Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-09-02 / 35. szám
7. Szirmay András naplója. (51. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 8. Adatok a sárospataki ref. kollégium történetéhez. (IV.) Közli: Lojda József. — 9. Levelesláda: Az 1831 iki parasztlázadás Zemplénben. (Vége.) Közli: Kussinszky Arnold dr. — 10. Adatok Szirmay Antal, a történetíró, család-történetéhez. Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Irodalom : Árpád-kori pergamenek. Irta: Fischer Armin. — 12. „Szabolcs-vármegye.“ (Könyvismertetés.) Irta: —ó. — 13. „Caraffa.“ (Könyvismertetés.) Irta: — ó. — 14. Esterházy, mint királyjelölt. — 15. „Fláviusz József.“ (Is- tóczy Győző dr. könyve.) — 1G. „A Zemplén 1901. évi képes naptára.“ — 17. Tárca: Uk- kon-pohár, Tudomány-pohár. Irta: Szilágyi Károly. — 18. Zemplén a forradalom után. (Vadnay György egykorú naplójából 2. folyt.). Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. A szerkesztő postája. — 20. Felhívás előfizetésre.--------— — A havonkint 2—2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik községeinknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolvamokhoz di- szes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk. Esterházy, mint király-jelölt. A mikor nagy Napoleon Ausztria ellen viselt háborút, kiáltványt bocsátott ki, melyben arra hívta föl a magyarokat, hogy rázzák le az osztrák igát, sőt néhány diadalmas csata után egész komolyan foglalkozott az önálló független magyar királyság fölállításával. Szokásától eltérően nem saját emberei közül ültetett volna valakit a magyar trónra, hanem fölajánlotta a koronát Esterházy hercegnek, a ki azt azonban nem fogadta el s a nemzetben sem keltett visszhangot a fölkelésre hivó kiáltvány. A háború Ausztriával s mondhatjuk, egész Európával folyt tovább. Ezt a korszakot tárgyalja most az a nagyt szabású diszmü, melynek gyönyörűen illusztrálIV. és V. füzete már megjelent. Az egész történelmi munka cime: Magyar- ország a XIX. században, Írásban és képekben. Szerkesztője és kiadója Pálfy Ferenc, budapesti ügyvédő, a ki óriási munkát végzett az adatok gyűjtése, az anyag megválogatása és a szép illusztrációk megszerzésével. Valóban diszmüvet kap az előfizető, a ki füzetenkint összegyűjti s igy alig érezhető pénzösszeggel szerzi meg, mert a havonkint megjelenő füzetek ára egy korona. Az egész világ történelmét öleli föl a munka, visszapillantást vetve az ó-kortól kezdve minden jelentősebb eseményre s ezzel egyközüen tárgyalva a XIX. század történelmét érdekes, vonzó, tárgyilagos előadásban. Hogy némi fogalmat adjunk az érdeklődőknek, fölemlítjük, hogy az utolsó füzet 45 színben nyomott illusztráción kívül XIII. Leó pápát adja műmellékletül. A díszes mű iránt érdeklődők forduljanak Pálfy Ferenc címére: Budapest, VII., Erzsébet- körut 29. A népvándorlás kora. Irta : Borovszky Samu dr. A .Nagy Képes Világtörténet“ IV, kötete. — Franklin-Róvai. 1900. Ára diszkötósben 16 kor. A népvándorlás korát fedő homály még mindig nincs egészen felderítve. Pedig nagyon fontos ez a kor, fontosabb, mint általán gondolni szokták. Egyenes szál köti a ,rennaissancec-hoz, mindahhoz, a mi becses és hasznos volt a X/. század e nagy ujj lél désében. Az ó*kor nagysága ott volt tetőpontján a római császárság koronája alatt; á középkor betetőzése a rönészánsz, vagyis a hit,a tudományok, a művészetek felujulása a pápai tiára körül. Ez a tiára tulajdonképp a római császári koronából készült. Ami átformálta: az egy pár száz esztendő, a népvándorlás kora. Róma régi nagysága elkopott; társadalmi forradalom nem dönthette össze, mert más kor- mányíormát képzelni sem lehetett, mint a császárságot. Megdöntötte hát egy vallásos ébredés A »nem e földről való« ország megtörte a csupán e földön valót. A széthulló ország részeire bőm lőtt, s e töredékek külön, önálló életet kezdtek. A népek megszabadultak Róma egyenlősitő erejétől, mely mindent rómaivá tett. Tény az hogy a Rómától meg nem hódított s hosszasabban el nem foglalt országokra ma kiválóbb szerep vár, mint a meghóditottakra. Mert a meghóditottakba Róma a maga vérét öntötte át, a tespedt, beteg, öreg vért. Azok a nemzetek, a melyek megszabadulhattak tőle, fiatalon, saját ifjú erejökből mese-gyorsan fejlődtek. S ezt a megszabadulást, ezt a kifejlődést a népvándorlás koránák köszönhetjük. Ez alatt az idő alatt fejlett ki a nemzetek egyénisége; ez a kor kezdte meg azt a fejlődést, melynek folytában a népek nemzetekké lettek, kivívták nemzeti egyéniségűket E korban vált lehetővé .az, hogy Gallia provenciából idők folytán Franciaország legyen, Germánla provinciából pedig Németország, De nemcsak szétszakadás történt e szerencsés korban. Támadt valami, a mi a nemzeteket a koronákat egymáshoz fűzze: a hármas korona. Ettől a hatalomtól azért nincs mit félniök a nemzeteknek Más az, mint a régi czászárság volt. Földi dolgokban nincs hatalma, csak az egyháziakban. Összetartani jó. nemzetiségeket el nem nyomhat. Összekapcsoló ereje van, összeolvasztó nincsen. Sőt meglevő világi hatalmát egyenesen ellensúlyozza egy uj császárság: a német-római. Ez a császárság nem oly félelmes többé, mint a régi, hiszen nemzeti. S a nemzeti szellem szabadsága révén szabadul fel aztán a tudomány a művészet, s végül a hit is, és igy születik meg a rőné<zánsz és a reformáció ; amaz minden nemzetnek meghozza a maga művészetét, emez az északi fajoknak meghozza a magokhoz való villást Ha a nemzeti egyéniség ki nem feljődik, nkkor ki tudja, meddig marad meg mindenütt a régi római forma ? Vajon megvolnának-e ma e nélkül a kőcsipkéből épült német dómok, az egyszerre klasszikus és modern rönészánsz-paloták, a Rafael szép szentképei? Az életnek e kifejlődé sét, sokoldalúságát köszönjük a népvándorlás nem- zetfej'esztő áradatának. Erről a szép és érdekes, mesés és komoly, homályos és fényes korszakról szóló jeles müvei ajándékozta meg a magyar közönséget Borovszky Samu dr., a jónevü történész és kiváló stiliszta, kit a népvándorlás korára vonatkozó régebbi buvárlataiért a magyar tudományos Akadémia is tagjai sorába választott. Most nemcsak tudományának, [hanem művészi érzékének is jelét adta, mikor e komoly, tudós munkát oly szépen irta meg, hogy olvasása valóban élvezet. A jeles uj munka áttekinthetően és eredeti felosztásban adja e kor népeinek történetét, különös súlyt helyezvén a hazánk földjén megfordult nemzetekre, ilyenek kiváltképp az itt letelepedett rómaiak, hunnok, avarok és szlávok. A terjedelmes kötet végén világhírű orientalistánk, Goldziher Ignác, foglalja össze egy jeles kis »essay-«ban a mely kísérlet az Iszlám alaptanait és történetét foglalja magában. A nagybecsű könyv terjedelemre is, az illusztrációk számára is fölülmúlja a Nagy Képes Világtörténet eddig mejelent kötetetk. A szövegképeken kívül vagy 100 nagy külön melléklet szaporítja a roppant gazdag illusztráció-tartalmat, s azonfelül tizenkét gyönyörű színes kép, melyek a legnevezetesebb mecsetek, bizánci mozaikok, kódexek és miniatűrök legszebbjeit mutatják be hü képben. Ä képeknél is különösen meg kell említenünk az erős magyar szempontot. Sok magyar tárgyú, magyar vonatkozású kép van itt összehalmozva, a mi igen nehéz munka lehetett, hisz alig vannak e korból emlékeink s a mi van, nagyon szét van szórva. Itt pedig együtt találjak római és népvándorláskori emlékeinket, a szép csavaros fibulákat, kettőt színes, remek képben ; a Lehel kürtjét és a pécsi ó-keresztyén sirkamra falfestményét. A kötet a »Nagy Képes Világtörténet IV. kötete. Az egész munka 12 kötetre van tervezve, igy a most megjelent kötettel egyharmada már a közönség kezében van. A nagy munkát megrendelhetni a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Intézet Budapest, VIII., Üllői-ut 18.) úgyszintén Lővy Adolf s.-a -újhelyi könyvesboltjában, részletfizetésre is. Egy kötet ára diszkötésben 16 kor. Ember János, Budapest fő- ős székváros kir. s. tanfelügyelője a „Néptanítók Zsebnaptára“ szerkesztésével, melyben évről évre a legszükségesebb és leghasznosabb tudnivalókat adja közre a tanítóság számára, nagy szolgálatot tesz a tanítói karnak. Most jelent meg az 1901-ik évre az a szaknaptár, mely már nélkülözhetetlen zsebkönyve lett a tanítóságnak, a melyet évről évre az iskolai évad kezdetén vár. A ,néptanítók Zsebnaptára* az 1901-ik évre már megjelent valóban bámulatos, hogy a kiadó 1 koronányi esekóly összegért, milyen ügyesen, csinosan tudja előállítani ezt a könyvet. Elterjedtsége különben óriási és alig van tanító és tanítónő, ki meg ne szerezné e zsebnaptárt. Megjelent Lévai Mór kiadóhivatalában Ungvárt, a honnan mindig ügyes dolog kerülnek a könyvpiacra. A ,.Vasárnapi Újság,, augusztus 19-iki száma 28 képpé jelent meg, melyeknek nagy része a királyra vonatkozik, a 70-ik születésnapja alkalmából adott közleményekhez Első ezek közt a király legújabb arcképe, László Fülöpnek a párisi kiállításon levő festménye után; továbbá a királynak több kevéssé ismert arcképe gyermek- és ifjú- korából, s az újabb évekből is több ; jelenetes képek a király gyermekségétől a koronázásig, s Szegeden a nagy árvízkor tett látogatásáig egészítik ki s teszik teljessé e közleményeket E szám továbbá hat képet közöl az Esztergomban aug. 15 ón lefolyt ünnepségekről, s az elhunyt Steiner püspek, s Papp Dániel most elhunyt iró arckepeit, mely utóbbihoz Endrődi Sándor irt nekrológot- — A .Vasárnapi Újság“ augusztus 26-iki száma 18 képpel jelent meg, melyek közül ,A magyar nők által Erzsébet királynénak emelt emlék az uralkodó család sírboltjában« tűnik ki, szövege: Polgár Gézától; továbbá „Az esztergomi ünnepségekről“ (Vaszary Kolos hercegprímás arcképével és Goró Lajos rajzával: Frigyes főherceg és a miniszterek távozása a székesegyházból;. A Vasárnapi Újság előfizetése negyedévre négy kor., a .Politikai Újdonságok“-kai és »Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 80 fillér. Egyesületi élet. * A Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya Andrássy Sándor gróf e. elnök előlülése mellett tegnap d. e. élénk érdeklődés mellett igazgató-választmányi ülést tartott a t. vármegye székházának kis termében. — Olvastatott a Darányi Ignác dr. földmivelésügyi m. kir. minister ur levele, melyben megköszöni az egyesület bizalmi nyilatkozatát abból az alkalomból, hogy a ministert a „Pester Lloyd“ napi lap oly méltatlanul megtámadta. — Az állatorvosi közszolgálat államosítása tárgyában hozott 1900. évi XVII. t.-c. V §. értelmében elhatározta az e. igazgató-választmánya, hogy minden járás székhelyére, kivéve Gál- szécs helyett Tőke-Terebesre és a Bodrogközön Páczin községbe, még egy járási m. kir. állatorvost és a sárospataki községi állatorvosnak az állami szolgálatába leendő átvételét fogja kérelmezni a törvényhatóság utján a földmivelésügyi kormánytól. — Az állategészségügyi főfelügyelő javaslatára elhatározta az igazgatóválasztmány, hogy a a vármegyében uralkodó lépfene miatt a tőke-t'erebesi szarvasmarha és lódijazást, valamint a szinnai szarvasmarha díjazást ez évben nem tartja meg. Meghívó. Andrássy Sándor gróf, mint a zemplén vármegyei gazdasági egyesület elnöke, f. évi aug. 25-iki kelettel a következő meghívót küldette szét: Van szerencsém a folyó évi szeptember hó 6-án délelőtt 9 órakor S -A.-Ujhelybe a vármegyeháza kis termébe az amerikai ki- vándoriás ügyében tartandó értekezletre teljes tisztelettel meghívni. Nyilvános nyugtató. A Varannó és környékének főiskolai hallgatósága részéről rendezett hangverseny jövedelméből 59 (ötvenkilenc) koronát adományoztak a Kossuth-szoborra. Fogadják úgy a rendező urak, mint az adakozó közönség a szoborbizottság nevében hálás köszönetünket. S.-A.-Ujhely, 1900. aug. 31. Widder Gyula, ílornyay Béla dr. pénztáros. elnök. Nyilvános számadás. Az 1900. aug. 26-án Varannóna kisdedóvó javára rendezett hangverseny alkalmával a jótékonycélra felülfizettek: 20 kor. Vladár Emil. — 18 kor. Diószeghy János. — 10 kor. Malonyay Tamás. — 8 kor. Csőke József dr. — 6 kor. Rónay Ernő. — 5—5 kor. Mauks Árpád, Verner Gyula. — 4—4 kor. Kornfeld Mór, Steiner József, Mandel Rudolf. — 2—2 kor. Gaál Sándor, Friedman Vilmos dr. Rosenblüth S. Földes Albert, Lampel Nándor, Malonyay Róza, Pikna Pál, Bodor Fábor, Dobos J. — 1—1 kor. Ureczky Béla, Strasser Antal, Takács István, Zseltvay Bogdán, Kasztriner Mór dr., Cséri Hermán, Zékány József, Heumann Károly és Holló Zoltán. A nemeslelkü felülfizetők fogadják ez utón is a rendezőség forró köszönetét. Kelt Varannón, 1900. aug. 27. A rendezőség nevében: Mauks Árpád. Farkas Andor. TAN ÜGY. 1 Zemplén vármegyei Tanitó-Egyesílet hivatalos mat». — A rovatért felelős: A szerkesztő-bizottság. — Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő 8.-A.-Ujheiybe. Herbárt Fxigyes János. (Veródi Károly után.) A kiváló pedagógus 1776. május 4-én született Oldenburgban. Gyengélkedő egészsége következtében magán oktatásban részesült, korán megismerkedett Wolf bölcseleti rendszerével és emlékező tehetsége oly kitűnő volt, hogy képes volt a templomban hallott prédikációkat majdnem szórál-szóra utána mondani. A gimnáziumot szülővárosában végezte el, mélyreható tudvágya, szorgalma és példás magaviseleté az intézet legjelesebbjévé tette. Herbárt tanulmányai végett 1794-ben édes anyjával Jenába ment, hogy az ottani egyetemen a jogi pályára készüljön. Először az embertani előadásokat hallgatta, majd Kant bölcsészetével ismerkedett meg, mig végre Fichte tanait hallgatta. Ez utábbi, ki lángoló szeretettel karolta fel Kantot, Herbarttal, a szép reményű tanulóval szívesen társalgóit. Tanulmányai közepette azonban annyira elmélyedt, lelke oly sok egymástól különböző véleményt ölelt fel, hogy a helyesnek megállapításához eljutni kívánván a legnagyobb izgatottságba esett.
