Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-06 / 18. szám
1900. május 6. II. Melléklet a „Zemplén^* 18. számához. fejtettek az ott jelen volt kartársak. A mint a gyűlés programmjának a 4-ik száma, Gönczy Bertalan tokaji áll. isk. igazgatónak „Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának vagy nem ?“ — cimü nagy tanulmányra s alapos készültségre, sok tudás és tapasztalásra valló értekezése elhangzott, a jelentkezési sorrend betartásával annyian állottak fel szólásra, hogy szinte azon kell gondolkoznunk, hogy ki volt ott, a ki a tárgyhoz hoszá nem szólt Hogy többet ne említsek, György Mózes, Szorál János, Sikolya Antal, Órás, Vitt, Hubay kartársakat s e sorok Íróját említem meg csupán, s ha még egyesületünk ügybuzgó elnökét, Hodossy Bélát s vármegyénk szeretett tanfelügyelőjét, Nemes Lajos kir. tanácsos urat is a tapéton levő kérdés hozzászólóihoz sorozom, még sem neveztem meg mindazokat, a kik fel- és hozzászólásaikkal az alsó-kör véleménye megalkotásának a tanterv kérdésben segélyére voltak. „Legyen egységes a Tanterv! Az uj tantervben a tantárgyaknak és tananyagnak az a minimuma jelöltessék meg, a melyet minden iskolában működő tanító sikerrel elvégezhet s csupán az alaki cél kitűzésében legyen benne a maximum, mely felé, mint ideál felé minden iskolának törekedni kell!“ — Ily módon szűrődtek le a különféle nézetek az alsó-kör gyűlésén egy közös megállapodáshoz. Ily értelemben határozott a felső-kör is előzőleg, a melyet a választmány, mint alább látható, az egyetemes gyűlés nevében összegezett felterjesztett. Az „Alsó-kör“ gyűlése különben teljesen a köri elnök által megállapított programm szerint folyt le. A gyülekezés a „Rigó“ vendéglőben történt s innen indult ki a kör, hogy d. e. 9 órától a helmeczi iskolákat meglátogassa. — Először is az ev. ref. iskolát néztük meg, a hol Bajkay Imre tanítót egy vegyes, osztatlan iskolában találtuk. Az iskolának a külseje nem mutatta, hogy ott a nemzeti kultúra alapját rakosgatják. Nagy ház az iskolai épület, van benne tanítói lak is, de az udvara összefolyik az utcával s úgy néz ki mint egy köztér, a melyre valami középületet is építettek — még be sincs kerítve! Bent a tanterem sem mondható olyannak, a mely ellen a gyermekek testi fejlődését féltő modern pedagógusok kifogást ne tehetnének, Azok a hosszú padok, festetlen és görcsös-recés állapotban, ha a gyermekek egészségét nem is veszélyeztetik, de a tanító munkájának minden esetre akadályul szolgálnak. Különben a tanterem teljesen megfelel a terem elnevezésnek. Tágas, világos, baloldalról kapják a növendékek benne a világosságot. Vajha széles e hazában az iskolai épületek legalább is ilyenek volnának! — Ez a külső hatás, a melyet az említett iskolahelyiség az oda érkezőre gyakorol. Csalódnánk, ha a külső.képről vonnánk következtetést az iskola belső értékére. Mi is ily kellemes meglepetésben részesültünk. Egészségtől duzzadó gyermek arcok nyájasan köszöntésre készen fordultak felénk, a mint a terembe léptünk. A tanító, a ki fogadásunkra élőnkbe sietett, igazi otthonában, az iskolában, kartársi szeretettel fogadott bennünket. Az iskola, amely rövid ott időzésünk alatt az ő vezetése alatt állott, az ő egyéniségét, a szeretettel fegyelmezni, bölcsen oktatni és tervszerűséggel s teljes tudással tanítani képes gyakorlott tanítót mutatta be nekünk. Szóval az a hatás, a mely a Bajkay kartárs iskolája megtekintése alkalmával bennünk keletkezett, az ő gyakorlati tanítói arra- valóságának elegendő bizonyságául szolgálhat. A programmot követve, egy másik iskolába az izr. iskola egyik osztályának a meglátogatására indultunk. — Ez egy kis falusi gazda házára emlékeztető helyiségben van elhelyezve. Itt már igazán sok a kívánni való, a miről a tanító nem tehet, a mit tulajdonképen az iskolafentartóinak kellene megcselekedniük. — Értelmes tanítót, jól vezetett osztályt találtunk itt. Ennyit erről. Az iskolák meglátogatása után a köri értekezlet az ev. ref. iskola termébe vonult. Itt tartotta magas szárnyalásu elnöki megnyitó beszédét Linz Géza köri elnök, a melyben kiterjeszkedve a kör rövid idejű működésének részletes ismertetésére találó szép hasonlattal élve összetartásra, együttműködésre buzdít s a megtörtént viszályokra, a melyek — szerinte — az alsó-kör bodrogközi tagjai közt keletkeztek, a feledés leplét óhajtja borítani. — Kár, hogy a Rovat szűk kereténél fogva a formailag és tartalmilag egyaránt szép és érdekes mű ez alkalommal nem közölhető; de reméljük, hogy ott, a hol az elhangzott, a kiknek részben belőle valami szánva is volt, nem talált kemény szivekre, megleend igy is a teljes sikere. A köri értekezlet egyik érdekes és tanulságos részét a Sikolya Antal tarczali tagtárs „Néhány szó az erkölcsi nevelésről“ — cimü felolvasása képezte. A nagy szorgalmat s nem mindennapi készültséget tanúsító értekezés felolvasója s írója a kör általános ovációjában részesültEzek után a kör tapéton levő ügyei nyertek elintézést, E közben Nemes Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő ur a napidijak és fuvarbérek tárgyalásával kapcsolatban amaz örvendetes körülményről értesítette a köri értekezleteit, hogy a munkácsi g. k. püspök ur Öméltósága a vármegyei közigazgatási bizottságot felkérte, hogy a felekezeti tanítók fuvardiját azoknak, a kik a „Zemplén-megyei tanitó-egyesület“ tagjai, utalja ki. Ez minden esetre örvendetes jelenség. Reméljük, hogy Öméltóságának e nemes s a népnevelés érdekében történt kérelmét siker fogja koronázni. A köri gyűlés végeztével a kör tagjai a „Rigó“ vendéglőbe közebédre gyűltek egybe. A kedélyes és vidám banket közben a pohárköszöntők is megeredtek. Az első toasztott Hó- dossy Béla egyl. elnök, a betegségéből felépült Wlassics Gyula ministerért, a kihez a kör üdvözlő táviratot is küldött, mondta a másikat Vágó Gyula e alelnök a jelen lévő, de tőlünk távozó félben levő kir. tanfelügyelőért, Nemes Lajosért, majd Nemes tanfelügyelő őnagysága a tanítókért emelt poharat. E közben Somogyi Gerő r. k. plébános, Kovács Karolina r. k. tanítónő és Lukács István r. k. tanító kíséretében a közebéden keresett fel bennünket, hogy a tanítók iránti szereteténck kifejezést adjon, s a köri gyűlést az azon nap délutánján tartandó r. k. iskolai növendékek iskolai ünnepségére meghívja.' Élvezetesebb délutánt alig tudott volna nekünk szerezni a főtisztelendő ur. A 48-as törvények szentesítésének évforduló iskolai ünnepsége, a mely a róm. kát. iskolában az iskola növendékei közreműködése s a tanítók és a plébános ur vezetése mellett folyt le, szerezte ezt nekünk. Alkalmunk nyílt közvetlen tapasztalást szerezni arról, hogy ott, a hol a lelkész és tanító együttesen működik a nép nevelése érdekében, minő sikereket lehet elérni. Gratulálunk a főurnak s a tanítónő s tanító kartársunknak a szép sikerhez ! II. A „Zemplén-megyei Tanitó-egyesület“ választmánya á két két köri gyűlés után, ápril. hó 29-én, d. e. 9 órakor S.-A.-Ujhelyben, az állami iskola tanácstermében tartá meg rendkívüli közgyűlését, a melyen az elnök jelentést tett a köri értekezletek működéséről, s egyszersmind összegezve a tanterv kérdésben a körök megállapodását, a következő felterjesztést ajánlja a központi választmánynak elfogadásra: Nagy méltóságú Minister ur ! Kegyelmes urunk ! Nagy méltóságodnak 1899. évi nov. 7-én 84,117. sz. a. kelt rendeletét a „Zemplén-vár- megyei Tanitó-egyesület“ választmánya f. évi február hó 11-én tartott ülésén örömmel s hálás szívvel fogadta, mert választmányunk — mint bizonyára az ország egész tanítósága — a tanitó-egyesületek erkölcsi s szellemi erőinek elismerését, méltánylását látja benne. Eme nagy fontosságú kérdést: „Szükséges-e az egytanitós osztatlan népiskolák részére külön tantervet készíteni ?“ egyesületünknek „Felsőköre“ f. é. ápril 2-án, az „Alsó-kör“ pedig f. ó. április 25-én tartott ülésében tárgyalta. Mindkét körnek, tehát a „Zemplén-vármegyei Tanitó- egyesület“ egészének, beható eszmecsere után egyhangúlag megállapított véleményét alulirt napon tartott választmányi gyűlésünkből a következőkben vagyunk bátrak Nagyméltóságod kegyes színe elé terjeszteni: A mint egy az a cél, mely felé összes népiskoláinknak törekedniük kell: legyen egységes a tanterv is, mely a cél felé vivő utat legfőbb irányában jelölje, megmutassa. Viszonyaink között a külön tantervet szerencsétlenségnek tartanánk; ha már nemzetiség és vallás olykor-olykor le nem tagadható válaszfalat húz tanítók és tanítók, iskolák és iskolák közé, legalább a tanterv legyen egyesitő. Tehát a cél, mely felé magyar népiskoláinknak törekedniük kell, egy. De miként az utasok közül az egyik játszva könnyen, a másik csak a legnagyobb fáradsággal; az egyik az előkerülő tüneményeket s dolgokat részletesebben vizsgálva és megismerve, a másik azokról csak általános áttekintést nyerve; az egyik a szükséges, hasznos és kellemes dolgok nagyobb mennyiségével megrakodva, a másik csak a legszükségesebbet magával vive képes ugyanazt az utat megtenni, a kitűzött célt elérni: iskoláinknak is a külső és belső körülmények által elősegített vagy gátolt|munkabirása, tehervivő képessége nagyon különböző. Meg kell tehát világosan mondani, hogy iskoláinknak a kitűzött cél felé való törekvésökben utravalóul mi és mennyi szükséges, vagyis jelöltessék meg a készülő tantervben a tantárgyaknak és tananyagnak az a minimuma, melyet minden tanító, illetőleg minden iskola sikerrel földolgozhat. A tanterv egészében maximumnak tekintessék, melynek elvégzése a legjobb körülmények között lehetséges, mely felé, mint ideál felé minden iskolának törekedni kell, Mindazonáltal az igy készült minimális és maximalis tanterv is csak keretnek tekintendő, melynek kitöltése, a részletek megállapítása az iskolák s tanítók — hogy úgy mondjuk — egyéni teendője marad. Arra másik kérdésre: ,ha az egy és több tanító s összes elemi népiskola részére ugyanegy tanterv szolgálna zsinórmértékül, ez esetben az osztatlan elemi népiskolákban minő tantárgy és osztályesoportositásokkal, szóval minő módon lehetne az általános tantervben kitűzött célt biztosítani ? Tiszteletteljes feleletünk ez: az osztatlan és osztott iskolák hasonló normális körülmények között sem törekedhetnek arra, hogy az anyagi kiképzést illetőleg egységes eredményre jussanak, ellenben a mi az alaki képzést illeti, a kitűzött célt minden iskolának egyformán el kellene érnie. Mely alázatos föl- terjesztésünk után a legmélyebb tisztelettel maradtunk. * A választmány Hodossy Béla e. elnök ezen felterjesztését beható eszmecsere s tanácskozás után elfogadta, s azt, mint a vármegyei Tanitó- egyesület véleményes jelentését, a nagyméltó- ságu vall. és közokt. ministériumhoz felterjeszteni határozta. Ezek után egyéb kisebb folyó ügyek elintézésével a választmányi ülés is véget ért. Vágó Gyula. 1771. sz. T. Zemplén-vdrmegye tanfelügyelőjétől. A zemplén-vármegyei T. Tanító urakhoz. A földmivelésügyi m. kir. miniterium a gazdasági ismétlő-iskolák vezetésére hivatott néptanítók gazdasági kiképzése céljából folyó évi julius hó 1-től 28-áig az adai, lugosi, kecskeméti, rimaszombati, nagy-szent-miklósi m. kir. földmives iskoláknál 20—20, összesen 100 néptanító részére, továbbá folyó évi augusztus hó 2-tól 29-ig az adai, pápai, kecskeméti, jászberényi, hódmező-vásárhelyi, rimaszombati, csá- kovári, nagy-sznt-miklósi, szentimrei, algyógyi, lugosi, csabai, karczagi és szabadkai földműves iskoláknál szintén 20—20, összesen 280, mindössze tehát 380 néptanító számára négy hetes gazdasági tanfolyamot rendez. E négy hetes gazdasági tanfolyam tartamára minden felvett néptanító egyszász (100) korona segélyben részesül; ezen összegből az úti költség és ellátás, szóval minden költség fedezendő leend. A szóban levő tanfolyamokra nyilvános elemi iskolákban tényleg alkalmazásban levő okleveles és mezőgazdasági tanfolyamon még részt nem vett néptanítók vétetnek fel; és pedig első sorban lehetőleg azon községekből, melyekben a gazdasági ismétlő-iskola már megnyílt s a vezetéssel megbízott tanítók a tanítási jogosítványt azon kikötéssel nyerték el, hogy a gazdasági tanfolyamok valamelyikén jelentkezzenek, továbbá azon községekből, a hol a gazdasági ismétlő iskola felállítása a közel jövőben remélhető. Felkérem azért a T. Tanító urakat, hogy a „Néptanítók Lapjában“ megjelenő hirdetés figyelembe vételével a jelzett tanfolyamokra leendő felvétel iránti kérvényöket folyó hó 15-ig hivatalomhoz okvetlenül terjeszszék be. S.-A.-Ujhely, 1900. évi május hó 4-én. Nemes Lajos, kir. tan. tanfelügyelő. .A. szerkesztő "biz. postája.. L. G. Szerencs. A megnyitó a gyűlés lefolyásáró szóló közleményben érdeme szerint van méltatva, Róva tunkból térszüke miatt kiszorult, — más alkalommal pe 1 dig nem volna aktuális. — Az úti számla megy. Üdvözlet CSARNOK Fögimnáziomunk Kazinczy-ünnepe Széphalmon. A sátoralj a-uj helyi piarista főgimnáziom május 1-én testületileg vonult ki a széphalmi mauzóleumhoz, hogy lerója kegyeletét a haza nagy fia: Kazinczy Ferenc iránt. Reggel 8 órakor indult az ifjúság sok-sok nemzeti zászló lo- bogása alatt az intézetből; de vezette — hálásan jegyeztük fel — az egész tanári kar. Az ünnepen az ifjúság énekkara három szép darabot adott elő : Ima a hazáért, Sz: Nagy Józseftől; Népdalokat (Szomorúan szól a magyar nóta . . .) és Kölcsey Himnuszát. Mind a három énekdarab felemelte a lelkünket. Pólányi Gyula VIII. o. tanuló Tompa Kazinczy-ódáját szavalta. A magas szellemű és gondolatokban, hazafias érzésben gazdag költeményt jól esett hallanunk; hiszen tudjuk, mikor irta ezt Tompa: 1859-ben, mikor még a magyar nemzet siratta hazáját; de ez az évszám az évfordulója Kazinczy születésének és
