Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

1900. szeptember 2.

II. Melléklet a „Zemplén“ 35. számához.

Bessenyey Bertalannak hites ügyvédő, földbirtokos és Zemplén-vármegye bizottsági tagjának Kassán a f. évi augusztus hó 29-én reggeli V26 órakor, életének 76. évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunyták A megboldognlt- nak földi maradványait f. évi augusztus hó 31-én

d. u. 5 órakor tették örök nyugalomra Zemplén- vármegyei miglészi birtokán, a családi sírboltban, a ref. egyház szertartása szerint. Béke lengjen hamvai lelett! — Weisz Sámnel Szerencsen, a f. évi aug. hó 31-én, életének 67-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Ma d.

e. 10 órakor temetik az izr. sirkertben. Az elhunytban Keresztessi Lajos, a „Nagyszállódnak Szerencsen és környékén népszerű bérlője, szeretett apósát gyászolja az elhunytban. — Béke lengjen hamvai fölött!

— Uj fogorvos. Fried Samu dr., helybeli gyakorló orvos, a vármegyeházzal szemben lévő Kálniczky-féle házban fogászati műtermet nyitott.

— Beiratások az áll. elemi iskolában.

Több oldalról hozzánk intézett kórdezősködésre tudatjuk, hogy a s.-a.-ujhelyi áll. elemi iskolában a beiratások abban a sorrendben fognak történni, a mint azt lapunk legutóbbi számában közreadtuk, vagyis az I. osztályba : f. hó 4, 5, 6 ; a II. oszt.-ba: 7, 9 és 10-én ; a III. oszt.-ba: 11 és 12-én; a IV, V. és VI. oszt.-ban 13, 14 és 15-én mindig délelőtt 8—12 óráig.

— Gyász. Súlyos csapás érte ismét ft. Nagy Károly legyes-bényei ev. ref. lelkészt. Nehány éve csak, hogy vejét, t. Osváth Károly ev. ref. lelkészt, ki oly tragikus véget ért (elütötte a robogó vonat) az örök nyugalom helyére kisérte ; most pedig szeretett fia, t. Nagy Béla szkárosi (gömör vármegyei) ev. ref. lelkész korai halála szaggatá fel heggedő sebét. Az elhunyt közszeretetü lelkész vesebajban szenvedett s ezt operáltatannó, Budapestre utazott; de a nagy hőségben tett hosszú ut annyira megviselte, hogy még az operáltatás előtt kiszenvedett, özvegyet és négy gyermeket hagyva maga után. Augusztus 25-én Budapestről Le- gyes-Bényére szüleihez hozták kihűlt tetemét s másnap délután 4 órakor nagy részvét mellett temették el. A koszorúkkal megrakott koporsó felett tiszt. Zitás István t.-szadai lelkész, a bol- dogultnak gyermekkori barátja, mondott megható szép beszédet, mely könyeket facsart a szemekből; a sirkertben t. Sághy István pejei ev. ref. lelkész, mint a gömöri esperesi kerület kiküldötte, búcsúzott el tőle, méltatva áldásos működését egyházában. Legyen áldott emlékezete 1

— Helyreigazítás. A „Zemplén“ múlt számában a varannai járás székhelyén rendezett király-ünnep leírásában, talán a tudósitó téves értesüléséből, egy kis hiba csúszott be. Az foglaltatik ugyanis a közleményben, hogy az ünnepi beszédet őfelségére, a távollévő Diószeghy „felkérésére“ Antalóczy kir. járásbiró mondotta. Itt van a tévedés, mert Antalóczy nem Diószeghy „felkérésére“,, de Diószeghy „beleegyezésével“ mondotta az ünnepi beszédet. Különben pedig a dolog történeti része ez: A f. évi aug. hó 12-én Antalóczy Antal kir. járásbiró felkereste Diószeghy János h. főszolgabírót és a kettőjök között lévő nagy korkülönbségre való hivatkozással és állására való tekintettel is arra kérte a h. főszolgabírót, hogy az ünnepi beszédet a közebéden ő (t. i. Antalóczy jbiró) mondhassa. Nem akarván a h. főszolgabíró egy 70 éves köztiszteletben élő úri ember kívánságát — ha csak nem kénytelen — megtagadni, annál inkább, mert csak tiszteletbeli és helyettesített főszolgabírója a járásnak, a közigazgatásnak ama százados jogáról, hogy ily ünnepies alkalmakkor őfelségét ő köszöntse fel, kivételesen lemondott, mit is Antalóczy kir. járásbiró köszönettel tudomásul vett. Midőn pedig a h. főszolgabírónak erről az engedékenységéről többen úgy nyilatkoztak, hogy a főszolgabírónak nincsen joga lemondani az ily, őt megillető százados jogokról: elhatározta a h. főszolgabíró, hogy a kir. járásbirónak ünnepi beszédje után nyomban ő is felköszöntőt mond őfelségeért, annál inkább, mert az egész ünnepséget is ő hozta létre. — Augusztus 17-én azonban Kassáról táviratot kapott Diószeghy h. főszolgabíró, hogy azonnal menjen súlyos betegen fekvő nővéréhez, ki Stoosz-fürdőben életveszélyesen megbetegedett. Azonnal el is utazott s igy történt, hogy tiszttársa, Malonyay Tamás szolgabtró, mint a h. főszolgabíró jelen nem létében a közig, hatóság képviselője, mondott Diószeghy János helyett, az Antalóczy beszédje után azonnal, őfelségére felköszöntőt. — Felkérjük tehát a „Zemplén“ közönségét, hogy lapunk ma egy hetes számának rámutatott közleményében a „felkérésre“ kifejezést a fent előadottakhoz és az igazsághoz mérten szíveskedjék értelmezni.

— Színészet. N.-Mihályba Kiss Pál, az eperjesi és n.-becskereki színházak igazgatója, holnap vonul be néhány heti színi szezonra.

— A hadgyakorlatok vármegyénkben.

Gálszécsről Írja a mi szorgalmas levelezőnk; Az őszi nagy hadgyakorlatokra való előkészülődés megnyilatkozott már itt is, a mennyiben aug. hó 25 én, szombaton, délben Konja Sándor tábornok vezetése alatt bevonult a 29. gyalogdandár, mely a 65. és 66. gyalogezred, 17. had- osztály-tüzérezred és 10. huszárezred két-két századából áll. A 65. és 66. gyalogezred részben Gálszécsen, részben Gálszécs környékén táborozott, mig a többi (lovas) katonaság a környéken ütött tábort. Hétfőn reggel, Bittner altábornagy jelenlétében, kezdődtek a nagyobb szabású dandárgyakorlatok, melyek közül az első Gálszécs és Kerepelye között folyt le. Kedden reggel a dandár tovább marsolt Cselej és Magyar-Izsép felé, folytatván a hadgyakorlatokat, hogy aztán hadosztályban, majd pedig hadtestbe csoportosulva Galíciába menjenek Talán fölösleges is mondanom, hogy az alett a 3 nap alatt, mig a katonák itt voltak, nagyon mozgalmas volt az utca és — azt hiszem — sok kozmás étel tálaltatott fel. No de azért kibékültünk a sorssal, mert vasárnap és hétfőn alkalmunk nyílt gyönyörködni a két ezred bandájának a játékában is, melyek a mondott napokon d. u. este felé a város két különböző pontján játszottak szebbnél szebb darabokat. Tegnap Gálszécsre még nagyobb számn katonaság érkezett, közöttök már hon- véosóg is.

— Esküvő Eperjessy Lajos dr., köz- és

váltóügyvédő, Gálszécsen aug. hó 25-én esküdött örök hűséget Koch Gábor jónevü gálszécsi kereskedő és neje szül. Roncsinszky Mariska kedves, szép és müveit leányának, Jolánnak. A polgári kötést Pékáry Géza anyakönyv vezető d. u. 5 órakor végezte a városházán, honnan aztán a díszes nászmenet a ref. templomba vonult, hol az egyházi szertartást Idrányi Barna n -szalánczi ev. ref. lelkész végezte, ki a fiatal párhoz szép beszédeit intézett. Esküvő után az örömszülők házánál reggelig tartó dús lakoma és vigasság volt. A nász családi körben történt és a násznép is a rokonságból került ki. r. 1.

— Tanitóválasztás. Fábián István abarai ev. ref. tanítót a szinyér-váraljai ev. ref. iskolához rendes tanítóvá választották meg, ekként az abarai megüresedett tanítói állásra pályázat hirdettetett.

— A bűnös postaszolga sorsa. Néhány hónap előtt történt, hogy az újhelyi postahivatalban kétezer koronát tartalmazó egy pénzeslevél Szilágyi altiszt asztaláról eltűnt, helyesebben valaki ellopta A méltó feltűnést keltő esetet annak idején lapunkban részletesen közöltük s megírtuk, hogy a rendőrség, súlyos gyanuokok alapján, Mozsár János póstaszolgát vádolta a lopás elkövetésével, ki ellen ugyanakkor váltóhamisításért is megindították a büntető eljárást s ezért letartóztatták és a vizsgáló-bírósághoz kisértették, a hol Mozsárt vizsgálati fogságba helyezték és a vizsgálatot ellene lefolytatták. A törvényszék ebben az ügyben a múlt héten tartotta meg a főtárgyalást, melyen Mozsárt a 2000 koronás pénzeslevél ellopásának vádja alól, bizonyítékok elégtelensége és vádlott tagadása miatt, felmentették ugyan, ellenben a váltóhamisítás reábizonyult s ezért 8 hónapi fogházra Ítélték.

— Baleset. Markovics János 48 éves fiumei származású napszámost aug. hó 28-án, az újhelyi határban az úgynevezett „ Faj kó"-tanyán súlyos baleset érte. A mikor ugyanis az életet a cséplőgép dobjába rakta, a gép kezét, a mely- lyel kelleténél mélyebbre nyúlt, bekapta úgy, hogy három ujjat elvesztette. Ez idén az ilyen fajta sérülések feltűnően gyakoriak, a mit a könnyelmű, szakértelem nélkül való kezelésnek kell tulajdonítanak. Az újhelyi közkórház egyik szobája úgyszólván a gőzcséplőgépeknél sérült egyénekkel van tele A rendőrség ebben az esetben is megindította a nyomozást,

— Tűz. Tokajból írja alkalmi tudósítónk aug. 27-iki kelettel: Mára viradó éjjel Tokajban kigyulladt a piacon lévő „Tisza-ház“-ak középsője. Három ház állott lángokban, mind a három emeletes; ekkor Geőcze István m. kir. honvédszázados a pad szelelőjén át a szomszéd emeletes ház tetejére ment, s mig a lángok feléje csapkodtak, emberfeletti erővel, halált megvető bátorsággal leverte a zsindelyt a tűz szomszédságában s igy ő egy maga lokalizálta a tüzet; példáját követte Bérezik kéményseprő és segített neki a nagy gyorsaságot és ügyességet igénylő munkában. E derék százados, a ki tisztán nemes szive sugallattát követte, hogy jót tegyen, megérdemelné, hogy felsőbb helyről is elismerésben részesüljön bátor tettéért. (Éljen !)

— Sziklaomlás. Az Őrmező és Homonna közt fekvő vasutszakasz mentén fekvő Barkó- hegyről aug. hó 28-án egy óriási sziklatuskó gurult alá. A szikla a hegy tövében legelt 2 ökröt megölte s magát a vasúti töltést is annyira megrongálta, hogy az épp akkor oda érkezett

m.-laborczi vonat nem folytathatta tovább útját.

— Hangverseny, táncmulatság. Yarannó és környéke fiatalsága aug. 26-án a kisdedóvó termében s annak javára táncmulatsággal összekötött hangversenyt rendezett, mely minden tekintetben igen sikerültnek mondható. Farkas Andor, Olchváry Ernő és Aladár meg Dezső a „Tavasz ébredése“ cimü vonós négyest adták elő, melynek kedves összhangja s precíz kivitele mindenkit meglepett. Rónay Ödön gyönyörű férfias baritonján magyar népdalt énekelt, Farkas Dezső a „Visszavárlak“ cimü rapszódiát szavalta a kifejezés teljes érvényesítésével, Olchváry Ernő gordonkán „Magyar egyveleg“-et játszott a teknika és kellem teljes feltüntetésével, mit is úgy csak ő képes» Játéka elbűvölte a közönséget. Mesteri játékát Olchváry Aladár kisérte hegedűn. Azután „Petőfi a Hortobágyon“ cimü melodrámát szavalta el Farkas Andor, Ver- ner Emmuska zongora-, Olchváry Ernő hegedü- és Stépán cimbalom kíséretével. Szavalása oly kifejezésteli volt, hogy a hallgatóság egészen maga elé képzelhette koszorús nagy költőnket. Ezután Udvardi Viktor, Madarász János, Földes Albert, Ifüzesséry Pál és Zseltvay Bogdán eldalolták a „Sárga esikó“-t meg a „Kápolná“-t férfi négyes karra, a mit a közönség nagy tetszéssel fogadott. Záradékul ismét Olchváry Ernő, a hegedüvirtuoz játszott, Olchváry Aladár és Farkas Dezső kísérete mellett, előadván a „Boka kesergőjé“-t oly szívhez szóló lágy hangon, hogy a publikum elhallgatta volna reggelig. Végül még Stépán A. bemutatta cimbalmon kifogástalan teknikáját. Játszott vagy három magyar dalt a speciális magyar hangszeren. Az egybe- gyült kicsi, de elegáns publikum tapsolt és lelkesült, s a ritka élvezetért valóban nem egy hamar feledi az aug. 26-iki estét 1 Utána tánc volt az animó ritka megnyilatkozásával, s eltartott volna .jó sokáig, ha a reghajnal nem köszönt be oly jókor a kisdedóvó ablakain. A táncoló hölgykoszoru a következőkből állott: Mauks Juliska, Füzy Pepike, Füzessóry Erzsiké, Marikovszky S. Sztankó nővérek, Pikna Vilma, Simkovics Emma, Verner Emma, Zseltvay Ida, Malonyay Tamásné, Friedman Vilmosné dr.-né, Földes Albertné, Kasztriner Miklósné stb. Az est jövedelme a jótékonycél javára 146 kor. és 40 fillér volt, minek átvételét Pereszlényi István kisdedóvó-felügyelő a legnagyobb köszönettel nyugtatta. rl.

— Magyar pezsgő a párisi kiállításon. A párisi kiállítás zsűrije már kihirdette a bírálatok eredményét. A magyar pezsgők előkelő helyet foglalnak el a jutalmak rangsorozatában, a mi annál is feltűnőbb, mint hogy a túlnyomóan franciákból összeállított zsűri éppen nem volt azon, hogy pezsgőborainkat elnéző, vagy enyhe megítélés által könnyű diadalhoz juttassa. A legnagyobb kitüntetést, melylyel magyar pezsgő díjazva lett, Belatini Braun Artur velencei (Fejérm.) pezsgőgyáros kapta „Domino sec“ pezsgőjéért, mely az aranyéremmel lett jutalmazva. Ez az eredmény egyrészt a — saját iparában érdekelt — francia zsűrinek tárgyilagossága és szigorú részrehajlatlan- sága mellett bizonyít, másrészt épp oly fényesen igazolja hazai iparunk fejlődésében azt, hogy a pezsgőgyártás terén is megálljuk a próbát s nincs szükségünk arra, hogy a külföld előtt is kitűnőnek elismert pezsgőboraink helyett drága francia pezsgőt fogyaszszunk.

— Eladó rét. A sátoralja-ujhelyi alsó határban, mint egy 9 katasztrális hold terjedelmű rét van eladó. Venni szándékozók az ár tekintetében értekezhetnek a sátoralja-ujhelyi 2336. számú tjkvi tulajdonosokkal.

Foulard-selyem-riilia 8 írt 49 krtól

feljebb — 14 méter! póstabir és vámmentesen szállítva f mintákat pedig póstafordultával küfdenek : valamint fekete, íehér es színes Hsnasbsrg-seylem 45 krtól 14 írt 65 kr. méteren ;énl. ffeillicbcrg CJ. ^cs. és k. udvari szállító) selyeill- gyiii-ai Zürichben.

— Magyar levelezés Svájcába kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 2.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egyszersmind a VI. évfolyamnak szeptemberi,füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Árpád- kori sírleletek Zemplén-vármegyében. (2. folyt.). Irta: Dókus Gyula. — 2. Levél a szerkesztőhöz. (Adatok.Árpád-kori földrajzunkhoz.) Irta: Wiczmándy Ödön. — 3. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXVI. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 4. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (57. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Történeti jegyzetek Zemplén-vár- megyéről. (57. folyt.) Latinból; Dongó Gy. Géza. — 6. Babotsay Izsák, Tarczal város nótáriusának naplója. (8. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. —■