Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-22 / 16. szám

1900. április 22.

I. Melléklet a „Zemplén11 16. számához.

Hirek a nagyvilágból.

A déláfrikai harctérről ismét kedvezőtlen hirek érkeznek Roberts ángol tábornagy óriási hadseregének helyzetéről. Az ángol katonák sorait erősen tizedeli az influenza, sokat szenvednek az esőzésektől és a hidegtől is, mert nincsenek elegedő számmal sátraik és téli ruháik. A búrok ellenben jól felkészülve támadóan lépnek fel az egész vonalon, sőt egyes búr komandók hátban való megtámadással fenyegetik az ángol tartalékhadakat. Roberts tbngy. újabban 100,000 főnyi segédhadat kért s előterjesztést tett, hogy Buller és Warren tábornokok, kiknek működSseivel nincs megelégedve, visszahivassanak.

A búrok békekövetséget küldöttek Európába, hogy a nagyhatalmak valamelyikét rávegyék a béketárgyalások kieszközlésére. Remélik is, hogy érdekükben Miklós orosz cár megteszi a közbenjáró lépéseket.

Davis, az amerikai belügyi államtitkár, az ángol-búr háború miatt lemondott állásáról és elhatározta, hogy az Egyesült Államokban, a hol most elnökválasztásra készülnek, nagy mozgalmat indít a búrok érdekében hogy a „Szabad Államok“ vessenek gátat a „szentségtelen háború“ tovább folyásának útjába.

Hirek az országból.

A katolikus nagy zarándoklat f. hó

24-én indul Bpestről Rómába. A zarándoklatban résztvesznek majdnem az összes püspökök a bíboros hercegprímás vezetése mellett.

A Képviselőház pénzügyi bizottsága két jelentős törvényjavaslatot tárgyalt le ; az egyik az újsághirdetés meg a naptárbélyeg eltörléséről, a másik a börzei értékpapír-forgalom megadóztatásáról rendelkezik.

Az uj váczi püspök. Csáky Károly gróf, esztergami kanonok, a néh. Schuszter Konstantin dr. utódául váczi püspökké neveztetett ki. Az uj püspök most 48 éves.

Gulner Gyula, orsz. képviselő, ki a nem zeti párttal lépett be az országos szabadelvű pártba, államtitkárrá neveztetett ki a belügyi ministériomba. Azuj államtitkár volt elődjének, Jakabfíy államtitkárnak, a helyét s hivatalát holnap foglalja el.

Színház.

Országjáró Halmayék, teljes hat évi távoliét után, mely idő alatt Pannónia földén aratták a babért, ellátogattak ismét hozzánk, Jazygia földére, s immár egy hét óta a Sátorhegy tövében épült Tália templomának szívesen látott vendégei. Épp ma egy hete, husvét első estéjén, volt a beharangszó. Örvendünk, hogy a mi közönaz a baj, hogy itt is, mint egyáltalán Olaszországban, de különösen Rómában, mindent faolajjal készítenek. A mi Ízlésünk kedvéért azonban a kedves testvérek már második nap jó paprikásán s borsosán főzték az ételeket. Egész Rómában csak egy magyar s egy német konyhát tartó vendéglő van, ez is úgy eldugva, alig lehet reá akadni.

A hamisítatlan olasz bor nagyon jó, de drága is ám a vendéglőkben s különösen a hotelekben. Azt hiszem azonban, csak az idegeneket szokták jól meghúzni. Különben azt tapasztaltuk, hogy a kedves taliánok minden idegent baleknek néznek s ugyancsak igyekeznek mindenféleképen becsapni; azért Olaszországban minden idegen, mielőtt valamit venne, vagy a bérkocsit igénybe venné, előbb jól alkudjék meg, mert különben rettenetesen megnyuzzák, illetve meglapitják a pénztárcáját. Merem állítani, hogy talán az egész Olaszországban nincs kereskedés, nincs bérkocsis, nincs szálló, a hol nem kellene alkudni, ha nem akarja az ember, hogy jól becsapják. Csak egy példát hozok fel. Égyik barátom egy Rómáról szóló képes albumot vett, melyért 10 lírát kért a kereskedő s aztán 6 líráért odaadta barátomnak s midőn kifizette a barátom, a kereskedő nekem ugyanezen művet 3 líráért a nyakamba akarta sózni, a mit aztán 2 líráért ide is adott. S igy van ez minden más tárgy vételekor.

Rómának egyik nevezetessége a sok „rikkancs“ és az utcán áruló házaló. Borzasztó, milyen lármát csinálnak ezek; de meg az egész olasz nép is nagyon zajosan társalog, kiabál.

Közlekedéseszközei Rómának igen jók s modernek és elég olcsók. Van vagy 5—6000 (öt—hatezer) fiakker, sok omnibusz. Sok magánfogatot is láttunk, de mind egylovas. A kocsik igen szépek, kényelmesek, de egyetlenegy szép lovat se láttunk. Legjobban megbámultuk a villanyosokat, a melyek pehelykönnyűséggel robogségünk megmaradt, mint volt, t. i. „nagyérdemű“ és a tavaszi évad kapunyitásakor is elég szép számmal vonult be a Múzsák csarnokába. Szeretjük reméleni és bízunk is abban, hogy színház-látogató kedve közönségünknek a rövid négy, legfeljebb öt heti évad legvégéig, a mikor romlásnak indult, hajdan sem erős színházunkat falbontó csákányok rommá változtatják, híven kitart. Azért* erre a cugos-podagrás, színészt, nézőt egyaránt megbetegitett, s talán el is temetett „színházinak csúfolt alkotmányra gondolva már most rázendítjük az Arany János versét:

A vén sirásó haldokol,

Jérték tehát ágya körül!

Ki annyit sírba fektetett,

A sor most ő reá kerül.

A hét története ez:

*

Vasárnap, április hó 15-én, bemutatkozóul a Náni-1 adták, nem épp nagyszámú közönség előtt. De ez mást nem jelent mint hogy husvét vasárnapja volt, meg, hogy a darab már az unalomig ösmert a közönség előtt. — Halmsyné-t hat év előtt láttuk, de ez az idő nyomtalanul siklott el felette, a mihez gratulálunk. Ma is gyönyörködtünk kristálytiszta és csengő hangjában, kedves játékában. — A többi szereplők majdnem mind újak. Tisztay-t már régebben ösmerjük, mint igen jó komikust. Ez este páratlanul kedves sváb atyus volt az öreg Kreutzer szerepében. — Benkő Jolánról és Barts Arankáról Ítéletet még nem mondhatunk.

— Ferenczy kellemes baritonja már is meghódította a közönség rokonszenvét. ■— A Gabányi- fivérek (Laci és Pityu) méltó fiai a nagyhírű öregnek, Árpád-apónak.

Hétfőn, április 16-án, két előadás. Délután : „Csókon szerzett vőlegény“, — este a „Falu rossza.“ — Mind a két előadást a szokottnál kisebb közönség nézte. A délutáni előadás alatt mutatkozott be Lévay Sárika, a kit ügyesnek is, kedvesnek is ösmertünk meg. — Este Halmayné megint ragyogtatta művészetét, de a mint egy fecske még nem csinál nyarat, ő sem pótolhatott ma mindent. — Tisztay (Gonosz) a legjobb Gonoszok egyikét mutatta be művészi nívón állott ábrázolásával. Ezt róla mindenki elösmerte. — Ferenczy (Göndör)I nagyon jó volt, játékban, énekben. — F. Lányi Irma (Boriska) jó színésznő, de azt hiszem nem szerepköre a bánatos, poetikus Boriskáé, a kit mi sokkal helyesebnek ösmerünk, mint a hogy ő mutatta.

— Füredy (Feledi) nem azt a tősgyökeres büszke parasztot alakította, a milyen kell hogy legyen Feledy, csak egy sablonos apát, a ki még a szerep tudással is birkózott. A többi szereplő igyekezett emelni az összhatást. A kar: az bizony nagyon szerény volt.

Kedden, április 17-én, Trilby. F. Lányi Irma (Trilby) mai szerepében megmutatta, hogy ügyes és jó színésznő és hogy a világot jeleutő deszkák neki nem „terra incognita“ ; — de azért

tak dombnak fel s biztos lassúsággal dombról le. Igazán a csodával határos, hogy ha látja az ember ezeken a szűk utcákon, mint gabalyodik, torlódik össze a különféle járómü s a gyalogjárók tömegeiből senkit sem gázolnak el. A rendőrség roppant figyel, hogy a közlekedés biztos legyen, de ügyelnek a járómüvek vezetői is. Némelykor a hajunk szála az égnek meredt, a mint láttuk, hogy velünk szemben 2—3 fiáker, meg teherhordó talyigás jön s elől egy s hátul egy-egy villámos kocsi robog s még sem történt baj, mert mindenki megállott s az elsőbbséget a tovahaladásra mindig meg tudták állapítani s előre bocsátani.

Rómának s egyáltalában Olaszországnak specialitása a szamár és az összvér.

E két állatot használják teherhordásra.

De minő szekerök van? Két óriási magas kerékkel biró talyiga. Talyigákon szállítják a speditőrök a vasúttól a portékát, talyigákon az építkezéshez szükséges anyagot, talyigán még a szénát s szalmát is. A teher nagyságához képest egy-két-, vagy éppen három állat is van befogva együvé. Többnyire egy szamár s egy összvér együtt. Komikusán érdekes, hogy minden szamárnak s összvérnek a fejéhez oda van kötve egy nyaláb széna, a mely oldalról lecsüng, s menet közben ebből eszik a szamár, vagy az összvér. Ha Budapesten vagy csak egy faluban is ilyet látnának az emberek, csudájára futnának össze.

A római népnek külső megjelenése eléggé csinos, az intelligencia egészen európai divat szerint öltözködik. De testalkatára s areképére tekintve nem szép, az alsóbb rendű nép meg éppen csúnya, egészen keleti típus, s úgy látszik keleti a szokása is, mert piszkos, háza, lakása tája undok a sok ocsmányságtól.

Szép férfiakat s szép olasz nőket csak Felső-Olaszországban lehet látni. Erről majd későbben emlékezünk.

Csak még valamit Rómáról, Róma nemmegint csak azt mzndjuk, hogy ez nem szerepköre. Tőle látni pl. Ronow Ágnest, Szécsy Máriát, Gertrudot, elemében lenne ; már a hangja is hősnői tónusra termett; ha mégis trilbiztetik, abban nem ő a hibás. — Halmay (Svengali) nagyon jó volt; látszik, hogy mélyrehatóan tanulmányozta szerepét. — Á többi szereplők jeleneteikben engedték észrevenni, kogy a szélrózsa minden irányából összesereglett tagok már kezdik egymást felösmerni, egyik a másikával ösz- szependülni. Csak a népség, katonaság: az ma is gyéren volt képviselve. — Egyet kell még kiemelnünk, hogy a díszletek igen tetszettek. Rozoga színházunkban ezt is jól eső újításnak látjuk, a mi Halmaynak az érdeme.

Szerdán, április 18-án, itt először, Blumenthal és Kadelburgnak Mozgó fényképek c., Budapestre nosztriflkált bohózata. — Á darabban sok a kacagtató jelenet, amin szünetlenül mulatott a szépszámú közönség. A színészek jó kedvvel és ügyesen játszottak. Vezetett a két Ga- bányi ma két nagyobb szerepben. Mind a ketten megérdemelt sok tapsban részesültek, kivált pedig László a szájhős lengyelt a legapróbb részletekig kidolgozott alakításban „nyagyon jól“ adta.

— Tisztay a bohémvérü após szerepében, — Benkő Jolán meg a hárpia anyós ábrázolásában kitűnőek voltak. — Barts Arranka, adatai asz- szonyt szeretetreméltóan, — Kövesd! Évi a fiatal leányt sikkesen mutatta be, bár szerettük volna megsúgni neki, hogy Ízlésesebben öltözködjék.

— Molnár Gyulának Kaján Tóbiása kabinet- alakitás volt. Álig bírtuk elhinni, hogy a szerelmes színész áll előttünk a „dijbirkozó“-ban.

Csütörtökön, ápr. 19-én, a Gésák. — Habár nincs ember Ujhelyben, a ki annyiszor-mennyi- szer már ne látta volna, mégis elegendően jöttek el megnézni a Halmay gésáit, kiket tavaly Kunhegyiék is fényes kiállításban mutattak be. Egyhangú vélemény, hogy ilyen Mimózánk még nem volt, mint Halmayné. Oly szép énekrészeket hallottunk tőle, melyek az újság igéző hatását gyakorolták reánk. Megérdemelte a közönség osztatlan tetszésnyilvánítását. Minden énekszámát ismételnie kellett. Toaletjei is nagyon szépek voltak. — Mollyt Lévay Sárika adta ; kedves és szép alak volt; a kihívásokból, tapsokból neki is kijutott bőven. — Barts Aranka a frán- cia leányt szépen énekelte, neki is meg-meguj- ráznia kellett gyújtó dalait. — Vun-Csit nálunk nagyon jó komikusok adták, a kik fris emlékünkben élnek; de dicséretére válik Tisztáinak, hogy ő is nagyon tetszett, bár ő egész más temperámentomot öntött alakjába. — Imán márkit Gabányi László adta igen ügyesen; maszkja a Menelaoszó volt ugyan, de antul jobb, mert Menelaosz-Imári egyként hiszik, hogy ők „ellenállhatatlanok.“ — Halmay (Bonville) képzeljék, nemcsak hogy táncolt, de énekelt is, mégpedig imperterrite.— Ferenczy Regináid Faifax-a fess tengerész-hadnagy volt, gyönyörű baritonja kiválóan érvényesült. — Katána énekrészleteit Molnár szavalta el. — Csak az a nagy hiba,

csak templomairól hires, de arról is, hogy Rómában majdnem még egyszer annyi a pap s a szerzetes, mint egész Magyarországon, átlag 13 ezer egyházi ember található Rómában, s nekünk feltűnt, hogy a papi féle emberek sohase köszöntik egymást. A római nép azonban igen előzékeny különben s mindenki cicerone, a hordártól kezdve a kocsis, a kereskedő, sőt úri emberek is lelkesen magyarázzák Rómának szépségeit, sokszor túlozva vagy mint mi szoktuk mondani: „anzágolnak“.

Ivóvize Rómának kitűnő, sőt egész olasz- országban az appeninek pompás ivóvizet szolgáltatnak. Mint az olasz nép karakterisztikon- járól még azt kell megírnom, hogy igen kevés embert láttunk szivarozni, vagy pipázi sem az úri osztály sem a munkás nép az útban nem pipázik, vagy csak nagyon ritkán, de a vendéglőkben s a kávéházakban papot egyátalán nem láttunk szivarozni, de annál több tubáko- lót. Nem tudjuk, hogy szokásból, egészségi szempontból nem szinak-e, vagy pedig mert az olasz szivar s cigaretta nagyon rossz s drága, rosz- szabb a mienknél s drágább.

Az útban mi sem szitunk, de bizony a vendéglőkben vagy kávéházban s otthon úgy mint a törökök, s ebben velünk tartottak a poroszok is. A hol a vendéglőben szvar füstfel- leget láttunk, biztosan tudtuk, hogy ott vagy magyarok, vagy németek vannak.

Röviden, de velősen megnézvén Rómát s nevezetességeit s a tapasztaltakat naplóinkba be • jegyezve, március 10-én d. u. fél 3-kor kocsikra ülve kihajtattunk az indóházhoz s a gyorsvonaton megkezdtük a visszautazást kedves ha- zíánkba. Rómát 3 órakor d. u. megelégedetten s lelki örömmel telten hagytuk el.

Kirobogva a pályáudvarból mégegyszer megemeltük kalapjainkat s hálás szívvel re- begtük: Isten veled őrökváros Róma 1 (Folytatjuk.)