Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-11-11 / 45. szám
hetők, a termelők legtöbb helyen nem ismerik a feldolgozás módjának azokat az modernebb válfajait, melyeknek alkalmazása, az emelkedő igények mellett, azok előállításánál ma már elkerülhetetlenül szükséges. A sikertelen eredmény tehát a főakadálya a gyümölcstermelés gyors féjlődésének, ezt pedig a fajok silánysága, sok helyen a fajok helytelen megválasztása s részben a gyümölcs feldolgozás módozatainak nem tudása okozza. Uj gyümölcsösök telepítésénél lehetőképp kerülnünk kell a kizáróan elméleti alapokon nyugvó tenyésztésmódokat s nem kell egyik másik szépnevű, színű és tetszetős alakú, nagy zajjal hirdetett fajokat alkalmazni, hanem a helyi körülmények helyes mérlegelésével oly fajokat választani, a melyek úgy a talaj és kiima, mint a fekvés és magassági viszonyoknak leginkább megfelelnek. A telepítésnél két szempontból- induljunk ki, a mint ugyanis saját házi szükségletünkre, avagy eladásra kívánunk termelni. Ha csak házi szükségletre termelünk, akkor a tenyésztendő gyümölcsfajokat úgy állítsuk össze, hogy asztalunk egész éven át elegendő nyers és nemes csümölcscsel látassék el. Nézetem szerint legalkalmasabb a következő arány: Cseresznye és megy fajokból ... 10 °/o Kajszin és őszi barack fajokból. . 10 °/o Nemesitett szilva fajokból .... 10 % Nyári körtéből 5, ősziből 10, téliből 10 % ...........................................25 °/o Nyári almából 5, ősziből 10, téliből 15 7o ...........................................30 °/o Beszterczei szilvából ............................10 °/° Dióból és birsalmából .........................5 °/o Ha azonban gyümölcsösünket eladásra szánt termelésre fektetjük, akkor ismét annak földrajzi fekvése ad nekünk irányt. Nagyvárosi fogyasztó közönség közelében legtöbb hasznot biztosítanak a korai nemes gyümölcsök, melyek kellő ízléssel kosarakba rakva azonnal értékesíthetők u. m. a korai nagy gyümölcsü földi eprek, kajszin barackok, nemes szilvák, őszi barackok és asztali szőllők. — Távolabb azonban, vasút mentén, a nemes cseresznyék, megyek, kajszin és őszi barackok, nemes szilvák, nyári- és őszi körték; mig vasúttól távol fekvő helyeken csak a késői eltartható és bizton szállítható téli körték, almák, dió esetleg megfelelő kiima mellett gesztenye, vagy aszalványoknak és ízeknek alkalmas és feldolgozható gyümölcsfajok tenyésztendők. (Folytatjuk.) A községek és gazdaközönség figyelmébe. A zemplénvármegyei gazdasági egyesület elnöksége lapunk utján is felkéri a tokaj- hegyaljai községi elöljáróságokat, hogy az idei szüret eredményéről tanúskodó, de még be nem küldött kérdő iveket legkésőbb f. hó végéig beküldeni szíveskedjenek, mivel a kérdőív statisztikai adataira az egész tokaj-hegyaljai bornyilvántartásról szóló füzet szerkesztésénél szükség lesz. — Egyszersmind figyelmezteti a községeket és a gazdaközöuséget, hogy azok, a kiknek a jövő év tavaszára gyümölcsfaoltványokra szükségük lesz, ez iránt való kérvényüket f. év december hó 15-éig a gazdasági egyesület titkári hivatalához annál is inkább nyújtsák be, mert elkésve érkezett kérvények figyelembe nem vétetnek. A kérvények a föld- mivelésügyi m. kir. nagyméltóságu minister úrhoz cimzendők. — Végre pedig a gazdasági egyesület elnöksége tudatja a szőlőbirtokos közönséggel, hogy mindazok, a kik tavaszszal akarnak szénkénegezni, a szükséges szénkéneg mennyiségét a f. évi december hó 1-ig jegyeztessék elő az egyesület titkári hivatalában (Vármegyeháza.) Vasúti menetrend — Érvényes 1900. évi okt. 1-től. — Indul Ujhelyből: Budapest felé Reggel gyors v. Délután személy v. Délután gyors v. Este vegyes v. Kassa Reggel személy v. Délután személy v. Este személy v. 7 óra 28 perc. 12 óra 13 perc. 4 óra 02 perc. 9 óra 10 pere. felé 7 óra 06 perc. 1 óra 15 perc. 8 óra 32 perc.*) Mező-Laborcz felé Reggel vegyes v. Délután személy v. Este személy v. Csap Reggel vegyes v. Délután gyors v. Délután személy v. Este gyors v. 7 óra 06 perc. 1 óra 35 perc. 8 óra 32 perc, felé. 7 óra 39 perc. 1 óra 10 perc. 5 óra 06 perc. 8 óra 46 perc. •) Télen, a füttetés ideje alatt, a kassai vonat 8 óra 47 perckor ind ul. Érkezik Ujhelybe: Budapest felől Reggel vegyes vonat 6 óra 33 perc. Délután gyors v. 12 óra 55 perc. Délután személy v. 4 óra 39 perc. Este gyors v. 8 óra 14 perc, Kassa felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc Délután személy v, 2 óra 52 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc, Mező-Laborcz felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc. Délután személy v. 3 óra 30 perc, Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Csap felől. Reggel gyors v. 6 óra 54 perc. Délelőtt személy v. 11 óra 53 perc. Délután gyors v. 3 óra 41 perc. Este vegyes v. 7 óra 56 perc. Városi és községi ügyek. * Kisajátítás. A kereskedelemügyi kir. minister megengedte Sátoralja-Ujhely rendezett tanácsú városnak, hogy az u. n. „Torna csarnok“ körül elterülő ingatlanságokat közérdekből kisajátíthassa. * Mikorra lesznek készen színházunkkal? Ösmert kézből vettük a következő sorokat: A harmadik és utolsó terminus dec. 15- ikére van kimondva, hogy t. i. akkor színházunk visszavonhatatlanul megnyílik és a biztatgatás igéje végre is testté válik. Váljék is, mert ezt a mi jó türelmes közönségünket kár volna most harmadszor is, hogy úgy mondjuk — becsapni. Egyben pedig kérjük a t. magisztrátus fejét, a polgármester urat, sürgesse és noszogassa a vállalkozókat serényebb, legserényebb munkára, hogy már egyszer egy téli szezont is élvezhessen ez a minden roszat tűrő,helyébe minden jót megérdemlő Sátoralja-Ujhelyünk is a többi elsőrangú városok módjára. — Kapcsolatosan e „pium desiderium“-mal kiuj- ságolhatjuk, hogy Halasy, az újhelyi állandó színház igazgatója — mint a Bókésmegyei Közlönyből olvassuk — minden tőle kitelhető igyekezettel iparkodik, hogy a legrafináltabb igényeknek is megfeleljenek előadásai és hogy Békés-Csabán,immár aszezonnak hatodik hetében a békéscsabai szinpártoló közönségnek legteljesebb megelégedést vívta ki. — Tehát munkára fel !* * A Diána gőz- és kádfürdő, mint a polgármester plakátjai is hirdetik, f. hó 15-étől a közönség rendelkezésére bocsáttatik. * Múlik a sertésvész. Sátoralja-Ujhely- ben egy előfordult eset alkalmából, a sertészárlatot tudvalevő hogy elrendelték. Megnyugtatásul írhatjuk, hogy ez egy eset óta több elő nem fordult, igy tehát a 30 napi zárlat leteltével a sertésvásár ismét szabad. * Betegsegitő pénztár. A kerületi be- tegsegitő pénztár ellen hírlap útján az a panasz emeltetvén, hogy egy esetben a „tápdij“ kifizetése megtagadtatok,: polgármesterünk nyomban kiküldötte a város számvevőjét vizsgálat- tartásra, kinek jelentése alapján közölhetjük, hogy a panasz teljesen légből kapott és alaptalan, mert a kerületi betegsegitő pénztár elnöke alapszabály alapján s egészen helyesen járt el, miről a panaszkodó fél is felvilá- gosittatván, a dologban megnyugodott. A számvevő jelentése, egyebek közt, annak is kifejezést adott, hogy a kerületi betegsegitő pénztár kezelése mintaszerű. * A közmivelődégi alapból iskolaberendezésre Bacskó községnek 800 K. Falkus községnek pedig 600 K. adományt helyezett kilátásba a t. vármegye közigazgatási bizottsága. * Faiskolaügyi bizottság. Sátorala-Uj- hely faiskolaügyi bizottsága f. hó 7-iki ülésében kimondotta, hogy a közdűlő utak befásitására a diófát, a faiskola betelepítésére pedig a kajszin barack, cseresznye, meggy és körtvét tartja legbiztosabbnak. * Uj póstahivatal. N.-Polena községben f. hó 16-án uj póstahivatai lép életbe; kézbesi- tőkerületébe tartoznak : N.-Polena, Or. Ruszka, Osztruzsnyicza, Runyina, Z.-Szomolnok (Szmol- nik) és Zuella községek. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja -újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. nov. 3-tól 1900. nov. 10-ig a) házasságot kötött: 4 pár; b) kihirdettetett: 3 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 esetben ; d) elhalálozott: 14 egyén. * Lapunk nyomatása közben jelentik nekünk, hogy ha készen lesznek is időre a színház berendezésével, közegészségügyi tekintetek fogják gátolni a megnyitást, mert a falak nyersen maradnak. Megnyugtatásul e rémhírrel szemben közöljük, hogy a polgármesler, kötelessége és felelőssége érzetéből, bizonyára gondoskodik majd — ha még eddig nem gondoskodott volna — a nyers falak klfüttetésóröl 1 Szerk. Vármegyei Hivatalos Rész T. Zemplén-vármegye törvényhatóságának Sátoralja-Ujhelyben 1900. szeptember 21-én tartott közgyűléséből. 334/16074. szám. Olvastatott a kéjelgésről alkotott s a nagyméltóságu belügyministérium 62343. szám alatt kelt intézkedésével jóváhagyott vármegyei szabályrendelet. A szabályrendelet a „Zemplén“ hivatalos lap utján meghirdettetni, s az alispánnak, főjegyzőnek, főügyésznek, főszolgabiráknak és polgármestereknek miheztartás végett kiadatni határoztatott. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. Szabályrendelet a kéjelgésről. 1. §. Kéjelgést rendes keresetképpen csak az folytathat, a ki a főszolgabírótól, vagy a rendőrkapitányságtól nyert türelmi bárcával el van látva. Ily türelmi bárca csak azon nő részére állítható ki, a ki 18-ik életévét már betöltötte, ezen kornak megfelelően testileg kifejlett, nyereség vágyból elkövetett bűntettért, vétségért büntetve nem volt, a község, vagy város területéről jogérvényesen kitiltva nincsen, kinek illetősége okmányilag igazolva van s a ki a rendőrorvos által tüzetesen megvizsgáltatván, egészségesnek találtatott. Azon nőnek azonban, ki más idegen hatóságok által türelmi bárcával már ellátva volt, akéjelgés itt is megengedhető, ha 17-ik életévét betöltötte. 2. §. Mielőtt a türelmi bárca kiadatik, a jelentkező elhatározásának következményére komolyan és jóakaratulag figyelmeztetendő. Ezen körülményről jegyzőkönyv veendő fel, mely beszolgáltatott illetőségi okmányaival, arcképével és a megvizsgáltatásáról kiállított orvosi bizonylattal együtt a bárca visszaadásáig megőrizendő. Ezen vizsgálatért és bizonylatért a vármegyei szegényalap, illetőleg Sátoralja-Ujhely város pénztára javára 2 ft. (4 korona) fizettetik, mig a türelmi bárca csupán előállítási árában dij nélkül adatik ki. 3. §. A kéjnők bordély és magánházakban lakhatnak. Magánházakban a lakás a türelmi bárca előleges szerzése mellett és csak a főszolgabíró és rendőrkapitány által is elfogadott házban van megengedve. Az engedély mindég csak félévre adatik meg, az bármikor bevonható, ha a kéjnő a bordély telepekre vonatkozó, tehát reá is kötelező rendőri és egészségügyi szabályokat, megszegi. — Az engedély minden lakváltozáskor megújítandó és kieszközlendő. 4. §. A kéjnőkről a főszolgabirák és a rendőrkapitányság által a kéj nők arcképével ellátott nyilvántartási könyv vezetendő. 5. §. A főszolgabirák és rendőrkapitányság minden kéj nőt ezen szabályrendelet egy példányával ellát. 6. §. Bordélyház nyitásra és vezetésre engedélyt csak olyan, már 30 évet meghaladott nő nyerhet, a ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vétségért büntetve nem volt és az üzlet folytatására minden tekintetben megbízható. 7. §. Bordélyház nyitásra, valamint helyisége változtatására engedélyt a főszolgabíró és a rendőrkapitányság előterjesztése folytán egyedül az alispán, illetőleg a városi tanács adhat. 8. §. A bordély telepen az üzlethez és családhoz tartozókon kívül, ideértve a cselédeket is, más senki sem lakhatik. Cselédül pedig csak oly nő alkalmazható, kiről koránál fogva feltehető, hogy kéjelegni nem fog. 9. §. A bordélyháznak utcára nyíló ablakai állandóan befüggönyözve tartandók. 10. §. A bordélyházban egy szobában két kéjnőnél több el nem helyezhető, miért is csak annyi kéjnő tartható, a mennyire a lakásviszonyok tekintetbevételével a főszolgabíró és a rendőrkapitányság engedélyt ad. 11. §. Minden kéjelgésre használt szobában a rendőrorvos által rendelt fertőztelenitő szereknek folyton készletben kell lenniök, s minden kéj nő köteles mindannyiszor azokat úgy maga használni, mint azoknak igénybevételét felajánlani. 12. §. A bordélyházban türelmi bárcával nem biró nőt kéjelegni engedni szigorúan tilos. 13. §. Azon összeget, melyet a kéjnő a bordély tulajdonosnak teljes ellátásért fizet, a főszolgabíró és a rendőrkapitányság állapítja meg s azt a kéjnő bárcájára reá jegyzi, úgyszintén azon összeget is, melyet ezenkívül a kéjnőnek a bordély tulajdonos kölcsönözhet. Ezen összeg azonban 20 ftnál (40 korona) több nem lehet,
