Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

Édes atyám, anyám, szeretett testvérem .. . Mint ölelik egymást, . . . Hogy csókolják egymást, . . . Aztán imádkoznak, emlegetnek engem . . . * Egyszerre valaki Mintha simogatna, Letörlené sűrűn előtörő könnyem, Rátenné a kezét Sebezett szivemre, . . . Érzem érintését! . . . Kérdezi a lelkem * „Ki jön el én hozzám ? Ki keres meg engem ? Hozzám is jön tán egy égből küldött angyal“ ? . . . Fölnyitom a szemem, Kis kezedet érzem, ... „Maradj itt Annuskám, jóságos arcoddal!... * Te vagy, ki elménél Minket árván hagyva, Te jöttél el hozzám, a mennyégből lelkem. Szivemre ölellek, — Úgy csókollak sokszor, Drága kis angyalom: meghalt kis nővérem. (Munkács.) • j£ Gondolatok. Isten, ■vilá.gr. Az Istenség eszméje útvesztő-, mentői bel­jebb hatolunk, annál jobban megzavarodunk, Ariadne-fonalunk benne a vallás. * Hogy az istentelen is elismeri Isten léte­iét : bizonyítja káromlása. * A ki a szegény nép előtt vallástalanságról beszól: olyat tesz, mint a ki a koldustól botját veszi el. * A csapások és a mentő egy időben jelen­nek meg. Innen van, hogy minden csapásban a jövő boldogulás csirája rejlik. * A világ óriási nagy fa. Egy-egy emberi élet annyi, mint egy picike levélnek a nesztelen lehullása. * Régente, a kinek az Isten hivatalt adott, észt is adott hozzá. A jó Isten ma csak hiva­talt ad, — észt már ő sem igen osztogat. * A történelemnek s igazságnak egyetlen próbaköve : az idő. * A világtörténelem : lelkiorvosság. A kinek bánata van forgassa a történelem lapjait s meg­vigasztalódik. Erőszak, szenvedés, nyomor, in­trika, gazság, hálátlanság, mind semmi ahhoz képest, a mit ez a könyv tud s irtózatos nyu­galommal elmond. Az önérzetes, megelégedett szegénység töb­bet ér, mint a megaláztatásokkal, avagy hízel­géssel kivívott jólét. * A hitvány alkotást az idő megőrli, a be­csest bűzöm íncozza, mint ércszobrot a patina. * Hány kitűnő eszme, gondolat születik s múlik el nyom nélkül? Hány bánatos szem fa­kaszt hasztalan könyeket? Hány letiport lélek esd mentő igazságért? Hány sóhaj kél ki seb­zett szívből, elröppenve a végtelenségbe ? S lám a Föld csak forog tovább nyugodtan, egyformán, mintha mi sem történnék rajta . . . * Még mindig nincs igazság a földön, hiába haltak meg annyian érette. Még mindig többet ér a hajlongás, a leplezés, a pávatollas csillo­gás, mint a fölemelt fővel járó érdem. * Ma a kapaszkohók azt mondják a szerény, de tisztességes emberre: együgyü, ostoba. * Egy bírónak sincs annyi dolga, mint a lelkiismeretnek. * A bölcs: búvár, — a költő : sas; mindkettő többet lát, mint más halandó. « A humor napsugár, még a koporsón is csillog. * Az égben az Isten, a földön az anya, a ki mindent meg tud bocsátani. * Legszebb, de legtövisesebb pálya a tanítói. Megdönthetetlen példa erre a legnagyobb tanító: Jézus-Krisztus. * Egyedüli példaképünk a természet: tőle függünk, hatása alatt állunk s gondolataink is csak addig terjednek, a meddig ő megengedi. * Abszolút igazság nincs; a mit igazságnak nevezünk, az mindig relativ fogalom. * A ki mindig magáról beszél, jele ; hogy másokat nem sokra becsül. * Érezni, gondolkodni mindenki tud; de ezek­kel másokban is eszméket kelteni: csak a te­hetségek tulajdona. * Az ősök hasonlítanak a fasoros úthoz; a távollévők elmosódnak, ködbe vesznek, hogy a képzelet tetszés szerint kialakíthassa őket. * A nagy emberek eszméi olyanok, mint a nap: fénylő tányér az égen s mégis az egész földet bevilágositják. * Azok a legnagyobb hibáink, a melyeket legkevésbbé ismerünk el. * A természet végzéseibe hamar belenyug­szunk, mert változhatatlanok; de az emberekébe nem. * A munka a testet, az önmegtagadás, és le­mondás a lelket edzik meg. * Ha a hatalom ellen párt alakul, csak a természet kiegyenlítő rendjét követi az ember. * Hogy a világ minden sietsége mellett is lassan halad, oka: hogy mindig vannak rákter- mészetü emberek. * Ha a doktor szót nem a tudor, hanem a helyes tudás szóval jelölnék, 50°/u-kal keveseb­ben használnák. Család., szerelem. 9 Az első szerelem fehér, tiszta lap ; a ráírt képet letörölhetjük róla, de nyoma örökre ott marad. * Ezer kaland sem ér fel azzal a nyönyörü- séggel, melyet a tiszta szerelem egyetlen kéz- szoritása nyújt. A szerelemben legtöbbet lát a szív, mint a legélesebb szem. * Az ideálok mindig találnak egymásban cso­dálni valót. S ez helyes; mert az erényeknek kifogyhatatlanoknak kell lenniük, hogy egy egész életen át boldogítsanak. * A büszkeség csillogó jéghegy, a szerelem Nap. * Egy kis kedvesség többet ér, mint bármely hideg szépség. * A rágalom fölhányt sár; legjobban látszik a tiszta lelkűken. * Az igaz szerelem ritka, mint a lángész. Ezer meg ezer ember hal meg anélkül, hogy csak egyszer is szeretett volna igazán. * A nő : a férfi tanulmánya, ellensége és ide­álja egy személyben. * A nőt csak addig szeretjük, a meddig nő; mihelyt férfi akar lenni, nem látjuk benne többé a nőt. * Meg akarod nyerni a nőket? Tömjénezz hiúságuknak s célt érsz. Bűnös anya sok van; de tudatosan rossz anya nincs. gassi $agy &ajos. Közgazdaság. Korpaeladás. A földmivelésügyi m. kir. minister ur gazdasági egyesületünkkel tudatta, hogy a Magyarország területén fekvő cs. és kir. katonai élelmezési raktáraknál az 1900. és 1901. évi őrlési idény alatt előállítandó kor­pát az illető katonai élelmezési raktárak köz- vetetlenül és szabad kézből fogják a gazdák, vagy azok hiiányában más vevőknek eladni. Kassán 1215 korpa fog eladatni, december­től áprilisig minden hó 2, 7, 12, 22 és 27-én; ha valamelyik nap ünnep, vagy vasárnapra esik : akkor a következő napon az uj élelmezési tele­pen 6'3 koronáért métermázsánként, bezsákolásért és felrakásért 12 fillér, lerakásért 4 fillér, a vasúti állomáshoz fuvarozva 8-4 fillér, zsákok költsönadásáért darabonkint és naponkint 0 4 fil­lér számittatik. Az eladásra vonatkozó bővebb felvilágosítások az illető katonai élelmezési rak­tárak kezelőségénél tudhatok meg. Városi és községi ügyek. * Szinházmegnyitás. Az 1901. évi jan. 4-én nyitják meg az újhelyi színházat. Jegyek a díszelőadásra már csak fogyatékos számba kapha­tók. — Itt újságoljuk a „Zemplén“ t. közönsé­gének, hogy a prológust a megnyitás alkalmára Bartók Lajos Írja meg. A Nemzeti Színház ré­széről közreműködnek a következő művészek és művésznők: Hegyessy Mari, Vizváriné, Mészáros Gizella, Abonyi Gyuláné és Abo- nyi, Gyenes, Bakó és Pálffy, ki a „pro- lógus“-t fogja .elszavalni. Ennek megtörténte után megy Jókaitól „A szigetvári vértanúk“ egy jelenete, ezt követi „Alfonzó ur“ színmű. — A megnyitás örömére és a művészvendégek tisz­teletére a városi étkezőben estebédet rendeznek, melyre a részvételi jegyek (személyenkint 5 ko­ronáért) f. évi december hó 31-ig ifj. Meczner Gyula árvaszéki ü'nöknél válthatók. * A Zemplén fekete táblája. Az a bi- zodalmas kérésünk van Sátoralja-CJjhely rt. vá­ros polgármesteréhez : ne felejtsen el intézkedni, hogy a közös temetőbe vivő gyalogjárókról abokáig érő sarat hetenkint legalább egyszer ha) nem többször I) letakaritsák. Fájdalom: ez a kéré­sünk még most is, dec. 22-én, aktuális; tehát nem engedi magát elodáztatni. * Borfogyasztás. A jövő évi borfogyasz­tás megváltása végett polgármesterünk hirdet­ményt bocsátott ki. Felhívjuk rá az érdekeltek figyelmét. * A Diána-fürdő II. és III. osztálya Uj- helyben megnyílt. Ez is épp oly modernül van felszerelve, mint a gőzfürdő. * Vásár-áthelyezés. Szerencs nagyköz­ség kérelmére a kereskedelemiügyi kir. miniszter megengedte, hogy ott az 1901 január 7-éré eső orsz. vásár kivételesen január 9 én tartassák meg. * Megszökött hivatalszolga. Tirpák József, a varannai jáaásban alkalmazott hiva­talszolga, f. hó 6 ára viradva Varannóról nyom­talanul eltűnt. Azt hiszik, hogy Amerika felé vette útját. * Feloldott sertés-zárlat. Sátoralja­újhelyben sertésvész esete harminc nap óta elő nem fordulván: a zárlatot a hatóság felol­dotta. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­torai/«-u/fi e/yi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. dec. 15-től 1900. dec. 22-ig a) házasságot kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: G egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 19 eset­ben; d) elhalálozott: 11 egyén. r f Vármegyei Hivatalos Rész 352. sz/eln. 1900. T. Zemplcn-vdrmegye alispánjától. Elnöki körlevél. A tekintetes törvényhatóság bizottsá­gának tisztelt tagjait a Sátoralja-Ujhelyben 1900. évi december hó 28-án délelőtt 9 órakor kezdetét veendő rendes közgyűlésre van szerencsém meghívni. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. A községi és körjegyzői nyugdíj­alapra 72°/o vármegyei pótadónak megsza­vazása. 2. A sorozási költségekre 7i% vár­megyei pótadónak megszavazása. 3. A közigazgatási bizottságból kilépő 5 tag helyének választás általi betöltése. 4. Az igazoló választmányba 5 tagnak az 1901-ik évre való megválasztása. 5. A lóavató bizottság megválasztása. 6. Az alispáu időszaki jelentése a köz- igazgatás általános menetéről. 7. A felvidéken mutatkozó Ínség meg­akadályozására szükséges intézkedés. 8. A u. m. belügyministerium iutézvé- nye a házi pénztár által a inórtékhitelesitési alapból kölcsön vett összeg visszatérítése tárgyában. 9. A n. m. belügyministerium intézvé- nye a rendszeresittetni kért két uj szolga- birói állás tárgyában. 10. Háromszék-vármegyéuek az 1868. évi XLIV. t.-c. (a nemzeti egyenjogosult- ságról) módosítása tárgyábani átirata. 11. A Kossuth-szoborra adandó összeg tárgyában kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. 12. A már beérkezett és még beérke­zendő közgyűlési Összes ügyek. 13. Községek zárszámadása és költség- előirányzatai.

Next

/
Thumbnails
Contents