Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-06 / 18. szám

mult esztendőben történt, hanem a határozatnak eddig még érvényt nem szereztek, mert a tör­vényszéki elnök előterjesztésére a kiürítés végre­hajtását a másodfokú hatóság több ízben fel­függesztette. Most újabban arról értesülünk, hogy a legeslegutolsó (?) terminust a kiürítésre e hó 15-ig tűzték ki. — Lóversenyek a Bodrogközön. A „Bodrogközi jótékony nőegyesület“ már lapunk­ban is bejelentett jótékonycélu lóversenyeit a f. évi június hó 17-én (tizenhetedikén) d. u. 3V2 órakor fogja megtartatni a perbenyiki vasútál­lomás közvetetlen közelében A verseny pro­gramját, mely most van kinyomatás alatt és a nagyközönség élénk érdeklődéssel várja, részle­tesebben is fogjuk ösmertetni. —- Esküdtszéki tárgyalások lesznek a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszéknél folytatólagosan f. hó 21, 22, 25 és 26-án, ez alkalomra a kö­vetkező esküdtek fognak behivatni és pedig A) rendes esküdtek: Hericz Sándor, Behyna Kál­mán, Tátray Dezső dr., Roze Salamon, Zom- bory János, Kucsera Antal, Meczner Gyula, Langerman Károly, Bock Imre, Spotkovszky Károly, Csizy Ferenc, Kroó Gyula, Kossuth János dr., Pekáry Gyula, Reichard Lajos, ifj Horváth József, Fleiszner Frigyes, Fried Lajos dr., Schön Sándor, Kiss Ödön, Kriszt István, Lővy Adolf, Róth Mór, Némethy Bertalan, Szent-Györgyi Dezső, Kovács Endre, Yadászy Antal, Sztropkovics Imre, Meczner Béla és Zu- bay György. B) helyettes esküdtekül: Dókus Mi­hály, Ruttkay Mór, Pilissy László, Németh Nándor, BBeszterczy Gyula, Kapás L. Aurél, Hvozdovics Antal, Nemes Lajos, ifj. Bajusz József és Petz Vilmos. — A „Bock“-féle kerthelyiség meg­nyitása a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasz- tatván, ma d. u. lesz, még pedig Lukacs Károly és a gyártelep zenekarának közreműködésével. — Műkedvelői előadás. Nagy-Mihály if­júsága a Nagy-Mihályon létesítendő „Népliget“ javára folyó hó 10-én á „Kos-szálló“ nagyter­mében műkedvelői előadást rendez; még pedig szinrekerül három egyfelvonásu vígjáték, u. m. „Szikra,“ „Szellemdús hölgy,“ „Házasságok po­litikából.“ A szereplők : Fröhlich Corry, Buday Margit, Tholvay Jolán, Olchváry Gizela, Füzes- séry Ilona, Tarnovszky Istvánné dr.-né, Füzes- séry Dezső, Dombay, Skultéty Győző. — Öngyilkos asszony. Czipó Mihályné, az újhelyi szolgabiróság hivatalszolgájának neje, már hónapok óta súlyos betegségben szenvedett, úgy, hogy fájdalmai szinte elviselhetetlenekké váltak. Hogy azoktól megszabaduljon, végzetes tettre határozta el magát; ugyanis tegnap hajnal­ban észrevétlenül kiszökött a szobából és az udva­ron lévő kútba ugrott. Kevéssel később élettelenül húzták ki s az előhívott Stern Ármin dr. már csak a beállott halált konstatálta. — Helyreigazítás. A múltkori tudósítás, melyben Bad község népének közerkölcsi álla­potáról volt szó, fájdalmat okozott épp ott, hol a tudósítással bántó szándéka nem volt, mert nem is lehetett a „Zemplén“ levelezőjének, a kinek mai számunkba küldött soraiból igtatjuk ide a következőket: Ft. Wischán József plébános ur, Bodrogközünknek általánosan tisztelt és szeretett „Józsi“ bácsija, mint mély sajnálattal értesültem, zokon vette múltkori közleményemnek egy-két kitételét; különösen pedig azt, hogy Radnak im­már égető szüksége volt egy hivatása magaslatán álló iskola-tanítóra, mert eddig s évtizedek hosz- szú során át csak a templom volt az iskola stb. Hozzátehetem most, a mit a múltkor elfelejtettem, hogy az templom-iskola mintaszerű volt éspedig a jóságos lelkipásztor tette olyanná 38 év folyásán át, mert egyházának egész népét bölcsen, békes­ségben, szép példával tanította és vezette. Nem is ő rajta múlott, hogy a rendeltetésszerű iskola hátra- maradottsága szóba jöhetett; sőt abban is, hogy most kitűnő szakerőt nyert, a mi kedves „Józsi“ bátyánknak főérdeme van. Csak maradjon hát ő neki továbbra is elve, a mi volt: hogy ha az ő jövedelme vész is, a tanító fizetését az utolsó fillérig behajtja. A puritán jellemű „48“-as Józsi bácsi pedig, kihez hosszú szép életében még csak egy makulányi sem férhetett a rútból, közkedveltségben, szeretettől és tisztelettől kör­nyezetten, sokáig éljen s legyen ezután is, mint volt „sál et sol“ Rád és egész Bodrogközünk néperkölcseinek! — Birtokcsere. A Wiedder-testvérek f- remetei vasgyárát Károlyi Imre gr. vette meg, a ki ott nagyobb szabású vadász-telepet létesít; a békés-megyei királyhalmi grófi birtok pedig a Widder-testvérek birtokába ment át. „F. Z.“ — Színház. Nagymihályon egy hét óta a Dombay-pár, magas színvonalon álló művésze­tükkel már több kellemes szórakozásban része­sítették a közönséget, mely a színházzá alakított „Kos“ szállót esténkint teljesen megtölti s így a nyújtott élvezetekért hálásan áldoz, — Nagy tűz. A múlt hó 29-én Imregen nagy tűzvész pusztított s az erős szélben az oltás is csaknem lehetetlenné vállott, úgy, hogy rövid idő alatt tizenkét lakóház és számos melléképület, élet és takarmánynemü lett a lángok martalékává. Több tehén és sertés is bentégett. A veszedelem huszonöt családot tett hajléktalanná. Az éget­tek felsegitésére és főispánunk közbenjárásával a belügyminister négy száz koronát utalványo­zott. A tűz oka eddig kipuhatolható nem volt. — Eljegyzés. Fein József könyvelő, el­jegyezte Grün Lajos gálszécsi szálló tulajdonos leányát, Gizellát. Mi okvetlen szükséges minden hölgy­nek? Szép, tiszta, üde arcbőr! Ez a legkön­nyebben és legbiztosabban az egész világon el­ismert és kedvelt Margit crém használata által érhető el. E teljesen ártalmatlan törvényesen védett arckenőcs, mely sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a szeplőt, májfoltot, pattanást és az arc mindennemű tisztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ráncokat kisimítja és az arc­nak finom, fiatal, rózsás szint ad. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon és minden gyógyszertárban. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. I. — Fürdőmegnyitás. A málczai fürdőt május 8-án nyitják meg iinnepiesen. — „Szegény vagyok, de becsületes.“ Ezt a szálló igét mindenki ismeri és sajnos, hogy a legtöbb ember igazán szegény. Meny­nyivel kellemesebb azonban az a tudat, ha az ember gazdag és becsüleles és a fönti mondást igy variálhatja : „Gazdag és becsületes vagyok.“ Csakhogy ehhez sok, nagyon sok pénz kell. Es ezt a legbecsületesebb módon megszerezheti bárki, a ki egy nagy főnyereményt üt meg. Erre a most kezdődő osztálysoréjáték elég al­kalmat nyújt, ha tekintetbe vesszük, hogy mily számos főnyeremény vár a szerencsés nyerőkre. Török A. és Társa bankháza (Budapest, Váczi- körut 4.; fiók • Muzeum-körut 11.) pedig, mely szerencséjéről az egész orszzágban ismert, pon­tos kiszolgálása, szigorú üzleti elvei és szolid­sága folytán méltán megérdemli, hogy a sors­jegyvásárló közönség sorsjegyeit e cégnél ren­delje meg. Foulard-selyem-rulia 8 fit 40 krtól feljebb — 14 méter ! póstabér és vámmentesen szállítva 1 mintákat pádig póstafordultával küldenek : va­lamint fekete, fehér és szines Hennebarg-aalyrnri 45 krtól 14 frt 65 kr. méteren ént. Ilenncherg G. (cs. és k. udvari szállító) faclyeiii- gy lírai Zürichben. — Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbílyeg ragasz­tandó. — 2. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egy­szersmind a VI. évfolyamnak májusi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Ős ember­nyomok a kis-azari hegyek lábainál. Irta: ifj. Berecz Károly. — 2. Zemplén-vármegye törté­nelmi földrajza (XXII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vármegye politikai és hely­rajzi ösmertetése. (51. folyt.). Latinból: Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplén-várme- gyéről. (51. folyt.). Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Babotsay Izsák, Tarczal v. nótáriusának nap­lója. (5. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (47. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. A sárospataki ev. ref. fő­iskola rövid története Képpel. (2. folyt, és vége.). Irta: Szinyei Gerzson. — 8. Adalék Szirmay Au­tal életrajzához. (I.) Irta: ifj. Kemény Lajos. — 9. Levelesláda: Á br. ’Sennyey-család leveles­tárából. (VII.) Közli: Lojda József. — 10. Sáros- Nagy-Patak régi jegyzőkönyveiből. (VI.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Rákóczi-, vagy Zrínyi - kincsek. (II.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Tárca: A homonnai Drugeth-család romlása. (2. folyt, és vége.). Irta: Takáts Sándor dr. —• 13. A szerkesztő postája. — 14. Függelék: A szalai és tavarnai Barkóczy-család (gróf, báró és nemes) nemzedékrendi táblázata. (1. és II.) Összeállította: Doby Antal. — Á havon- kint 2—2 nagy ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 ko­rona 80 fillér. — Melegen ajánljuk minden­kinek, a kit vármegyénk viszontagságos tör­ténet érdekel; főképp pedig ajánljuk a köz­ségek ügyeimébe; már csak azért is, mert ebben az évfolyamban folytatódik egyes köz­ségeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. A koronaértékü kamatszámítás meg­könnyítésére igen célszerűen összeállított táblá­zatot adott ki és küldött be szerkesztőségünk­höz Gitschner Rezső m. kir. adótiszt Nagy- Szebenben. A táblázatoknak kitűnő hasznát vehetik állami pénztárak, állami és vármegyei számvevőségek, bíróságok, ügyvédők, városi adóhivatalok, községi és körjegyzők, községi előjáróságok, takarék- és hitelintézetek, valamint a kereskedők. Ára a táblázatnak: egy korona. Megrendelhető a szerzőnél. A helybeli és vidéki kerékpárosok figyelmébe. A kerékpározásnak, ennek az utol­só esztendőkben magyar földön is óriási lendü­letet vett uj és szép sportnak egy hazai szak­közlönyét kaptuk tegnap, mely megérdemli, hogy a kerékpárosok figyelmébe ajánljuk. Cime : „Kerékpár-Sport“. Szerkesztősége Pécsett (Sik­lósi országút 20. sz. alatt) van, a honnan kívá­natra mutatványszámot is küldenek. (Széndsy, (Hoffmann és Qársa párisi és lyoni selyemgyári raktára Budapest, IV., Bécsi-utca 4. Raktárunkon található a legszebb és legnagyobb választék divatos selyemkelmék, csip­kék és szalagok, valamint gyöngytülldis ek point- lace-ruhák és pointlace-kelméícböl. Fekete, fehér és szines selyemkelmék 85 krtól 14 frtig. Foulard-Pongis és Satin-Liberly-selymek 65 krtól kezdve. Angol mosó selyem 80 cm. szélességben 1.25 krtól kezdve. Mintákkal kívánatra készséggel szolgálunk. Egyesületi élet. A Zemplén-vm. orvos- gyógyszerész egyesület 30 éves fenállása alkalmából dísz­közgyűlést fog tartani, még pedig az eddigi megállapodás szerint f. é. junius 16-án az erdő- bényei gyógyító-fürdőben, mely alkalomra a szomszéd vármogyék társegyesületeit is meg­hívják. Az országos orvos-szövetség „Zemp- lén-vármegyei fiók szövetsége“ tagjaihoz a kö­vetkező felhívást intézte: A lolyó évi április lió 21-én tartott közgyűlés határozata folytán van szerencsém értesíteni, hogy a választmány min­den hó elsejét követő szombaton gyűlést tart. (Ezen gyűlésekre külön meghívók nem fognak küldetni.) Minden gyűlést a „Bock“ vendéglőben társas vacsora fog követni. Ezeken a vacsorákon a flókszövetség minden tagja részt vehet. Meghívó. A „sátoralja-újhelyi izr. nép­konyha egyesület“ e hó 9-én szerdán fél 3 óra­kor az izr. iskola tantermében volt alelnöke, néhai Schwartz Bernát emlékére rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai ezen­nel meghivatnak. Tárgy: Emlékbeszéd : tartja Némethy Bertalan. A közgyűlésen nem egyleti tagok is megjelenthetnek, Sátoralja-Ujhely, 1900. május 5-én. — Schön Vilmos dr., e. elnök. TAN ÜGY. 1 Zemplén vármegyei Mó-lpsilst tiivatalos rank — A rovatért felelős: A szerkesztő-bizottság. — Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő Ö.-A.-Ujhelybe. A „Zemplén-vármegyei Tanító egyesület“ alsó-körének és központi választmányának gyűlése. I. A „Zemplén-vármegyei Tanitó-egyesület“ alsó-köre idei tavaszi gyűlését ápr. hó 25-én Kir.-Helmeczen tartotta meg. Nem mondhatni, hogy a tagok a gyűlésen nagy számban jelen­tek meg; mert ha őszinték akarunk lenni, ki kell mondanunk, hogy — többen is lehettünk volna; de tekintve az elért eredményt, a gyű­lés értékes munkásságát s tanulságos lefolyá­sát, bátran elmondhatjuk, hogy a kir.-helmeczi alsó-köri gyűlés cseppet sem állott más köri gyűlések megett, hanem felemelkedett arra a magaslatra, a melyen a köri értekezleteknek államok kell, midőn tudásuknak, életképessé­güknek, szakismeretüknek, arravalóságuknak latbavetésével véleményt kell mondaniok oly kérdésekben, a melyek az ország tanügyének vezetőségét foglalkoztatják, szóval a melyek akut jellegű tanügyi kérdések. Emlékezhetünk mindnyájan, bölcs ministerünk 1899. évi nov. hó 7-én 84,117. sz. a. kelt magas rendeletéből folyólag a központi választmány azon intézke­désére, mely szerint, hogy a hivatolt ministeri rendeletnek elég tétessék, hogy egyesületünk a tantervkérdésben a maga véleményének kifeje­zésével érvényesülhessen, a köri értekezletek bízattak meg e kérdés megvitatásával s az e tárgyban alkotandó véleményes jelentés meg­alkotása s meghatározásával. A központi vá­lasztmány magának tartotta fel a körök hatá­rozatának egyesítését, illetve a két kör vélemé­nyének összevetésével a „Zemplén-vármegyei Tanitó-egyesület“ egészének nevében felterjesz­tendő véleményes jelentés megállapítását. — E fontos kérdésben a felső-kör már előzőleg ha­tározott, az alsó-körön volt most a sor, hogy a készítendő tantervre nézve véleményét megal­kossa. E kérdés dominálta a tért Helmeczen s mondhatni, hogy oly érdeklődést kevés felszí­nen levő kérdés iránt tanúsított még a tanító­ság, mint a minőt az alsó-köri értekezleten ki- Folytatái a II. mellékleten,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents