Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-11-11 / 45. szám
becsvágy. A lelkek szelid gondozója világi hatalomra vágyott. A germánok birodalmának és Nagy Károly márványtrónusának örököse nem csak a maga népe fölött vágyott uralkodni. A pápaság és császárság hosszú küzdelemre készült. A harci vágy nem lankad, erős, mint akár a barhár világban, csakhogy a kor sugallatára az Isten szolgálatába szegődik Nehéz gályák úsznak a tengeren a Szentföld felé, a mint a jó Orthe- lius nagy gonddal oda is pingálta őket térkepére, a kacskaringós hullámokra, a sörényes delfinek közé. így fonódik össze a barbár korszak harcias öröksége a megújult világ vallásos eszméivel. Európa közepe viszi a főszerepet. A szelek nyugodtabbak. Anglia bizton készül nagy hatalmára, Fránciaországban egy kegyes szent király ül a „vincennes-i tölgy« árnyékában, igazságot szolgáltatva népének, mely legendákkal övezi az ő felséges alakját s holta után is visszavárja a vén tölgy csonka törzsökéhez. Magyarországot nem érintette erősen az uj világ szellője, de viszont egy eszmekor sem hagyta egészen érintetlenül. Mindazok a mozgalmak, melyek odakint diadalra törtek és jutottak, megsuhintották szárnyukat a magyar rónaság felett is. A kereszténység befogadásától II. Endrének keresztes hadjárati fogadalmáig sorra tükröződnek a nyugat eszméi hazánk történetében, épp oly pontosan, mint történeti emlékeinken a nyugati stiluszok egymásutánja. Ebben a korszakban jut a magyarság történelmi hivatásának betöltéséhez, ahhoz a sokat emlegetett védelmi szerephez, melyet a tatárokkal szemben teljesített. Utóbbi időkben nem kevéssé túlozzuk ebbeli érdemeinket. Bizonyára kevés okunk volna a dicsekvésre, ha más érdemünk nincs, minthogy történetesen raj • tunk tört meg töröknek, tatárnak pusztító ereje. Bajos volna elhinni és elhitetni, hogy mi e korban nem vívtunk harcot a létfentartásáért, hanem a művelődés bajvívói voltunk. Fölösleges a magyar történelmet művészi módra feldíszíteni. Természetes egyszerűségében a legszebb. Az Árpád-királyok története nem olyan-e, mint egy szép magyar népmese, szent királyaink emléke, mondáink aranykoszorúja magá tói is nem fényeskedik-e ? Ha a magyar nemzeteknek e kor eszméi történetében nem jutott is vezető szerep, eseményeinek gazdagsága, fejlődésének ereje méltán figyelmet gerjeszt. Mindeddig nem olvadt össze kellőképp hazánk történetének képe a külföldivel. Ez a most megjelent könyv azonban nem csupán kitünően beszéli el Magyarország történetét II. Endre holtáig, hanem egyúttal a lehető legszorosabb kapcsolatba hozza a müveit külföld történetével. Itt kezdődik tulajdonképp az uj nagy magyar világtörténetnek hazafias feladata és tudományos újítása, hogy nemzetünk történetét az európai keretbe belevonja. Ezt mulasztják el a külföldi tudósok; részint, mert érdemeinket nem ismerik, mert e nagy munka rugója, a hazafias érzés, nincsen meg bennök. Most végre akadt egy kiváló magyar tudós, a ki ennek a munkának jókora részét nagy lelkiismeretességgel és dicsőségesen oldotta meg. E kötettel immár ötödik kötete hagyta el a sajtót a »Nagy Képes Világtörténet«-nek. Az egész munka 12 nagy kötetre van tervezve,\Mar- czali Henrik dr. egyetemi tanár, akadémikus és nagy hirü tudós szerkeszti a vállalatot s ő Írja az uj kor hat kötetét. A vállalat mindenesetre nagy nyereség irodalmunkra, mert illusztrációkban és szövegben egyaránt a legújabb kutatások után igazodik s az egyes köteteket a legjelesebb erők írják. Egy-egy kötet ára 16 korona. Kapható minden hazai könyvkereskedésében s a kiadó Révai Testvérek írod. Int. Részvénytársaságnál (Budapest. VIII., Üllői-ut 18.) havi részletfizetésre és füzetekben is. Mika Sándor uj kötete valóban jeles mü. A kornak pontos és biztos rajza egyesül benne a vonzó előadással, a tudós alapossága a kritikus válogató erejével. Nem sokat irt eddig, de minden munkája a legjobbak közül való a maga nemében. írói egyénisége nem lép erősen elő, de figyelmessége az elrendezésben, gondja a beosztásban, ébersége elbeszélés közben folyton mutatkozik. Egyes fejezetei a legjelesebb külföldi szakmunkák fejezeteivel vetekednek, a nélkül hogy azok kölcsönzései volnának. Szivesen időz a nagy egyéniségek rajzánál, de érti a módját, hogy az egyénről beszélve, mint kelljen korképet nyújtania. Sokszor részletez, a nélkül, hogy aránytalan volna ; részletrajza nem henye szóhalmaz, hanem az érdekes vonások megvilágitása és csoportosítása. A politikailag döntő események mellett jó szeme van a kisebb, titkosabb fejlődések megfigyelésére is, milyen a városok önállóságának kialakulása. Mindig ügyet vet a politikai mellett a művelődéstörténetre is, sőt a gazdasági jelenségek sem kerülik el figyelmét. Meleg szavakkal ir az ősi jób ágyság helyzetéről s a vazallus és hűbérur viszonyát, nemkülönben a lovagvilágot, oly eleven tollal Írja le, hogy regényírótól is jó volna. Az illusztrációk is nagy gonddal vannak megválogatva és elhelyezve, úgy, hogy az olvasónak valóban könnyebbséget is szereznek élvezet mellett. A »Nagy Képes Világtörténet«-et melegen ajánljuk a »Zemplén« t. olvasóinak rokonszenvé- be és jó hajlamaiba. Közgazdaság. Gazdasági tanfolyam Perbenyiken. Mailátli József gf. a kisgazdák iránt érzett jó indulatának újabb tanujelét kívánván adni, másrészt belátva a gazd. tanfolyam megtartása által a múlt évben elért eredményeket, a gazdákhoz a következő felhívást intézte: T. Címed! Dr. Darányi Ignác földmivelésügyi m. kir. minister ur őnagymélt. 25571/i9oo u—i. számú rendeletével, miután a tavalyi téli tanfolyam hasznáról meggyőződött, egy 5 hónapra terjedő gazdasági tanfolyamot engedélyezett ismét Perbenyiken; midőn ennek folytán a gazdasági szaktanár által összeállított programmot a nagyérdemű gazdaközönséggel közölni szerencsém van, azon kérésem kíséretében teszem azt, hogy a tanfolyam sikerét a f. é. nov. hó 11-én vasárnap délután 2lh órára kitűzött megnyitáson való megjelenésükkel s időközben való látogatásukkal előmozdítani szíveskedjenek, hogy igy a minister ur őexcellenciájának ezen nagybecsű intézkedését vidékünkre minél eredményesebbé tegyék. Perbenyik, 1900. november 3. Hazafias üdvözlettel: Gróf Mailáth József A gazdasági szaktanár által összeállított programm a következő: I. Czél. A tanfolyam célja, hogy a kisgazdáknak s azok fiainak megadassanak mindama gyakorlati útbaigazítások, melyek őket képessé teszik több és jobb termények előállítására s a termények jobb értékesítésére, a téli időnek házi ipari foglalkozással való hasznos kitöltésére, az annyira szükséges olcsó hitel megszerzésére, a kisgazdák éz gazd. munkások érdekében fönálló törvények, rendeletek és intézmények megismerésére s végül a szövetkezeti és gazdaköri élet nagy jelentőségének fölismerésére s a maguk körében való meghonositására. Végczél: földmivelő népünk boldogulása. II. A tanfolyam helye és tartama. A tanfolyam Perbenyiken, a vasúti indóház melletti nagy épületben, melyet gróf Mailáth József ajánlott föl e czélra, fog tartatni f. évi novembertől jövő évi márczius végéig. F. évi november hó 11-én d. u. 2V2 órakor a jelzett helyen történik a tanfolyam ünnepélyes megnyitása, melyre ez utón is szivesen meghivatik minden érdeklődő. A megnyitásnál valószínűleg jelen lesz a minister ur kiküldöttje is. III. A tanfolyam hallgatói és látogatói. A házi iparral kapcsolatos gazdasági tanfolyamnak hallgatója és tanulója lehet minden kis gazda és fia, valamint az uradalmak cselédjei akkor és addig, a mikor és a meddig nekik tetszik. Úgy a gazdasági, mint a házi ipari tanítás teljesen ingyenes s az ott való tanulás és tartózkodás semmi egyéb kötelezettséggel nem jár, mint hogy a tanfolyamon rendesen viselkedjék s az ott állandóan működő házi ipari tani tónak tanításait tisztelettel fogadja. A tanfolyam látogatójaként mindenki és "mindenkor szivesen fo- gadtatik. A látogatók részére vendégkönyv van kitéve a tanfolyam helyiségében, hogy nevüket beírhassák. IV. A tanítás terjedelme. A tanfolyamon taníttatni fognak: 1. a házi ipari munkákból: fű, gyékény és kákafonás; kefe és söprű kötés, 2. a földmivelés és állat- tenyésztés alapelvei, 8. állategészségügy, 4. gyümölcsészet, szőlészet és méhészet, 5. mező- gazdasági törvények, 6. kisgazdák érdekében létező intézmények, 7. szövetkezetek és gazdakörök, 8. az életben szükséges számítások és mérések, 9. végre a kisgazdák a tanfolyamon bárminemű gazdasági kérdésben fölvilágositást nyerhetnek, ha ez iránt oda fordulnak. V. A tanítás módja és ideje. A tanfolyamon a házi ipari munkák ünnep- és vasárnapot kivéve mindennap regget 7 órától este G óráig folynak Hadas Sándor tanító és egy előmunkás útmutatása és tanítása szerint. A házi ipari munkát tanuló s ott állandóan tartózkodó kisgazdák fiait naponta 2 órán át tanítja Hadas Sándor, a gazdasági tudni valókból Abonyi Károly sárospataki gazd. szaktanár útmutatása alapján. Ezen tanítási idő a délutáni órákra fog tétetni, hogy esetleg a bejárók is hallgathassák. Ezen tanítási órák ideje a tanfolyam helyiségében lesz megtudható. IV. Időszaki előadások. Miután a tanfolyamon való résztvételét úgy a Zemplénmegyei gazdasági egyesület, mint a király-helmeczi főszolgabírói hivatal volt szives megígérni, ennélfogva időszaki előadások lesznek tarthatók; 1. Perbenyiken, a tanfolyam helyiségeiben, a Perbenyikhez közel fekvő községek kisgazdái részére, és pedig minden szerdán d. u. 2 órától 3 óráig. Ha a közel fekvő községek bármelyikének kisgazdái a perbenyiki tanfolyamon állandóan tartózkodó tanítónak bejelentik előre, vagy a Sárospatakon lakó gazd. szaktanárnak az elöljáróság hivatalos levélben megírja, hogy ekkor meg ekkor óhajtanának eljönni ilyen, vagy olyan irányban tartandó előadást hallgatni, vagy útbaigazítást kérni gazdasági dolgokban; úgy gondoskodva lesz róla, hogy ily kivételes esetekben is egy szakelőadó ott legyen. 2. Időszaki előadások lesznek tarthatók vasárnaponként délután a Per- benyiktől távolabb fekvő községekben is, ha a községek érdemes elöljárói akár alulírott szaktanárt, akár a zemplénmegyei gazd. egyesület titkári hivatalát hivatalos levélben megkeresik az iránt, hogy mily irányú előadást óhajtanak, leginkább. VII. Jótétemények. Nagyméltóságu Darányi Ignác dr. füldmi- velésügyi m. kir. minister úr a bodrogközi magyar gazdák iránt érzett mindenkori atyai gondoskodásának egy újabb jelét adta az által, hogy nemcsak a tanfolyam költségeire adott fedezetet, hanem lehetővé tette azt is, hogy a tanfolyamon tartózkodó kisgazdák fiai közül többen 10 koro- nányi havi segélyben fognak részesülni s ezenkívül úgy, mint a múlt télen, hasznos gazdasági könyveket és füzeteket is fognak kapni. Ezekben óhajtottuk megismertetni röviden a perbenyiki téli gazd. és házi ipari tanfolyam mibenlétét, kérve a birtokos, lelkész, tanító és községi elöljárókat, szíveskedjenek ezen, a bodrogközi kisgazdák érdekében a földmivelésügyi magas kormány áldozatkészsége és Mailáth József gróf támogatása mellett immár 2-ik évébe lépő intézményt a gazdákkal megismertetni és szives jóindulatukban fogadni. Az intézmény ugyan a kisgazdák ügyét van hivatva első sorban szolgálni ; a kisgazdák ügye azonban mindnyájunk édes ügye, tehát közügy, azé a közé, melyben az egyes jóléte és boldogulása egyedül van biztosítva — állandóan és szilárdul. Kelt Sárospatakon, 1900. évi okt. 31-én. Abonyi Károly, m. kir. gazd. szaktanár, a sárospataki ev. ref. theológián és állami tanitókópezdón amezőgazda- ságtan tanára. GyümŐlcstenyésztésünk fejlesztése. Irta: Szmik Gábor. I. A gyümölcstenyósztés országos fontossága ma már annyira elismert tény, hogy a régi balhiedelmekkel e téren megküzdeni felesleges. Pár évtizeddel ezelőtt még azt hangoztatták, hogy a gyümölcsnek nagyban való termelése nem fizeti ki magát, mert bőtermés esetén az mindenütt nagy mennyiségben lévén, a felesleg nem értékesíthető. Akkor hazánk sok vidékén, hol terjedelmes gyümölcsösök voltak, bő termés idején tényleg oly csekély ára volt a gyümölcsnek, hogy azt nagyobbrészt a sertésekkel etették fel. A közlekedési eszközöknek az utóbbi évtizedek alatt történt óriási fejlődése, a gyümölcskereskedés terjedése, az egyes vidékeken elért szép eredmények Magyarország intelligens közönségét nagyobbrészben megnyerték ezen mezőgazdasági ág felkarolásának, a mihez nagyban hozzájárult kormányunk ez irányban kifejtett tevékenysége s azok az áldozatok, miket ez állam a gazdasági tanintézetek, vincellérképzők és földmives iskolákkal kapcsolatosan létesített gyümölcsfa-telepeken termelt nemes oltványok szétosztása révén ezen a téren hozott. A gyümölcstenyésztés iránt való közönyösség — melyet az alsóbb néprétegeknél tapasztalunk — egyik legfőbb okának, eltekintve a korlátolt fejlettségtől, azt tartom, hogy hazánk legtöbb vidékén, a szegényebb néposztály belsőségeiben oly silány s úgyszólván vadontermő értéktelen gyümölcsfajok vannak elterjedve, melyek silányságuk miatt a szállítást meg nem érdemlik, a téli időszakra el nem tarthatók, feldolgozásra pedig teljesen alkalmatlanok. Ha pedig egyes fajok alkalmasak is volnának a feldolgozásra, s mint ízek és aszalványok, a kereskedésben magas áron lennének értékesít-
