Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-08-19 / 33. szám
vált érdemes múlttá háta megett, jubiláris ünnepséget rendezett a vármegye székházának ősi termében, díszes ünneplő közönség résztvevése mellett. Ékes alkalmi beszédek hangzottak el mindkét részről, s talán az ékesnél is szebb az ünnepelt részéről, ki nemcsak kitűnő gyakorló-orvos, de gyakorlott orátor is, s mint ilyen — úgy képzelem — hivatva van arra, hogy ne csak a farmakológia, de a retorika segítségével is gyógyítsa a pácienseket. Mint Eskulápiusz rendjébe fölvett orvosdoktor a sebészet tudományából ezelőtt ötvenegy esztendővel, Klapka ezredes előtt, állotta ki fényes sikerrrel a „szigorlatot“ mikor a B.-Keresztur fensikjain vívott két napos (1849. jan. 21. és 22.) diadalmas, de öldöklő csata alatt amputálta és operálta a magyar honvéd sebesülteket — mint a történetiró mondja — „a kimerülésig“, csikorgó téli hideg időben, ott a Dercsényi-féle borháznak szalmával behintett „műtőtermében.“ A mit az élet-halál közt lebegett sebesült honvédek — kiknek orvosi ellátása körül egymaga oly önfeláldozóan működött — akkor esdettek fejére Hadúrtól, hogy t. i. „áldja meg a magyarok istene“ ténynyé vált a Lengyel Endre dr. életében. Megáldotta az ég őtet, annyi nemes jó hazafi életének megmentőjét, hosszú, boldog élettel — úgy egyéni, mint családi értelemben véve — földi javakkal is, melyek az emberi megelégedésnek nélkülözhetetlen tényezői, mert nélkülözés mellett nincs és nem lehet megelégedés. A „glóriát“ a mi szempontunk szerint Lengyel Endre dr. nevének az a tábori orvosi ténykedés adja meg, melynek egyetlen hőse ő volt ott a bodrog-kereszturi véres hómezőkön, hol „pihennek a hős fiák dúló csaták után.“ És ő, az ünnepelt, politikai jellem, erkölcsi meggyőződés, hazafiui hitvallás dolgában ötven esztendő elmúlásával is az, a ki volt az ötven éves lusztrum előtt: útmutató a cél irányában, mely az erős, független, szabad magyar haza eszményképéhez, a hazaszeretet oltárához vezet; a mely törekvés mint „buzgó imádság epedez százezrek ajakán.“ A hazaszeretet oltára! Ez az, a mely körül mindannyian — habár nem is tartozunk az orvosi rend kötelékéhez — a Lengyel Endre dr. ötven esztendős orvosi jubileoma napján neki, a „vates“-nek segítünk élesztgetni a fellángolás tüzét. A hazaszeretet szent tüzét, mely megacélozta a honvéd karját s oly erőssé tette az egyenlőtlen küzdelemben. Óh jertek, jertek mennél többen ... ez oltár köré ti késő unokák és kövessétek ott a tüzet szitó „vates“-ek, példáját. Lelkesedjetek és lelkesítsetek : jobban szeretni a hazát életnél, vagyonnál, hitvesnél, családnál ... A „vates“ek- nek ilyen exaltált hazaszeretete ma nem igen találja már mását. Az uj idők divatos szelleme — amidőn magán érdekből szokás játszani az önzetlen hazafi szerepét — lassankint letörli az ideál zománcát . . . Szükség van, nagy szükség a „vates“-ekre. Ilyen egy az ünnepelt is közöttünk, kit e sorokban a tisztelet piedesztáljára emeltünk, nevét a legszebb polgári kitüntetésben részesítettük : a gútenbergi halhatatlanság koszorújával öveztük. A magyarok istene, minden jókkal bőven megáldva, még sokáig éltesse! Kívánjuk az ünnepeltnek, hogy a milyen szerencsés volt eddig a társadalmi farmakológiában és retorikában, legyen olyan ezután is, hogy példájával mindig sikeresen gyógyíthassa a legveszedelmesebb betegséget — a képmutatást, a hazaszeretetlenséget ! Lengyel Endre dr. 50 éuea jufuleomáta, 48-a» fajtádat iib- uöz-fete-. IW&j}. rvos urak ! gyógyszerészek ! Tévedtek az idővel. Lengyel Endre hamarább tett ® Vizsgát egy esztendővel. Ezernyolcszáznegyvenkilenc Január huszonkettő! Kereszturnái, Kisfaludnál A vizsgát ott tette ő. Ott kapott ő oklevelet Megtámadott Hazánktól, — Mi azután következett: „Forma a facultástól.“ Köszöutjük hát mi is őtet, A főorvos-honvédet . . . A ki akkor! . . . sok sebesült Bajtársunkat megvédett. f Áldja meg őt a jó Isten, Haló porát is áldja, Ezt kívánja — tiszta szívből — Minden öreg baj társa ! (S.-A.-Ujhely, aug. 16.) (Id. §ojusz góz sef, j£ Vármegyei ügyek. Rendkívüli közgyűlés volt székházunk ősi termében f. hó 16-án d. e. 10 órakor. A főispán indítványát, hogy dicsőségesen uralkodó királyunk I. Ferenc József őfelségéhez, abból az alkalomból, hogy f. hó 18-án éri meg születése napjának hetvenedik évfordulóját, hódolatának és szeretetének tanúsításául a vármegye közönsége feliratot helyeztessen a trón zsámolyára: nagy lelkesedéssel emelte határozattá a díszes számban együtt volt jelenlevőség. (A t. vármegye közönségének hódolófeliratát, melyet a vármegyének aranytollu főjegyzője, Dókus Gyula cs. és kir. kamarás fogalmazott, lapunk mai számának első oldalán találják t. olvasóink — szevk.) A rendkívüli közgyűlés második és utolsó tárgya volt a Ludovika-Akadémiába, a Buttler gróf alapította helyre, egy ifjúnak bemutatása. Az érettségi bizonyítványok alapján pályázott öt ifjú közül első helyen bemutatandóul megválasztották : Elliássy Sándor joghallgatót. Ezek során a közgyűlés véget ért. Az alispán havi jelentásébőt, mely a közig, bizottságnak f. hó 13-iki ülésén olvastatott, felemlítjük, hogy az aratás minden nagyobb baj nélkül és simán folyt le a vármegyében. Az eddig beérkezett hivatalos adatok kielégítőnek mondják az eredményt.—Törvényhatósági útadóba befolyt: 15,564 K. 74 f., 630 K. 18 f.-el kevesebb, mint a múlt év július havában. Feltűnik, hogy a tokaji, szinnai és a sztropkai járásból egy fillérnyi befizetés sem történt! Legtöbbet (5300 K. 90 f.) útadót fizetett be a szerencsi járás. Az 1900. évre pénzűi előirt törv. hat. útadó: 239,573 K. 70 f., természetbeli közmunkául : 43,999 K. — f. — Amerikába útlevéllel kivándorolt a múlt hónapban 197 egyén, visszaérkezett; 101. A háziipar megadóztatása ellen hazafias hevületű filippikát mondott Fejes István a közig. biz. legutóbb volt ülésen. Nagy figyelemmel hallgatott felszólalásában élénken megvilágította az ügyet, hogy t. i. a közadóztatás terén eddig követett eljárás vármegyénkben a kezdet kezdetén levő háziipart csirájában fojtja el, pedig a nép érdekében jól felfogott kormányzati politikának főérdeke, hogy a házi ipart mindaddig, mig gyökeret ver, kímélje, sőt állami kedvezésekkel gondozza. Azután konkrét esetet is említett, melylyel bizonyította, hogy a házi ipari produktumot az illető helységbeliektől magához váltott falusi zsidóval úgy bánt el az adókivető bizottság, mintha az illető orgazda lett volna, pedig a szóba hozott esetben érdemes jótevője volt az a zsidó a háziipar üzé- sével foglalkozó népnek. — Hasonló szellemben szólott Andrássy Sándor gróf is, kiemelvén, hogy a népet ezen a téren gondozni annyival is inkább állami kötelesség, mert minden nagyiparnak a házi ipar a kezdete. — Mindezek után a házi iparnak megadóztatástól leendő megkimé- lése dolgában a közig, bizottság a pénzügyi, a kereskedelem- és földmivelésügyi kir. ministerekhez felirat küldését határozta el. Az őszi hadgyakorlatok alkalmával átvonuló katonaság beszállásolása — a mint évről évre tapasztalható — vármegyénknek egyes kis községeire, pl. Gercsely, Velejte, Kis- és N.-Kázmér községekre is, oly nagy kényelmetlenséggel jár, hogy az nemcsak az oda dislokált csapatok, de a községek lakossága szempontjából is valóságos nyomorúság, mert ha, mint történni szokott, 8—900 főnyi katonasággal is megterhelnek egy-egy olyan kis községet, ember ember hátán szorong. Andrássy Sándor gr. felszólalására, a dolog szanálása végett, a honvédelemügyi kir. ministerhez most felirt a közig, bizottság. A jegyzői nyugdijintézeti hátralékok kérlelhetetlen behajtását és legkésőbb a f. évi nov. hó 1-ig történendő beszolgáltatását erkölcsi és anyagi felelősség terhe alatt kötelességökké tette főszolgabiráinknak f. hó 13-án hozott határozatával a közig, bizottság. A közadótartozások végrehajtatása ügyében megnyugvással vette tudomásul közig, bizottságunk a kir. pénzügyigazgatónak abbeli rendelkezését, hogy az aratás teljes befejezése előtt csak a hanyag fizetők ellen és azokkal szemben fogják éreztetni a törvény teljes szigorúságát, a kiknél veszélyezettnek tekinthetők a befizetetlen közadók. A pontosan fizetőket adóvégrehajtással szorongatni szept. hó közepe előtt nem fogják. A vármegye árvaszékénél feldolgoztak az előadók július hó folyamán 2696 ügydarabot, hátralékban maradt 425 db. — A városi árvaszék hátraléka júl. 31-én 28 ügydarab volt. Rablétszám. A s.-a.-ujhelyi kir. törv. szék kerületi börtönében a f. évi júliusi rablétszám volt 163, ebben elitéit 248. A fegyelmi választmányba rendes tagul Hönsch Dezső kir. főmérnököt választotta be a közig, bizottság a Nemes Lajos kir. tanácsos távozásával megüresedett helyre. A közadók befizetése az elmúlt júliusban kedvező volt. Befolyt júliusban: 80,791 K. 71 f., most több, mint az 1899. évi júliusban: 15,091 K. 97 f.-el. Hátrálékban maradt július 31-én : 1,506,856 K. 68 f. Az évközi (jan—júl.) befizetés volt: 724,285 K. 08 f., most több, mint a tavaly múlt év január havától július végéig: 62,461 K. 36 f- — 1900. évi közadók, törvényhatósági útadók és pótadók kivetése teljes befejezést nyert. Sertésvész uralkodása miatt zárlat alatt vannak vármegyénk szerencsi járásában : Sajó- Hidvég ; a tokaji járásban: Bodrog-Olaszi, Tar- czal és Vámos-Újfalu. Versenytárgyalás. Abauj-Torna vm. alispánja lapunk utján is tudatja, hogy a kassa— s.-a.-ujhelyi törv. hat. közút Csány község átkelési szakaszán épittendő betoncső s avval kapcsolatos közúti munkálatok biztosítása érdekében Kasssán, a f. évi aug. 22-én, d. e. 10 órakor, az alispáni hivatal helyiségében, versenytárgyalás lesz. Költségvetés: 1170 K. 89 f. Hírek a nagyvilágból. Kína fegyverszünetet kér. Most hogy az európai egyesült hadak élére Waldersee gróf tábornagy neveztetett ki fővezérré és a szövetséges hadak Peking felé megkezdették előrenyomulásukat sőt már csak 25 kilométernyire állanak a birodalom fővárosától, a kínai császári kormány meggondolta a dolgot és Li- Hung-Csang alkirályt kiküldötte, hogy tárgyaljon a békekötést megelőző fegyverszünet létrejöttéről a szövetséges hadak képviselőivel. A békekötést sietteti az a körülmény is, hogy Oroszország 160,000 főnyi hadseregével északi irányból vonul Kina fővárosa ellen, honnan a minden vérontásnak főokozója, az anyacsászárnő, már elmenekült. A délafrikai háború színteréről dróton jött jelenti az ángolok újabb hadi szerencséjét, hogy t. i. Hoare ezredes hadoszlopa, melyet a búrok bekerítettek, fogságából kivágta magát. Oláhország és Bolgárország között, legutóbb érkezett sürgöny-jelentés szerint, az eddig tartott barátságos viszony igen feszültté vált. Hírek az országból. A magyar Rómában, ős Esztergomban, f. hó 15-én országos fénynyel, világra szóló hírrel ünnepelték meg a magyar katolicizmus kilencszáz éves fennállásának örömünnepét. A királyt Frigyes főherceg képviselte; az országos kormány részéről ott voltak: Széli Kálmán fő- minister, Wlassics, Darányi, Plósz ministerek és Gromon Dezső honv. ministeri államtitkár, a róm. kát. és g. kát. püspöki kar teljes számban (Schlauch bíboros és Samassa érsek kivételével — szerk.). Képviselve volt a görög nemegyesült püspöki kar is. Az ünneplés fénypontja volt az a beszéd, melyet Vaszary Kolos bíboros hercegprímás „a szelíd türelem, a testvéri szeretet és a hazafias összetartás igéző erejével“ mondott a diszebéd alkalmával. A beszédből közöljük ezt a fényes pontot: „Bár a viszonyok „megváltoztak, bár a vallás bennünket elkülönít, a szent korona mindnyájunkat egyesit. A „szent koronával, mely nálunk nem jelent korlátlan hatalmat, egygvó olvadt a haza fogalma. „A koronának tagja minden polgár, bármilyen „legyen felekezete, bármilyen legyen a nyelve, „csak legyen magyar a szive! Négy év előtt, „az ezredéves ünnep alkalmával, én vettem ki „tartójából a koronát. Első érintettem ajkaimmal „a nemzet e klenodiumát és láttam drágakövekkel ékített részét és azt gondoltam: e drágakövek jelképezik a koronának részeit, tagjainak „hazafias erényét; láttam az aranyabroncsot, „mely a korona egyes részeit összeköti és azt „hittem: ez szimbóluma a szeretet aranyabron- „csának, mely a korona tagjait egymással összeFolytatá* a II. mellékleten.
