Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-22 / 16. szám

hogy a kar, a mi pedig operetnél fődolog, sem nem bir, sem nem tud kitenni magáért. — A szép díszletek Halmayt ma is dicsérték. Pénteken, ápr. 20-án, a Mozgófényképek másodszor. :— A bemutató-est alkalmával, kivált az első felvonásban tapasztalhattuk vontatott- ságnak ma nyoma sem volt. Az előadás elejétől végig úgy ment, mint a karikacsapás. A pom­pás előadást végig nézett szép közönség remekül mulatott. Szombaton, tegnap, Szulamit. Erről jövő számunkban. a + b * Jövő heti műsor. Ma két előadás d. u. 4 órakor gyermek és népelőadásul félhelyárak- kal: „Boriczky Dani“, a repülő csizmadia. Éne­kes bohózat. — Este 8 órakor itt először: „A Kurucfurfang. Legújabb eredeti pályanyertes történeti vig színmű a budapesti népszínház mösoráról. Irta ifj Bokor József. — Hétfőn, áp­rilis 23-án, zónaelőadásul félhelyárakkal, „A Pa­rasztkisasszony, eredeti népszínmű dalokkal és tánccal 3 felv. Irta Bérezik Árpád. — Kedden, április 24-én, itt először „Napóleon öcsém“, ere­deti bohózatos vígjáték. írták Guthi Soma és Rákosi Viktor. — Szerdán, április 25-én, „Lili“ francia operet. — Csütörtökön, április 26-án, itt először „Katonák“ Thuri Zoltán társadalmi színmüve a budapesti vígszínház műsoráról. —- Pénteken, április 27-én, zónaelőadásul félhelyá- rakkal, „Sanyaró Vendel, a diurnista“ eredeti bohózatos életkép, dalokkal és tánccal 3 felv. — Szombaton, április 28-án, itt először „A Gö­rög rabszolga“, legújabb ángol operet a buda­pesti népszínház műsoráról. Zenéjét szerzó John Szidney — Vasárnap, április 29-én, két előadás d. u. 4 órakor gyermek és népelőadás félhelyá­rakkal „Mátyás Diák“ vagy: „A cinkotai nagy- itca“, történeti vig szinmü dalokkal és tánccal. Este 8 órakor a „A vereshaju“, eredeti népszínmű dalokkal és tánccal 3 felvonásban. Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárá­sával, Szoták József laski lelkésznek 50 K., — Turkinyák János szukói és Homadka Miklós csukalóczi tanítóknak egyenkint 30 K., — végre Bukó András deregnyei lakosnak és Murin Já- nosné haburai lakos tanító özvegyének külön- külön-külön 20 K. legkegyesebb adományt kül­dött. — — Személyi hírek. Dókus Ernő cs. és kir. kamarás, az újhelyi várkerület o. gy. kép­viselője, e hó 18-án Ujhelyben időzött. — Dé- kány József kir. alügyész hosszobb szabadságá­nak lejárta után hazatért és megkezdte hivatali működését. — Sebeők Antal dr., honv. ezred- orvos, t. barátunk látogatás céljából Nyitráról S.-A.-Ujhelybe érkezett. Holnap Szatmárra uta­zik, hogy jelen legyen a jótékonycélu hangver­senyen, a melyen leánya, Sebeők Sárika kis­asszony is — ki művészi énekével f. hó 8-án S.-A.-Ujhelyt bájolta el — közre fog működni. — Kazinczy-emlékünnep. A piaristák vezetése alatt álló s.-a.-újhelyi rk. főgimnáziom ifjúsága kedvező idő esetén május 1-én fog a Kazinczy-mauzóleomhoz kirándulni Széphalomra, hol énekkel, szavalatokkal és emlékbeszóddeí mutatja ki háláját a nagy tudós iránt. — Április 11 főgimnáziomunkban. A sátoralja-ujhelyi piarista főgimnáziom az 1848. ápril. íl-én szentesített törvények emlékét f. hó 20-án ülte meg. A szép iskolai ünnep egyik kiemelkedő pontja Várkonyi Flórián VII. o. tanuló emlékbeszéde volt, mely a lelkesedés hangja mellett a szorgalom és gondolkodás komoly hatását is éreztette. — Esküvő. Juhász Ilonka, Juhász Jenő köz- és váltó ügyvédő t. barátánknak kedves és szép leánya, tegnap délelőtt lépett házas­ságra Keresztessy Gyula dr.-ral, a nyíregy­házi kir. törvényszék aljegyzőjével, Keresztessy István, a Dessewő'y grófok szabolcs-vármegyei uradalmai jószágigazgatójának és nejének Frank Vilma úrasszonynak szépreményű fiával. — A polgári kötést Dókus Gyula vm. főjegyző cs. és kir. kamarás, a család rokona és barátja, tel- jesitette, a kötés végén szívből jövő szép sza­vakkal üdvözölvén a szerető ifjú házaspárt. Az egyházi áldást a ref. templomban Fejes István ref. lelkész adta a boldog házaspárra, költői len­dületű alkalmi beszéd kiséretébea Az elegáns úri fogatokon jövő-menő fényes és elegáns nász­népnek úgy a polgári, mint az egyházi kötésnél különösen a család nagy számú rokonsága, ba­rátai és tisztelői sorából sok nézője volt, a kik velünk együtt őszintén gratuláltak és gratulálnak a szerető ifjú párnak mint az örömszüléknek is. — Időjárásunk a hetek óta tartó hives irányzatból tegnap a tavaszias felé fordult. Bi­zony most már igy maradahatna közkívánatra, mert testünk lelkünk belefáradt a fűttetésbe. — Ruzsicska Kálmán dr., kir. tanácsos Zala-vármegyének. jeles tanfelügyelője, össze­gyűjtött és sajtó alá rendezett beszédeit ily c. alatt: Beszédek a tanügy és társadalom kö­réből kinyomatja és könyv alakjában közre adja. A mű ára két korona, mely összeg Zala-Eger- szegre küldendők a f. hó végéig. Ajánljuk a népoktatásügy barátainak szives figyelmébe. — Helyreigazításul. „Ős-ember barlangja“ cim alatt a „Zemplén“ múlt számában egy köz­lemény jelent meg, mely arról adott hirt, hogy én az azari hegyek közt egy ős-emberlakta barlan­got fedeztem föl. E közleményre helyreigazítá­sul és az igazság érdekében a következő meg­jegyzéseket kell tennem. Régészeti kutatásaim közben csakugyan nagyon sok nyomát fedez­tem fel annak, hogy az azari hegyek lábainál ősemberek tanyáztak ; pl. nagyon sok itt az obszi- dián-szilánk, az obszidián-nyilhegy, a mi két­ségtelenül tanúsítja, hogy itt az ősemberek sze­rettek tanyázni. Maguk e helyek is széltől vé­dett, napsütött magaslatok, a melyek igen alkalmas helyekül kínálkoztak az ősembernek, hogy ott állandóbban tartózkodjék. Tavasz nyil- tával folytatott kutatásaim közben egy barlang- szerű nyílást fedeztem föl, a melyről — mivel közelében megszámlálhatatlan obszidán-szilánk hevert — első tekintetre azt hittem, hogy bar­lang-üreggel, mely az itt tanyázott ősemberek­nek lehetett lakóhelye, állok szemben. Akkor mindjárt nem volt módomban bővebben átvizs­gálni az üreget s igy az első tekintet hatása alatt tett elbeszélésem nyomán kerülhetett a multi közlemény a „Zemplénébe kissé meg is bővített alakban és kiszínezett formában. — Most azonban alaposabb vizsgálódás után kide­rült, hogy első feltevésemben csalódtam, mert a barlangnak látszó odú talán földcsuszamlás utján keletkezhetett az utóbbi időben és távol­ról sem lehetett „ősember barlangja.“ E hely­reigazítással tartoztam a „Zemplén“ olvasó kö­zönségének és a dolog iránt élénkebben érdeklő­dőknek. Különben az „Azar környékbeli ősember­tanyákról“ az „Akk“ májusi füzetében t. szer­kesztő ur szives engedelmével egy közleményt adok.*) Kis-Azar, 1900. április 18-án, ifj. Berecz Károly, ev. ref. tanító. — A ..Tokaj-Hegyalja“ c. laptársunk, mivel hogy Szerencsen a f. évi március hó 14-én dühöngött tűzvész nemcsak már akkor kinyomva volt ez évi 11-ik számát, de a könyvnyomtató műhelyt is elhamvasztotta, most, ápr. hó 19-én adta ki VIII. évfolyamának 11-ik számát a ré­gihez hasonló alakban és nagyságban Az úgy kulturális, mint közgazdasági tekintetben mis­siót teljesítő „Tokaj-Hegyaljá“-nak szellemi és anyagi támogatását szerkesztő-kiadója, Simon József, lapunk utján is szives érdeklődésébe ajánlja a nagy közönségnek. — A hamvaiból uj életre támadt „Tokaj-Hegyaljá“-t kollegiális örömmel köszöntjük. — Gyilkos mozdonyvezető. Szabó Ferenc homonnai lakos, a M. Á. Y. mozdonyveze­tője, ki már régebb idő óta megöléssel fenyegette Stefáncsik Lajos mozdonyvezetőt, boszuját teg­napra viradó éjjel M.-Laborcz vasúti állomás pályaudvarán végrehajtotta. Stefáncsik Ujhely- ből az 1662. számn tehervonatot vezette be az állomásra, a hol ellenfele már várakozott reá. Rövid szóváltás után Szabó szemére lobbantotta Stefáncsiknak, hogy házas életük boldogságát feldúlta s még mielőtt csak egy szót is mondha­tott volna mentségére, élesre kifent kését Stefán­csiknak a szivébe mártotta. Stefáncsik egy jaj ki­áltás nélkül összerogyott és meghalt. A gyilkost elfogták. — Eljegyzés. Kálósi Miklós S.-A.-Ujhely- ből eljegyezte Neuspiller Róza kisasszonyt Kassáról. — Viharágyuk felállítása. A m. kir. országos metorológiai és földmágnességi intézet kiküldöttje Budapesről Ujhelybe érkezvén teg­nap megkezdette a s.-a.-ujhely—szőllőskei raj­vonal kitűzését. E rajvonalon a szervezkedést ápr. 23-án befejezi s ápr. 25-én kitűzi azoknak a viharágyuknak a helyeit is, a mely viharágyuk a s.-a.-ujhely—s.-pataki rajvonalban fogják fel­venni a küzdelmet a viharos felhőkkel. Az Em- merling-féle 2 mtres gyorstüzelő viharágyuk a megfelelő „döreg“ készlettel, úgyszintén a Far- kas-Faragó-féle magyar szabadalmazott vihar- ágyuk is, a melyek hangcsőtoldalékkal bírnak és 5 kg.-os durva szemcséjű puskaportöltéssél durrannak, Ujhelybe már megérkeztek s való­színű, hogy a rajvonalban, ha ma még nem is, de holnap már megszólalnak. — Nagy tűz. B.-Olaszi községben, Írja tudósítónk, folyó hó 18-án este féltizenegy óra­kor erős északi szélben, ifjabb Koleszár György kisbirtokos udvarán, eddig ismeretlen okból tűz ütött ki. A pusztító elem rövid pár óra lefor­gása alatt 40 lakóházat és 106 melléképüle­tet hamvasztott el. Leégett a római katolikus templom is, melynek 230 fontos harangja ösz- szeolvadt és alázuhant. Elpusztult 21 darab *) Kérem és várom. Szork. szarvasmarha, 12 darab sertés és számtalan lá­bas jószág. Még emberéletet is követelt a pusz­tító tűzvész, a mennyiben egy Molnár Apolló­nia nevű 16 éves leány a tűzben lelte halálát. A kár mintegy 58000 korona, melynek egy része a biztosításból megkerül. Mentésről szó sem lehetett, mert a pusztító elem az utat telje­sen elzárta a község alatt folyó „Bodrog“ vi­zéhez. A megégettek lakóház és élelem hiánya miatt a szabad ég alatt nyomorognak. A lakos­ságnak egy része szomorú jövőnek néz elébe. — Nem jó szunyókálva pipázni. Ér­dekes kalandja volt egy kohanóczi embernek e napokban. Ugyanis Homonnára vitt egy sze­kér szénát eladni. Az utón — miközben elszu­nyókált — a széna, valószínű a pipájából kiug­rott szikrától, amúgy is nagy szél lévén, kigyul­ladt. Nosza sietett is atyánkfia legalább a kocsi elé fogott lovakat biztosságba helyezni, mert* a szénát, valamint a szekeret nem lehetett a meg­semmisüléstől megmenteni. Szomorú arccal bal­lagott tehát vissza falujába, elmélkedve azon a régi igazságon, hogy nem jó szunyókálva pi­pázni. r. 1. — Női ruhaszabás és varrás tanulá­sára kitűnő alkalom kínálkozik Sárospatakon. Ozv. Lengyel Samuné Budapestről a május és június hónapokat ott fogja tölteni s országosan ismeretes rendszerében a kezdőket 30 írtért, az ismétlőket (saját további tanítványait) 15 ftért fogja két hónapi oktatásra elfogadni. — Margit krém. Kevés hölgy van az országban, ki a Földes Kelemen hires aradi gyógyszerész ezen kiváló arczkenőcsét ne ismer­né. Ugyanis az összes szépítő szerek között a Margit crérne örvend a legnagyobb kelendőség­nek, mert teljesen ártalmatlan, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a bőr mindennemű tisztátlanságát szeplőt, pattanást, stb. néhány nap alatt eltávolítja és az arezot széppé, üdévé varázsolja. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Kap­ható a készítőnél és minden gyógyszertárban. Utánzatoktól óvakodjunk. II. — Veszettség. A minap a Csalogány utcában egy gyanús kinézésű és viselkedésű kutya két gyermeket megmart. A rendőrség a kutyát elfogatta és állatorvosi megfigyelés alá vétette. A megmart gyermekeket szüleik fel­vitték a budapesti Pasteur-féle intézetbe. A gyanús kutya az állatorvos megfigyelése szerint eddig egészségesnek bizonyult. — Betörés. A f. hó 19-én Meskó Elek Magas-hegyi borházában, a hol Lukács András vincellérnek állandó lakása van, betörő járt, aki az ajtó betaszitása után a vincellér szobájába behatolva, egy szekrényből 15 koronát és egy ezüst órát láncostól ellopott. A tettest a rendőr­ség eddig eredménytelenül nyomozza. Selyem-damaszt-ruha 9 írttól feljebb 12 méter, pőstabér és vámmentesen szállítva — min­tákat pedig póstafordultával küldenek : valamint fekete, fehér, színes H^nnetoerg-selyem 45 krtól 14 frl 65 krig méterenként. Ilcnncberg G. selyemgyárái (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. —Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasz­tandó. — 4. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egy­szersmind a YI. évfolyamnak áprilisi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Obszidián- eszközök a Bodrog környékén. Rómer Flóris u. 2. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXI. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vár­megye politikai és helyrajzi ösmertetése. (50. folyt.). Latinból: Dongó Gy. Géza. — 4. Törté­neti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (50. folyt.). Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Babotsay Izsák, Tarezal v. nótáriusának naplója. (4. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (46. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. A sáros­pataki ev. ref. főiskola rövid története. (2. folyt, két képpel). Irta: Szintéi Gerzson. — 8. Le­velesláda : A br. ’Sennyey-család levelestárából. (VII.) Közli: Lojda József. — 9. Zombory Hasz­nos Péter nemesi kiváltság-levele. (2. folyt, és vége.) Latinból: Matolai Etele. — 10. Sáros- Nagy-Patak régi jegyzőkönyveiből. (V.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. A tarczali „Szarvas“ szőlő történetéhez. Közli: Dongó Gry. Géza. — 12. Rákóczi-, vagy Zrínyi-kincsek. (I.) Közli: Dongó Gy. Géza. —13. Trautsohn herceg birtokba helyezése. Közli: Fodor Jenő. — 14. Fenyegető levél a husszitáktól. Közli: Dongó Gy. Géza. — 15. Irodalom: Arpádkori sirleletek Zemplén- vármegyében. — 16. A „Nagy Iván“ család- történeti értesítő. — 17. Tárca: A homonnai Drugeth-család romlása. (I.) Irta: Takáts Sán­dor dr. — 18. A szerkesztő postája. — A havon- kint 2—2 nagy íven megjelenő „Adalékok “ Folytatás a II. mellékleten-

Next

/
Thumbnails
Contents