Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-04-15 / 15. szám
árakkal: ez a mi főfeladatunk, mely megoldásra vár. E téren azonban sikert csak úgy érünk el, ha reális kereskedőinkkel kezet fogva, vállvetve munkálkodunk; akkor azután mindkettőnknek megélhetése könnyű lesz; mert különösen nálunk a Hegyalján, hol pár év múlva annyi bort fogunk termelni, mint a mennyit régen soha sem termeltünk s igy majd a szükségletet is fedezni tudjuk: ekkor azután remélhetjük, hogy az idegenből hozott borokat kiszoríthatjuk, a minél nagyobb törekvésünk talán egyelőre nem is lehet. Ennek az eléréséhez azonban vármegyénk gazdasági egyesületének, bortermelőinek és bor- kereskedőinek egyöntetű munkálkodására van szükségünk. F. I. Mgyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum. Budapestre utazó olvasóink figyelmét felhívjuk a m. kir. mezőgazdasági múzeumra, melynek gyűjteményeit nemcsak a mezőgazdák, hanem mindaok haszonnal és tanulsággal tekinthetik meg, kik a mezőgazdaság, vagy valamelyik ága iránt érdeklődéssel viseltetnek. E múzeumban a hasznos s a kárttevő állatok gyűjteménye, növény- termelési, kertészeti, gyümölcsészeti, szőlőszeti, állattenyésztési, baromfttenyésztési, méhészeti, selyemtermelési tárgyak, gép- és eszköz-raodellek, talaj- és műtrágya-minták, emléktárgyak, épület- modellek, statisztikai kimutatások stb. láthatók. A múzeum, mely a VII. kér., Kerepesi-út 72. számú házban van elhelyezve, a hétfői és ünnepeket követő napok kivételével naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig van nyitva és látogatása ingyenes. „Mező-Zombor és vidéke fogyasztási és értékesítő szövetkezet“ cim alatt Mező- Zombor községben Mesko Pál központi kiküldött jelenlétében f. hó 7-én megalakult, mintegy 7000 korona aláirsával. Á szövetkezet létrejöttében Teleky László uradalmi tiszttartó buzgó tevékenységet fejtett ki. rl. Városi és községi ügyek. * Választás. A S.-A.-Ujhely r. t. városnál üresedésben lévő árvaszéki ülnöki és iktatói állásokat választás utján f. hó 18-án délután töltetik be. * Városi színház. S.-A.-Ujhely rozoga színházának átépítése dolgában a versenytárgyalás, mint már jeleztük is, a f. hó 30-án délelőtt 10 órakor fog megtartatni. A versenytárgyalás feltételei közül érdekelni fogja közönségünket, hogy a vállalkozó 3 hó alatt köteles átépíteni és rendbe hozni az uj színházat. * Faültetés. Örvendetes az a köztevékenység, melyet városunknak agilis és fáradhatatlan polgármestere kifejt. Akár merre megy és néz az ember, mindenütt újítás, csinosítás, építés. Az egyik utcán uj gyalogjárót helyeznek el az olasz munkások, a másik utcán erősen burkolnak, általában pedig városszerte erősen foglalkoznak a befásitással. Csak előre! Lakbérszabályozás. A katonai kincstár kiküldötte f. hó 17-én érkezik S.-A.-Ujhelybe. A vármegye alispánja, Czibur László honv. őrnagy, Székely Elek polgármester és a Mauks Endre p. ü. tanácsosból álló vegyes bizottság f. hó 18-án fogja a lakbérpuhatolást megkezdeni, Reméljük, hogy a városra nézve, nemcsak katonai, de a köztisztviselők és igy közvetve az egész nagy közönségre is nagyfontosságu kérdésben a régi titkolódzó taktika háttérbe szorul és a valóságnak megfelelő uj osztályozás biztosítva lesz. * Negyedik osztályú kereseti adó. S.-A.-Ujhely város IV. o. kereseti adólajstroma a kir. pénzügyigazgatóság részéről felülvizsgáltatván, közszemlére kitétetett. Mindenkinek jogában áll, az ellen 15 nap alatt felszólalással élni. * Tölgy- és fenyücsemete. Az erdőgondnokság S.-A.-Ujhelynek 25,000 db. tölgy- és '6000 db. fenyücsemetét bocsátott rendelkezésére. Ezeknek a csemetéknek nagy részét a polgármester már kiültettette és pedig a fenyücseme- ték nagy részét a „Torzsás“ felőli vízmosásokba. Nagyon okos gondolat volt ezt a helyet a jövő nemzedék számára széppé tenni. * Zárószámadás. S.-A.-Ujhely város 1899. évi zárószámadása elkészült és a pénzügyi bizottságnak megvizsgálás végett bemutattatott. * A th. utátkelé3i hozzájárulások befizetésével az 1899. dec. 31-én hátrálékbau maradt községek házi pénztárai ellen a t. vármegye közig, bizottsága a végrehajtást elrendelvén a közúti pénztárnak kintlevőségei a központból kiküldendő szakközegek alkalmazásával fog leszámoltatni és most már további késedelem né'kül behajtatni. Siessenek tehát a hátrálékos köíségek tartozásaik befizetésével, hogy igy a költséges végrehajtástól magukat megkíméljék! * A „Zemplén“ fekete táblája. S.-A.- Ujhely polgármesterének figyelmét fölkérjük a „Május-kut“-völgyi gyalogúinak arra a szakaszára, mely a W. dr. szőleje lábánál alázuha- n ássál fenyeget. Azt a gyalogút-szak ászt, mely az arra járók életét most már halálos veszedelemmel fenyegeti, sürgősen zárassa el korlátokkal a hatóság, egyszersmind, kérjük, gondoskodjék, s pedig további késedelem nélkül, necsak a jeleztük veszedelmes szakasz helyreállításáról, hanem annak rendje és módja szerint tegyen lépéseket, hogy az ugyanott, t. i. a „Május-kut“ völgyén és a Kopaszka-oldali szőlők lábánál le- s feljáró közönségnek szolgalmi, egyszersmind pedig a városnak tulajdonjoga „in integrum“ visszahelyeztessék. * Helyreigazítás. A „Zemplén“ ma egy hetes számában, a „Városi közgyűlés“ cimü tudósításban, téves megokolással közöltetett a képviselő testületnek az a határozata, hogy a vadászati jogot nem adja bérbe, hanem azt bárca- rendszerrel házi kezelés alá veszi. A tényállásnak megfelelően e közlést akként helyesbitjük, hogy a képviselő-testületet semmi más ok nem indította eme katározat hozatalára, mint az, hogy a határban le^ő vadállomány szaporítását ily módon akarja elősegíteni. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátorai ja-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. ápr. 7-től 1Ó00. ápr. 14-ig a) házasságot kötött:— pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 esetben ; d) elhalálozott: 11 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. A bábaügy országos rendezése dolgában Kassán a f. évi ápr. hó 6-án tartott szakértekezletről tiszti főorvosunk a következő nagy érdekű jelentést tette alispánunknak. 8237/900. Tekintetes alispán úr! A nagyméltóságu belügyi minister urnák 132,392. szám alatt kelt magas intézvénye alapján 1900. évi április hó 6-án ugos Tauffer Vilmos egyetemi anár ur elnöklete alatt, Abauj- Torna-, Borsod-, Sáros-, Szepes- és Zempén- vármegyék alispánjai és főorvosaiból összeült szaktanácskozáson Kassán megjelenvén, ott az 5 vármegye bábaügye képezte az eszmecsere tárgyát. Mindenekelőtt az országos statisztikai hivatal által a bábák nyilvántartására szolgáló, úgynevezett II. számú törzskönyv célszerű és megfelelő volta képezte az első kérdést, mire nézve, tekintettel ama körülményre, hogy kívánatosnak tűnt fel az, hogy necsak az 1500, de már az 1000 lélekkel biró községek is önálló és diplomatikus szülésznő tartására köteleztessenek, a II. számú, az okleveles bábák törzskönyvezésére szolgáló táblás kimutatás, még egy olyan rovattal lenne ellátandó, a mely rovat feltüntetné azt, hogy a bába lakhelyének lélekszáma mennyi ? és minő anyagi viszonyok között élők azok ? Ez után az elnöklő tanár ur, a rendelkezésére álló statisztikai és a nmgu belügyministeri kimutatásokból megállapítani véli azon körülményt, hogy az 5 vármegye területére még körülbelül 1000—1200 olyan bába kiképzésére van szükség, a kik jelenleg is mint a tiszti főorvosok által képesített úgynevezett „cédulás bábák“ a községekben működnek, s a kiktől a lakosság nem idegenkedik, s a kik az egyes községek, egyes vidékek adott viszonyai szerint, jobbaknak hiányában, azért volnának kiképezendők, hogy igy az évente a születés alkalmával elhalt 144,000 újszülött elhalálozásának nagy számát leszállítván, a népességet megmentsék, annak számát emeljék. Tekintettel ama körülményre, hogy a bábatanulók nem szívesen jelentkeznek a tanításra, — mint azt mutatja az is, hogy Zemplén-vármegye területén, még 1892-től kezdődőleg, mai napig 25 olyan községből van letétbe elhelyezve 40—40 forintjával 1000 forint, azaz 2000 korona, a mit az ungvári bába-iskolába küldendő tanulók ellátására a községek fizettek be, de az összegek a mai napig a növendékek hiányában a kitűzött célra felhasználhatók nem voltak — az értekézlet azon véleményben van, hogy eme vonakodás oka az, hogy a bábák megélhetése nincs biztosítva. Eme körülménynek szem előtt tartásával biztosítani kellene bizonyos megállapított évi fizetéssel és minden egyes szülési eset után járó díjjal a bábák megélhetését, s ezért egy oly szabályrendelet megalkotására volnának a törvény- hatóságok utasitandók, a mely szabályrendeletben a lakosság számához .mérten volna minden község részéről a cédulás-bábák fizetése megállapítva (miként azt már az elmúlt évben javasolni bátor voltam.) Tekintettel az 5 vármegye egyes községeinek nyomasztó pénzügyi helyzetére ; tekintettel ama körülményre is, hogy már a múlt évben volt kegyes a tek. közigazgatási bizottság szerény előterjesztésemre 10 bába tanítási költségére évente 400 forintot, azaz 800 koronát kegyesen megszavazni ; de ezen humánus határozat a nmgu belügym. által jóvá nem lett hagyva, vagyis más szóval mondva, [hiányában j ama alapnak, a miből a vármegyék a cédulás-bábákat kitanitat- hatnák, csak az az egy mód látszott elfogadha- nak az értekezlet előtt, hogy a magasb elügyi kormány mondaná ki, illetve határozná meg, hogy minden törvényhatóságnak minő összeget hajlandó a cédulás bábák tanítási céljaira adni, mint ösztöndijjat, s ahhoz mérten küldetné fel a törvényhatóság, vagy annak járásai az egyes bábaképző intézetekbe azokat a jelentkező cédulás- bábákat, a kiket kiképeztetni óhajtana. A tanítási kérdés további részleteinél fő- fontosságu kérdés volt a kijelölendő tanító személye, nehogy maga az üdvös eszme a kivitelben a rosszul megválasztott tanitó-orvos egyénisége által veszélyeztessék ; olyan orvos volna a törvényhatóság első tisztviselője és a tiszti főorvosok által a tanítás eszközlésére a nm. belügy- ministériumhoz s a kinevezés alá menő felterjesztésben kijelölendő, a ki népszerű módon tanítani, ügybuzgalma, pontossága s egyénisége által magát az ügyet virágzóvá tenni képes. Tehát a tanításra kiszemelendő orvos nem hivatalos vagy más egyéb, teszem kórházi állásából kifolyólag nyerné el az oktatásra a belügyministertől a megbízatást; de az alispán és a főorvos felterjesztésére kapná azt meg, azért, hogy előadási képességével, reátermettségével azt az ügyet, a mire kijelöltetett, fejleszsze, gyarapítsa. A tanítást felölelő anyag nem állana másból, mint a növendékek észjárásának begyakorlásából, a szülőnők és ujszölöttek okszerű ápolása, a téves, káros és babonás felfogásoknak, az okszerű tisztaság- és kötelességtudásnak megteremtéséből. A gyermekágyi láz lényegének megértetéséből. A tisztasági fogalmak gyakorlati alkalmazásából s azon esetek érzékitéséből, a melyeknél a bábának orvosi segélyt kell hívnia, hogy a szülőnő és az újszülött gyermek életét megment- hetővé tegye. Minden tanítási ciklus 6—8 hétre határoz- tatott: lehetőleg november és december hónapokban ; de ha a jelentkezők az év többi szakában is lehetővé tennék egy-egy tanítási szaknak az eszközlését, úgy 4—5 kurzus is tartathatnék évente. Az előadó orvos minden tanítási ciklusért 200—200 forintot, azaz 400—400 koronát kapna a magas belügyi kormányzattól. Minden kurzuson csak 20 nőt lehetne felvenni, — a felvételre lehetőleg 45 évnél idősebb egyéb nem lenne ajánlható. Fedhetetlen előélet, falusi cédulás bábakénti foglalkozás és elöljáróság által igazolt, illetőleg hitelesített községi bizonylat, keresztlevél melléklésével volna ama okmány, a mivel a járási főszolgabíró, közbejöttével a községi jegyző a jelentkező egyéneket a tiszti főorvos utján a bába intézet igazgatóságához, illetve a közkórház igazgatóságához utasítaná. A tanulók az illető közkórház napi ellátási dijjáért kapnának a kórházban ellátást, lakást, kötelesek volnának a kórházban lakni, a szabályzat és házi rendhez alkalmazkodni, úgy főbába, valamint a kórházi adminisztrátionális személyek rendeletéit betartani, s a 6—8 heti tanítás után, a tiszti főorvos elnöklete alatt tartandó vizsgálatokon felelni. A kiállított vizsgálatról képesítési okmányt nyernének, amelyben megvolna jelölvejaz, hogy melyik község területén volnának feljogosítva bába praxist űzni. Miután egy-egy bába tanulónak kitanitási költsége 40 forintra = 80 koronára vehető, s mivel a községek önkormányzati jogát csorbítani nem volna üdvös, azért azon esetben, ha a községek önmaguk akarnák fedezni a tanítási költséget, akár egészben, akár részben is, különösen tekintettel ama körülményre, hogy a bábák műszeres táskái úgy is a község lakosai- dan az érdekében lesznek beszerzendők, s maj- nem leltári tárgyat fognak képezni, azért ezek költsége, vagy ezen költségekhez való hozzájárulás a községek részéről elfog fogadtatni. Miután jelenleg csak Borsod vármegye van azon helyzetben, hogy már az őszi holnapokban megnyitható bábaiskola helyiséggel rendelkezik, de meg mivel az 1000—1200 kitanitandó bába tanulóknak kiképzése több évtizedet venne igénybe, mert évente 20-nak a képzése egy bá- baképezdében volna csak lehetséges, mely idő alatt a már jelenleg élő bábák elhalálozása ismét nagy hiányt teremtene meg, s mivel az égető szúkségü bába hiány ma képez pótlandó sürgős szükségletet, azért kívánatos volna, hogy több törvényhatóság is tegyen ajánlatot a magas kormánynak arra nézve, hogy mit volna hajlandó ezen ügy megteremtésével rendelkezésére bocsájtani a belügyi kormánynak. Tekintetes alispán ur! Miután a bába ügy megoldásához mindenekelőtt szülőházak felállítása szükséges, s mivel a tanítási anyag beszerzése nélkül a tanítás nem lenne foganatosítható, s mivel maga az intézmény nemcsak