Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

Az állandó választmány tisztelt tagjait ezennel felkérem, hogy az 1900. évi de­cember hó 27-ének d. e. 9 órájára kitűzött ülésen megjelenni szíveskedjenek. Kelt Sátoralja-Ujhelyben, 19ü0. évi december hó 12-én. &fllolai cgtde, alispán. 28775 sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. Tekintetes szerkesztő úr! A Kereskedelemügyi minister őnagymél- tóságának folyó évi 85080. szám alatt kelt kör­rendeletét, melyben megengedi, hogy a folyó évi december hó 23-ára eső vasárnapon az 1891. évi XIII. t.-c. 3, §-alapján 1892. évi március hó 5-én 14837. szám alatt kiadott rendeletének II. A. 2. 3. 4. és 5 pontjai alatt említett ipari és kereskedelmi telepeken az ipari munka, ille­tőleg adásvevés egész napon át végeztessék al­kalmazkodás, illetőleg közhírré tétel céljából másolatban kiadom. Sátoraija-Ujhely, 1900. december 14-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. 85080/VIII. Kereskedelemügyi m. kir. mi­nister. Valamennyi magyarországi törvényható­ságnak (kivéve Budapestet). Tekintettel arra a körülményre, hogy Karácson estéje a folyó év­ben hétfői napra esik s a Karácson-ünnepekre szokásos bevásárlásokat a fogyasztó közönség rendszerint az említett ünnepet megelőző két napon belül szokta teljesíteni, ezennel kivétele­sen megengedem, hogy a folyó évi december hó 23-ára eső vasárnapon az 1891. évi XIII. t.-cikk 3. §-a alapján 1892. évi március hó 5-én 14837. szám alatt kiadott rendelet II. A 2. 3. 4. 5. pontjai alatt említett ipari és kereskedelmi telepeken az ipari munka illetőleg adásvevés egész napon át végeztethessék. — Erről a címet azzal a felhívással értesítem, hogy intézkedésem tartalmáról értesítse a hatósága alá tartozó ren­dészeti és iparhatóságokat és a közönséget. — Budapest, 1900. december 3-án Hegedűs s k. 23300/900. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. Tekintetes szerkesztő úr ! A kereskedelemügyi m. kir. napymélt. mi- nisterium a varannó- homonnai úton Csicsvavára alatt az Ondava folyón épült hídon a vámsze­dést engedélyezvén, az ezen okirat 38825/900. I. számú függelékét tudomás és alkalmazkodás végett a járási főszolgabírókkal és közzététel végett a „Zemplén“ lappal másolatban közlöm. Sátoralja-Ujhely, 1900. november 17-én, Matolai Etele, alispán. Másolat. 38825/1. Kereskedelemügyi m. kir. minis­ter. Függelék. Zemplén-vármegye közönsége ré­szére az 1894. évi január hó 1-én 94879/93. szám alatt kelt kereskedelemügyi ministeri rendelettel kiadott vámszedésére vonatkozó „Engedély ok­irathoz.“ Megengedem a vármegye közönségnek, hogy az idézett „Engedély okiratiban engedé­lyezett vámszedési jogot a legjárat napjától to­vábbi tiz éven át, azaz 1908. év december hó 31-ig bezárólag, az előbb hivatkozott Engedély­okozatban részletesen felsorolt feltételek és ki­kötések mellett, s az ugyanabban megállapított vámszabályzat alkalmazásával gyakorolhassa. — Egyúttal az idézett, Engedélyokiratában fel- sorott vámmentességeken fölül megállapítom a sorshúzás, ujoncállitás, vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi előljárókát szállító foga­tok és állatok vámmentességét is azzal, hogy ebbeli vámmentességük igazolhatása céljából megfelelő igazolványnyal kell birniok. — Buda­pest, 1900. augusztus 17. A minister helyett: Nagy s. k. államtitkár. (P. H.) 38359/1900. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától, Hivatalos hirdetmény. A népszámlásnak helyes végrehajtása nem­csak a törvényhatóságok intéző közegeinek és a számlaló biztosoknak a népszámlálásra vonat­kozólag kibocsátott utasítások szerint való sza- bálysaerü, egyöntetetü működését, hanem egy­szersmind magának a népszámlálandó közönség nek is a népszámlálásban való minél tevékenyebb közreműködését vagy legalább a hatóságoknak és számláló biztosoknak a közönség részéről való jóakaratu támogatását feltételezi. Ennélfogva ennek a közreműködésnek vagy jóakaratu támogatásnak előmozdítása érdekében a népszámlálás körüli legfontosabb tudni valókat alábbi felhívásomban összefoglalva a közönség szives tájékoztatása céljából ezennel közzéteszem ; egyúttal pedig meghagyom az összes községek elöljáróinak, hogy ezen »Tudnivalók«-at közsé­gükben, az ott szokásos módon (falragaszok ut­ján, hirdetményileg, hírlapokban vagy dobszó utján stb.) azonnal tegyék közhírré. Kelt Sátoralja-Ujhelyben, 1900. évi decem­ber hó 16 án. Matolai Etele, alispán. Másolat a 38359/1900 számhoz. Tudnivalók az 1899. évi XLIII. t.-c. értelmében az 1900. évi decemb r hó 31 ki állapot szerint végrehajtandó népszámlálásról. I. A népszámlálás célja. A népszámlálásnak célja az egész országnak, valamint az ország egyes vármegyéinek, városai­nak és községeinek lélekszámát megállapítani s a népességnek mindazon viszonyait számba venni, a melyek akár miveltségi és gazdasági, akár nem zeti és tár-adalmi, vagy bármely más közszem­pontból fontossággal bírnak és a melyekre úgy a törvényhozásnak és a kormánynak, valamint a vármegyei, városi és községi közigazgatásnak, sőt magának a társadalomnak is a közjóiét és köz­műveltség előmozdítására irányuló tevékenység­hez mellőzhetetlen szüksége van. Ennélfogva minden egyes polgárnak nemcsak törvényes és hazafias kötelessége a nagy népszámlálási munkálatnak sikerességét tőle telhetöleg előmozdítani, de e kötelesség lelkiismeretes teljesítése egyúttal kinek-kinek saját jól felfogott érdekében is áll. Minthogy pedig a népszámlálásnak csakis a közműveltség és közjóiét előmozdításához szük­séges adatokat szolgáltatni képezi a feladatát, attól sem kell senkinek sem tartania, hogy a népszámlálásból adóztatási szempontból bár­mily hátrány származhatnék. Ez már csak ezért is ki van zárva, mert az 1887. évi XXXV, t. c. 17. $-a világosan kimondja, hogy a statisz­tikai adatok, igy tehát a népszámlálási adatok is az adók kivetésénél alapul nem vehetők, de még csak nem is lennének alapul vehetők, mint­hogy a népszámlálási adatok, mihelyt azok a községben begyüjtettek és felülvizsgáltattak, a m. kir. központi stetisztikai hivatalhoz terjesztetnek fel s egyáltalában nem is kerülnek oly hatósá­gok kezébe, a melyek adók kivetésével fog­lalkoznak. És hogy a népszémlálási adatok őszinte bevallásából az adatszolgáltatóknak más medon se lehessen semmiféle sem erkölcsi, sem anyagi hátrányuk, a 15. §. 2 hónapig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel sújtja azokat a hatósági közegeket, számláló biztosokat és a népszámlálásnál működő bármely más egyént, nemkülönben a statisztikai hivatalnak is azon alkalmazottjait, a kik vala­mely egyénre vonatkozó népszámlálási adatot bárkinek is kiszolgáltatnának. II. Miből áll és mi módon hajtatik végre a nép- számlálás? A népszámlálás a túl jdonképeni népössze- iráson kívül az épületeknek és az ezekben levő lakásoknak összeírásából, továbbá a kisipar forgalma alá eső iparvállalatok felszerelési és ter­melési viszonyainak számbavételéből áll. Az épü­let összeírásnak célja az épületekről közművelt­ségi, közegészségi és tűzbiztonsági szempontból tanulságos adatokat szerezni, a kisiparosokra vo­natkozó statisztikai adatgyűjtésnek pedig az a fel data, hogy a kereskedelemügyi minister urnák a hazai ipar fejlesztésére s kiváltképpen a kis­iparosok jóllétének és kereseti viszonyainak elő­mozdítására irányzott tevékenységéhez szolgál­tassa a szükséges tudnivalókat. Minden iparos a saját érdekeinek tesz tehát szolgálatot, ha a számlálólapnak az ipari viszonyokra vo­natkozó kérdőpontjaira a legjobb tudomása szerint pontos feleleteket ad. A népszámlálás akképen történik, hogy min­den házról, illetve az egy-egy házszámhoz vagy udvarhoz tartozó épületekről együttesen egy-egy házigyüjőiv és az országnak minden egyes laká­sáról egy egy külön számlálólap állittatik ki, de csak a jelenlevőkről, minthogy azok az egyének, a kik a népszámlálás időpontjában lakásuktól távol vannak, saját lakásukon nem számlálólapo- ko \ hanem csak a házi gyüjtőivnek erre szolgáló rovataiban vétetnek számba. A számlólapokat és házigyüjtőiveket vagy az egyes családfők, il'etve háztulajdonosok; vagy azok helyettése (a családnak bármely az adatok kitöltésére képes tagja,) vagy a számlálóbiztos tölti ki, a ki e végből minden egyes házban meg­jelenik. A közügy érdekében kívánatos, hogy azok, a kik e népszámlálási kérdőpontokat maguk képesek kitölteni, e fontos állampol­gári kötelességet lehetőleg személyesen telje- jesitsék. III. Kiről kell számlálólapot kiállítani? Számlálólap minden oly egyénről töltendő ki, a ki az 1900. évi december hó 3l-ike és 1901. január hó 1-je közti éjfél időtájban a lakás­ban állandóan lakott, vagy (mint vendég, átutazó stb.) ideiglenesen ott tartózkodott (szállva volt.) Azokról a csecsemőkről, a kik január hó 1 én vagy azután születnek, habár a számlálóbiztos már a lakásban találja őket, nem kell számláló­lapot kiállítani, ellenben azokról az egyénekről, a kik az 1900. évi december 31-iki éjfél után hal­nak meg, noha akkor, a midőn a számlálóbiztos a lakásban megjelenik, már talán el is van te­merve, a számlálólap kiállítandó. Ugyanis kiállí­tandó a számlálólap azon egyénekről is, a kik december hó 31én a lakásban vannak (pl. sza­badságon otthon levő katonák, tanulák stb), ha­bár január 1-én vagy azután a lakásból eltávoz­nak is, ellenben mellőzendő a számlálólap kiál iitása azokról, a kik csak az 1900. évi december hó 3l-iki éjfél után jöttek a lakásba, kivéve, ha ezen egyénekről korábbi tartózkodási helyükön számlálólapok nem állíttattak ki. így például a december hó 31-én utón levőkről utazásuk köz­ben a számlálólap nem lévén kiállítható, ezek ott számlálandók meg, a hova megérkeznek, ugyanis a december hó 3l-én vagy január hó elején he­lyet változtató gazdasági és egyébb cselédek is rendszerint ott veendők számba, a hová költöz­nek, vagyis az uj gazdánál. Minden ilyen egyé­nek, a kik a különös körülményeknél fogva 1900. évi december hó 31-iki tartózkodásuk helyén megszámlálhatok nem voltak, a meny­nyiben az uj tartózkodási helyen a népszámlálás­nak foganatosítása közben meg nem számiáltat­nának, valamint azok az egyének is, a kik noha tartózkodási helyüket nem változtatták, tévedés­ből, mulasztásból, vagy bármi okból, a számlá­lásból kimaradtak, s erről tudomással bírnak, legkésőbb 1901. évi január hó 10-éig a köz­ségi elöljáróságnál számlálólapjuk kitöltése végett jelentkezni kötelesek. Szállodákban, vendégfogadókban és egyébb szállást nyújtó helyeken megszálló vendégek az 1901. évi január hó 1-je és 10-ke közti egész időszakban megszámláltatás kötelezettsége alá es­nek s e kötelezettségük teljesítéséért a szállástu­lajdonos (vendégfogadós, stb.) is teljes felelőség­gel tartozik. IV. Hogyan kell a számlálólapot kitölteni ? A számlálólapok kitöltésére nézve, ameny- nyiben egyes kérdőpontok magyarázatra szorul­nak, a számlálólapok kitöltésére vonatkozó utasítás irányadó. Azok a családfők,, (vagy he­lyetteseik tehát, a kik a számlálólapokat szemé­lyesen töltik ki, ez utasítás megfelelő pontjait vegyék figyelembe, esetleg hagyják üresen azo­kat a kérdőpontokat, a melyekre nézve nincse­nek egészen tisztában s a melyeket azután a számlálóbiztosnak a feladata lesz, a családfő; (vagy helyettese) szóbeli bevallása alapján kitölteni. Minden kérdőpontra a lehető legnagyohb pontossággal kell megfelelni. A születés évére vonatkozó kérdés a népszámlálásnak egyik leg­fontosabb kérdőpontja lévén, hogy e kérdésre is minél pontosabb adatok legyenek szerezhetők, ha vannak a születés időpontját igazoló okmányok (keresztelő-levél, házassági anyakönyvi kivo­nat, cselédkönyv, munkakönyv), vagy más megbízható feljegyzések (pl. imakönyvbe, bib­liába történt feljegyzések), ezeket idejében kell előkeresni, hogy a mikor a népszámláló­biztos a lakásban megjelenik, már kéznél legyenek. V. Büntető határozatok. A ki a népszámlálás alkalmával tudva hamis vagy valótlan adatokat jegyez he a számlálólapra vagy a házigvüjtőivbe, vagy szóbelileg hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja: ki­hágást követ és 100 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel hüntettetik. (1897. évi XXXV. t.-c, 13. §-a) A kihágás ügyében a kir. társas bíróságok járnak el (1897. évi XXXV. t.-c. 16. $-a). Ily kihágást követ el tehát az, aki magát, vagy valamely hozzátartozóját a népszámlál is alól kivonja, vagy a számlálóbiztost bármi módon s akárcsak megtréfálási célból is félrevezetni igyek­szik, a ki a rovatok kitöltését vagy a kívánt fel­világosítást megtagadja, a ki a községi elöljáróság (városi hatóság) által népszámlálási ügyben meg­idéztetvén, az idézésnek meg nem felel s mulasz­tását elfogadható módon nem tudja indokolni, az a gazdasági vagy egyéb cseléd vagy más egyén, akinek biztos tudomása van arról, hogy meg nem számláltatott és a számlálás foganatosítása végett a községi elöljáróságnál (városi hatóságnál) 1901. évi január hó 10 ig jelentkezni elmulasztja, az a szállodás vagy szállóvendég, aki a reá vonatkozó különös kötelezettséget nem teljesiti, stb. A ki pedig a népszámlálás foganatosítá­sát hamis hírek terjesztésével megnehezíti, vagy ez által a felvételnek az előszabott időben való végrehajtását megakadályozza, az ebből szár­mazó károkat, úgy mint az esetleg szükségessé vált újabb felvételi és egyéb intézkedések költsé­geit viselni tartozik. (1897. évi XXXV. t.-c. 14. § a). 3468/ sz.I. 1900 A gálszecsi járás főszolgabirájától. Körözvény. Hajkó János kassai lakos, mészáros kárára f. hó 17-én, a dargói hegységben 1 drb. magyar fajú 7—8 éves fehér szőrű fürtös nyakú a nyaka felső részén egy kis foltos, veres szőrű, bélyeg- telen bika hajtás közben elszökött és azóta fel­található nem volt. — Körözését elrendelem azzal, hogy feltalálás esetén hivatalomba jelentés teendő. Gálszécs 1900 évi dec hó 20 án. br, Fischer, tb. főszolgabíró,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents