Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-04-15 / 15. szám
1900. április 15Melléklet a „Zemplén41 15. számához. HL Egyesületi élet. \ _____ • — Közgyűlés. A „városi dalárda“ f. hó 17-én az állami elemi iskola egyik, termében közgyűlést fog tartani. . Nyilvános számadás. Az ápril hó 8-án a városi színházban rendezett műkedvelői előadás bevétele . . . 412 kor. kiadás . . . . 200 kor. tiszta jövedelem 212 kor. Felülfizettek : özv. Liszy Edéné őnssga 2 kor. és Spillenberg Barna úr 2 kor. 60 f. El nem mulaszthatom szívből köszönetét monpani a közreműködő hölgyeknek és uraknak, kik időt s fáradságot nem kiméivé azon igyekeztek, hogy egy részt a jótékonycélt gazdagítsák. másrészt művészi színvonalon álló játékokkal egy feledhetetlen élvezetes estvét szerezzenek ; különösen Sebeők Sárika k. a.-nak ki nem csak eljött a távolból, de a jótékonycélra való tekintetből még kiadása megtérítését sem volt hajlandó elfogadni. S.-A.-Ujhely, 1900. ápr. 14. Hornyay Béla dr. TAN ÜGY. A ZempléHámepi Tanitó-Epiet iatalos rovata — A rovatért felelős: A szerkesztő-bizottság. — Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő S.-A.-Ujhelybe. A gyakorlati tanítások bírálati rendszere. (Folyt, és vége ) A helyes birálati rendszer elkészítésénél nemcsak arra kell tekintettel lenni, hogy az mindenben az objektiv szempontokat tartsa szem előtt, de tekintettel kell lenni arra is, hogy a bírálat ne igényeljen túl sok időt, mert ez esetben a gyűlés többi tárgyai szenvednének hátrányt. A fentebbi két cél legkönnyebben elérhető egy a kör kebeléből kiküldött négy (4) tagú biráló-bizottság által, melyet a gyakorlati tanítás megkezdése előtt a fiók-köri elnök ajánlatára a körgyülés kiküld. Ez a biráló-bizottság azután a legpontosabban megfigyeli a tanítás minden mozzanatát. Megfigyeli a külső (alaki) kellékeket s megfigyeli a belső (tárgyi) kellékeket. Amazokhoz tartoznak : a tanterem, a tanuló és a tanító ; emezekhez tartoznak: a tanuló, a tanító és a követett eljárás. A biráló-bizottság ebbéli működése nem zárja ki azt, hogy a kör többi tagjai ne tegyék ugyanazt, amit a biráló-bizottság tesz. Sőt kell, hogy a kör többi tagjai is megfigyeljék a tanítást, mert ez által könnyebben ellenőrizhetik a kiküldött biráló-bizottság működését. A gyakorlati tanítás befejezése után a biráló-bizottság átveszi a bíráló jegyzőkönyvet, melyet a körgyülési jegyző az ide mellékelt minta szerint még otthon elkészített s visszavonulva a saját kebeléből egy bizottsági elnököt és egy jegyzőt választ s a jeggyzőkönyv minden egyes pontjára (kérdésre) a lehető legrövidebb, de értelmes (lakonicus) megjegyzést teszi. Az a munka legfeljebb egy negyed (V4) órai időt vesz igénybe. A jegyzőkönyv elkészitése (jobban mondva: kitöltése) után a biráló-bizottság által aláiratik s a köri gyűlés elé terjesztetik. A köri gyűlésen a biráló-bizottság jegyzőkönyvének felolvasása előtt a köri elnök felhívja a gyakorlati tanítást tartó tagtársat, miszerint saját tanítására, ha vannak megjegyzései, tegye meg (önbirálat). — Ennek megtörténte után felolvastatik a biráló-bizottság jegyzőkönyve, melyet a köri gyűlés vagy változatlanul, vagy kellően indokolt módosítással fogad el. A biráló-bizottság jegyzőkönyvének felolvasásánál időkimélés végett csak a feleletek olvastatnak fel. Azért a feleletek úgy szerkesz- tendők, hogy azoknak teljes értelmük legyen, a mint ez az idecsatolt mintán piros tintával irt feleletekből látható. Ezen jegyzőkönyv fololvasása után a tanítást tartó tagtárs fel nem szólalhat már csak azon egyszerű oknál fogva sem, „mert a saját ügyében (önmagának) senki bírája nem lehet." De meg ezen felszólalás cél nélküli vitának lehetne könnyen bő forrása. A biráló-bizottság jegyzőkönyve akár változatlanul, akár módosítással fogadtatik el, az megőrzés végett a köri gyűlés irattárába helyezendő, ellenben a köri gyűlés jegyzőkönyvébe csak a bírálat eredménye lenne bejegyzendő, hogy tudni illik a tanítás : „jól sikerült,“ „sikerült,“ vagy „kevéssé sikerült.“ Ha netalán a zemplén-vármegyei tanítóegyesületnek igen tisztelt alsóköri gyűlése ilyen értelemben készítené el bírálati rendszerét, én nagyon hiszem, hogy a kitűzött célnak az megfelelne s a gyakorlat rövid idő alatt megmutatná ennek életrevalóságát. A bírálat alkalmával minden esetre tekintetbe kell venni az iskola viszonyait. Legyenek VII. Nyilvános nyugtató és számadás. I. A zemplén-vármegyei „Tanitók Házá“-ra begyült: a) A szerencsi tanitók által rendezett hanga bírálók kíméletesek, igazságosak, hogy a kartársi szeretet és becsülés s a testületi szellem közöttük még inkább erősbödjék, mert ezzel állásunknak is nagyobb tekintélyt és díszt biztosítunk. Ezek mellett fogadja tek. Elnök ur mély tiszteletem kifejezését. Iftene Gyula, áll. isk. igazg.-tanitó. verseny és táncmulatság jövedelméből 108 kor. 66 fillér. b) Hodossy Béla gyűjtő-ivén (29. sz.) adakozni szives volt Ballagi Géza dr. 5 kor. Minta. Jegyzőkönyv. Felvétetett a zemplén-vármegyei általános tanitó-egyesület alsó fiók-körének Gercselyben 1900. évi március 21-iki ülésén az Iftene Gyula állami iskolai tanító által tartott gyakorlati tanításról. Tantárgy: Beszéd- és értelemgyakorlatok. Tananyag: A ló. I. A kül«ö kellékek bírálata. A) A tanterem: 1. A tanterem tisztasága általában milyen ? 2. Megfelelők-e a tanterem bútorai ? 3. A tanított tárgyhoz meg voltak-e a kellő tanszerek ? 1. A tanterem tisztasága általában megfelelő. 2. A tanterem bútorai megfelelők. 3. A kellő tanszerek meg voltak. B) A tanulók: voltak-e a tanulók ruhái és tanított tárgyhoz tani1. voltak. 2. voltak látva. 1. 2. zott. volt. 1. Tiszták testrészei ? 2. Elvoltak-e látva a szükségelt taneszközökkel ? C) A tanító: 1. Milyen volt a tanitó magatartása tás közben ? 2. A tananyag egyes részleteinél, vagy az összes tananyagnál nem foglalkozott-e egyes tanulókkal hosszasan ? 3. Volt-e kellő várakozással a tanulók feleletére vagy nem? 4. Kérdései világosak, szabatosak, kellően megérthetők voltak-e vagy nem ? 5. Tapintatos volt-e a fegyelem gyakorlásában s általában hogy tartotta fenn a fegyelmet ? A tanulók ruhái és testrészei tiszták A tanulók a szükséges tanszerekkel el (Nyugodt, kapkodó, gyors, lanyha stb.) Egyes tanulókkal hosszasan foglalko3. A tanulók feleletére kellő várakozással 4. Kérdései szabatosak voltak. 5. A fegyelmet tapintatosan tartotta fenn. tanulók előkészültsége megfelelő, tanulók a tárgy iránt érdeklődtek, növedékek feleletei folyékonyak vol1. juttatva. 2. Az uj tananyag rávezetés tetett elő. törvényes oktatás elve érvényre volt által készit3. A tanított tananyag kellő arányban állott. a kiszabott idővel AJ A tanulót illetőleg: 1. Általában milyennek mondható a tanulók előkészültsége ? 2. Érdeklődtek-e a tárgy iránt, vagy unatkoztak ? 3. Milyenek voltak a növendékek feleletei ? Folyékonyak, vagy darabosak? Hibásak, tájszólással kevertek stb. ? B) A tanítót és eljárását illetőleg: 1. Érvényre volt-e juttatva a tömeges oktatás elve? Nem volt-e túlhajtott? 2. Hogyan készíttetett elő az uj tananyag ? Összekapcsolás, figyelemébresztés, rávezetés, vagy más módon? Helyes volt-e az? 3. A tanítás mennyiségileg véve illetve a tananyag kellő arányban állott-e a kiszabott idővel? ügy tanitott-e, hogy maradjon idő az ismétlésre s a kifejtés és ismétlés között meg volt-e a kellő arány ? 4. Az uj tananyag feldolgozása miféle módszer szerint történt: kifejtő, összerakó, szétbontó, közlő, vagy miféle más módszer szerint s megfelelt-e az a tárgy természetének? 5. Megfelelt-e a szemléltetés igényeinek ? 6. Volt-e ügyelet arra, hogy az a mi kifejtetett a tanítás által a növendékek állandó tulajdonába menjen át? S ez mi által történt: ismétlés vagy önálló munkálkodtatás által?. 7. Alkalmaztattak-e az uj ismeretek ? Ösz- sze volt-e valamivel hasonlítva, vagy kapcsolva ? Volt-e reá példa mondatva? 8. Az erkölcsnemesitő fogalmak ki voltak-e fejtve ? 9. Á tanítás menete hézagtalan, rendezett, eredményhozó volt-e? 10. Össze voltak-e a tanítottak foglalva, vagy csoportosítva ? 11. A tanítás végén a feladat milyen volt ? Könnyű, nehéz, kevés, sok, alkalomszerű ? 12. A magánfoglalkozó osztályok feladatai át voltak-e vizsgálva? 13. a kérdés feltevése előtt voltak-e a növendékek felszólítva, vagy után ? 14. Milyen volt a tanitó beszéde nyelvtani és elemiesség szempontjából ? 15. Milyen volt a beszéd ereje ? 16. Eléretett-e a tanítás által a kívánt siker ? 17. Mindezek után a tanítási eredmény általában milyennek mondható ? Kelt Gercselyben, 1900. évi március 12-én. N. N. biráló-bizottsági elnök. N. N. biráló-bizottsági tag. 4. Az uj tananyag kifejtő módszer szerint történt s ez a tárgy természetének megfelelt. 5. A szemléltetési igények kielégittettek. 6. A tanítottak a gyermekek állandó tulajdonába mentek át. 7. Az uj ismeretek alkalmazva lettek. 8. Az erkölcs nemesitó fogalmak (a tanulság) ki lettek fejtve. 9. A tanítás menete hézagtalan volt. 10. A tanítottak össze lettek foglalva. 11. A tanítás végén a feladat alkalomszerű volt. 12. A magánfoglalkozó osztályok feladatai megvizsgáltattak. 13. A növendékek a kérdés feltevése után szólittattak fel. 14. (Magyaros, idegenszerü, táj kiejtéssel stb.) 15. (Élénk, vontatott, vonzó stb.) 16. Ä kívánt siker eléretett. 17. Ezek után a tanítás eredménye : sikerűiknek mondható. N. N. biráló-bizottsági jegyző. N. N. biráló-bizottsági tag. II. A belső kellékek bírálati
