Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-15 / 15. szám

árakkal: ez a mi főfeladatunk, mely megoldásra vár. E téren azonban sikert csak úgy érünk el, ha reális kereskedőinkkel kezet fogva, váll­vetve munkálkodunk; akkor azután mindket­tőnknek megélhetése könnyű lesz; mert külö­nösen nálunk a Hegyalján, hol pár év múlva annyi bort fogunk termelni, mint a mennyit régen soha sem termeltünk s igy majd a szük­ségletet is fedezni tudjuk: ekkor azután re­mélhetjük, hogy az idegenből hozott borokat kiszoríthatjuk, a minél nagyobb törekvésünk talán egyelőre nem is lehet. Ennek az eléréséhez azonban vármegyénk gazdasági egyesületének, bortermelőinek és bor- kereskedőinek egyöntetű munkálkodására van szükségünk. F. I. Mgyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum. Budapestre utazó olvasóink figyelmét felhívjuk a m. kir. mezőgazdasági múzeumra, melynek gyűjteményeit nemcsak a mezőgazdák, hanem mindaok haszonnal és tanulsággal tekinthetik meg, kik a mezőgazdaság, vagy valamelyik ága iránt érdeklődéssel viseltetnek. E múzeumban a hasznos s a kárttevő állatok gyűjteménye, növény- termelési, kertészeti, gyümölcsészeti, szőlőszeti, állattenyésztési, baromfttenyésztési, méhészeti, selyemtermelési tárgyak, gép- és eszköz-raodellek, talaj- és műtrágya-minták, emléktárgyak, épület- modellek, statisztikai kimutatások stb. láthatók. A múzeum, mely a VII. kér., Kerepesi-út 72. számú házban van elhelyezve, a hétfői és ün­nepeket követő napok kivételével naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig van nyitva és láto­gatása ingyenes. „Mező-Zombor és vidéke fogyasztási és értékesítő szövetkezet“ cim alatt Mező- Zombor községben Mesko Pál központi kikül­dött jelenlétében f. hó 7-én megalakult, mint­egy 7000 korona aláirsával. Á szövetkezet létre­jöttében Teleky László uradalmi tiszttartó buzgó tevékenységet fejtett ki. rl. Városi és községi ügyek. * Választás. A S.-A.-Ujhely r. t. városnál üresedésben lévő árvaszéki ülnöki és iktatói ál­lásokat választás utján f. hó 18-án délután töl­tetik be. * Városi színház. S.-A.-Ujhely rozoga színházának átépítése dolgában a versenytár­gyalás, mint már jeleztük is, a f. hó 30-án dél­előtt 10 órakor fog megtartatni. A versenytár­gyalás feltételei közül érdekelni fogja közönsé­günket, hogy a vállalkozó 3 hó alatt köteles átépíteni és rendbe hozni az uj színházat. * Faültetés. Örvendetes az a köztevé­kenység, melyet városunknak agilis és fáradha­tatlan polgármestere kifejt. Akár merre megy és néz az ember, mindenütt újítás, csinosítás, épí­tés. Az egyik utcán uj gyalogjárót helyeznek el az olasz munkások, a másik utcán erősen bur­kolnak, általában pedig városszerte erősen fog­lalkoznak a befásitással. Csak előre! Lakbérszabályozás. A katonai kincstár kiküldötte f. hó 17-én érkezik S.-A.-Ujhelybe. A vármegye alispánja, Czibur László honv. őrnagy, Székely Elek polgármester és a Mauks Endre p. ü. tanácsosból álló vegyes bizottság f. hó 18-án fogja a lakbérpuhatolást megkez­deni, Reméljük, hogy a városra nézve, nemcsak katonai, de a köztisztviselők és igy közvetve az egész nagy közönségre is nagyfontosságu kér­désben a régi titkolódzó taktika háttérbe szorul és a valóságnak megfelelő uj osztályozás bizto­sítva lesz. * Negyedik osztályú kereseti adó. S.-A.-Ujhely város IV. o. kereseti adólajstroma a kir. pénzügyigazgatóság részéről felülvizsgál­tatván, közszemlére kitétetett. Mindenkinek jo­gában áll, az ellen 15 nap alatt felszólalással élni. * Tölgy- és fenyücsemete. Az erdő­gondnokság S.-A.-Ujhelynek 25,000 db. tölgy- és '6000 db. fenyücsemetét bocsátott rendelkezé­sére. Ezeknek a csemetéknek nagy részét a pol­gármester már kiültettette és pedig a fenyücseme- ték nagy részét a „Torzsás“ felőli vízmosásokba. Nagyon okos gondolat volt ezt a helyet a jövő nemzedék számára széppé tenni. * Zárószámadás. S.-A.-Ujhely város 1899. évi zárószámadása elkészült és a pénzügyi bi­zottságnak megvizsgálás végett bemutattatott. * A th. utátkelé3i hozzájárulások befi­zetésével az 1899. dec. 31-én hátrálékbau ma­radt községek házi pénztárai ellen a t. várme­gye közig, bizottsága a végrehajtást elrendelvén a közúti pénztárnak kintlevőségei a központból kiküldendő szakközegek alkalmazásával fog le­számoltatni és most már további késedelem né'kül behajtatni. Siessenek tehát a hátrálékos köíségek tartozásaik befizetésével, hogy igy a költséges végrehajtástól magukat megkíméljék! * A „Zemplén“ fekete táblája. S.-A.- Ujhely polgármesterének figyelmét fölkérjük a „Május-kut“-völgyi gyalogúinak arra a szaka­szára, mely a W. dr. szőleje lábánál alázuha- n ássál fenyeget. Azt a gyalogút-szak ászt, mely az arra járók életét most már halálos veszede­lemmel fenyegeti, sürgősen zárassa el korlátokkal a hatóság, egyszersmind, kérjük, gondoskodjék, s pedig további késedelem nélkül, necsak a je­leztük veszedelmes szakasz helyreállításáról, hanem annak rendje és módja szerint tegyen lépéseket, hogy az ugyanott, t. i. a „Május-kut“ völgyén és a Kopaszka-oldali szőlők lábánál le- s feljáró közönségnek szolgalmi, egyszersmind pedig a városnak tulajdonjoga „in integrum“ visszahelyeztessék. * Helyreigazítás. A „Zemplén“ ma egy hetes számában, a „Városi közgyűlés“ cimü tudó­sításban, téves megokolással közöltetett a képvi­selő testületnek az a határozata, hogy a vadá­szati jogot nem adja bérbe, hanem azt bárca- rendszerrel házi kezelés alá veszi. A tényállásnak megfelelően e közlést akként helyesbitjük, hogy a képviselő-testületet semmi más ok nem indí­totta eme katározat hozatalára, mint az, hogy a határban le^ő vadállomány szaporítását ily mó­don akarja elősegíteni. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­torai ja-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. ápr. 7-től 1Ó00. ápr. 14-ig a) házasságot kötött:— pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 eset­ben ; d) elhalálozott: 11 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. A bábaügy országos rendezése dolgában Kassán a f. évi ápr. hó 6-án tartott szak­értekezletről tiszti főorvosunk a követ­kező nagy érdekű jelentést tette alispá­nunknak. 8237/900. Tekintetes alispán úr! A nagyméltóságu belügyi minister urnák 132,392. szám alatt kelt magas intézvénye alap­ján 1900. évi április hó 6-án ugos Tauffer Vil­mos egyetemi anár ur elnöklete alatt, Abauj- Torna-, Borsod-, Sáros-, Szepes- és Zempén- vármegyék alispánjai és főorvosaiból összeült szaktanácskozáson Kassán megjelenvén, ott az 5 vármegye bábaügye képezte az eszmecsere tárgyát. Mindenekelőtt az országos statisztikai hiva­tal által a bábák nyilvántartására szolgáló, úgy­nevezett II. számú törzskönyv célszerű és meg­felelő volta képezte az első kérdést, mire nézve, tekintettel ama körülményre, hogy kívánatosnak tűnt fel az, hogy necsak az 1500, de már az 1000 lélekkel biró községek is önálló és diplomatikus szülésznő tartására köteleztessenek, a II. számú, az okleveles bábák törzskönyvezésére szolgáló táblás kimutatás, még egy olyan rovattal lenne ellátandó, a mely rovat feltüntetné azt, hogy a bába lakhelyének lélekszáma mennyi ? és minő anyagi viszonyok között élők azok ? Ez után az elnöklő tanár ur, a rendelkezé­sére álló statisztikai és a nmgu belügyministeri ki­mutatásokból megállapítani véli azon körülményt, hogy az 5 vármegye területére még körülbelül 1000—1200 olyan bába kiképzésére van szükség, a kik jelenleg is mint a tiszti főorvosok által képesített úgynevezett „cédulás bábák“ a közsé­gekben működnek, s a kiktől a lakosság nem idegenkedik, s a kik az egyes községek, egyes vidékek adott viszonyai szerint, jobbaknak hiá­nyában, azért volnának kiképezendők, hogy igy az évente a születés alkalmával elhalt 144,000 újszülött elhalálozásának nagy számát leszállít­ván, a népességet megmentsék, annak számát emeljék. Tekintettel ama körülményre, hogy a bába­tanulók nem szívesen jelentkeznek a tanításra, — mint azt mutatja az is, hogy Zemplén-vármegye területén, még 1892-től kezdődőleg, mai napig 25 olyan községből van letétbe elhelyezve 40—40 forintjával 1000 forint, azaz 2000 korona, a mit az ungvári bába-iskolába küldendő tanulók ellá­tására a községek fizettek be, de az összegek a mai napig a növendékek hiányában a kitűzött célra felhasználhatók nem voltak — az értekézlet azon véleményben van, hogy eme vonakodás oka az, hogy a bábák megélhetése nincs bizto­sítva. Eme körülménynek szem előtt tartásával biztosítani kellene bizonyos megállapított évi fi­zetéssel és minden egyes szülési eset után járó díj­jal a bábák megélhetését, s ezért egy oly sza­bályrendelet megalkotására volnának a törvény- hatóságok utasitandók, a mely szabályrendelet­ben a lakosság számához .mérten volna minden község részéről a cédulás-bábák fizetése meg­állapítva (miként azt már az elmúlt évben java­solni bátor voltam.) Tekintettel az 5 vármegye egyes községei­nek nyomasztó pénzügyi helyzetére ; tekintettel ama körülményre is, hogy már a múlt évben volt kegyes a tek. közigazgatási bizottság szerény elő­terjesztésemre 10 bába tanítási költségére évente 400 forintot, azaz 800 koronát kegyesen meg­szavazni ; de ezen humánus határozat a nmgu belügym. által jóvá nem lett hagyva, vagyis más szóval mondva, [hiányában j ama alapnak, a miből a vármegyék a cédulás-bábákat kitanitat- hatnák, csak az az egy mód látszott elfogadha- nak az értekezlet előtt, hogy a magasb elügyi kor­mány mondaná ki, illetve határozná meg, hogy minden törvényhatóságnak minő összeget haj­landó a cédulás bábák tanítási céljaira adni, mint ösztöndijjat, s ahhoz mérten küldetné fel a tör­vényhatóság, vagy annak járásai az egyes bába­képző intézetekbe azokat a jelentkező cédulás- bábákat, a kiket kiképeztetni óhajtana. A tanítási kérdés további részleteinél fő- fontosságu kérdés volt a kijelölendő tanító sze­mélye, nehogy maga az üdvös eszme a kivitel­ben a rosszul megválasztott tanitó-orvos egyéni­sége által veszélyeztessék ; olyan orvos volna a törvényhatóság első tisztviselője és a tiszti főor­vosok által a tanítás eszközlésére a nm. belügy- ministériumhoz s a kinevezés alá menő felter­jesztésben kijelölendő, a ki népszerű módon taní­tani, ügybuzgalma, pontossága s egyénisége által magát az ügyet virágzóvá tenni képes. Tehát a tanításra kiszemelendő orvos nem hivatalos vagy más egyéb, teszem kórházi állásából kifolyólag nyerné el az oktatásra a belügyministertől a megbízatást; de az alispán és a főorvos felter­jesztésére kapná azt meg, azért, hogy előadási képességével, reátermettségével azt az ügyet, a mire kijelöltetett, fejleszsze, gyarapítsa. A tanítást felölelő anyag nem állana más­ból, mint a növendékek észjárásának begyakor­lásából, a szülőnők és ujszölöttek okszerű ápolása, a téves, káros és babonás felfogásoknak, az ok­szerű tisztaság- és kötelességtudásnak megterem­téséből. A gyermekágyi láz lényegének megérte­téséből. A tisztasági fogalmak gyakorlati alkalma­zásából s azon esetek érzékitéséből, a melyeknél a bábának orvosi segélyt kell hívnia, hogy a szülőnő és az újszülött gyermek életét megment- hetővé tegye. Minden tanítási ciklus 6—8 hétre határoz- tatott: lehetőleg november és december hónapok­ban ; de ha a jelentkezők az év többi szakában is lehetővé tennék egy-egy tanítási szaknak az eszközlését, úgy 4—5 kurzus is tartathatnék évente. Az előadó orvos minden tanítási ciklusért 200—200 forintot, azaz 400—400 koronát kapna a magas belügyi kormányzattól. Minden kurzuson csak 20 nőt lehetne fel­venni, — a felvételre lehetőleg 45 évnél idő­sebb egyéb nem lenne ajánlható. Fedhetetlen előélet, falusi cédulás bábakénti foglalkozás és elöljáróság által igazolt, illetőleg hitelesített köz­ségi bizonylat, keresztlevél melléklésével volna ama okmány, a mivel a járási főszolgabíró, köz­bejöttével a községi jegyző a jelentkező egyé­neket a tiszti főorvos utján a bába intézet igaz­gatóságához, illetve a közkórház igazgatóságá­hoz utasítaná. A tanulók az illető közkórház napi ellá­tási dijjáért kapnának a kórházban ellátást, la­kást, kötelesek volnának a kórházban lakni, a szabályzat és házi rendhez alkalmazkodni, úgy főbába, valamint a kórházi adminisztrátionális személyek rendeletéit betartani, s a 6—8 heti ta­nítás után, a tiszti főorvos elnöklete alatt tar­tandó vizsgálatokon felelni. A kiállított vizsgá­latról képesítési okmányt nyernének, amelyben megvolna jelölvejaz, hogy melyik község terü­letén volnának feljogosítva bába praxist űzni. Miután egy-egy bába tanulónak kitanitási költsége 40 forintra = 80 koronára vehető, s mivel a községek önkormányzati jogát csorbí­tani nem volna üdvös, azért azon esetben, ha a községek önmaguk akarnák fedezni a tanítási költséget, akár egészben, akár részben is, kü­lönösen tekintettel ama körülményre, hogy a bábák műszeres táskái úgy is a község lakosai- dan az érdekében lesznek beszerzendők, s maj- nem leltári tárgyat fognak képezni, azért ezek költsége, vagy ezen költségekhez való hozzájá­rulás a községek részéről elfog fogadtatni. Miután jelenleg csak Borsod vármegye van azon helyzetben, hogy már az őszi holnapokban megnyitható bábaiskola helyiséggel rendelke­zik, de meg mivel az 1000—1200 kitanitandó bába tanulóknak kiképzése több évtizedet venne igénybe, mert évente 20-nak a képzése egy bá- baképezdében volna csak lehetséges, mely idő alatt a már jelenleg élő bábák elhalálozása is­mét nagy hiányt teremtene meg, s mivel az égető szúkségü bába hiány ma képez pótlandó sürgős szükségletet, azért kívánatos volna, hogy több törvényhatóság is tegyen ajánlatot a ma­gas kormánynak arra nézve, hogy mit volna hajlandó ezen ügy megteremtésével rendelkezé­sére bocsájtani a belügyi kormánynak. Tekintetes alispán ur! Miután a bába ügy megoldásához mindenekelőtt szülőházak felál­lítása szükséges, s mivel a tanítási anyag be­szerzése nélkül a tanítás nem lenne foganato­sítható, s mivel maga az intézmény nemcsak

Next

/
Thumbnails
Contents