Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-11-11 / 45. szám
14. §. A bordélyházakban levő* kéj nőket az orvos minden kedden és pénteken délelőtt 9—12 óráig lakásukon tartozik megvizsgálni, mely időben a kéj nők a vizsgálathoz készen, otthon tartózkodni kötelesek. E tekintetben a mulasztásért a bordély tulajdonos büntetendő. Ezen orvosi vizsgálatért minden kéjnő után azonnal fizetendő 50 kr. (1 korona) jár. Ezért a bordély tulajdonos felelős. A megtörtént vizsgálat eredménye az orvos által az illető kéjnőnek könyvébe mindenkor bejegyzendő. 15. §. Ezen rendszeres vizsgálatokon kívül köteles a bordély tulajdonosnő kéjnőit úgy hozzá érkezésük után azonnal, valamint eltávozásuk előtt közvetlenül az orvos által megvizsgáltatni. Ezen vizsgálat eredménye s az imént emlitett módon bejegyzendő. 16. §• A bordély tulajdonosnö köteles kéjnőit a vizsga napokon kívül minden reggel maga megvizsgálni, s ha valamelyikén a betegségre gyanús tüneteket venne észre, azt a további kéjelgéstől elvonni s az orvossal azonnal megvizsgáltatni. Ezen orvosi vizsgálat díjtalan. 17. §. A bordély tulajdonosnő köteles a kórházba utasított kéj nőt maga oda kisérni, türelmi báreáját a főszolgabíró és a rendőrkapitánysághoz azonnal beszolgáltatni s ha a kéjnő felgyógyult, miről a kórházi gondnokság értesíti, onnan haza vinni, a felüdülési bizonylatot a főszolgabírónak és a rendőrkapitányságnál azonnal bemutatni s ezért a betegség idejére bevont bárcát visszacserélni. 18. §. A bordély tulajdonosnő köteles a tőle eltávozó kéjnőt az orvossal megvizsgáltatni s a kéjnőről a további teendők végett a főszolgabírónál és a rendőrkapitányságnál jelentkezni, hol az orvosi bizonylat és a türelmi bárca beadandó. 19. §. Ha a kéjnő oly időben távoznék el a bordélyházból, a mikor még a bordély tulajdonosnak adósa, úgy ez a főszolgabíró és a rendőrkapitány által részére megállapított követelése fedezéséül a kéjnő ingóságait a szükséghez képest részben, vagy egészben visszatarthatja. Minden esetre azonban köteles az akkor időszerű öltözet ruházatot és minden szükséges fehérneműből egy-egy párt a kéjnőnél hagyni, melyeket az magával vihet. 20. §. A bordély tulajdonos felelős azért, hogy a telepén lévő minden kéj nő ezen szabályrendeletet, valamint a rendőrovos utasításait pontosan megtartsa. 21. §. A mint a kéjnő az előre kikötött ellátási havi díjon, a vizsgálati havi dijakon és esetleges kölcsönön felül keres, az egyedül őt illeti. 22. §. Ha a kéjnő utcán, vagy nyilvános helyen van, minden illetlen és szemérmet sértő viselettől tartózkodnia kell. 23. §. Azon kéjnő, ki a reá vonatkozó szabályzat áthágásáért egy éven által háromszor büntetve volt, a bárca bevonása mellett, illetőségi helyére utasítandó, illetőleg toloncolható. 24. §. Ha bordély tulajdonos ezen szabályok elleni kihágásért már három Ízben büntetve volt, úgy ezen üzletre a további engedélyt a főszolgobiró és a rendőrkapitányság tőle megvonja s a telepet azonnal bezáratja. 25. §. Vendéglőben, szállodában, korcsmákban, kávéházban és más vendéglátó helyeken alkalmazott, valamint cseléd elhelyezőknél levő nőknek keresetképpen kéjelgést űzni nem szabad; s ha ilyenek közül valamelyik ellen úgy a teljesített rendőri felügyelet, mint a megejtett orvosi vizsgálat nyomán is e tekintetben alapos gyanú merül fel, úgy az a főszolgabíró és a rendőrkapitányság által onnan eltávolitandó s az üzlettulajdonos ily nők tartásától eltiltandó és felelősségre vonandó. 26. §. A ki bárcával el nem látott nőt a maga lakásán tart, bárhova visz, hiv, vagy küld oly célból, hogy azzal kéjelegjenek, mint kerítő büntettetik, ezen felül, ha nem ottani illetőségű, a községből és a városból kiutasítandó, esetleg illetőségi helyére toloncolandó, a mennyiben pedig cseléd elhelyező, vagy az előbbi szakaszban emlitett vendéglátó hely tulajdonosa által követtetnék el ezen cselekmény, két éven belőli ismétlés esetén az iparhatóság által iparjogosultságától megfosztandó. 27. §. A jelen szabályrendelet ellen vétők, kihágást követnek el s a mennyiben cselekményük vagy mulasztásuk az 1876. évi XIV. t.-c. vagy az 1879. évi XL. t.-c. be nem ütközik, 2—40 koronáig terjedő büntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig 2 napra terjedhető elzárás sál bűntetteinek. 28. §. Ezenszabály rendelet alapján első fokulag járásokban a főszolgabirák, Sátoralja-Uj- hely rendezett tanácsú városban a rendőrkapitányság, másodfokulag Zemplén-vármegye alispánja és harmadfokúlag a m. kir. belügymi- nister bíráskodik. 29. §. A befolyó pénzbírságok a vármegyei szegényalapot, Sátoralja-Ujhely rendezett tanácsú városból befolyó összegek a város pénztárát illeti, a közegészségi célokra fordítandók. Kelt t. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának Sátoralja-Ujhelyben 1900. évi május hó 16-án tartott közgyűlésében. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula s. k. főjegyző. Magyar kir. belügyminister 62343/V. e. szám. Ezen szabályrendeletet, az 1879. XL. t.-c. 5. §-a alapján azzal erősítem meg, hogy a 6. §-ban „30 évet“ alatt „40 évet“, a 13. §-ban pedig „20 ftnál“ alatt „40 koronánál“ értendő. Budapesten, 1900. évi július hó 4-én. A minister helyett Széli s. k. államtitkár. (P. H.) 2330/1. 1900. sz. A sátoralja ujhely j. szo/gabirájától. Felhívás. A sárospataki 1. csoportbeli közbirtokosság legeltetési jogosultsággal biró tagjai névsorának birtokarány szerinti kimutatása elkészítésére elnökletem alatt kiküldött bizottság, a névsor megállapításánál, a következő legeltetési jogosultságokat, illetőleg ezek tulajdonosait, nem tudta pontosan megállapítani, úgymint: Duranyik Andrásné és gyermekei jogán 3317 négyszög öl, Egyed Mihályné sz. Hagy- mási Zsuzsanna jogán 857, ifj. Egyed János örökösei jogán 2410, Hagymási János jogán 2146, Hagymási Károly és neje Szabó Terézia jogán 4575. Iski Ferenc és neje sz. Dobos jogán 1581, ifj. Halász András és neje Kántor Mária jogán 7186, Kis István jogán 4320, Kézi István özvegye és utódai jogán 5873, Kis Kézi János gyermekei és özvegye jogán 14846, Lip- csey József jogán 2900, Móré Péter örökösei jogán 5834, Oláh Imre jogán 5865, Nemes Györgyné sz. Gecze Zsuzsanna és gyermekei jogán 2210, Pásztor Mihály örökösei jogán 11615, Radai József özvegye jogán 1190, ifj. Sárosi András örökösei jogán 4791, Szatmári Jánosné örökösei jogán 4268, Szabó Pál jogán 6265, B. Sárosi Andrásné jogán 4806, Szabó János örökösei jogán 2410, Tóth György és neje Kis Kézi Zsuzsanna jogán 4452, Tatár János örökösei jogán 4775, Tóthbegyi János és elhalt nejének Tóth Máriának gyermekei jogán 18641, Tóth András, János özvegye szül. Szendrei Erzsébet és örökösei jogán 16368, Tóth Pálné és Zsidai József jogán 9244, Tóth Mihály és neje Leskó Zsuzsanna jogán 8845, Virgai Mihályné szül, Horváth Ágnes jogán 4683, Végső János örökösei jogán 6818 négyszög öl. Minthogy pedig a most felsorolt I. csoportbeli közös legelöilletőségre vonatkozó tulajdonjog az azokra jogot formálók részéről feltétlenül beigazolandó : Felhivatnak mindazok, a kik a most felsorolt legelőilletőségekre akár örökség, akár vétel utján, vagy bármi más címen jogot formálnak, folyó évi december hó 3-ának reggeli 9 órájára Sárospatak nagyközségházának főbírói hivatalos helyiségében saját érdekükben annál inkább jelenjenek meg, mert különben a távollevők részére ezennel ügygondnokul kinevezett Fodor Jenő városi jegyző fogja érdekeiket képviselni. Erre Molnár János főbíró, Fodor Jenő jegyző, továbbá Zsiday József, Meczner András, Phyliipp Károly képviseletében Végh Bertalan, Nádaskai Mihály és Varga János közbirtokosok, mint a közbirtokossági I. csoport e részbeni kiküldöttei meghivatnak továbbá Durányik György I. csoport elnöke, Bálint János csoport jegyző és ifj. Reskó István csoport pénztáros, oly felhívással értesittetnek, hogy a fent kitett határidőben ott megjelenni kötelességüknek tartsák. Kelt Sárospatakon, 1900. nov. 8-án. Barthos, főszolgabíró. 6619/kig. 900. A bodrogközi j. főszolgabirdjdtól. Körözvény. Folyó évi október hó 21-én egy drb. 7—8 évesnek látszó fehér szőrű széles szarvú fejős tehén találtatott Nagy-Czigánd községben bi- tangságban és a községi biró által vétetett gondozásba. Igazolt tulajdonosa felhivatik, hogy ezen körözvény megjelenésétől számított 15 nap alatt a község birájánál annlá is inkább jelentkezzék, mert ellenesetben a tehén mint gazdátlan jószág, az 1894. évi XII. t.-c. 105. §-a értelmében el fog árvereztetni. K.-Helmecz, 1900. november 6. Bencsik, főszolgabíró. 3350/1. 900. sz. A szerencsi j. főszolgabirdjdtól. Körözvény. Lapis István gesztelyi lakos a Tokajban f. évi július hó 22-én tartott vásáron vett, 9 éves, pej, hátulsó bal lábára kesely, kanca lóról ismeretlen helyen kiállított, s nevére átirt marhalevelet elveszítvén, a midőn annak körözését elrendelem, a járlatot megsemmisittetnek nyilvánítom. Szerencs, 1900. november 7. Bárczy, szolgabiró. 5409/1. 900. sz. A tokaji járás főszolgabirdjdtól. Pályázati hirdetmény. Tokaj nagyközségben egy segéd-jegyző egyszersmint helyettes anyakönyvvezetői, továbbá egy adóügyi irnoki állás, lemondás folytán megüresedvén, ezekre az állásokra pályázatot hirdetek. A főleg behajtást igénylő végrehajtási ügyek kezelésével megbízott segéd-jegyző és helyettes anyakönyvvezető az államtól nyert 400 korona segélyösszeggel együtt összesen: 1200 koronát élvez. Az adóügyi Írnok fizetése pedig évi 720 korona. Felhívom mindazokat, kik ezen állások valamelyikét elnyerni óhajták, hogy eddigi működéseiket és képesítésüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám fi. évi december hó 4-ig múlhatatlanul adják be, mert a később érkező folyamodványok figyelmen kívül hagyatnak. A segéd-jegyzői állásra csupán jegyzői oklevéllel bírók pályázhatnak. A választás Tokaj községházánál 1900. évi december hó 6-án délelőtt 9 órakor fog megtartatni. Tokaj, 1900. november 6. Füzesséry Ödön, főszolgabíró. 2666/1. 900. A sztropkai j. főszolgabírójától. Körözvények. I. Yarehócz község határában egy 5 évesnek látszó, veres szőrű, heréit hámos ló fogatott fel bitangságból. Igazolt tulajdonosa felhivatik, hogy a ló átvétele végett Yarehócz község birájánál a törvényes következmények terhe alatt 15 nap alatt jelentkezzék. 2667/1. 900. sz. II. Wasszermann Baruch sztropkai lakos mészáros udvaráról egy 3 éves fehér szőrű üsző megszökött, Körözése elrendeltetik. Sztropkó, 1900. november 7. Bárczy Benedek, főszolgabíró, Heti naptár. Vasárnap, nov. 11. B.-A. oltalma. Hétfőn, nov. 12. Jozafát. Kedden, nov. 13. Szaniszló. Szerdán, nov. 14. Jukund. Csütörtökön, nov. 15. Lipót. Pénteken, nov. 16. Ödön. Szombaton, nov. 17. Csőd. Gergely. szerkesztő póstája.. H. Gy. úrnak — Zsalobina. Levélben válaszoltunk. K. Gy. tanár — Kassa. Az »Adalékok* nevében ezen az utón is köszönöm a b. küldeményeket. Átolvasom. Másik dologban a kiadóhivatal kívánságod szerint intézkedik. Izisz. Sárospatak. Van benne gondolat, érzés is : de verselóse a gyarlóságig gyenge. Azért még most nem kérjük, hogy velünk szemben letegye Izisz fátyolét. P. úrnak — Kassa. B. levelét áttettük a kiadóhoz- Reméljük, hogy a dolog érdemében megnyugtatóan már válaszolt is. V. M. — Ungvár. Pompás. Eltettük az alkalomra, Kérjük azonban, hogy becézett keresztnevét engedje vissza- igazitani komoly alakjára. így a mint most van, erősen ütné úgy a tárgy méltóságát, mint a verselés majesztását. A Somogyi-könyvtár t. igazgatóságának. — Szeged. B. levelüket, az »Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez* c. folyóiratunk megrendelését: átküldöttük a kiadóhivatalhoz. — Szekeres Fr. ö. urnák. — Jászóvár. Áttettük a kiadóhivatalhoz, mert oda tartozott. H. Gy. urnák — Szinna. Szives közremunkálását kérjük a jövőre is. P. M. Nagyon köszönöm. A jövö számban kiadom. * ,Bm. K.* Küldött lappéldányokért kollegiális üdvözletünk és köszönetünk ! Felelős szerkesztő : Dongó 3- y á, r f á, s Oéza. Kiadó-tulajdonos: Éhlert Gyula.
