Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-06 / 18. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1900. május 6. 18. (2054.) Harmincegyedik évfolyam. ELÓFIZITÉI ÁRA: Egész évr# . . 12 kor. Félévre .... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára S0 ÍU1. A nyilttérbon minden garmond sor dijja 40 fill. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. megjelenik: gze i id :e ist -v-a. s J*. es őst ^ HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél : Minden szó után 2 fill. Azonfelül bélyeg 60 fill. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 6 fill, számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyuj tátik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. Megemlékezés Kazinczyról*) Kedves tanuló ifjúság! Üdvözöllek benneteket e szent helyen, mely a magyar műveltség történetének legszebb emlékei közé tartozik ! Sajátságos tulajdonsága a nemzetek szellemének, hogy fiaikat, a kik az ész erejével az emberiséget mindig magasabbra emelték, kitüntető jelzőkkel tiszteli meg, sőt nevüknek, emlékeiknek Pantheonokat, Mauzóleumokat emel. A kik a vallásosság, az istenfélelem terén tűntek ki, azokat szenteknek nevezi, s azt mondja: Szent István, Szent Imre, Szeut Margit, Szent László. A kik a nemzet hatalmát és erejét művelték, azokat a nagy jelzővel disziti fel, s hivja: Nagy Sándornak, Nagy Lajosnak, Nagy Napóleonnak. Ezenkívül Patheonok, Mauzóleumok hirdetik dicsőségüket: olyanok, mint a milyenek oszlopai között én állok most. Ezek őrzik emlékeiket, a melyekhez a hű utókor elzarándokolt, hogy lelkét, szivét nemesítse, hazafiságot, becsületet és munkaszeretetei tanuljon. De a világtörténelem bizonyltja, hogy a népek még más módon is leróják hálájukat fiaik iránt. Nemzetük történeté nek egyes korszakait jellemben és eredményes munkásságban legkiválóbb férfi- aikról és szellemben és lelki nemességben legkiválóbb nőikről nevezik el. A görög műveltség legfényesebb korszaka a Perikies kora, ekkor kezdték építeni azokat a bámulatos templomokat és csarnokokat, melyek, bár romjaikban, ma is a világ legelső épületei s a nagy Perikiest sugalmazta szelid meleg leikével a •) A sátoraija-ujhelyi róm. kát. fögimnáziom ifjúságának és tanárainak f. hó 1-én, a széphalmi >Mauso- leom“-nál rendezett kegyeletes ünneplése alkalmával tartotta Hám Sándor dr., fégimnáziomi tanár. Szerk. legnagyobb és legszebb görög asszony: Aspasia. Azért nevezi ezt a kort sok tudós Aspasia-korának. A rómaiaknál a műveltség legmagasabb fokon állott Augusztus korában; s ezt a kort a római nép arany kornak hivja. Szellemeik fényét ekkor villogtották a legnagyobb költők: Vergilius és Horatius. Az angoloknál több történetíró nagynak nevezi Erzsébetet. Nem csoda; a drámai művészet e magas pártfogójának uralkodása alatt élt a világ legnagyobb szelleme : Shakespeare. Nálunk, magyaroknál, ki ne ismerné a nemzet legújabb átalakulásának lángeszű vezérét, a ki a tudomány, politikai élet és gazdaság terén példátlan fáradságot és munkásságot fejtett ki és örök hálára méltó sikert ért el, s a kiről munkásságának idejét: Széchenyi korának nevezi a magyar történelem. Hasonló ezekhez a magyar irodalom- történet azon szaka is, a melyet Kazinczy korának nevezünk. A nagy tudós teljes erejével azon volt, hogy müveit magyarokká váljunk. Helyesen és szépen mondotta az ifjúsági elnök, hogy az ő eszményi iránya a nyelv fejlesztése volt bármely módon: tisztítani, szépíteni és gaz- dagitani, hogy méltókká lehessünk a müveit és ő általa csodált nyugathoz. Hazaszeretetének alapelve a nagy Révai jeligéje volt: Nyelvében él a nemzet\ Ezen nyelv felvirágoztatásának áldozta munkaerejét, vagyonát; ennek emelkedése volt büszkesége, szerelme; ezt tartotta legfőbb dicsőségének. A munkásság, melyet végzett bámulatos volt. A természettudósok állítása szerint a konyhasó két méregből áll: a nátriumból és a klórból, melyek egyen- kint nagy betegséget, sőt halált okozhatnak. De együttvéve életfentartásunk fontos kiegészítő részét képezik. A tudomány olyan, mint a konyhasó. Két méregből áll: az egyik önfeláldozó, fáradhatatlan munkásság, mely ideget öl; a másik az anyagi áldozat, a mely azután bennünket minden téren a legszűkebb korlátok közé szőrit. S e két méregből fejlődik minden népnek, de legfőképen annak a nemzetnek a kultúrája, a mely fölött a magyarok Istene őrködik! Ezek képezik alkotó részeit Kazinczy életének is. Vagyonát az irodalom munkásainak buzdítására fordította, levelezéseivel is saját irodalmi munkásságának közzé tételére. De megható példát is nyújtott a csüggedetlen munkásságra akkor, mikor Kufstein, Abrovicz, Spilberg, Munkács börtöneiben megvonták tőle a tollat: rozsdával irt és saját vérével jegyezhetett. Milyen sajátságos tünemény az, hogy a magyar nemzet történetének lapjain leggyakoribb e két fogalom: láucot maró rozsda és a véri . . . Most már nagy fáradalmai és nélkülözései után nyugszik a szent öreg. S rólatok álmodik, kedves ifjak, a kik eljöttetek őt haló poraiban köszönteni. Nyugvása hasonló a bibliabali Jákobéhoz, a ki azt álmodta, hogy egy fényes égbe magas lajtorja nyúlt, a melyen angyalok haladtak fölfelé. A fényesség : a magyar műveltség az ő álmában, — a lajtorja: a szorgalom, mely segít ezt a dicső eget megépíteni, — az angyalok, a kik erre vállalkoztak: ti vagytok, kedves ifjúság, a kik most az ő érdemeit ünneplitek. Menjetek oda a szent sirhoz: áldjátok meg az ott hamvadó nemes szivet, s merítsetek erőt és lelkesedést, hogy — mint Ö — ti is úgy fogjátok a hazát szeretui és érette áldásosán munkálkodni! Amen! Úgy legyen ! TARGA. Rómáig — meg vissza. (A magyar görög katolikusok római zarándokutja) A »Zemplén* eredeti tárcája. Irta: Bihary Emil. (7. folytatás és vége) Égy kis pihenés után reggelizni mentünk (a reggeli itt már jó kávé, vaj s zsemlyéből áll). Reggeli után kezünkbe vettük a velencei útmutatót s sorba kezdtük nézni a látni valókat. Egész utunkon a reggel mindig a templomoké volt. S méltán is, mert a mi szép, a mi bámulatos, a mi műkincs van Olaszországban, az mind a templomokban van. Nincs a világon még egy ország, a hol annyi templom volna, mint Olaszországban, még egy kis falucskából is legalább 4—6 templom tornya, vagy kupolája látszik. Először is „Szt. Márk“-ot látogattuk meg. Szent Márk valódi muzeum a különféle műkincsek tekintetéből. Részletes leírásába bele se merek kezdeni, nehogy valaki, a ki Yelenczét s Szt.-Márkot látta, azt mondja majd nekem: „ne sutor ultra crepidam“ — csizmadia ne tovább a kaptafánál! Én tehát a kedves olvasóknak csak annyit Írok a Szt.-Márk templomról, hogy a mit Velencze, Olaszországnak az iparművészet terén első vezető városa, a mozaik művészetben csak teremteni tudott, azt mind a Szt.-Márk templomában halmozta össze, s a mit Velencze hatalmának fénykorában megszerezni tudott, azt mind a Szt.-Márk templomában raktározta. A velen- czeiek hatalmának e templom mintegy fokmérője volt; a mi drágaságot csak leltek az egész ismert világra terjedő kalandozásaikban, mind ennek feldíszítésére fordították. Különben, a ki részletekbe akar bocsátkozni, annak ajánlom, a Baedeckeren kivül, hogy vegye meg vagy elolvasás végett szerezze meg Dessewffy Arisztidnak „Velencze" c. művét, vagy az 1 lira s 20 centesimoba kerülőt 84 képpel illusztrált „ Venedig und Inseln der Laguna“ cimü kis tájékoztató könyvecskét s a részleteket tanulmányozhatja. Itt csak annyit említek fel, hogy reám s társaimra legmélyebb hatást gyakorolt a Szt.-Márk evangélistáról festett mozaikkal kirakott képek s Jézus Krisztus családfájának a mozaik képe. Megjegyezni jónak látom, hogy a Szt.-Márk templomban az összes falfestmények (freskók) mozaik-művek, sekrestyéjében pedig bámulatos a fa-mozaik. Az egész Szt.-Márk templom, mely görög keresztformáju, egy hosszú tanulmányt igényel, hogy műkincseibe behatolhassunk. Összehasonlításképp a Szt.-Márk templomáról annyit mondhatok, hogy ez a múlt századoknak és a benne élők hitének, reményének, szeretetének jelképe. Velencze s népe is más volt, mikor a Szt.-Márkot építették s díszítették, s más most, mikor a Szt.-Márkot látni jövők zsebére s pénzére épit s ipartárgyakat készít. Van Velenczének vagy 100 temploma. A nevezetesebbek a „Maria Gloriosa Dei Frarif mely Velenczének egyik legnagyobb temploma, hol sok hírneves ember van eltemetve. Tizian, a világhírű festőművész, a ki 99 éves hosszú élete alatt egész iskolát teremtett s kora a velen- czei festészeti iskolának fényszakát képezi. Tizian emléke V. Ferdinánd királyunk költségén 1852- ben készült. A másik emléksir a Canovaé, a világhírű szobrászé. Sírfelirata is igy szól: Prin- cipi sculptorum aetatis suae — Ex collatione Európáé universae“ (Kora szobrászainak fejedelme — Az egész Európa adományából.) 1827- berx készült a mauzoleom. Ki gondolt volna még akkor arra, hogy a XIX. században már Velencze s műkincsei nem a mieink lesznek. Rendkívül szép a „Maria della Saluteu kupolás templom, mely a nagy kanális nyugati végén fekszik s annak emlékére, hogy 1630-ban Velencze a pestis járványtól megszabadult, 50,000 arany kölcséggel épitették. A templom külseje több mint 100 szoborral van ékesítve. Velencze profán épületei közt legnevezetesebb a „doge-palota", mely legszebb különleges stílben épült a XLV. században. Az építészet: gót-mór. A doge-palota valódi remekműve a merész építészetnek. Két egymás feletti csarnok, az alsó 36, a felső 71 gót oszlopon nyugszik. Az építészek is bámulják, hogyan lehetett támszög- letek nélkül ilyen nagy 'akot emelni; hát ha még HT A Zemplén mai száma tizenkét oldal. 7N
