Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-15 / 15. szám

— Boruth Andor festőművész, kedves földink, újabb fényes sikeréről vettünk tudósí­tást. A tavaszi mükiállitást most ápr. hó 7-én nyitották meg Bpesten. A kiállítás mübecscsel biró képei közül kiemelkedik a Boruth Andor „Pieta“-ja. Ez a müvészlélekkel megfogalmazott és pompás teknikával megfestett kép, a Pieta, a keresztfán kiszenvedett Istenembert, s a bán­kódó két asszonyt, Máriát és Magdolnát, ábrá­zolja „mély vallásos érzéssel, egyszerűen, a tragikum erejével. A három alak csoportosítása is kitünően átgondolt megoldásra talál. A ke­resztre felfeszitettnek alakja, a két földre rogyott nő között magasan felemelkedik.“ A vallásos tárgyú remek képhez ifjú művész barátunknak őszinte örömmel gratulálunk! — Tűz. E hó 12-én délután, a Klein Mór-féle téglagyár telepen, a mely a vasúti gyárteleptől keletre esik, tűz támadt. Egy zsindelylyel fedett munkáslak gyulladt ki s csakhamar teljesen le­égett. Hogy a telepen nagyobb baj nem történt, a vasúti gyártelepi tűzoltóságnak köszönhető, a kik a tüzet beoltották. A tűz támadásának oka ismeretlen. — Baleset. Az elmúlt héten nehány be- tonmuukás a Kazinczy-utcai gyalogjáró javítá­sával foglalkozott. Ott történt szerdán délelőtt, hogy a mint közülök Minik Pál, gajdali szár­mazású munkás, arról akart meggyőződni, hogy a kiemelt több mázsa súlyú betonlap jól van-e feltámasztva, az egyik tartó léc kiesett s e miatt a súlyos lap támasztékát vesztve lezuhant és a Minik lábára esett úgy, hogy bal felső lábszára eltört. Hordágyon szállították kórházba, a hol már jobban érzi magát. Minik a beton-vállalat részéről balesetre biztosítva volt. — Humopatia vórgyógyászat .E helyen már több Ízben lett ezen uj gyógymódra utalva, mely valóban kiválóan értékes, mondhatni ma a legbiztosabb és legjobb gyógymód. Nincs az a gyógyfürdő, nem létezik az a gyógykezelés, mely oly tökéletes és tartós gyógyulásokat képes vol­na produkálni, mint ezen egyszerű, kellemes és semmi mulasztással egybekötött uj gyógymód. Ezen uj gyógymód nagyképzettségü és geniális feltalálója Dr. Kovács J. fővárosi orvos, e talál­mányával el nem hervadó babérokat és szám­talan szenvedő betegnek örök háláját biztosította magának. Tizenkét évi tapasztalat mutatta, hogy a tavaszi kúrák a legszebb sikerrel jár­nak asthma, szív, tüdő, gyomor- és bél-ba­joknál, idegbetegségeknél, különösen neurasthe­nia, hysteria és makacs bőrbajoknál. Olyan be­tegeknek, kik e felsorolt bajok egyikében szen­vednek és máig gyógyulást nem nyertek, ajánl- jók első sorban a vérgyógyászatot igénybe venni. Dr. Kovács J. kinek Budapest, V. Váczi-körut 18 sz. alatt egy, a célnak szolgáló rendelő intézete van, naponta betegeket fogad és meg­hívásra betegeket látogat úgy a fővárosban, mint a vidéken. Levélbeli megkeresésre szívesen szol­gál felvilágosítással és tanácscsal. — A mádi zsidó . . . Egy időben hiressó vált már — írja levelezőnk — az a zsidó Mádon, a ki elindult Mádról, hogy a szomszédos Tállyára jusson; de a félúton, a mint pipájára akart gyuj tani, a Tállya felől fújó szél ellen hátat fordí­tott, rá is gyújtott, hanem elfeledkezvén vissza­fordulni, azon vette magát észre, hogy megér­kezett Tállya helyett — Mádra. Erről a bolond esetről maradt fel a szálló-ige, hogy — úgy járt, mint a mádi zsidó Tállyán. Nos: most, hogy a „Gutglas és Bendetz“ műbor nagykeres­kedő céget Mádról az I. II. és III. fokú hatósá­gok kifüstölték s a cégtársak Mádról még a múlt évi július hó folyamán elkotródtak, azt méltóztatik talán hinni, hogy most már a „Gut­glas és Bendetz“ cégnek Mádon hült helye van ? A tekintetben igenis hült helye, hogy nincs, a ki fizessen,* mert a cégtársak innen — érezvén a kedvezőtlen szeleket — elinalták; ámde a pince itt maradt, s az most egy Gutglas-cseme- tének a tulajdona, a ki álnevet ragasztott magára. Már most bejelenthetem a „Zemplén“ olvasókö­zönségének, hogy ebben az álnév históriában a szédelgőknek és iparlovagoknak egész ármádi­ája van érdekelve. Reméljük azonban, hogy a „Tokaj-Hegyalja“ ez élősdieit is hamarosan le fog- jukjleplezni és pelengérre állítjuk majd. Akkor aztán — végzi levelezőnk — lesz majd egy uj szállóigénk s talán igy fog szólani: „ügy járt, mint Gutglas és Bendetz Mádon“. . . — A rósz időjárás sok épület homlokza­tában kárt tett, felhívjuk azért az érdeklődők figyelmét az általános jó hírnevű Kronsteiner Károly, Bécs, III. Hauptstrasse 120. szám alatti első cs. és kir. ostr. magy. kir. szab. homlok­zat festék gyárra. Mely cégnek szabadalmazott vízmentes homlokzat festékei a ház és ingatlan tulajdonosait azon helyzetbe juttatják, hogy épületeiket olcsón, tartósan és csinosan az olaj­festékhez hasonló festékkel elláthatják. — Sajtóhiba. „Rómáig—meg vissza“ ál­talánosan élénk érdeklődéssel várt és fogadott Tárcánk multi közleményében a Serra Quinko helyesen: Serra Quiriko-nak olvasandó. * * És, a ki üljön — nemda ? Sx«rk. — Veszett eb. Kovácsvágás-Hutta köz­ségből írja tudósítónk, hogy ott f. hó 10-én egy kóbor veszett eb garázdálkodott és egy odavaló 11 éves fiút mart meg, a kit hamarjában fel vit­tek Budapestre, a Pasztőr-intézetbe. A veszett ebnek sikerült elmenekülnie, de a szomszéd Pál- háza községben összetalálkozott az ottani erdő­őrrel, a ki agyonlőtte. — Fogak tisztítására és épen tartá­sára kitűnő szernek bizonyult a dr. J. G. Popp cs. és kir. udvari fogorvos „Anatherin“ száj­vize, mely a szakorvosok által már 50 év óta ajánlva van. — Elővigyázat. Tudós professzor a kávé­házban: Pincés! Majd ha látni fogja, hogy távozó félben vagyok, figyelmeztessen, hogy megfeled­keztem az esőernyőmről. — At. hölgyközönségnek. Legkedve­sebb s legmodernebb szépitőszer az egész világon elterjedt Földes-féle Margit-crém. Teljesen ártal­matlan, zsírmentes arckenőcs. Meglepő, csodás hatású. Bővebbet Földes Kelemen hírneves aradi gyógyszertár hirdetésében. — A legizletesebb asztalviz a „Kristály“ Szent-Lukács fürdői hegyi forrás, mely mint egészséges ásványvíz, több száz orvos ajánlva van. — Az influenza, ez a modern betegség, melyet eleinte csak úgy félvállról vettek, mert 3—4 hót alatt megszabadult tőle az ember, mind­inkább kezd otthonossá válni és garázdálkodni. Most már nem napok alatt, de hetek múltával is alig lehet megszabadulni tőle. S.-A. Ujhelyben is sok az influenzás, közöttük a jóságos Teich Zsiga bácsi is súlyos betegen fekszik. Kívánjuk neki: mielőbb szabaduljon ki gyötrő betegségéből, hogy aztán ismét a legteljesebb testi és szel­lemi frisseségben állhasson és maradhasson még igen sokáig a a közjótékonyság szolgálatában! — Szakácsy Károly cukrászatában egy jó házból vagy 13—14 éves fiú tanulóul fel­vétetik. — Török szerenose-eredményei. Amint halljuk, a most befejezett 5-ik magy. kir. ősz- tálysorsjátéknél ismét igen sok és nagy nyere­ményt fizetett ki vevőinek Török A. és társa, Budapest, Váci körút 4. főárudája. Sok szív me­gints feléledt egy nyeremény jelentése által, és mily keserves volna sok emberre nézve a napi munka és fáradság, ha nem volna azon remé­nyünk, hogy egyszer egy véletlen szerencse folytán gazdagon kárpótolva leszünk, hogy a későbbi években gondtalan megélhetésünk legyen. Tehát mindenki nyújtson kezet a szerencsének és ajánljuk az ismert és szerencsés Török A. és Társa főárudáját, Budapest, Váci-körut 4. Lapunk jelen húsvéti száma mely tizenhat oldalra terjed ápr. 15-iki kelettel nyomatott, már ápr. 14-én, dél­után, elhagyta a sajtót és hordatott ki, illetve küldetett el a „Zemplén“ t. közön­ségének, melynek a magunk részéről is boldog húsvéti szent ünnepelést kívá­nunk. A kiadóhivatal. Foiilard-selyem-rulia 8 frí 40 krtól feljebb — 14 méter ! póstabér és vámmentesen száliitva ! mintákat pádig póstafordultával küldenek : va­lamint fekete, fehér és színes Heniieberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 kr. méteren ént. Henneberg G. (.cs. és k. udvari szállító) selyem- K)tirai Zürichben. — Magyar levelezés Svájcába kétszeres levélbélyeg ragasz­tandó. — 2. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egy­szersmind a VI. évfolyamnak áprilisi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Obszidián- eszközök a Bodrog környékén. Römer Flóris u. 2. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXI. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vár­megye politikai és helyrajzi ösmertetése. (50. folyt.). Latinból: Dongó Gy. Géza. — 4. Törté­neti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (50. folyt.). Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Babotsay Izsák, Tarczal v. nótáriusának naplója. (4. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (46. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. A sáros­pataki ev. ref. főiskola rövid története. (2. folyt, két képpel). Irta: Szinyei Gerzson. — 8. Le­velesláda : A br. ’Sennyey-család levelestárából. (VII.) Közli: Lojda József. — 9. Zombory Hasz­nos Péter nemesi kiváltság-levele. (2. folyt, és vége.) Latinból: Matolai Etele. — 10. Sáros- Nagy-Patak régi jegyzőkönyveiből. (V.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. A tarczali „Szarvas“ szőlő történetéhez. Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Rákóczi-, vagy Zrinyi-kincsek. (I.) Közli: Dongó Gy. Géza. —13. Trautsohn herceg birtokba helyezése. Közli: Fodor Jenő. — 14. Fenyegető levél a husszitáktól. Közli: Dongó Gy. Géza. — 15. Irodalom: Árpádkori sirleletek Zemplén­vármegyében. — 16. A „Nagy Iván* család- történeti értesítő. — 17. Tárca: A homonnai Drugeth-család romlása. (I.) Irta: Takáts Sán­dor dr. — 18. A szerkesztő postája. — A havon- kint 2—2 nagy ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre ^12 füzetre) csak 4 ko­rona 80 fillér. — Melegen ajánljuk minden­kinek, a kit vármegyénk viszontagságos tör­ténete érdekel; főképp pedig ajánljuk a köz­ségek ügyeimébe; annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban is tart még az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. A „Pallas Nagy Lexikona“ pótkötetei mint- e munka XVII. (A — J) és XVIII-ik (K — Z.) kötetei megjelentek. E két kötetben mindaz benne van, a mi a munka megindítása óta az emberiség ismereteit gazdagította, valamint mind­az a hiány pótolva van benne, a mely e munka I — XVI. kötetében észlelhető volt. A pótköte­tek beszerzése tehát kikerülhetetlen mindenkire nézve, a ki az alapmunka birtokában van. A pótkötetek az első kötetekhez teljesen hasonlóan kiállítva s kötve, kötetenként 12 koronába kerülnek és Lővy Adolf s.-a.-ujhelyi könyv­kereskedésében már kaphatók. A további pót­követek szerkesztés alatt vannak. Keresztyének iil<iö,.ése. Réges-régen, ezerötszáz óva immár, hogy a kereszténység Romában is nagyobb terje­désnek indult, annyira, hogy már veszedelmesnek is lát­szott. A római császárok, mintha előre érezték volna, hogy az ö székvárosuk nagyszerű oszlopsorait valaha betemeti az idő, a ,fasces-“ek jelvényét a kettős kulcs váltja föl, 3 a Pantheon kupoláját a Szent-Póter templom haladja túl. Mintha sejtették volna, hogy a birodalmuk fegyverei meg­tompulnak a mártírok testén, gögössgótüket eltiporja az alá­zat és birodalmukbau egy uj állam alakul.... És valóban a hatalom tényeit fólezred alatt tönkretette az eszme fu- vaima. A legnagyobbszorii forradalom volt a világon ez az egyetlen, mely valóban megrázta az egész világot. Az történt az egész világgal, a mi Nagy Konstantinuszszal; az égen megjelent előtte a kereszt, és rajta e szavak: >B jelben győzesz«. És e kereszten, a szenvedés jelét meglátta a világ, s üresen maradtak a szobor-istenek szentelt lige­tei és bennök az alabastrom-oltárok. — A kereszténység fö lépéséről Romában és terjedéséről szól a Nagy Képes Világtörténet mostani 62-ik füzete. — A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, a rómaiakról szóló kötet szerzője Geréb József dr. Egy-egy kötet ára, diszes félbőrkötósben, 16 kor ; füzetenkint is kap­ható 60 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kap­ható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod Int. Rt. Budapest, Vili. Üllői-ut 18,) s Lővy Adolf könyvkereskedése utján. S -A.-újhelyben. A .Vasárnapi Újság* április 1-sői száma 18 képpel s a következő tartalommal jelent meg : „Zsolnay Vilmos* (arcképpel és képekkel pécsi telepéről). — .Majláth Béla* (arcképpel). — Költemények : .Dalok Lidikéről« Pósa La­jostól ; »Falusi levél« Lampórth Gézától. Regónytár: „Vá­sárolt szivek.« Regény, irta Máriaffi Dávid. (Goró Lajos rajzaival). — „A Ponezi búnhödése.t Elbeszélés. Irta Mik­száth Kálmán. — »Hires szerelmesek: „Müsset és George Sand« (arcképpel). — A budapesti Pasteur-intózetről“ (ké­pekkel). - »Kis Márton“ (Háry Gyula rajzaival) Merényi Lajo3 dr.-tól. »A heliograf“. — „Hajóhidak*. — „Dumba Miklós* (arcképpel). — »A Petőü-emléktábla leleplezése Pozsonyban“ (képpel). — „Boer családok a háborúban* (képpel. Egy apa tiz felfegyverzett fiával). — .Párisi divat levél« divatképekkel. Irodalom és Művészet, Köziutózetek és Egyletek, Sakkjátók, Kóptalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A Vasárnapi üjság előfizetése negyedévre négy kor., „Politikai Ujdonságok‘-kai és .Világkrónikát-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a .Képes Néplap«, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 80 üli, Magyar Lányuk a cime annak a hetilapnak, melynél alkalmasabb és jobb olvasmányt nem adhatunk a serdülő leány kezébe. A legkiválóbb magyar Írók segítik a szer­kesztőt, Tutsek Annát, abban a nemes törekvésében, hogy a leányifjuságot nevelje és szórakoztassa. — A M. L. min­den száma közöl egy eredeti és egy fordított regényt, tö bb elbeszélést, verseket a legjobb ismert nevű poétáktól és ala­pos ismeretterrjesztő cikkelyeket Külön kézimunka rovata van. Előfizetése negyedévre 3 korona. A kiadóhivatal (VI., Andrássy-út 10.) szívesen küld ingyen mutatványszámot. Tíz év >Az Én Újságom.« Pósa Lajos gyormeklapja, azt tűzte ki céljául, hogy magyar szivet, magyar lelket leheljen a gyermekvilágba, hogy a magyar gyermekvilág magyarul érezzen és magyarul gondolkozzék. Hogy menn- nyire felelt meg tiz óv óta kitűzött céljának, mutatja az a párját ritkitó nagy elterjedés, a melynek örvend. Előtt- zetőinek száma a tízezret meghaladja. A megkezdett ös­vényen halad tovább. Segítségére vannak nemes feladatá­nak teljesítésében az irodalom jelesei. »Az En Újságom* előfizetése negyedévre: 2 korona Megrendelések a követ­kező cimre küldendők: Az Én Újságom kiadóhivatalának, Budapest, Andrássy-út 10 sz. Uj Idők. Azt a titkot, hogy minő szellemi táplálók kell a művelt magyar közönségnek és minők a művészi igényei, nagy folyóirataink közül az Uj Idők találta ki a legteljesebben. Herczeg Ferenc úgy szerkeszti ezt a finom képes hetilaput, cikkelyeit, képeit úgy válogatja össze, hogy a lap minden száma vonzó, iebilincselőn érdekes. Regé­nyeit elkapkodja a közönség és legjobb Íróink sietnek nagyobb-kisebb munkáikkal első sorban az Uj Időket fel­keresni. Hat évi pályafutása alatt ez a magyar lap kiszo­rította külföldi versenytársait s ma már minden müveit magyar családnak hűséges, élveztet osztogató heti vendége. Előfizetése negyedévre; 4 korona. Kiadóhivatala Buda­pesten, Andrássy-út 10 sz. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Köszönetnyilvánítás. Személyesen külön-külön nem tehetvén: ez utón mondok mindazoknak, kik felejthetetlen feleségem, árváim édes anyjának temetésén részt- vettek — hálás köszönetét. S.-Á.-Ujhely. 1900. ápr. 13. Klein Ede. Folytatás a III. melléklet«»

Next

/
Thumbnails
Contents