Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-09-16 / 37. szám
— A nap sebessége. Struve, a hires csillagvizsgáló, a harmincas években kiszámította, hogy a nap 0 6 kilométer sebességgel mozog má* sodpercenkint a világűrben. Újabb számítások szerint a nap sebessége sokkal nagyobb. Menek dudlini csillagász, kétezer álló csillag helyével hasonlította össze a nap mozgását és úgy találta, hogy a nap másodpercenkint legalább is tizenhat — huszonnégy kilométer sebességgel mozog. Ilyen őrült futásban ragadja magával a nap a világűrön át a földet, a többi planétákat, ezek holdjait és az időszakosan visszatérő üstökösöket. Most a Herkules csillagképe felé mozgunk. Hogy későbbi évezredekben merre visz majd az ut: arról most még nem tudunk semmit. — Acéltollak tisztántartása. Ha minden Írás után nyers burgonyába szúrjuk az acél- tollat, akkor ezek rendszerint még egyszer annyi ideig használhatók, mint máskülönben. — Pattanásos arc. A fejlődés korszakában majd minden leánynak az arcát el szokták ékteleniteni a pattanások. A ki az arc szépségét éktelenitő pattanásoktól meg akar szabadulni, minden este dörzsölje be a pattanásos bőrt szap- panszeszszel, a habot hagyja rajta a bőrön egész éjjelen át reggel pedig mossa le meleg vízzel és glicerinszappannal Ezt ismételje meg mindaddig, mig azt nem veszi észre, hogy az arc bőre érzékeny lesz, megvörösödik és hámlani kezd. Mikor ez bekövetkezik, hagyja abba a szappanozást s kenje be megint a bőrt minden este cinkkenőcs- csel. Ez enyhíteni fogja a bőr érzékenységét. Ha a bőr hámlás a befejeződött, a pattanások száma jelentékenyen csökkenni fog. Hogy teljesen elmúljanak, az egész kezelést újból kell kezdeni s ismét úgy ke 1 végig csinálni, mint az első ízben. Hogy pedig a pattanások újból ne képződjenek, gondoskodni kell arról, hogy az emésztés rendben legyen, azért csak könynyen emészthető dolgokat kell enni és sokat sétálni. Lapunk mai száma nem 12, de 14 oldalra terjed. Selyem-Blousok 2 frt 40 krtól feljebb — 4 méter ! póstabér és vámmentesen szállítva! Minták póstafordaltával küldetnek; nemkülönben fekete, feh r és színes Hexineberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint. Ilen neUerg ti sclycmgjrirai, (cs. és k. udvari szállító) Zürichben. 6. Irodalom. >A Zemplén 1901. évi képes naptára.« „A Zemplén 1901. évi képes naptára“ fele részében már kész s elhagyta a sajtót, másik fele, vagyis a „Hivatalos Rész“ most került szedés alá. A megjelent irodalmi rész tartalma — a Betűrendes névnap-jegyzék, valamint a XX. század hajnalára ráköszöntő vers után — a következő: Arnótfalvy Tivadar, Zemplén-vármegye főpénztárosa (arcképpel.) Szövegét irta: —ó. — A „Képek a Zemplén-vármegyei főúri családok életéből“ c. rovatba Zombory Gedő és a naptár szerkesztője szolgáltattak érdekes honi olvasmányokat, — amaz a Vay-család, emez Serédy Gáspár cim alatt. — Zombory Andor „A borsii várban“ cim alatt irt egy borongó hazafias verset, melyet nem sokára szavalni fognak a középiskolákban, mert méltó arra. — Ezután következik Szegedy Bazil, a Bukócz-hegyi monostor feje Zemplénben (arcképpel és a Bukócz hegyi templom képével.) Szövegét irta Unghváry Ede. — Most egy népies olvasmány következik, címe: „Palkovits Gyurka,“ szerzője: Polgár Sándor, a fiatalabb irónemzedéknek egyik szépreményű és a „Zemplén“ olvasó kösönsége előtt nem ös- meretlen nevű tagja. — „Este óta“. . . c. alatt Szendrői-Holozsnyay Ciril adja egyik népdalát, melyben hatalmasan lüktet a sirva-vigadó magyar temperámentom. — Utána következik b. c. Szemere Miklósunknak egykor hires verse, melyet most újra képós csemege lesz megösmerni naptárunkból: „A lukai pap“ (Képpel.) — Péter Mihály a két Czigánd község régi jegyzőkönyveiben talált egy kacagtató tárgyú feljegyzést, melyet a „Cigándi kondás lova“ c. alatt dolgozott fel pompás humorral. — „Sátor-vára“ c. alatt, Árpád-kori írásba foglalt néprege alapján, nemes patriotizmussal a s.-a.-újhelyi vár alapításáról irt élvezetes olvasmányt Fischer Ármin földink, most izr. kis-várdai tanító. — Berecz Károly, állami elemi iskolai néptanító, ez a nagyszor- galmu és szerencsés kutató, ki Arany János iskolájában ügyesen tanúlta el a lantpengetés mesterségét is, a Bodrogközön már-már végképp elporladt rege-töredékeket forrasztotta egygyé hosszabb verses elbeszélésben s ily c. alatt: „Mátyás király, meg a zompodi korcsmáros“. — .— Ezután még Humor és Hasznos tudnivalók zárják be a naptár irodalmi részét; tehát ez a naptárunk is, mint már az 1884—1900-ig megjelent 17 előde is —mint tetszenek látni — ele- jétől-végig zempléni vonatkozású és zempléni írók müve s mint ilyen, hatalmasan fogja kiszorítani minden zempléni müveit házból a féremü-naptárakat. — A naptár Hivatalos része, mely Zemplén-vármegye Baedekkere lesz, a f. évi szept. végéig megjelenik. Ára, vidékre postán küldve, 90 fillér, helyben 80 fillér. Mindenkinek jó lélekkel merjük ajánlani. — Előfizetéseket elfogad : A „Zemplén“ naptárának kióadhivatalí. Magyar Gazdák Zsebnaptára. Minden téren a gyakorlatiasság szelleme hódit. A gyakorlatiasság sehol sincs annyira helyén, mint a gazdasági mindennap életben, hol lópten-nyomon a célszerűségi szempont kell, hegy irányadó legyen. A gyakorlati használhatóság eszméje vezette azokat a gazdákat, a kik összeállottak, hogy egy igazán praktikns zsebnaptárt állítsanak össze, melybe a pratikus gazda, illetőleg gazdatiszt első följegyzóseit megtehesse. A „Magyar Gazdák Zsebnptára“ Lévai Mér könyvkiadóhivatalában Ungvárt jelenik meg és minden jóhirü könyv- kereskedésben is kapható lesz. A ki 2 kor. 20 fillért küld postautalványon a kiadóhivatalba- annak postán bérmentve fog a naptár megküldetni. Egyesületi élet. A gazdasági egyesület f. hó 6-iki nagy értekezletének ösmertetését — a lapunk ma egy hetes számában előadottak után — folytatjuk és befejezzük az itt következőkben. Ferenczy Elek dr. előadó felolvasván az Emlékiratnak a kereskedelemügyi kir. minister tárcáját érdeklő fejezetét s annak pontozatait, felszólalt először is: Haraszthy Miklós. Elmondván azt, hogy a homonnai járás mely községeinek határában vannak gyáripari célokra felhasználható és mily kiváló minőségű agyagföldek, a melyek közül nem egy agyagféle — szakértők nyilatkozata szerint — nemcsak porcellángyártásra, de majolika-kószitésre is alkalmas: kérte, hogy az Emlékiratban, a tárgyalás alatt lévő fejezetnek első pontjában, erre a geológiai kedvező körülményre is hivatkozás történjék (Helyeslés.) Azután rámutatván arra, hogy járása területén, az év nagyobb szakában, járhatatlanok a községi közlekedési közutak, melyeken annyi műtárgy kellene, hogy az Ínséggel küzdő szegény nép már csak ezek miatt sem képes e közutak kiépítésére, kérte a törv. hat. közutak államosit- tatását; — felemlítette a „só-uzsorá“-t is, hogy t. i, a szegény nép az egész évre kölcsön vett legfeljebb 5 kor. értékű sószükségletéért a boltosnak hetenkint 10 kr. kamatot fizet, (a mi egy mázsa só után 20Ü°/o-es uzsora-kamat 1 — szerk.) azután beszélt arról, hogy az utak roszasága miatt az őserdők kihasználhatatlan holt tőkét képeznek azokon a vidékeken; végül kérte, hogy a szóba hozott közutak, már csak azért is, mert hadászati fontossággal bírnak, állami segedelemmel kiépíttessenek. — Az országos vásárjoggal bíró községek vásártartását redukálandó - nak, vagy éppen eltörlendőnek tartja, mert azok a vásárok csak arra szolgálnak alkalmakul, hogy ott egyes űzérszellemű kereskedők, a saját zsebeik megtöltése érdekében, a szarvasmarha árát mesterségesen lenyomják. Szerviczky Ödön: nem osztja előtte szólónak az országos vásárjog korlátozásáról kifejtett nézetét, mert jótétemény a szegény emberre, ha eladásra szánt szarvasmarháját nem kell messzire hajtania, útközben magát hídvá- mok fizetésével ostromoltatnia és a vételár után várakoznia. A kelendőségi áraknak mesterségesen történő lenyomása ellen — nézete szerint — nem biztosit az, ha az országos vásártartás terjedelme községek szerint redukáltatik. Végül felvilágosítást kért az u. n. „állomási közraktár“ rendszerére nézve. Elnök : elmondván, hogy az Emlékiratban kontemplált „állomási közraktár“ alatt egyes, arra reá szorult vidékek életfentartásához meg- kivántató gabonák olcsó beszerezhetése, illetve raktározása, tehát fogyasztási szövetkezet létesítése értendő. A termelő és a fogyasztó között aránytalanul sok a közvetítő s mire az árú a fogyasztó kezéhez jut, aránytalanul megdrágul. Az élet olcsóbbá tételét célozzák azok a terményraktárak. ’Sennyey Miklós: tájékozásul elmondotta, hogy helyesebben és világosabban szólva „ínséges raktár“ az inkább s mint ilyen nem is végleges, hanem filantróp jellegű, célja az lévén, hogy olcsó és jó élelmi szerekhez juttassa a népet. — Haraszthynak azt mondja, hogy nem kell megszorítani az országos vásárok tartására jogosított községeket, mert ha ezt tennők, az érdekelt szegény népet még jobban kiszolgáltatnék a helyi uzsorának. Deil Jenő: Statisztikai adatokat sorolván föl a háziipari foglalkozás köréből, ez időszerint vármegyénk területén legindikáltabbnak tartja a textil-ipar felkarolását, mert len- és kendertermeléssel cc. 21,100 család foglalkozik s mondhatni, hogy ugyanannyi a termelt len- és kender anyagnak háziipari feldolgozásával is. — Azután nagyjából elmondván a háziipar történetét és kiemelvén azt, hogy az u. n. „tanműhelyek“ egy szál háziiparost sem nevelnek s előbb-utóbb átváltoznak „szakiskolák“-ká, szóba hozta a szlöjd-öt, vagyis a kézi ügyesség elsajátítására szoktató oktatást. A szlöjd a háziipar „conditio sine qua non“-ja, azért ennek meghonosítása legyen a lő felvidékünkön is. Azt kell kérni, hogy az államkormány a szlöjd-oktatáshoz nyújtson segítő kezet. A kassai keresk. és ip. kamara négy tanítót (a varannai járásból)jjképeztet ki a szlöjdben Zemplén számára. Kérni kell a kormányt, hogy ő képeztessen ki legalább 20-at. Tiz esztendő múltával lesz 200 olyan tanító, a ki tudja is, tanítja is a szlöjdöt. E célból nem ártana,ha az ú. n. Keresk. Muzeom fiókokat allitana Zemplénben. — A hol már van háziipar: adjanak arról a főszolgabirák statisztikát, de alaposat. A kamarának ez irányú statisztikai adatai már öt évesek, tehát elavultak. Czigándon stukatura-fonatok készülnek. Ezt a háziipart ki kell terjeszteni s piacot szerezni készítményeinek még a külföldön is! Más vidékeken pokrócokat szőnek. Ezeket ízlésre kell szoktatni. Fő, hogy a kereskedőt megtaláljuk. A kormány is küldje ki szakértő felügyelőjét s tudja ki, hol van feljegyzésre méltó házi ipar a vármegyében? — De törekednünk kell gyártelepek létesítésére is. Erre még b. e. Baross minister figyelmeztette a vidéket 1891-ben, mikor az u. n. mezőgazdasági bizottságot megalakította. Természetesen a gyártelepek prosperálásának előfeltétele a vámpolitikai helyzet kedvező alakulása és az állam részéről nyújtandó áldozat- készség. De továbbá, ha textil-ipartelepet akarunk, előbb „fonodádról kell gondoskodnunk. A „szövődéiről most ne is beszéljünk. A „fonódá“-t pedig önerőinkből kell létesíteni és pedig S.-A.-Ujhelyben részvénytársulati alapon s azért épp Ujhelyben, mert vasúti csomópont, a tőke-elhelyezkedés pedig az ilyen csomópont Jelé gravitál. Eleinte erős lesz a kockázat. Azért addig, a mig a létesített intézménynek gyermekbetegsége tart, mondjuk az első 5 évre, kérjünk támogatást a ministertől, hogy legalább 4°/o-es kamatát garantálja a befektetett tőkének. Szíves készséggel fognak csatlakozni a nagy uradalmak is, mert a csatlakozás jól felfogott érdekükben áll. — A mi a hajlított bútorgyártás felkarolását illeti: erről tessenek lemondani; mert az olyan gyárak, a hol még megvannak, küzdenek a létért és a csőd szélén állanak, mert Ausztria mindenütt leverte őket — — Végre, a mi az országos vásárok dolgát illeti: valóságos bűn ennyi töméntelen vásárt engedni, mert ezek az országos vásárok legtöbbnyire a pálinka-pestis terjesztői --------A legjobb árat ott lehet kapni, a hol az országos vásárokon nagykereskedők jelennek meg. Törekedjünk arra, hogy a mostani szerteszét szórt, pangó országos vásárok helyett a vártnegyebeli centrumokban évente 4—5 nagyobb központi állatvásár tartassák. —A mi a közraktárak létesítésének eszméjét illeti, azt csak helyeselni lehet s a maga részéről is örömmel üdvözli. — Végül a közutak egy részének állami kezelésbe történendő átvétele is nagyon üdvös segedelem lenne, mert — a közvetetten hasznoktól eltekintve — ekként az állam közvetve lehetővé teszi a pénz- és munkaerő tetemes részének felszabadulását és a községi közlekedési közutak kiépítésén történendő értékesítését, a minek közvetett hasznai, a mik a közjólétet fokozzák, nagyok és előre szinte kiszámíthatatlanok — Andrássy Sándor gróf: köszönettel viszonozva előtte szólónak igen tartalmas fejtegetéseit — és megjegyzésével annak, hogy a hajlított bútorgyártásnak vármegyénkben igen is lehet jövője, mert az anyagot most nyers állapotban viszik ki innen külföldre s mint kész gyártmány behozva élénk keresletnek örvend, tehát csak szállítási tariffális kedvezmény kell, hogy a honi szakipar is boldoguljon, — átadja a szót a felszólalásra jelentkezett értekezleti tagnak. Székely Elek: a közbenső hídvámok mérsékléséről, azután pedig a M A. V. s.-a.-ujhelyi gépjavító műhelyének elbagyatottságáról szól, melyben, hogy a szakmunkások nyomorognak, ami csakugyan nem egyeztethető össze az állam méltóságával. Az itt alkalmazott munkás és családja, az ott uralkodó egészségtelen állapotok miatt, nem tud megélni. Hasson oda a gazd. egyesület is, hogy legalább tudjon élni. Szmrecsányi Béla dr: a Bodogköz mize- rábilis útjaira kérte fel az értekezlet figyelmét; — elnök felvilágosító megjegyzései után, hogy t. i. közutak istápolását fent kell kezdenünk, mert azok hadászati fontossággal bírnak, szót emelt: Molnár János. A divatját múlni kezdő ciroktermelésre hívta fel az értekezlet érdeklődését. A cirokkeféket ma Bolgárországból hozzuk be s kidobunk olyan iparcikkért 1—2 milliót, a mit itthon népiparral produkálhatnánk. Végre rámutatott a s.-pataki alsó határ tőzeges lapos területeire, melyek pompásul alkalmasak a kendertermelésre, hol ez az iparnövény 3 méteres magasságúra is megnő. Aztatóhelyek is vannak a Bodrogmentén bőven. ______________ Folytatás a III. mellékleten •
