Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-04-08 / 14. szám
telte Hodossy Béla tanitó-egyesületi elnöknek ily minőségben kifejtett táradhatatlan munkásságát és szerzett érdemeit, Zseltvay Bogdán a járás főszolgabírójáért, Fábián István Sárkány Imre ev. ref. esperesért mondottak lelkes felköszöntőket, melyekre a szebbnél-szebb válaszok szintén megadattak, azonban ezekre térszüke miatt — a legnagyobb sajnálatomra — már ki nem terjeszkedhetcm. Meg kell említenem azonban még Mihajló Andor rk. lelkésznek a tanítói állás magasztosságát fejtegető és a különböző felekezetű tanítókat egyetértésre buzdító magas szárnyalásu beszédét és Nemes Lajos kir. tan- felügyelőnek erre adott lelkes visszhangját s ezzel a tudósítói tollat leteszem. László. szerkesztő "biz. postája. H. B. Sárospatak A számadás térszüke miatt a jövö számra maradt L. E. F N.-Mihály A szép tudósításért köszönjük. Igen sajnáljuk azonban, hogy térszüke miatt egész terjedelmében nem közölhettük. Jói esik hinnünk, hogy nem lesz belőle aprehonzió ? Zs. B. Varannó. Pár nap múlva válasz megy. Közgazdaság. A iMtlilugnlsis utján. A gazdagságról azt tartották a nevető filozófusok, hogy nem egyéb a szerencse és a halál versenyfutásánál Mindenki arra van rendeltetve, hogy gazdag legy-en, csakhogy sokan nem érik meg a va gyón beköszöntőt. A dolog attól függ, hogy melyik jut előbb az emberhez : a szerencse-e vagy az élet vége ? Ezen bizony csakis nevető filozófusok vigasztalódhatnak, azok is konyak közt nevetve. Az élettel küzködö embernek ez a filozófia nem vigasztalás, hanem lemondás Hanem a haladás, a mely a boldogulás útjait egyengeti, az ő számára is talált vigasztalást. Olyan, a mely több a vigasznál: éltető reménység Ez a találmány az osztály sorsjáték. Vagy százötven esztendős, nálunk még csak három éves. De már nálunk is meggyökerezett. Mert kielégíti az embernek a szerencséhez való jussát. Mert megadja minden embernek a becsületes gazdagodás lehetőségét és mert a nyeremény fogalmát kihámozta rejtélyes burkából. A nyeremény már nem vak szerencse, hanem valószínűség. Már nem bolond esély, hanem mathematikai lehetőség. Mert az osztálysorsjáték minden második résztvevőjének nyernie kell. Ha egyebet nem, a betétjét visszakapja. A mi azt jelenti, hogy a koczkáz&t minimális A főbb nyeremények száma is nagy, a summájuk pedig impozáns. Ezrek, tízezrek, százezrek, még millió is nyerhető. Az osztálysorsjátók felszabadította áz embert attól a fatalisztikus megnyugvástól, hogy a gazdagság beköszöntét nem élheti meg. Ezer és ezer ember jutott jó módhoz néhány év alatt és nagy azoknak a száma, a kik egyenesen gazdagok lettek az osztálysorsjátók által. A mely nem babonán alapuló lutri, hanem rendes üzlet a szerencsével Fel is fogta ezt a középosztály és fel is karolta az osztálysors- játókot. A nyerők statisztikája azt bizonyltja, hogy a kö zéposztály tagjai: kereskedők, iparosok, gazdák, hivatalnokok, lateinerek keresik és találják meg benne a szerencséjüket. A vagyon függetlenséget, önállóságot ad, senki <zt jobban nem érzi, mint a szellem és a test munkása, a kinek a vagyonra való vágyakozása nem kapzsiság, hanem a függetlenség felé való törekvés. Ezt á törekvését kielégíti az osztálysorsjátók, a mely a maga tömérdek nyereményével és minimális koczkázatával a szerencse leczö- vekezését jelenti. A ködös epekodós helyébe a valószínűségben való bizakodás került. Mindenki számíthat már a jólét beköszöntőre, a nélkül, hogy léha ábrándozónak tarthatnák, . Az első leánrkiházasilási egylet, in. sz. mérc. hó 25-én tartotta Schwarz Ármin elnöklete alatt számos tag jelenlétében XXXVII-ik rendes közgyűlését. Az évi jelentésből kivesszük, hogy az 1899. kezelési óv kedvező és eredmónydus volt a mennyiben 14271 jutalék- rész lett újonnan beírva, mely tekintve a múlt évi általános rossz gazdasági viszonyokat, kielégítőnek mondható A belépett tagok, valamint a beirt kedvezményezettek túlnyomó számban a legfiatalabb korosztályokhoz tartoznak. Bizonyltja ez, hogy áz intézet az uj beiratkozásokkal fiatal, életerős elemet nyert. Az 1899. óv bevételei -2039452 k 96 fillérrel minden czimletnól, tetemes emelkedést mutatnak. A kiadások 884882 k. 18 fillért igényeltek, mely ösz- szegből különösen kiemeljük a nászjutalók fejében történt kifizetéseket 529750 k. 76 fillérrel. Ez összeg 206 tagra 756 kedvezményezett javára, melyek közt 19 árva volt, oszlik meg A legkisebb nászjutalék 600 korona, a legnagyobb 10360 kor. volt. Az évi bevételi többlettből 100U286 korona 76 fill., a methematíkai díjtartalékhoz csatolandó, melylyel az 5120373 k. 78 fillérre emelkedik. Az alapsza- bályszerü javadalmazásoknak eleget téve a nászjutalók fel- emelési alaphoz 82642 k. a külön tarlalókhoz 33056 k. .80 fill, és a hivatalnoki nyujdijalaphoz 4000 korona utaltatott. A mérleg főösszege 5824869 k. 20 fill, ez 1610943 k. 82 fill, tartalókbetótben, 1792811 k. elsőrendű záloglevelekben, továbbá két intézeti házban, melyek 15114 k. 48 fill, leírása után 1496353 k. 78 üli értékben vannak fólvéve, végre saját kötvényekre adott kölcsönöben, kint levő dijkövote- lésekben és pénzkészletben nyeri fedezetét. A közgyűlés az évi jelentést és mérleget tetszéssel tudomásul vette és a felügyelő-bizottság indítványához képest az igazgatóságnak a felmentvónyt megadta. A jegyzőkönyv hitelesítésével Steiner Ferencz és Ratfay Károly urak bizaitak meg. Miután még Krisztinkovicb Béla főmérnök szövetkezeti tag indítványa, hogy az igazgatóságnak, különösen Schwarz Armin elnöknek, a felügyelő bizottságnak jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés szavaztassók, egyhangúlag elfogadtatott, következett az uj választás Az igazgatóságba Schvarz Ármin, Kohn Károly, Dr Wittmann Mór, Dr. Reich József, Eisler József, Herzfeld Zsigmond, Tsuk Sándor és Kohn Arnold hat évi időtartamra közfelkiáltással újból választattak. A felügyelő bizottságba szintén közfelkiáltással Dr. Alexander Bernát, Dr. Simonyl Zsigmond, Hóger József, Wertheimer Albert, Weil Dávid I és Seifensieder József (uj) egy évi időtartamra lettek megválasztva. A közgyűlés kívánságának megfelelve az elnök ajánlatára a visszalépett választmányi tagok ismét s Dietz Miksa, Lachnit János, Leichtner Benő, Pruzsinsky József és Steiner Ármin mint nj tagok választattak meg. Városi és községi ügyek. * Városi közgyűlés. S.-A.-Ujhely r. t. város képviselőtestülete a tagok élénk érdeklődése mellett f. hó 5-ón tartotta rendes közgyűlését. A napirend előtt Székely Elek polgár- mester a meleg részvét hangján emlékezett meg néh. Molnár Pálról, a fótisztelendő kegyes tanitórend nj helyi társházának és főgimnáziomá- nak volt rektor-direktoráról, korai haláláról, aki itt működésének rövid ideje alatt is osztatlan tiszteletét és beesülését bírta a közönségnek. Bejelentette egyúttal, hogy a város tanácsa ebből a szomorú alkalomból, a ít. rendkormányhoz részvétiratot intézett s a boldogultnak lelki üdvéért tartott rekviemen részt vett. Megnyitó beszédében bejelentette a polgármester azt is, hogy a földmivelésügyi kir. ministertől adományképp érkezett 1250 darab gyümölcsfát 96 birtokos között széjjel osztotta, a szintén adományozott 2200 darab zöldojtványt pedig a jelentkező legszegényebb szőlőbirtokosok között fogja széjjel osztatni. — A tulajdonképpen való közgyűlésnek első és legfontosabb tárgya volt, a polgármester előterjesztése az áll. ell. iskola kibővítése ügyében a közoktatásügyi kir. minis- ternek ama leiratára, a mely még nyolc tanterem, igazgatói lakás és az ehhez szükséges melléképületek felépítését célozza, — azzal a figyelmeztetéssel, hogy a dolog nem teljesítése esetében megfontolás tárgyává tétetnék a már fennálló elemi iskola visszafejlesztése. Ez a ministen leirat a képviselőtestületben kemény ki- fakadásokat idézett elő, és pedig annál az oknál fogva, hogy az elemi iskolával egyidőben felállítani Ígért polgári leányiskola megnyitását a minister költségfedezet hiánya miatt még mindig késlelteti. Különösen Fejes István református -esp. lelkész szólt ehhez az ügyhöz kimerítően és élesen hangsúlyozta meggyőző érvelésében azokat a rendkívül nagy áldozatokat, melyeket a ref. hitközség az iskola létesítése érdekében és a mellett a kikötött föltétel mellett hozott, hogy az elemi iskola a polgári leányiskolával egyidőben nyittassák meg. Meczner Gyula és Dókus Gyula felszólalásaikkal támogatták érvelését, azután elfogadták a polgár- mester előterjesztését, hogy t. i. ebben a kérdésben memorandum szerkesztessék és azt Wlassics közoktatásügyi ministemek küldöttség nyújtsa át; ugyanakkor kérni fogják a ministertől a még szükséges építkezéseket, nemkülönben a polgári leányiskola harmadik osztályának már a következő iskolai évben leendő megnyitását is. — Ennek az ügynek letárgya- lása után Hornyay Béla dr. lelkes és hazafias indítványt tett arra nézve, hogy Kossuth Lajos hazánk nagy fiának, vármegyénk szülöttének és Ujhely egykori lakosa emlék-szobrának felállítása ügyében a múltban megindult mozgalom felelevenittessék s a gyűjtés a vármegye hozzájárulásával újra megindittassék. Az indítványt egyhangúlag elfogadták és a gyűjtés módozatainak megállapítása és foganatosítása céljából a képviselőtestület tagjai köréből nagyobb állandó bizottságot választottak. — Az önkéntes tűzoltó egyesületnek 1899. évi költség- vetését a tanács javaslatára tett módosításokkal elfogadták. — A Diána-kert megvételére, gőzfürdő építésére, a torna-csarnok környékének kisajátítására és parkosítására, az állami elemi iskola kibőAitésóre s a polgári leányiskola felépítésével járó költségek fedezésére, a tanács határozati javaslatának elfogadásával, kétszázezer korona törlesztéses kölcsön felvételét elhatározták s az ügyleit megkötésével s a kölcsön felvételével a polgármestert megbízták. — Elhatározta a közgyűlés, hogy Ujhely város vadászati jogát, tekintettel a bér-befizetésénél és behajtásánál évek óta felmerült nehézségekre, többé bérbe nem adja, hanem a vadászat engedélyezését bárca-rendszerrel házi kezelés alá veszi. A bibérczi útvonalon fekvő Ronyva-hid helyreállítása és az ugyanott levő földek bérbeadása ügyében tett javaslatokat határozati erőre emelték. — A Csalogány, a Palotás- és a Virágutcák rendezésére vonatkozó tanácsi javaslatokat elfogadták. — A Dókus József elhalálozása alkalmából a családhoz intézett részvétiratra küldött köszönő levelet tudomásul vették. — Ezekután a közgyűlés több kevésbé közérdekű ügy elintézése után d. u. 5 órakor véget ért. Referens. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. márc. 31-től 1900. ápr. 7-ig a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 4 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 12 esetben ; d) elhalálozott: 13 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. 6034/900. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgármesterének. A fiumei hadtengerészeti Akadémiában az 1900/1901. iskolai év kezdetén betöltendő egész ingyenes és féldijmentes, valamint fizetéses és a’apitványi helyek betöltésére vonatkozólag kibocsátott, a „Budapesti Közlönyében is megjelent pályázati hirdetményt*) oly felhívással adom ki, hogy annak saját területén minél szélesebb körben leendő közzététele végett kellőleg intézkedjék. S.-A.-Ujhely, 1900. március 20. Matolai Etele, alispán. 6211. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r t. város polgármesterének. A közös hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben az 1900/1901 tanév kezdetén betöltendő magyar állami és magán alapítványi helyekre vonatkozó, a „Budapesti Közlöny“ hivatalos részében is megjelent pályázati hirdetményt**) oly felhívással adom ki, hogy annak saját hatósága területén és különösen a városi elemi, továbbá a felsőbb nép- és polgári iskolákban leendő közzé tétele végett azonnal intézkedjék. Ezen pályázati hirdetménynek a közép iskolákban leendő közhirrétételéről a vallás és közoktatásügyi minister ő nagyméltósága gondoskodik. S.-A.-Ujhely, 1900. március 20. Matolai Etele, alispán. 6207/1900. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely polgármesterének. Alábbi pénzügyministeri rendelet másolatát a legszélesebb körben leendő közzététel végett megfelelő intézkedés végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1900.március 20. . Matolai Etele, alispán. Másolat Rendelet a korona értékre szóló öt koronás ezüst érmek forgalomba hozatala tárgyában. A cs. kir. osztrák pézügyministeriummal létesített megállapodás értelmében a korona értékre szóló öt koronás ezüst érmek kiadása f. évi március 15-ikével megkezdődik. Az öt koronás érmek, és pedig úgy a magyar mint az osztrák veretüek, az 1899. évi XXXIII. t.-c. IV. cikke értelmében mindazon fizetéseknél, a melyek 1 korona értékben teljesitendők, névértékben fogadandók el. A magán forgalomban azonban senki sincs kötelezve öt koronásokat 250. korona összegen túl fizetéskép elfogadni, mig az állami és a többi közpónztárak az öt koronásokat fizetéskép korlátlanul elfogadni tartoznak. Az öt koronások a budapesti magy. kir. pénztárak által más törvényes fizetési eszközökre átváltatnak. Az öt koronások kiadását az osztrák magyar bank pénztárai (a budapesti főintézet és az öszes fiókintézetek pénztárai) eszközük, egyelőre azonban csak a rendelkezésre álló készlet erejéig ausztriai értékű öt forintos államjegyek beszolgáltatása ellenében és ilynemű államjegyek megfelelő összegének visszatartása mellett. Budapest. 1900. évi március hó 8. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhely ben, 1900. évi február hó 28-án tartott közgyűléséből. 37/4726. Olvastatott a vármegyei alispán, mint a szabályrendeleteket készítő bizottság elnökének jelentése, melylyel a thatósági bizottság múlt évi 170/6388. szám alatt hozott közgyűlési határozatára bemutatja a szabályrendeleteket alkotó bizottság által a borellenőrző bizottságok részére megalkotni rendelt szervezeti szabályzat és ügyrend tervezetét. A vármegye törvényhatósági bizottsága a nm. m. kir. kereskedelemügyi minister 1898. évi október hó 6-án 63349/VIII. szám alatt kelt intézvényével megküldött minta alapján a borellenőrző bizottságok részére elkészített szervezeti szabályzatot és ügyrendet a járási főszolgabirák és S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú város utján kihirdettetni rendeli, a vármegye alispánját pedig felhívja, hogy a kihirdetést tartsa nyilván és a szabályrendeletet a kihirdetési bizonylatok beérkezése után jóváhagyás végett jelen határozattal nemkülönben a beérkező kihirdetési bizonylatokkal, valamint az esetleg beadandó fellebbezésekkel együtt a kereskedelemügyi nm. ministerhez terjessze fel. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dókus Oyula, főjegyző. 37/4726. A Zemplén-vármegyében aiakitott boreüenörzö bizottságok szarvezeti szabályai és ügyrendje. (2. Folytatás és vége.) 10. §. A feljelentésnél, valamint általában mindenkor kellő óvátossággal és tapintatossággal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak eljárniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett eljárásnak neszét ne vegyék s azt meg ne hiusit*) Említett hivatalokban, úgyszintén a t. vármegye közig, irattárában, mint lapunk szerkesztőségében is az érdeklődők átolvashatják és tanulmányozhatják. Szerk. **) Épp úgy, mint fentebb. Szerk,
