Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-18 / 11. szám
tollú, mély érzésű, zengzetes nyelvű íróval, a sziveket s lelkeket hóditó szónokkal, hogy igazán eltöltse a hallgatóságot ama nagy napok hangulatával, szellemével, igazán sziveikbe vésse a költő szavait: A magyarok istenére esküszünk, Hogy rabok tovább nem leszünk ! A tetszésnyilatkozatokat, tapsot és éljenzést, a mivel a hálás közönség a szónokot jutalmazta, talán még le lehetne Írni, de a hatást, a fogékony ifjúság és lelkes közönség szivébe hintett magot csak érezni lehetett, de tollal leírni nem lehet. Az ünnepség többi pontjai a következők voltak: 1. Megnyitóul: Kossuth-induló, előadta a főiskolai ének- és zenekar. 2. (A beszéd után:) A párisi ifjúság, előadta a főiskolai énekkar. 3. Pályanyertes alkalmi költemény, irta Nagy Barna jogh., szavalta Molnár István teológus. 4. Marsiellaise, előadta a főiskolai zenekar. 5. Nemzeti dal, irta Petőfi. S, szavalta Hegyi Mihály jogh. 6. Csatadal (Lányi E.), előadta a főiskolai ének- és zenekar. 7. Március 15. (Jakab Ödöntől), szavalta Nyit- rai Lajos telógus. 8. Magyar dalok, előadta a főiskolai zenekar. — Az ének- és zenekari előadások közül különösen tetszett a 3. számú: A párisi ifjúság cimü, a mely valósággal elragadta a közönséget, a szavalatok közűi a Nyitrai Lajosé, — de a többi előadás is mind előkelő színvonalon állott, nemes ambícióról tanúskodott. Este az ifjúság, az ünneplések befejezéséül táncmulatságot rendezett, a mely szintén nagyon népes volt; a pataki városháza kisded terme bizony szűk lett a nagy közönség számára, úgy hogy a táncospárok csak nehezen mozoghattak, a tur-táncoknál valósággal tornász-ügyességet kellett kifejteni az előre jutha- tásáért. A táncosnők nagyobb része -- vidéki leány volt, Zemplén-vármegye különböző tájairól, Szabolcsból s talán még Beregből is. Az első négyest, mint hallom, 66 pár táncolta, azaz táncolta volna, mert a negyedik figuránál — a szűk tér s a sok résztvevő miatt — abba kellett hagyni s csárdással folytatni. No de jó volt az az azért, bizonyítja az a körülmény, hogy csak reggel felé ért véget. r. 1. * Sátoralja-Ujhely város intelligenciája f. 15-én este nagyon szépen és lelkesen ünnepelte meg a nagy Március 15-ének emlékét. A városi szinházban társas vacsorát rendezett, A tágas nagy terem zsúfolásig megtelt. Az ünnepségben ténylegesen csak urak vettek reszt, de a páho- l>ok javarészében elegáns hölgyközönség foglalt helyet. Az ünnepség kiváló momentumait a következőkben fogfaljuk össze. Az asztalok fején Matolai Etele alispán és a város részéről a legelső polgár, Székely Elek polgármester, ültek. A felköszöntők sorát a polgármester nyitotta meg, éltetvén az alispánt mint vitéz 48-as honvédet is, s igen szépen definiálván, hogy a Március 15-ike ma már nem párt-ünnep, hanem teljes és általános nemzeti ünnep. — Utana Matolai Etele alispán egy ellentétet állított fel az első és az őtvenkettedik Március 15. között: »távolodunk az időben a nagy első naptól, de szellemben is.« Kívánjuk vissza az első nap ideáljait: nemzetgazdasági, pénzügyi, hadügyi önállóságunkat! — Id. Bajusz Jószef, mint kifejezte, versben mondotta el ugyanazt, a mit az alispán prózában: »Imádott hazátok, megvédelmezzétek 1« — Ugyancsak ő még a dalt és zenét dicsőítő szép, görög mitológiai vonatkozásokkal a daloskor tagjaiért emelt poharat. — fieriez Sándor a szabad és független Magyarország eszméjét üdvözölte átgondolt, lelkes beszédben. — Violet Gyula a haza felvirágzását óhajtotta igen szép, hangulatos felköszöntőben. Hornyay Béla dr., két ízben is, a Kossuth-kultusz és a Kossuth- szobor mellett lelkesít- tt (mint ez lapunk más helyén olvasható ) — Székely Elek polgármester egy igen hazafias beszédben a Kossuth-szoborra rögtön gyűjtést indítványozott, a minek eredménye megközelíti a 250 koronát, mely összeg a már régebben begyült 4000 korona alaphoz csa- toltatott. — Még csak a Fried Lajos dr. felköszöntőjét említem meg, a fi magas, teljesen filozófiai színvonalon álló dikciójában az alispánt leiket- megragadó erős logikával és egy meleg szív köz- vetetlenségének lebilincselő szavaival éltette. A (elköszöntök között a városi daloskor szebbnél szebb énekekkel gyönyörködtette az ünneplő közönséget. Hogy csak nehányat emeljek ki: »Itt a zászló lobogása« . . . Szentirmay- tói, — »Honfidal« Wuschingtól, a Bock Imre nagyon szépszólójával, — »Vörösmarty szózata«, — Huber Károly »Szabadság-Dala«, aztán még néhány remek »Kuruc dal«, és a »Rákóczi-induló« tették teljessé az est sikerét. A dalosok vezérét, Vágó Gyula állami elemi isk. igazgatót, teljes elismerés illeti meg. Általános benyomás szerint az est egy szép emlékű napnak szép megünneplése volt.—m. * A s.-a.-újhelyi rk. főgimnáziom is megünnepelte március lo-ikének ünnepét. Szép zene- és énekdarabok gyönyörködtették az intézet rajztermébe gyűlt nagy számú, leginkább előkelő úri kölgyközönséget, s a szavalatok is kiválóan sikerültek. Különösen ki kell emelnünk, hogy egy VIII. o. tanuló (Bródi Mihály) és egy VII. o. tanuló {Farkas Dezső) az ifj. önképzőkör pályaversenyén győztesek lévén, Bródi költeményét Torna István VIII. o. tanuló szavalta el, Farkas Dezső pedig a saját költeményét önmaga. Igen szép gondos kidolgozásról tanúbizonyságot tevő volt a Székely Sándor VIII. o. tanuló emlékbeszéde is. A fiatal szónok annyi komolyságot, érett felfogást, tanulmányt és lelkesedést mutatott, hogy őszinte elismerésünkre teljesen méltóvá tette magát. Fénypontja volt a szép ünnepnek Szalai Károly főgimn. tanár ünnepi beszéde, melyet lapunk mai száma olvasóink gyönyörködtetésére teljes szövegben közöl az első oldalon. * S.-A.-Ujhelyben a világra szóló nap évfordulóját Ujhely város intelligensebb iparosai is megünnepelték. Számszerint vagy ötvenen jöttek össze este a „Magyar Király“ vendéglő étkezőjében, hol közös vacsora és cigány-zene mellett dikciókban emlékezvén meg az elmúlt nagy időktől, vidám hangulatban elmulattak a késő éjjeli órákig. * Tokaj hazafias polgárai, Írja levelezőnk, mint eddig minden évben, még az elnyomatás „sötét korszakában“ is —szintén dicséretes lelkesedéssel ülték meg a „nagy nap“ — vagyis Március 15. ünnepét. A mozgalom a „polgári kör“ kebeléből indult ki, melynek választmánya Fénykövi Jakab — bár nyugalmazott, de a közügyek munkálása terén fáradhatatlanul munkáló izr. tanitó — elnöklete alatt népes rendező bizottságot alakított. Evvel a bizottsággal karöltve tette meg előkészületeit Március 15-re a kis- tokaji kör, a tokaji ifjúság, az önk. tüzoltó-tes- tület és a polgári énekkar, mely társadalmi tényezők összehangzó és buzgó fáradozásának volt következése a dicső nap folyamán lezajlott lélekemelő ünnepség. Az ünneplés már d. u. 2 órakor vette kezdetét, a midőn ünnepi közgyűlést tartott úgy a nagy-, mint a kis-tokaji ol vasókör. Diszgyülés után a fentebb megnevezett testületek zászlók alatt rendben átvonultak Kis-Tokajba, hol az olvasókör részéről hazafias szavalat s alkalmi beszéd tartatott, a polgári énekkar pedig pár hazafias dalt adott elő. Ez után megindult a fáklyás menet, mely a fellobogózott, kivilágított házsorok között 100 fáklyát vivő polgárral s tömérdek résztvevő közönséggel, zene, hazafias énekek hangjai között hömpölygőit a főtérre, hol állást foglalván, kezdetét vette a tulajdonképpen való ünnepség a következő műsor szerint: 1 . Himnusz, énekelte az énekkar. 2. Március 15. Ábrányi E., szavalta Fábián A. 3. Ünnepi szónoklat, tartotta Horváth János. 4. Szózat, énekelte a kar. 5 Március 15. Szavalta Honótzy G. a szerző. 6. Szabadság ünnepére Fülep Lajostól, szavalta Szűcs L. 7. Búr-himnusz, éneklé a kar. 8. Záróbeszéd Dragoricstól. 9. Talpra magyar. Énekelte a kar. A közreműködők a hallgatóságban kivétel nélkül hálás közönségre találtak. A hazafias lelkesedés lángja magasan csapongóit a keblekben. Este az ünnepséget — ősi szokás szerint — nagy áldomás rekesztette be a Weisz- vendéglőben. A történeti hűség ellen vétenék, ha fel nem említeném, hogy az ünnepség fénypontja Horváth János ref. lelkész szónoklata volt, a ki szépen átgondolt s magas szárnya- lásu beszédben fejtegette, mi volt az a Március 15-ike, — miből állottak vívmányai, — micsoda áldást hozott a nemzet fiaira különbség nélkül ? Megmagyarázta egyszerű előadásban a szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmát. Az is történeti hűség, hogy a lefolyt ünnepség költségeit a rendező-bizottság Tokaj polgárainak áldozatkészségre mutató adományaiból, gyűjtés utján hozta össze. r. 1. * Tarczalról írja levelezőnk: Március 15-két főképp az ev. ref. egyház kebelében tartottuk meg. Reggeli 8 órakor a gyülekezeti tagok és iskolai növendékek szép számmal jelentek meg a templomban, hol Gecse Lajos ev. ref. segédlelkész meghatóan elrebegett szép imája a közfigyelmet valóban lekötve tartotta. Istentisztelet után az iskolai növendékek a leányiskolába vonultak, hol Sikolya Antal ev. ref. tanitó magyarázta meg a növendékek előtt, hogy a legjózanabb értelemben mit kell érteni a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség magasztos eszméi alatt. Esteli 7 órakor az ünnepség az ev. ref. énekkar közreműködésével az ev. ref. iskolában folytattatott, hol úgy a szabatosan előadott hazafias szellemű dalok, valamint a Gecse Lajos ev. ref. s. lelkész részéről igazi szónoki lendülettel tartott alkalmi beszéd s a Gáhl János és Sikolya Antal ev. ref. tanítóknak hazafias tűzzel és lélekkel tartott alkalmi hatásos szavalataik a nagy számban összegyűlt közönséget nemes és tiszta hazafias érzelmekre hangolták. * Bodrog-Halász község közönsége — írja levelezőnk — mint ezelőtt, úgy most is hagyományos lelkesedéssel ünnepelte meg március 15-ikét. Reggel 9 órakor megkondúltak a „szabadság napjáénak emlékünneplésére hívogató harangok, mikor is a község kicsinyje és nagyja sietett az Ur házába, ahol a b.-halászi énekkar megható alkalmi szereplése után Lábos István b.-halászi ev. ref. pap imázott, imájában Isten áldását kérvén a legalkotmányosabb királyra, a magyar hazára és a szent haza vezérférfiaira. Az énekkar a Szózat eléneklésévei zárta be az istentiszteletet. — Délután az énekkar részéről rendezett mulatság vette kezdetét. Ennek élvezetessé tételében szintén érdemes része volt magának az énekkarnak, mert a társas vacsora alatt hazafiás dalok szabatos éneklésével gyönyörködtette a felvidult közönséget, közben pedig Lábos István, ifj. Hubay Bertalan, Illés István és Dudás Lajos szép és tanulságos dikciókban ösmertették a nap jelentőségét a közönséggel, Férfiak, nők, leányok igen élénk kedvvel mulattak az éjfél késő órájáig. rl. * Nagy-Mihály községből Írja levelezőnk : A világot hóditó fenséges eszméknek immáron 52-ik évfordulóját N.-Mihály város hazafias s lelkes közönsége méltán ünnepelte meg; ugyanis az állami iskola minden osztályában, nemkülönben az aznap tartott iparos tanuló és gazdasági előadások folyamán a tanítók a gyermekek értelmi fokához mérten méltatták a dicső nap jelentőségét, leikökre kötvén, hogy a korszakot alkotó vívmányok megteremtőit örökre szivükbe zárják, buzdítván őket az igazi honszeretetre, — majd a növendékek hazafias dalokat énekeltek s költeményeket szavaltak. * A nagymihályi kaszinó egyesület fölhívására a város és környék társadalma este a Barnai-szálló étkezőjébe gyűlt, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség kimondásának a magyar ember szivéből sohse múló emlékét fényesen megünnepelje. Száznál jóval többen vettek részt az ünneplésben, úgy a közel, mint a távolabb környékről, sőt a Krajnyáról is eljöttek hozzánk Kossuth Elek főszolgabíró és Le- hoczky Endre rk. esperes-plébános Szinnáról, hogy igaz lelkesedésünknek szemtanúi s részesei legyenek. Az ünnepies alkalom szónoka Sulyovszky István volt, ki lelkesítő szónoki hévvel igazán szívből fakadó mély érzéssel áldozott a szabadság, egyenlőség és testvériség szent- háromságának ; ezekből lelkesített hogy a város hazafias polgárai között a múltakban oly sokszor kimutatott összetartás a jövőben se csökkenjen, — ebben látja ő, úgymond, Nagy- mihály továbbfejlődésének biztosítékát. — Gorzó Bálint, sámogyi görögkatolikus lelkész, visz- szapillantást vetvén hazánk történeti múltjára s következtetést vonva a mai nagyfokú általános nemzeti eiőhaladásunkra, kifejezést adott annak, hogy ez előhalaUásnak, mely a múlt egy korszakában sem volt oly magas fokú, előmozdítója az, ki a nemzettel teljesen megbékélt s a ki a szabadság eszméit megtestesítette, ez pedig: legalkotmányosabb uralkodónk 0 felsége! A közönség felállva erre elénekelte a Szózatot. — Füzesséry Tamás szép szavakban a nemzeti ideálért harcolt agg honvédekről emlékezett meg. Mihalovics Jenő hatásos beszédben az alkotmányos szabadság igéit hirdető Kossuth Lajosról szóit. — Olcsváry Bertalan általános érdeklődés között elmondta az 1861-ben kiadott „Honvédek Albuma“ számára Tompa Mihály tói irt előszót, melynek kinyomatása azonban betiltatott. — Sulyovszky István éltette a 48-as események élőtanuját, a szivjóságáról ismert, puritán jelleméért általános tisztelt és szeretett Szirmay Józsefet, a kaszinó elnökét. — Lehoczky Endre szinnai plébános éltette Sulyovszky Istvánt. — Kozlay József pazdicsi lelkész a szabadságharc lelkes honleányaiért ürített poharat.— Mihalovics Jenő éltette Szladek Józsefet és Bar- tus Boldizsárt. A mindvégig emelkedett hangulatban volt ünneplő közönség a kora reggeli órákban oszlott el. I». Hírek a nagyvilágból. Dél-Afrikában az ángol hadseregek diadalmasan és feltartóztathatatlanul haladnak előre. Oránzs búr köztársaság fővárosa Bloemfontein már elesett. A búr elnökök, Krüger és Steyn, minthogy az eddig hősiesen harcolt búr hadseregekötször erősebb angol haderővel állanak szemben békét kértek, de elutasittattak. Azért az elnökök most élethalál-harcra tüzelik hadseregeiket, melyek Pretoria előtt gyülekeznek, hogy még egyszer és utólszor szembe szádjának Angliának egyesült hadseregeivel, — győzni, vagy halni ! A perzsa sah Muzaffér Eddin, elindult európai kőrútjára, hogy bemutatkozzék az orosz, a német udvaroknál és királyunk őfelségénél. A sah el fog látogatni Párisba is a világkiállitás megszemlelése végett _____________________ Folytatás a II. mellékleten.
