Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-08-19 / 33. szám
Sátoralja-Ujhely, 1800. augusztus 18. 33. (2069.) Harmincegyedül évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 30 fill. A nyilttérben minden garmond sor dijja 40 fill. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. 2EMPLÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VARMEGYEI „tanító-egyesületinek HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK 13ST 3D E 1ST "V .A. S .Á. ES 3>T -A. 3?. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél : Minden szó után 2 fill. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 6 fill, számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyuj tátik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. TAKCA. ^ Éljen a király! A trombiták harsogjanak, Agyuk dörögjenek! Kárpátoktól Adriáig Szálljanak „éljen“-ek ! * Mert ünnepel ma a magyar, Oh nagy! óh szent e nap! Örömben úszik a kebel, S csak arról szól ajak. Egy ország szive j'eldobog És egy nemzet kiált; „Oh éltesd égi jó Atyánk TJrunkat, a Királyt! * E jó Atyát, kinek szive Egy nemzetet szeret, Kinek szemében köny ragyog, S mosoly is szendereg. * Ki mint Király örül. mosolyg Mert boldog nemzete, (Boldog nemzet királya ő S örül mosolyg vele. • De mint embernek szive fáj Es vérzik kebele, Hisz’ mostohábbul már kivel Bánt a sors, mint vele ?! * A fájdalom, sok gyötrelem Szemébe könyt facsart, S bánthatna-e mást úgy talán E köny, mint a magyart ?u Föl hát népem! föl hű magyar! El a könyekkel, el! Könyet királyának szemén Nem tűr magyar kebel. * Boruljunk le előtte most, Ki ma reánk mosolyg, S esküdjünk meg, hogy ajkila Hozunk örök mosolyt! * Hogy fájdalmát, mely leveri, Feledtetjük vele, Tanunk rá az egek Ura, Magyar nagy Istene! (Tőke-Terebes ) {fnc&incj&z éFevenc, esztergom-főegyhkzmegyei növ. pnp. A vármegye kódoló felirata. Felséges Császár és Apostoli Ftrály ! FeglEegyelinesebb UruriPc,, Firályurik,! £i zayyoyó nap ma as atattvaGói törhetetlen hüséy és honf iúi szeretet ecjnj-eoitett ézz-éoitői tányotó áldozati oltárra hinti özét fénysuyazait. titta az oltárra, melyből a -Gé-G tl9tia habjai által áltatott paztoh és a f ellenekkel ölelkező áKázpát -Gétcei közt lakó mayyaz nemzet Gotoannája GéG és svát! az &yek Elzához, Giocj.y hátát zengjen, mezt hozonáo királyának jo-ik életévét etézni enyedé. %emplén-vármeyye oiázezzeineh ajaka is a mayyarok dotenéhez buzyó imádsáyyat epedez. ti háta, melyet a <yond- visetéshez ajtiainti hő fohászban zete<yneki hoyy fetséyedet e nemzetnett a3á ; a botdoysáy, mely eltölti lelkűnket, hoyy jo-ih életévét fetséyednek előzni enyedé: fetséyed atyai szivéből fakadt bölcs és alkotmányos uralkodása által folyton növetisziti s az időit véyéiy fenmazad. fetséyed szerető atvj-ai és bölcs uralkodói tnacjaoz-too és dicső cselekményeinek etősozotásáza a mi szavunk yyönye, a*t Cí>a4 ézczni és érzésűnket imáinkban kifejezni tudjuk, tetteit és aG-Go tájait mázványtapokza őzök betűivel a tözténet komoly szavn múzsája máz zéy felvette és az utódok tndásáza naptóí’-napta azokra vési be; az idők zomlásától pediy minden mayyaz ember fizó1 fiza a9va telkében kegyelettel őrzi mey. ti fejedelmek GecfStácfáG-’G kincse: a népeG szezetete. felségednek ebből a kincsből Gőoen jutott, mezt félként személyét GiatáttaGan hálával és szeretettel a teykisebb és teynayyobb, a teyszeyényebb és dusyazday naponkint imáj-áGa foytatja. *3)e Gof9o^í»á^Gan és ötöm Gén e nemzet is cja*3aq., mezt felségedet az ‘Ült hosszú élettel ajándékozá mey. & nayy napon, meGi^et a honfiul keyyetct -ünneppé szentet, %emptén-vázmeyye -Gö*önoé^e ma taztott tözvény- hatósáyi közgyűléséből szezencse-kivánatát a tzőn zsámolyához teszi te, azt a hődolatteijes kézést intézve felségedhez, hoyy atyai szivében mayyaz népét mey tartani, yondos kezeivel hazánk sorsát intézni és na<yy bötcseséyévet a nemzetet a boldogulás utján tooáGG vezetni keyyesen és key yetmescn méltóztassék. ti* &yek ^Gta előtt pediy azzal a fohászszat borulunk te, hoyy fetséyed félként személyét a testi és szellemi ezők -Gő áldásával ázaszsza el; napjaihoz napoGat, éveihez éveket adjon, hoyy botdoysáyban és meyetéyedésben az embez étetéze kiszabott leytávoiabbi i9őt^ ,,leije népe GoG3oij:>ác|án ötömét, hiz s otetencoe koszozúzza szent fejéti“ foyadja fetséyed szezencse-kivánatunkkal apáinGtóf ötöGölt alattvalói hódolatunk, j-oGGác|.vj,i hűséyűnk és ^i^ettne-Gi o^etetetn-nG- aíá*atoo kifejezését, keyyesen és keyyetmesen. Sátozalja-tyíjhelyben, az 1900. évi- auyusztus hő 16-án tattott zendkivűti közyyűtésbőt. SempGén-nát-me^-i^e -Gö*önoé<je nevében : £)7latofai alispán. A Zemplén mai száma tiz oldal.
