Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-28 / 4. szám

szinelőadásért, szerzőknek és szereplőknek ügye­lőknek és statisztának egyaránt; de százszoros éljen a derék és jeles direktornak : az izr. nő­egyesület érdemes elnöknőjének és mindazok­nak, kik vele e nemes munkát megosztották! * A diszes és szépszámú hölgyközönség név­sorát következőkben adjuk. Asszonyok: Adametz Ernilné, Bajusz Jó- zsefné, Bariss Arpádné, Dongó Gy. Gézáné, Éhlert Gyuláné, Erényi Manóné dr.-né, Fleisz- ner Frigyesné. Frieder Sarolta (K.-Helmecz,) Fuchs Jenőné (N.-Rozvágy,) Fuchs Mórné (B.- Keresztur,) Fuchs Sándorné (Kir.-Helmecz,) Friedrich Mórné, Friedrich Vilmosné, Glattstein Mórné, Guttman Mórné (Luka,) Haas Adolfné, Haas Bernátné dr.-né, Haas Fülöpné, Halász Hermanné, Hlavathy Józsefné, Hell Adolfné, Juhász Jenőné, Kaufmann Árminné, Kellner Jó­zsefné, Kellner Sománé dr.-né, Klein Arturné, Kondor Miksáné (S.-Patak,) Klein Albertné (Bereczki,) Klein Gézáné, Kiss Ferencné dr.-né (Kemecse,) kozmái Kun Frigyesné, Landeszmann Miksáné, Matyasovszky Kálmánná, Meczner Gyuláné, Cs Molnár Leóna, Polónyi Ignácné, Reich Lipótné (Luka,) Reichard Lajosné, Rei- chard Salamonná dr.-né, Rosenberg Bernátné dr.-né, Rosenthal Sándorné dr.-né, Roth Bernát­né, Rozner dr.-né (Munkács,) Schön Sándorné, Szepesi Arnoldné dr.-né, Schön Mórné, Widder Gyuláné, Teich Zsigmondné, Waldmánn Adolfné dr.-né, Wesselly Mórné, Zinner Adolfné. Leányok : Adametz Gizella, Adonyi Vilma (Tolcsva,) Dongó Jujóka, Fried Kornél (Bal- kány,) Friedrich Tériké, Fuch Vilma, (B.-Kérész túr,) Glattstein Berta, Goldblatt Mariska (S.- Patak,) Groszmaon Etel (Tolcsva,) Hell Sárika, Harsáuyi Lujza (B.-Kőváralja,) Kellner Bella, Kiss Erzsiké (Nyíregyháza,) Mattyasovszky Sá­rika, Metzner Marianna ás Ica, Nagy Margitka, Polonyi Ilonka, Répássy Annuska, Reich Jolánka, Roth Zselka, Reichard Ilonka, Schvarcz Elza, Szepesi Paula. Schneider J. Városi és községi ügyek. * Városi közgvülés. S.-A.-Ujhely város képviselőtestülete f. hó 24-én tartotta közgyű­lését Székelj Elek polgármester elnöklete alatt s a városatyák igen nagy érdeklődése mellett. A közgyűlés d. u. pontban V2 3 órakor kezdő­dött. Megnyitó beszédében polgármester meg- illetődéssel jelentette be a nagy veszteségét, a mi városunkat Dókus József és Ujfalussy Endre halálával érte, mert az elköltözöttek a város közéletében, annak fejlődésében hosszú és önzetlen munkásságukkal hervadhatatlan ér­demeket és maradandó emléket biztosítottak maguknak. — Indítványára a képviselőtestület elhatározta, hogy az elhunytak kiváló érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíti és a gyászoló Dókus- és Ujfalussy-csuládoknak rész­vétiratokat küld. A polgármesternek és a pénzügyi bizott­ságnak az árvaszéki ülnöki állás betöltésére vo­natkozó javaslatát, mely szerint az állás csak a jövő 1901. évtől töltessék be s addig az árva­ügyek ellátásával, tekintettel a nem túlságosan nagy ügyforgalomra, a közigazgatási tanácsos és jegyző bízassanak meg, a képviselőtestestület — a kisebbség amaz indítványával szemben, hogy az ülnöki állás haladéktalanul betöltendő lenne — határozati erőre emelte. A határozat ellen Meczner Gyula és Kiss Ödön v. tiszti főügyész még a gyűlés folyamán felebbezést jelentettek be. Nagy vitát és beható eszmecserét keltett a pénzügyi bizottságnak a színház felépítésére vo­natkozó véleményes előterjesztése. A bizottság ugyanis nem tartotta célirányásnak, hogy a mostani rozoga színház 80—85,000 korona költ­séggel renováltassék, vagyis átépittessék s ezért kevéssel több költséggel egy teljesen uj szín­ház felépítését hozta javaslatba és pedig a rend­őrségi épület helyén, a mely kétszer akkora, mint a mostani színház területe. Ennek elfoga­dása esetén a rendőrkapitányságot az átalakí­tandó régi színház-épületbe akarják elhelyezni. Meczner Gyula, Hornyay Béla dr., Mecz- ner Béla, Schön Vilmos dr, a polgármester és többek felszólalása után, azzal a felvetett esz­mével szemben, hogy a színház a tornacsarnok helyére volna építendő, a bizottság javaslatát elfogadták; úgy azonban, hogy a színház köz­adók igénybevétele nélkül a meglevő szinház- alap, pénztári maradvány s a vármegyétől és a kormánytól nyerendő adománybél építtessék föl, legfeljebb 100—110,000 korona költséggel. A tanácsnak és épitkezésügyi bizottságnak a közvágóhídon szükségessé vált pótépitkezések, továbbá egy hídmérleg beszerzésére vonatkozó javaslatát elfogadták. A Diána-fürdő átalakítására, helyesebben újjáépítésére vonatkozó terveket és költségve­tést, mely szerint ezen munkálatok mintegy 24,000 koronába fognak kerülni, szintén elfo­gadták, s a polgármestert az építkezések mielőbb való végrehajtásával megbízták.*) Ezután a közgyűlés több, kevésbé közér­dekű ügy elintézése után d. u. 5-kor véget ért. Referens * A „Zemplén“ fekete táblája. Teljes hitelt érdemlő helyről kaptuk a következő soro­kat ; A Nagy-Uj-utcában, a 154. számú ház ud­varán, van egy harapós kölyök kopókutya. A gazdája nem tartatja köteléken s igy nem múlik el nap, hogy kivált az arra járó gyermekek kö­zül egyet-kettőt meg ne harapna. Veszekedett dühössége már annyira megy, hogy a bottal járó embernek is neki ugrik az egész nap tárva- nyitva álló kiskapu mögől. Sintér hurokja rá! (Hogy igen : ajánljuk a v. rendőrség b. figyelmébe. Szerk.) * A homonnai járásban az 1899. év­ben a népmozgalmi adatok az állami anyaköny­vek szerint e következők: Anyakönyvi kerület: Szü­letés Halá­lozás Há­zasság Felső-csebinyei 108 77 24 Göröginyei 58 35 15 Haburai 118 79 22 Homonnai 165 108 30 Homonna-vidéki 83 42 16 Jankóczi 43 26 14 Koskóczi 108 76 23 Nagy-kemenczei 107 50 16 Lyubisei 66 20 6 Mezőlaborczi 167 76 28 Mezőlaborcz-vidéki 118 60 24 Peticsei 58 29 18 Izbugya-radványi 87 40 20 Udvai 93 38 23 Viravai 100 57 20 Zavadkai 69 44 13 Összesen: 1548 857 312 Vagyis a születések esetei a halálozásokat 691-el múlják felül. * Állami anyakönyvi kimutatások. A bekecsi anyakönyvi kerületben 1899. év folya­mán 168 születés, 25 házasság és 96 halálozás esete jegyeztetett be az állami anyakönyvbe. — A kis-tárkányi anyakönyvi kerületben a múlt évben születési bejegyzés volt 133, házassági 14, halálozási 92. — A S.-A.-Ujhely-vidéki anya­könyvi kerület bejelenti, hogy az 1899. évbe született 89 gyermek, halálozás volt 63. házas­ság 19 történt. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralj a-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. jan. 2Ö-tól 1900. jan. 27-ig a) házasságot kötött: 5 pár; b) kihirdettetett: 5 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 16 eset­ben ; d) elhalálozott: 15 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. 1797/3741. kb. sz. Zemplen-vármgye közig, bizottságától. Olvastatott az alispán folyó évi 30589. sz. alatt kelt jelentése, melylyel a törvényhatósági közutak 1897/98. évi építési, kezelési fenntar­tási kiadásairól, valamint az érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről szóló zár­számadást bemutatja. A bemutatott számadások alapján az 1897. évi közúti számadás 156,814 ft 44 krnyi bevé­tellel szemben 144,793 ft 40 krnyi kiadást, s ekként 12,021 ft 04 kr. készpénz maradványt. Az 1898. évi számadás pedig 183,305 ft 73 kr. bevételt, és 164,472 ft 36 kr. kiadást, kö­vetkezőleg 18833 ft 37 kr. készpénz maradványt tüntet fel mint tényleges eredményt. Az 1897. évi számadás bevételi része VIII. rovatának „Lerovás“ cimü számhasábján 21,149 ' )A Diánavendéglő valaha nagyon látogatott hely volt s kora tavasztól késő őszig az intelligenciának legkedvel­tebb gyülekezőhelye; de a rósz bérlők azt egészen lejá­ratták Ha azt akarja a polgármester — amiben nem ké­telkedünk — hogy a Diána régi fényébe visszahelyezked­jék, nagyon óvatosan járjon el a bérlő megválasztásánál. Szerk. ft 50 krnyi pénzbeli összeg van feltüntetve; ezen összeg nem készpénzben rovatott le, ha­nem természetben kiszolgáltatott közmunka ér­ték s igy ezen természetben való ledolgozás pénzértéke van készpénz gyanánt feltüntetve azért, mert annak elszámolása illetve a szám­adás keretébe illesztése másként meg nem tör­ténhetett. Ezen most említett 21149 ft 50 kr. kész­pénzbeli bevétel mint munkaérték a kiadási rész III. rovatának 1. és 4. pontja továbbá a VII. rovat alatt van elszámolva, tehát a pénz­maradványt nem módosítja. Hasonlókép az 1898. évi számadás bevé­teli oldalának VIII. rovata alatt is 20,971 ft 50 krnyi közmunkaérték pénzértékül számoltatik el s a kiadás III. rovatának 1. és 4. pontja, to­vábbá a VII. rovat alatt ugyanezen 20,971 frt 50 kr. mint munkaérték iktattatott be a szám­adásba. A rovatok számadási eredménye tehát a fentiek szerint; I. az 1897. évi számadásnak bevételi ré­szében : 1) Vámbevételek . . . . 8107 ft 83 kr. 2) Utátkelési hozzájárulás . 8498 ?? 55 >? 3) Bírságpénzek . . . . 483 ?? 87 ?? 4) Különféle bevételek . . 1212 ?? 73 ?! 5) Természetbeni lerovás . 21149 50 ff 6) Útadó ............................. 119591 ?? 20 ?? 7) Államsegély.................... 3000 w — ff 8) Számadási téritmény . . 220 ?! 59 n 9) Visszanyert előleg . . 173 ?? 81 » 10) Múlt évi pénzmaradvány 15525 ?? 86 V) Összesen : . . . 177,963 ft 94 kr. II. Az 1898. évi számadásnak bevételi részében. 1) Vámbevételek .... 3963 ft — kr. 2) Utátkelési hozzájárulás 5868 ?? 16 ?? 3) Bírságpénz .................... 413 ?? 90 ?? 4) Különféle bevételek . . 1523 83 5) Természetbeni lerovás . 20971 50 6) Útadó......................... 109325 83 ?? 7) Kölcsön ........................ 28453 46 ff 8) Visszanyert előleg . . 765 ?? 01 ?? 9) Múlt, évi pénzmaradvány 12021 ?! 04 ?? Összesen: . . . 183,305 ft 73 kr. III. Az 1897. évi számadás kiadási részben. 1) Személyi járandóság . 9620 ft 91 kr. 2) Dologi kiadások . . 7479 35 3) Útépítés fentartás és fel­ügyeleti költségek 118419 n 95 n 4) Egyéb kötelezettségek 7546 ?? 10 ?? 5) Előre nem láthatókra . 4784 60 ?? 6) Visszafizetett kölcsön . 17972 91 ?? 7) Előlegek ..... 119 ?? 08 ?? Összesen: . . . 162,942 ft 90 n Ebből természetben való ledolgozásra .... 21149 ft 50 V) 144793 ft 40 !? IV. Az 1898. évi számadás . kiadási részében. 1) Személyi járandóság . 9892 ft 25 kr. 2) Dologi kiadás .... 7320 „ 69 „ 3) Útépítés, fentartás és fel­ügyeleti költségek . . 103739 „ 36 „ 4) Ujutak és hidak építése 3824 „ 07 „ 5) Egyéb kötelezettségek . 5594 „ 02 „ 6) Előre nem láthatókra . 17099 „ 97 „ 7) Visszafizetett kölcsön . 17000 „ — „ Összesen: . . . 164472 ft 36 „ Ebből természetben való ledolgozásra . . . 20971 „ 50 „ Valódi készpénzbeni ki­adás tehát .... 143500 ft 86 kr. vagyis végeredményben : A) az 1897. évi számadásnál a bevétel ................. 177963 ft 94 kr, a kiadás ........ 165942 „ 90 , a pénzmaradvány , . . 12,021 „ 04 „ B) az 1898. évi számadásnál a bevétel ................. 183305 ft 73 kr. a kiadás ......... 164472 „ 36 kr. a pénzmaradvány . . . 18,833 ft 37 kr A szóban lévő 1897. és 1898. évi közúti pénztári számadások a fentebb előmutatott eredményekkel a közigazgatási bizottság részé­ről helyeslőleg tudomásul vétetvén a vármegye iratárába 15 napi közszemlére kitétetni s arról a járási főszolgabirák, valamint S.-A.-Ujhely város polgármestere ezen intézkedésnek a kö­zönség tudomására hozatala végett értesittetni rendeltetnek. Ezen határozat a „Zemplén“ hivatalos köz­lönybe közzététetik. A legnagyobb kényelemmel berendezett 14 vendégszobával. 12 lóra való kényelmes Istálló. ll.se rendű jé m&gya? lsQn,yb,a. Kitűnő valódi kerti és hegyaljai borok. S.-A.-Ujhely, Rákóczy utcza.

Next

/
Thumbnails
Contents