Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-04-08 / 14. szám
hassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusittassék. Ezért a megbizás attól a bizottsági tagtól a ki alaptalan feljelentéseket ismetelten tesz, bármikor megvonható s helyébe a szerint, a mint kinevezés vagy választás utján jutott a bizottsági tagsághoz, a három évi időszak (1. a 3. §-t) még hátralevő részére uj tag nevezendő ki,' illetőleg választandó. 11. §. Az 1893. XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1897. évi 53850. szám alatt kiadott kereskedelemügyi ministeri rendelet 34. §-a értelmében, a borellenőrző bizottság, illetőleg ennek elnöke, vagy helyettese által tett feljelentés alapján az illetékes I-ső fokú hatóság — a nélkül, hogy a feljelentésre okot szolgáltató körül ményeknek s a gyanú alaposságának előzetes mérlegelésébe bocsátkoznék,'köteles azonnal mihelyt a feljelentés megtörtént, a kihágási eljárást a gyanúsított fél ellen megindítani. 12. §. Ha borellenőrző bizottság vagy annak bármely tagja a hatóság által a gyanúsított fél pincéjében, elárusító, vagy más helyiségeiben foganatosítandó helyszíni szemlénél vagy a későbbi tárgyalásoknál jelen kíván lenni, ezt a hatóság meg nem tagadhatja. Ily esetben — az előző §-ban említett végrehajtási rendelet 34. §-a értelmében köteles a hatóság a bizottságot vagy az illető a bizottsági tagot a helyszíni szemle, illetőleg a tárgyalás megtartásának idejéről előzetesen értesíteni, köteles, továbbá *a hatóság a szemle megtartásánál, valamint a későbbi eljárás folyamán is mindig tekintetbe venni azokat a körülményeket, a me- lyekr figyelmét a bizottság vagy egyes bizottsági tag felhivja. így különösen a gyanúsított boraiból eszközlendő mintavétel aikalmából azokból a hordókból, vagy más edényekből, a melyeket, mint gyanúsokat a borellenőrző bizottság, vagy annak egyik tagja megjelöl, az eljáró hatósági közeg minden esetre köteles mintát venni (az előirt mennyiségben t. i. minden egyes fajta borból 4—4 fél literes palackban.) 13. §• Ugyancsak az említett végrehajtási rendelet szerint az I. II. és III. fokú Ítéletek az illetékes borellenőrző bizottsággal, mint az 1893. XXIII. t.-cikkbe ütköző kihágások által jogaikban sértetti érdekkör állandó képviselőjével, írásban minden esetben közlendők, tehát akkor is, ha az eljárás nem a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének vagy helyettesének feljelentése alapján tétetett folyamatba. 14. §. Arra az esetre, ha a bizottság az I., vagy II. fokú Ítéletet nem tartaná elég szigorúnak, joga van a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének, vagy helyettesének az ellen — a szabályszerű három napi határidő alatt a II. fokú hatósághoz fellebbezni. A bortörvénybe s annak végrehajtási rendeletébe ütköző kihágások eseteiben való eljárásra és az ítélethozatalra az 1880. évi XXXVII. t.-cikkben és az ennek alapján az 1880. évi augusztus hó 17-én 38547. szám alatt kiadott belügyministeri rendeletben megnevezett közigazgatási hatóságok illetékesek, u. m.: I- sö fokú hatóságok: a) községekben a főszolgabíró vagy az erre felhatalmazott szolgabiró; b) városokban a rendőrkagitány, vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselő; c) Budapest mindenik kerületében az illető kerületi kapitány. II- od fokú hatóságok: a) a vármegyékben az alispán; b) törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács; c) Budapesten a főkapitány. III-ad fokú hatóság: a m. kir. belügyminister. Két egybehangzó ítélet ellen is van fellebbezésnek helye. (Lásd; 1893. XXIII. t. c. 7. §.) A fellebbezést indokolni nem szükséges, hanem elegendő, ha a bizottság elnöke vagy helyettese az ítélet kézbesítésétől számított 3 napi fellebbezési határidő alatt egyszerűen bejelenti, hogy az Ítélet ellen fellebbez. 15. §. Minden borellenőrző bizottság tartozik a tvhatóság első tisztviselőjének évenként január hónapban Írásbeli jelentést tenni- a bizottság előző évi működéséről s e jelentésben a bizottságnak a bortörvény sikeres végrehajtása céljából szükséges javaslatai is megteendők. Kelt t. Zemplén-vármegye tvhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben. 1900. február hó 28-án tartott közgyűlésében. Jegyzetté tb. főjegyző, kiadta : Dókus Gyula, főjegyző. 6841/900. SZ. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely rend. tan. város polgármerterének. Kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horvát-Szlavonországból Ausztriába való bevitele tekintetében folyó évi március hó 23-án érvénybe lépett intézkedéseket tartalmazó 405. számú Állategészségügyi Értesítőt* kihirdetés és a marhalevél-kezelők és kirendelt szakértők azonnali megfelelő utasítása végett oly megjegyzéssel adom ki, hogy ezen rendelet a folyó évi március hó 25-én megjelent „Föld- mivelésügyi Ertesitő“-ben is közöltetett. Jelen rendelettel a folyó évi február hó 15-én 15086. szám alatt kiadott körrendelet hatályát veszti. S.-A.-Ujhely, 1900. évi márc. 29. Alispán h.: Dókus Gyula, főjegyző. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1990. évi február hó 28-án tartott közgyűléséből. 101/3899. Olvastatott a földmivelésiigyi m. kir. minister őnagyméltóságának 96972/99- sz. intézvénye melylyel a faiskolákról és fásításról múlt évi szeptember 19-én 480/29390._szám alatt alkotott vármegyei szabályrendeletet jóvá hagyja. Tudomásul yétetvén az eredeti záradékolt példány a levéltárba ölhelyeztetni, másolatban a „Zemplén“ hivatalos lapban kihirdettetni és miheztartás végett az alispáunak, vármegyei jegyzők, főügyész, alügyész, S.-Á.-Ujhely polgármestere, főszolgabíróknak, vármegyei gazdasági egyesület s Bezerédy Pál a földmivelésügyi m. kir. minister őnagyméltósága által a selyem tenyésztés emelése céljából kiküldött meghatalmazottnak kiadatni, illetve megküldetni rendeltetik. Kmft. Jegyzetté: Kiadta: Bernáth Aladár, Dókus Gyula, IV. aljegyző. főjegyző. 101/3899. Szabályrendelet a faiskolákról és fásításokról. 1. A községi faiskolákról. 1. §. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894 XII. t.-c. 43. §-a értelmében minden nagy község és rendezett tanácsú város köteles a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő egy év alatt legalább (1200—1600) □ öl — minden kis község a melynek lakossága 300-at meg nem halad, legalább 400 □ öl, — egyébként pedig legalább 800 □ öl területen az alábbi határozmányok szerint berendezendő és fenntartandó faiskolát létesíteni. A mennyiben a tagosítás alkalmával kihasított községi faiskolai területek nagysága a feoti határozmányoknak talajuk, fekvésük a faiskola céljainak meg nem felelő volna, a községek kötelesek megfelelő területok megszerzőről a jelen szabályrendelet hatályba léptétől számiiott egy év alatt gondoskodni. A faiskola létesítése és fenntartása alól az 1894. XIL t.-c. 43 §-a értelmében felmentetnek a következő községek: A tokaji járásban : Bodrog-Sára, a nagy- mihályi járásban: Kácsánd, Lask, Füzessér, Nézpest; a gálszécsi járásban • Bosnyicza, Szilvás-Újfalu, Kozma, Tarnóka, Dargó, Kis-Ruszka, Kis-Azar, Egres, Kereplye, Tedina; a bodrogközi járásban: Ivis-Ujlak, B.-Yécs, Rád, Szt.- Mária, Pálföldé. Alsó-Bereczki, Felső-Bereezki, B.-Szög, Leányvár. A s.-a.-ujhelyi járás : Csarnahó, Kis-Bári, Nagy-Bári, Csörgő, Kis-Toronya, Borsi, Mak- kos-Hotyka, Széphalom, Mátyásháza, Szőlőske, továbbá a szinnui járás községei, miután éghajlati viszonyai sziklás talaja a fatenyésztésre alkalmatlan, a varannói, homonnai, sztropkói járás összes községei a nép szegény voltára valő tekintettel egyelőre szintén felmentetnek, az esetleges változó anyagi viszonyok esetén azonban ezen járások községei a faiskola tartására később kötelezendők lesznek. Ugyancsak az idézett törvény szakasz értelmében megengedtetik, hogy a faiskola létesítése és fenntartása tekintetében a nagymihályi járásban Málcza község Márk községgel a gálszécsi járásban Hoor község Tussá és Újfalu községgel, Vécse község Gerenda községgel, Gálszécs község Kohány és Zebegnyő községgel a bodrogközi járásban Szinyér község Zó- tény községgel, Boly község Véke községgel A szerencsi járásban Szerencs község Ond községgel, Tállya község Rátka és Golop községgel, Bekecs község Legyes-Bénye községgel, Sóstófalva község Csanálos községgel, Kis-Csécs község Girincs községgel, Berzék község Hid- vég községgel szövetkeztessék. 2. §. Az 1894. XII. t.-c. 46. §-a értelmében a községi faiskolákban tenyésztendő gyü• Vészes területeknek jeleztetnek vármegyénkből: a) ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt: a bod- rogkifzi járásban : Bóly. b) Sertesvész uralgása miatt: a bodrogközi járásban : Lácza; a gálszécsi járásban : Hoór, Kohány, Szécs-Keresztur, Szécs Polyánka; a nagymihályi járásban: Lazony; a sátoralja-ujhelyi járásban: József- falva, Sárospatak, Trauczonfalva, Zemplén; a szerencsi járásban: Hernád-Nómeti, Mező-Zombor, Monok, Rátka; a tokaji járásban: Bodrog-Olaszi, Vámos-Újfalu; a varan- pói járásban: Csáklyó. Szeri. mölcs fajtákul a következők állapíttatnak meg: a szinnai, homonnai, sztropkói járásokban kizárólagosan csontárok, a többi járásban vegyes gyümölcs tenyésztendő. A szinnai, homonnai, sztropkói járásokban levő faiskolákban területük V3-án gyümölcs, 2/3-án pedig a közutak befásitására, a többi járásban levő faiskolákban V2 gyümölcs V2 pedig közutak befásitására, viz mosások, futó homok területek megkötésére alkalmas fák tenyésztendők. A selyem tenyésztési felügyelőség által megjelölendő községekben a faiskola ®/3 részében mindaddig a mig a selyem tenyésztés céljaira elegendő szederfa nincs kizárólag szederfa tenyésztendő. A bodrogközi, s.-a.-ujhelyi, tokaji és szerencsi járásokbn a faiskola befásitásra meghatározott hányadának V4 része kosárfüz tenyésztésre használandó fel. 3. §. A faiskolák részletes üzemtervét a 2. §-ban foglalt határozmányok valamint az 1894. XII. t.-c. 47 §-ának szemmeltartásával, minden kis és nagy kézségi elöljáróság köteles a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő egy év alatt elkészíteni s átvizsgálás végett a járási főszolgabíró utján a járási mezőgazdasági bizottság elé terjeszteni. (Folytatjuk.) 21/900. eln.sz. A bodrogközi j. főszolgabírójától. Pályázati hirdetmény. K.-Helmecz nagyközség közgyámi állása, lemondás folytán megüresedvén, arra ezennel pályázatot nyitok. Évi javadalmazása 120 korona és a sza- bályrendeletileg megállapított átalánydíjak. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy kérvényeiket hozzám a f. évi ápril. hó 15-ig adják be. K.-Helmecz, 1900. március 31-én. Izsépy h. főszolgabíró. 1768 I. 1900. A bodrogközi járás föszolgabirájától. Körözvény. Folyó évi március hó 21-én Jakovszki Mihály kereknyei lakos kárára 1 db. 3 éves pej kanca-csikó, homlokán csillag, két hátulsó lába kesely, a csapi országos vásáron elszökött, s állítólag a Bodrogköz felé futván, feltalálható nem volt. Körözését elrendelem azzal, hogy feltalálása esetén hivatalomhoz bejelentés teendő. Kir.-Helmecz, 1900. március 23. Bajusz Andor, szolgabiró. Heti naptár. Vasárnap, április 8. Virág vasárnap. Hói főn, április 9. Dömötör. Kedden, . április 10. Ezekiel. Szerdán, április 11. Leo. Csütörtökön, április 12. Nagycsütörtök. Pénteken, április 13. Nagypéntek. Szombaton, április 14. Nagyszombat. _A. szerkesztő póstája. U. E. urnák — Sztropkó. Beérkezett. Eltettük az „Akk“ közlendői sorába. Hanem kórjuk hozzá azt a cirill- betüsort is, mert nekünk olyan tipuszaink nincsenek. A képet, engedőimével, tartogatjuk a jövő óv alkalmára. K urnák — Ungvár. Jönni fognak — csak tessék türelemmel várni. Ella. Ebből a számból kiszorult, de bele illik az a húsvéti számba is. Sárospataki ováció, Névtelenül érkezvén nem használhattuk. Felelős szerkesztő : Dongó 3yárfás Gáza. ICiadö-tulaidonos : ÉirlArt Gvu'a. .ZX leg-jo'b'to szájNTiz mely Oppolzer udv. tanácsos, Schnitzler Kainz- bauer s több más hires tanárok által már 50 év óta ajánlva van az ANATHERIN SZÁJVÍZ. Készítője Er. J. Gr. Fopp cs. és kir. udvari fogorvos MÉCSBEN. Meglepő ezen szájvíznek hatása mindennemű száj és fogfájás, továbbá kellemetlen szagu kilégzés ellen, erősiti a fogakat s a foghust a leghosszabb életkorig. Ára egy nagyobb üveg szájvíznek .... 1.40-TO C közép üveg száiviznek....................-TO > 1 kis üveg szájvíznek ........................ • .50 ~ "to > » doboz fogpornak .............................-•63 ~ 0 1 1 üvegdoboz fogpépnek ................... —.70 -c c » » papirdoboz fogpépnek ..... —.35 IS £Z 1 ) doboz fogtömőnek (plomb) í.— S § » db. növény szappannak (börtisztát*4U lanság ellen) ...................«... —.30 Kapható minden gyógyszertár és gyógykereskedésben. S.-A.-Ujhelyben : SiillOsessy Péter gyógyszertárában. Csak akkor valódi, ha a hajlott oldalú üvegen rajta van a kék szinü papír arany nyomással és saját ezégem megjelölésével.