken át annak lelke és vezetője. Tekintsetek ő reá ezen corrumpált korszakban, hívjátok őt fel élő ta­núnak ; ő rá hivatkozzatok, hogy mily áldást hozott ez iskola Homonnára és vidékére. Ő tudja legjobban bebizonyítani, mert ő ezen isko­láért érezni tudott s virágzása boldoggá tette! T. iskolaszék! Kövessék nemes példáját a sötétség elleni harcban, ne lankadjanak el, mert a jövő nemzedék megmentése forog kérdésben. Ez lebegjen folyton szemük előtt s a győ­zelem kétséges nem lehet. Lobogtassák a hala­dás zászlaját és az Isten áldása vezérelni fogja.* Kelt Ungvárt, 1901. márc. 3i-én.** Ezzel maradtam az igen t. iskolaszéknek igaz és lelkes hive Thomán Dávid dr. A saujhelyi állami elemi iskola szegény tánulóinak felruházása. Örömnapja volt március 30-án a sátoralja­újhelyi áliami iskola legszegényebb sorsban lévő növendékeinek, Ötven gyermek arca sugárzott e napon az örömtől, a boldogságtól; ötven sze­gény gyermeket ruházott fel felekezeti különb­ség nélkül a tantestület e napon a nemes szi­vek jótékonyságából, kellemessé téve ez által nekik a husvét örömünnepót. Az 50 gyermek közül negyvennek á tan­testület által febr. 17-én e célra rendezett hang­verseny jövedelme juttatott ruházatot, tiznek pedig egy fenkölt, nemes szellemű, a mások sanyarú helyzetét, szenvedéseit mindenkor szivén viselő úrnőnek, Fejes Istvánná ő nagyságának jótékonysága, kinek áldozatkészségéért, intéze- zetünk iránt tanúsított meleg érdeklődéséért, úgyszintén Tóth Tera ő nagyságának, ki neme­sen érző szivének, jótékonyságának legszebb jetét adta az által, hogy 10 leánygyermek ruhá­ját elkészítette, az allami iskola tantestülete s a jótéteményükben részesült gyermekek nevében itt e helyen, a nyilvánosság előtt is hálás kö- szönetünket fejezzük ki. Sátoralja-Ujhely, 1901. ápr. 11. Vágó Gyula, Molnár Gyula, igazgató. tantestületi jegyző. • Közöljük azzal a megjegyzéssel, hogy az ellenvé­leményeknek is szívesen helyt adunk. ** Múlt számunkból kiszorult. C 8 A RN O K. Irta: Eördögh Dániel.* J)oktor Szepesi jubileomára — Mely kitűzve vagyon mára — Halljátok életrajzát. Egy szatir beszélte nékem, Ki nevelője volt régen S ismeri tanítványát. * Magyarország ezidószerint legöregebb poétájának a versipar terén működé 10,000 főnyi magyar poéta-céh atyamesterének az életkor kilencedik Á’-ét vállain még mindig fiatalos erővel cepelö Danyi bácsinak ezt a gratuláló versét avval a kívánsággal nyújtsuk át jubiláns t. barátunknak, hogy az Eskuláp nevében vele rokon agg poétától a »füvek, fák és gyökerek* élethosszabbitó titkait eltanulván sokáig s még agg korában is sikeresen komandirozhasson csodáserejü „Eskulap botjá-'val — — minden betegének állandó jó egészséget 1 Szerk,

Next

/
Thumbnails
Contents