Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-28 / 4. szám

Kelt Zemplén-vármegye közigazgatási bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1899. évi december hó 11-én tartott ülésében.

Molnár főispán, mint a közig. biz. elnöke.

223/900. sz. T. Zemplcn-vdrmegye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak és S.-A.- Ujhely polgármesterének.

A nagyméltóságú belügyministeriumnak múlt évi 134392/1 szám alatt kelt körrendeletét tudomás és további eljárás végett másolatban kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1900. évi január hó 9-én.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

Magyar királyi belügyminister 134392/1. szám. Körrendelet valamennyi vármegyei törvényhatóság közönségének A község-neveknek az 1898. évi IV. t.-c. alapján folyamatba tett rendezése alkalmával mindazon községek, amelyek nevei a hivatkozott törvény határozmányai- nak megfelelően végleg meg fognak állapíttatni, az országos községi törzskönyv-bizottság szervezeti és ügyviteli szabályzatának 9. §-ához képest az illető községek terhére központilag előállítandó jelzőtáblákkal fognak elláttatni. Tekintettel arra, hogy az ország összes községei, tehát oly községek is, melyek jelenleg jelző táblákkal bírnék el fognak láttatni központilag előállított uj jelzőtáblákkal, mihelyt neveik végleg megállapítva lesznek: felhívom a törvényhatóságot, hogy megfelelően intézkedjék az iránt, hogy a községek költségkímélés szempontjába uj jelző táblák beszerzésétől saját érdekükben tartózkodjanak. — Budapesten, 1899. évi december hó 31. A minister helyett: Jakabffy s. k. államtitkár.

Másolat.

78543/r. e. sz. Magy. kir. belügyminister

Rendelet.

az italmérésnél és az italárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok és az ezek áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvos-rendőri felügyelet gyakorlása iránt.

(2. folytatás,)

. 7'§' ...

A szakértő véleménye alapján követendő további eljárás.

Ha a lefoglalás szakértő közbejötté nélkül történt, a lefoglalt tárgyak közül azok, a melyek a szakértő közeg által egészségi tekintetből kifogás alá nem vétetnek, a tulajdonosoknak visszaadandók, illetve további elárusitásuk nem akadályozandó. Ha a kérdéses tárgyakat a szakértő közeg az egészségre ártalmasnak találta, vagy ha a lefoglalás szakértő közbejöttével történt a lefoglalt szeszesitalok közül azok, a melyek a szakértő közeg véleménye szerint élvezet által az emberi egészségre határozottan ártalmasak, továbbra is községi őrizet alatt tartandók s ezen felül a tényállás, a kihágási eljárás megindítása végett, az ezen rendelet 23 §-ában megjelölt első fokú közigazgatási hatósággal közlendő.

Nagyobb mennyiségű lefoglalt tárgyakból ha az első fok ti hatóság más községben székel, csak mutatvány küldendő be kellő óvrendszabály mellett, a többi községi őrizet alá veendő. Nagyobb mennyiségű tárgyak a tulajdonosnál is hagyhatók, a midőn azok a tulajdonos általi felhasználás vagy megsemmisítés ellen kellőleg biztositandók.

Ital készítésére és tartására használt edények, melyek az egészségre általában véve veszélyes anyagból készültek, ha azok nincsenek kellőképpen veszélymentessé téve, a fentiek értelmében szintén lefoglalandók, és az illetékes első fokú közigazgatási hatóságnak bejelentendők, esetleg beküldendők.

8. §•,

Bírói vagy más hatóságnál bűnjelül vagy egyébként szükséges tárgyakról.

Ha a megsemmisítendő vagy eladható elkobzott tárgyak valamely bírói vagy más hatósági eljárásnál bűnjelül vagy egyébként szükségesek, mindaddig hatósági őrizet alatt tartandók vagy szükség esetén az illető hatóságokhoz átteendők, mig a vonatkozó bírói vagy egyéb hatósági eljárás végleg be nem fejeztetett.

9. §.

Az elkobzott tárgyak eladásából befolyt összeg hova fordításáról.

Az elkobzott, de meg nem semmisített tárgyak eladásából befolyt pénz a pénzbüntetésekre nézve megállapított célokra fordítandó.

Í°. §.

Egészségre ártalmas italok elárusitására és egészségére ártalmas anyagból készült edények használatára kiszabott büntetések.

A 2. §-ban jelzett engedélyesek közül azok, akik egészségre ártalmas italokat tartanak, vagy

elárusítanak, illetve azok, kik ily ital készítésére és tartására egészségre ártalmas anyagokból készült edényeket használnak, a mennyiben cselekményük az 1878. évi Y. t-c. 314 és 315 §-aiba ütköző és ugyanezen §-ok szerint büntetendő bűntettet vagy vétséget, illetve az 1879 évi XL. t.-c. 107. §-ába ütköző és e szerint büntetendő kihágást nem képez, a jelen rendelet 22. §-a értelmében büntetendők. Ha az illetékes első fokú közigazgatási hatóság a fenti §-ok értelmében megindított eljárás folyamán nem csupán kihágásnak, hanem közegészség elleni vétségnek vagy bűnténynek tényálladékát, illetve ennek nyomait látja fenforogni, mielőtt a kihágási ügyben bíráskodnék, átteszi az ügyet az illetékes büntető bírósághoz, hogy bűntett vagy vétség el lett-e követve egyedül illetékes.

Jegyzet:

1. Az 1878. V. t.-c. 314 §-ának szövege:

„ A ki a közfogyasztás tárgyait képező s elárusitásra vagy szétosztásra rendelt élelmi cikkek közé az egészségre ártalmas anyagot kever vagy kevertet, úgyszintén az aki az ekként meghamisított, vagy életveszélyes élelmi cikkeket elá- rusitás vagy szétosztás céljából boltjában vagy más áruhelyen vagy raktáron tartja, közegészségi vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal, ezenfelül száz forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.“

2. Az 1878 V. t.-c. 315 §-nak szövege :

„A ki használatban levő kutat, vízvezetéket

víztartót megmérgez, úgyszintén aki életveszélyes vagy az egészségre ártalmas anyaggal kevert valamely élelmi cikket (314 §) ennek veszélyes vagy artalmas tulajdonságát elárusít, áruba bocsát vagy szétoszt öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal s ha ebből következett be, a mennyiben gyilkosság nem forog fenn, tiz évtől tizenöt évig terjedhető fogházzal büntetendő.“

3. Az 1879. XL. t. c. 107. §-ának szövege:

„Nyolc napig terjedhető elzárással büntettetik : a ki az ételeknek réz-, cin-, vagy más ércedényekben való főzésére nézve fennálló szabályokat megszegi, úgyszintén a ki az eláru- sitásra vagy szétosztásra szánt étel- és italcikkek tartására és az azokkal való bánásmódra vonatkozó szabályokat megszegi.“

(Folytatjuk)

0944/900 I. sz. S.-A.-U/hcly polgármesterétől.

Hivatalos hirdetmény.

Melynél fogva értesittetnek az érdekeltek, hogy a Diána-kertben lévő vendéglőhelyiség 1900. év ápril 24-től számítandó 3. évre bérbe fog adatni.

Miből folyólag felhivatnak azok, kik azt kibérelni óhajtják hogy zárt ajánlataikat a folyó évi február 15-ig a város polgármesteréhez hol a bérleti feltételek megtudhatók, annál is inkább adják be, mert később érkezendő ajánlatok flgye- lembetetni nem fognak.

S.-A.-Ujhely, 1900. január hó 25-én.

Székely, polgármester.

99/900. I. sz. S -A.-Ujhely város polgármesterétől.

Hirdetmény

A folyó évi ujoncozást megelőző sorshúzás, a S.-A.-Ujhely városban 1879-ik évben született hadkötelesekre nézve folyó évi január hó 31-ik napján, d. e. 10. órakor, a városháza nagy tanácstermében fog megejtetni.

Ezen körülmény az emlitatt hadkötesek- nek, illetve szüleik vagy gyámjaiknak azzal hozatik tudomására, hogy a sorshúzáson minden érdekelt részt vehet és sorsszámat vagy maguk a hadkötelesek vagy helyettük szüleik esetleg gyámjaik húzhatnak.

S.-A.-Ujhely, 1900. január hó 24-én

Székely, polgármester.

98/900. III. S.-A.-Ujhely város polgármesterétől.

Hirdetmény.

Ezennel közhírré tétetik, hogy a S.-A.-Uj- hely városbeli illetőségű hadkötelesekről szerkesztett összeirási lajstromok 1900. évi január hó 25-től számítandó 8 napi közszemlére lettek a városháza 8-ik számú helyiségében kitéve.

Ezen körülmény azzal hcz itik köztudomásra, hogy azt jogában áll mindenkinek megtekinteni, s a ki valamely kihagyást vagy téves bejegyzést vesz észre, vagy a szolgálati kötelezettség teljesítése tekintetében megengedett valamely kedvezmény iránti folyamodványok ellen kíván kifogást tenni, azt ugyanott nyomban megteheti.

S.-A-Ujhely, 1900. január hó 24-én.

Székely Elek, polgármester.

220/1. 900. A szerencsi járás főszolgabírójától.

Körözvények.

I.

Hernád-Németi községben a Barancsi Lajos részére 2 darab (4 és 6 éves) tehénről 1900

évben 45 és 46 folyó szám alatt 152979 és 152980 törvényhatósgi számmal ellátott járlatok elveszvén ; midőn a körözést elrendelem, egyidejűleg azokat semmiseknek nyilvánítom.

218/1. 900. sz.

II.

Szűcs István mádi lakostól Tállya és Mád között f. hó 22-én 1 darab 9 éves, daruszőrü, fennálló szarvú, bélyegtelen tehene elszabadulván mai napig sem került meg, miért is tisztelettel felkérem a társhatóságokat, hogy a körözést járásuk területén elrendelni, s eredmény esetén engem értesíteni szíveskedjenek.

Szerencs, 1900. január 25.

Bárczy Gusztáv, szolgabiró.

.A. szsrkssztő pÓ3tája.

Herék hizlalása. Boláthatják, ön és barátai, hogy közö’hetotlen.

Máramarosi Erzsikének. Nagyon köszönöm a gazdag és becses küldeményt Beórtókesitem sorban rendben. Legszivesobb üdvözletem !

Orior — Spatalc B. versét olyan zsugori módon adta póstára hogy felbontáskor ollónk alatt olvashatatlanná vált

Sz. I. urnák — IJbsn. Az emlék-lapot nem küldethettem el, mert a legutólsó példányig elfogyott.

M. H. Ön nyerte a fogadást. A székház csakugyan nem rönószánsz, hanem barok-ytilben épült. — Az ide vonatkozó szakkönyvek közül különösen ajánlhatjuk a Fe- renczy József dr-ót.

H. 3. A dolog a miről tájékoztatást kíván, hivatalos titok. Tehát mi útbaigaziással nem szolgálhatunk.

Ih. D. dr. Mi csak azok után a nevek után indulhattunk, kik a jkönyvbon elő vannak sorolva. így történt, hogy a megreklamált név közleményünkből kimaradt. Egyébként „ad multos aunos !*

Felelős szerkesztő :

Dongó 3y áxfás Gáza.

Kiadó-tnlaidonns • Éhl«rtGvu’a.

Tk. 3147,1899. szám.

Arveiési hirdetményi kivonat*

A kir helm czi kir. jbiró ág mint telekkönyvi hatóság kö hírré teszi, hogy z mplénmegye nyilvános betegápolási alapja végrehajtatónak kiskorú Margita Mária végrehajtást szenvedett elleni 64 forint 26 kr tőkekövetelések és járulékai iránti ügyében a kir.-helmec/.i kir. járásbiróság mint tkönyvi hatóság területén lévő a kir.-helmecz község határában f kvő és a kir.-helmeczi 47. sz. tjkvben 48t. (1181—1182) hr. sz. alatt foglalt ingatlanokból a hozz'uar o/.ó közös legelőből és érd bői kiskorú Margita Máriát illető fele részre 101 forintban, — 2) a k.-helmeczi 47. sz. tjkvben (2437—2433) hr. sz. alatt fogltlt és fele részben adás kiskorú M irgita Mi ia másik fele részben nem ad is Margita Juli inna férj. Biró Pálné nevén álló szillőre az 1881. évi LX t.-c. )56 tj. alapián egészben 172 frtban,— 3) a kir.-helmeczi 47. sz. tjkönyvben 2545 -2546. hr. sz. alatt foglalt és fele részben adós kiskorú Margita Mária, másik fele r szben nem adós Mirgita Julianna férjezett Bitó Pálné nevén álló szöllőre az 1881. évi LX. t. c. 156. § a alapján egészben 124 aziz egyszázhuszonnégy fo- rintb.n ezennel megállapított kikiáltási árbin elrendelte, 's hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1900. évi február hó IQ. n-pjinak délelőtt 10 órakor K.-Helmecz várot- há.ánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elfognak adatni.

Árverezni szándeko/ók tartoznak az ingatlanok becsárá,- nak 10°/o"át v gyis 30 frt 20 krt készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. !j-ban jelz tt árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hő 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyministtri rendeld 8-ik szakaszában kijelö't óvadékképrs értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. !j-a értel- m ben a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszo’gáltatni.

Kelt Kir.-Helmeczen, a kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóságnál 1899. évi august, hó 11. napján.

Danes György, kir. aljbiróParkírozáshoz igen alkalmas

beszerezhetők és megrendelhetők az uradalmi erdészei hivs- ial.iál N.-Toronyán.

3772/1899. sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A kir. helmeczi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság köíhirr: testi, hogy Zemplénmegye gyámpénztára végrehajtatnak Estók Julianna Fodor Lászlóné végrehajtást szenvedett elleni 500 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyeben a kir.-helmeczi kir. járásbiróság mint tkönyvi hatóság területén lévő a Dób a község határában fekvő és a dobrai 4. sz. tjköayvben 4. 236. 237. 241. hr. sz. alatt foglalt és végrehajtást szenvedett Estók Ju ianna előbb Lukács And- rásné u óbb Fedor Lászlóné nevén álló ingatlanokra 1267 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a ftnnebb megjelölt ingatlanok az 1900. évi február hó 28-ik napjának d. e. 10 órakor Dobra község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elfognak adatni.

Árverelni szándékozók tartoznak az ingatlan kikiállitási árának 10°/0 át készpénzben, vagy másfélannyi értékű óvadékképes értékpapírokban a kiküldőit kezéhez letenni vagy az 1881. évi LX. t ez. 170. ij a értelmében a blnatpíznek a bíróságnál történt elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt a kiküldöttnek á adni.

Kelt Kir.-Helmeczen, a kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóságnál 1899. évi decz. hó 5. napján.

Danes György, kir. aljbiró.