Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-18 / 11. szám

1900 március 18.

II. Melléklet a „Zemplén“ 11. számához.

Kronje búr tábornok és maroknyi bős serege, kiket az ángolok fogságba hurcoltak, számkivetésbe Európába küldettek a Szt Ilona szigetére- Ide akarják vitetni az ángolok Krüger és Steyn köztársasági elnököket is.

Indiában, az ángol birtokokon, kiütött az éhínség.

Hírek az országból.

Palotahölgy. Őfelsége Széli Kálmánénak Vörösmarty Ilona, ő exciájának, ki a magyar költészet egyik fejedelmének, Vörösmarty Mihálynak a leánya, a palotahölgyi rangot adományoztaAz országgyűlés képviselőháza most tárgyalja a földtnivelésügyi állami kölcségvetést, mely körül igen széles mederben folyó vitatkozás fejlődött ki.

Hitbizományok jövendőre, a mint Darányi minister kijelentette, csakis erdőtestekből álló nagybirtokokból képződhetnek; mert az országos kormány nem fogja engedni, hogy a földművelés céljaira szolgáló nagy birtokok egy kéz tulajdonában gyűljenek egybe.

A kaszinók országos nagygyűlést fognak, tartani Budapesten, mely alkalommal kötelező határozatot hoznak, hogy a magyar ipar pártolását tartsa minden vidéki kaszinói tag első sorban való társadalmi kötelességének.

A „Szegi gőzmalom r/sziíiiyfársaság“. iiak 1900. ápriPN hó K-áii S.-A -Ijliely- l>en tartamló köz gyűlésén az. 1899-ik évről bet*rjeszteinlfi üzleti jelentések.

T. Igazgatósági jelentés.

Tisztelt Közgyűlés!

Az évi zárszámadásokkal egyidejűleg üzleti jelentést is tartozunk Önök elé terjeszteni, de ezúttal kelletlenül teljesítjük e kötelességet, mert örvendetes jelenteni való helyett kénytelenek vagyunk a mérlegben feltüntetett veszteségre utalni.

Mélyen bánt a múlt évi tevékenységünknek ilyeténi eredménytelensége, de némi megnyugvást találunk azon meggyőződésben, hogy ez azon abnormális szerencsétlen viszonyoknak tulajdonítható, melyek a múlt évben az üzletre oly káros befolyást gyakoroltak.

Az év elejétől kezdve a búzaárak — egyes rövid időszakok kivételével — hanyatló irányzatot követtek. — Az 1898-ik évről ugyanis 13806 mm- 62 kgr. búzát hoztunk át, melyből 11706 mm 62 kgr. átlagban számítva 9 ft 65 krba került. A lefolyt év deczember bó 31-ik napján azonban búzakészletünket a napi áraknak megfelelőleg (és pedig a bevásárlási áron alól) 7 ft 20 krjval értékeltük, és igy az árcsökkenés az év folyama alatt egész 2 ft. 45 krnyi külömbözetre rúgott, mely körülménynél fogva a lisztűzletben egészséges conjuncture nem fejlődhetett. Nyilvánvaló tehát, hogy készleteinken nagy veszteséget kellett szenvednünk ; e veszteség természetesen nem ért egyszerre, de károsodtunk minden egyes árcsökkenésnél a mindenkori készleteken, melyeknek változó mennyiségben! tartása különösen vidéki malmoknál elkerülhetetlen. Mindamellett mondhatjuk, hogy a mérlegben feltüntetett veszteség csakis a múlt év első időszakát vagyis a január- juliusi hónapokat terheli, és hogy az aratás után az egyensúlyt fentarthattuk.

Igaz, hogy egyes versenymalmok azon szerencsés helyzetben voltak, az aratás utáni időben az első időszak bajait kiköszörülhetni és mérlegüket még nyereséggel is lezárhatni, de ezt tisztán nagy őrlőképességöknek köszönhetik, mig vállalatunk — sajnos aránylag még csekély őrlőképességével — az utolsó évtizedben jóval megnagyobbodott malmokkal szemben hátrányban van, a mennyiben üzemköltségünk — métermázsánkint felosztva — jóval többre rúg.

Eddig is alkalmazott elvünkhöz ragaszkodva nem átallottuk ez idén is készleteinket és pedig a lisztet és korpát métermázsánkint 1 fttal a rendes eladási áron alól felvenni, habár a készletnél jóval nagyobb mennyiségű liszt előre volt eladva; a búzakészletünket pedig beszerzési áron alól leltároztuk.

Felemlítjük még, hogy egy az előző évből eredő de a múlt évfolyamán behajthatlannávált követelésünkből 673 írt 98 krt a fedezeti alap terhére leírásba hoztunk.

Áttérve egyes üzletágaink kimutatására, van szerencsénk a múlt év forgalmát következő számokban feltüntetni;

A kedvezőtlen liszteladási viszonyoknál fogva az aratás előtti időben kénytelenek voltunk az őrlést némileg reducálni, miért is az ünnepi és javítási szünetekkel együtt augusztus elsejéig összesen 57 napot, az aratás utáni időben pedig apró javítások miatt további 5 napot, összesen

tehát 62 napot szüneteltünk és igy 303 munkanap alatt műmalmunkban 57550 mmázsa élet- neműt őröltünk, melyből 56352 mm. 95 kgr. különféle őrlemény készült.

Ezzel szemben eladatott 58015 mm. 61 kgr. lisztnemü, tehát az egész évi termelés és azonfelül a múlt évről áthozott készlet egy része is, a mennyiben az évet csupán 2386 mm. 54 kgr. őrleménynyel, mint 1899. deczember 31-iki készlettel rekesztettük be, mely a mérlegben 18191 fit 99 krral van kitüntetve. Terménykészletünk 1899. évi deczember 31-én állott:

8419 mm. 30 kgr. búzából 7 frt 20 krjával

715 „ 38 „ rozsból 5 „ 60 „-----„ 64 „ árpából 5 „ — „

4 „ 12 „ tengeriből 4 „ 50

számítva és a mérlegben összesen 64646 frt 82 krral vétetett fel. Ezenkívül a megvásárolt, de még le nem szállított búza: 3778 mm. 27 kgrot tett, és igy az 1900-ik évre 12197 mm. 57 kgr. búzát vittünk át, melyből 8997 mm. 57 kgr. átlagban számítva körülbelől 7 frt 21 krba kerül, 3200 mmázsa pedig későbbi leszámolásra vásároltatott

A simaőrlés a lefolyt évben 449 frt 72 krt jövedelmezett.

A felügyelő-bizottság által megvizsgált és helyesnek talált évi mérlég és üzleteredmény számla 19015 frt 57 kr veszteséget tüntet fel és minthogy a régi alapszabályaink 69. §-a és a királyi törvényszék által még jóvá nem hagyott újabb alapszabályaink 70. §-a értelmében is, ily veszteség a tartalékalapból fedezendő, méltóztassék ezen összegnek a tartalékalap terhére való leírását elrendelni, a felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után pedig saját jelentésünket tudomásul venni, a mérleget megállapítani és számunkra a felmentőt megadni.

Méltóztassék egyúttal fontolóra venni és határozatot hozni az iránt, váljon a nyeremény — illetve osztaléktartalékból, mely a czélból ala- pittatott, hogy rosszabb években is juttathassunk részvényeseinknek osztalékot, — ez évben egy csekély jövedelem nyujtassék. Azon esetre, ha a tisztelt közgyűlés a nyeremény — illetve osztaléktartalékból a 24-ik számú szelvény beváltását elrendelné, akkor indítványunk odairányul, hogy ezen alap terhére az esedékes szelvény egyenkint 6 azaz hat forintjával bevál- tassék.

Az 1899 ik évi márczius hó 28-ikán tartott rendes közgyűlésünk által módosított alapszabályok annak idején általunk a s.-a.-ujhelyi törvényszékhez beterjesztettek. Azonban a királyi törvényszék a módosítások többi részének érintetlenül hagyása mellett két pontra nézve, melynek egyike az alaptőkének az alapszabályok módosítása nélkül való felemelését, másika az elsőbbségi kötvényeknek kibocsátását tárgyalja, a jóváhagyást megtagadta, minek folytán a módosított alapszabályok 2. §-ának második bekezdéséből ezen szavak „az alapszabályok módosításának mellőzésével“, valamint ugyanezen szakasz harmadik bekezdése, mely az elsőbbségi kötvények kibocsátására vonatkozik és a 13 §. d) pontja, mely szintén az elsőbbségi kötvények kibocsátásával áll kapcsolatban, egészben kihagyandók és ehhezképest a

13. §. pontjainak jelzése megíelelően helyesbítendők. Ennél fogva az 1899. márcziusi 28-iki közgyűlés által módosított alapszabályokat a fentieknek megfelelően újból leírattuk és kérjük, hogy ezeket elfogadni és megerősíteni méltóztassék.

Végre indítványozzuk, miszerint méltóztassék az igazgatóságot közgyűlési határozattal arra felhatalmazni, hogy azon esetben, ha a maljj mokra nézve általános kedvezőtlen viszonyok az év folyamán nem változnának és az igazgatóság részvénytársaságunk érdekében megfelelőbbnek találná az üzem beszüntetését, — hogy gyári telepünket esetleg eladhassa, a közgyűlés által leendő utólagos jóváhagyás fentartásával.

Kelt S.-A. -Ujhelyben, 1900. évi febr. 27-én.

Szóllössy Gyula, I)r. Schöu Vilmos,

fö-igazgató. ig. tag.

Szöllössi Arthur,

ig tag.

II. Felügyelő-bizottsági jelentés.

Tisztelt közgyűlés!

Az alapszabályokban előirt kötelességünkből folyólag tisztelettel jelentjük, hogy folyó évi január hó elsején a társulati vagyon leltározásánál személyesen résztvettünk, mai napon pedig az 1899-ik évi zárszámadásokat behatóan megvizsgálván, azokat a társulat fő- és mellékkönyveivel teljesen megegyezőknek és minden tételben helyeseknek találtuk.

Az igazgatóságnak folyó évi február hó 27-ikéről kelt üzleti jelentéséről tudomással bírván, javaslatba hozzuk a múlt évi zárszámadások jóváhagyását és egyúttal kérjük a tisztelt

közgyűlést, hogy az 1899-ik évre úgy az igazgatóság, mint a magunk részére is a szokásos felmentvényt megadni méltóztassék.

Kelt Szegimalomban, 1900. márc. hó 11-én. Ambrózy Nándor, Zinner Henrik, Keiner Ede, feliigy. b. tag. felügy. b. tag. folügy. b. tag.

Különfélék.

— Királyi adományok. Őfelsége ,a király, kabinet-irodája utján és főispánunk közbenjárásával, Brinszky Antal rudlyói és Csonda János f.-olsvai lelkészeknek egyenkint 50—50 korona, — Dudinszky Tivadar dámóczi lelkésznek 40 korona, — Pajkossy Miklós komlóskai tanítónak 30 korona, — végre Durkos Jánosné, sz. Szovkulics Mária tanító özvegyének, f.-jab- lonkai lakosnak, 20 kor. legkegyesebb adományt küldött.

— Személyi hir. Wollenhoffer Emil honvéd-ezredes, ezred-parancsnok,a városunkban lévő zászlóalj megszemlélése végett tegnap itt időzött.

— Műkedvelői előadás. Értesülésünk szerint úri műkedvelőkből álló társaság a jövő ápril 3-án jótékonycélu műkedvelői előadást fog rendezni. Ä rendezés élén Hornyay Béla dr. t. barátunk áll.

— Lindh hangversenye. Lindh Marcella, a jelenkor legnagyobb dalénekesnője, ki mostanában országszerte aratja sikereit és — mint Kubelik — a közönséget mindenütt egy csapásra meghódítja, mint értesülünk, e hó végén Ujhelybe is ellátogat. Midőn ezt az igazi műélvezetet ígérő hangversenyt városunk müpár- toló közönségének figyelmébe ajánljuk, megemlítjük egyúttal, hogy jegyeket már is lehet kapni Lővy Adolf helybeli könyvkereskedőnél.

— Színészet. Úgy látszik, hogy az újhelyi rozoga színházban, mielőtt átalakítás alá kerülhet, még egy, reméljük utnlsó színi szezont fogunk élvezni. Virágvasárnaptól ugyanis három direktor, éspedig: Kunhegyi, Csóka és Halmay folyamodott a színházért. A szinügyi bizottság a múlt héten tartott ülésén határozott a kérvények sorsa fölött és pedig aként, hogy s színházat Halmaynak véleményezték adni. A városi tanács előreláthatóan elfogadja a bizottság véleményét s a színházat Halmainak adja.*) Halmai a múltból jó ismerősünk, kipróbált törekvő igazgató, a kinek mindig jó társulata van s aki még eddig soha be nem csapta az újhelyi közönséget. Azért a kedvelt igazgatót és társulatát szives örömmel várjuk. — A Halmay társulatának kiváló erői: Halmayné, Lévay Sárika, Barts Aranka énekesnők; Benkő Jolán drámai és vigj. anya; Lányi Irma drámai hősnő; Ferenczy József operett és népsz. barit.; őabányi László bon- vivant; Kovács Sándor, Tisztay Miksa operett- buffók. A társulat ez időszérint 2ala-Egerszegen működik. Ez az évad lesz egyszersmind az utolsó ódon színházunkban, mert a Hilmayék távozása nyomán nagy része csákány alá kerül, hogy újjáalakuljon.

— Fősorozás. Az újhelyi járás sorozása az elmúlt héten véget ért. A felhívott 646 állításra kötelezettből előállottak 356-an. Ebből 91 tauglich legényt soroztak be.

— Halálozás. Teljes részvéttel közöljük a szomorú hirt, hogy Szakácsy Gyula m. kir. posta- és távirótiszt f. hó 14-én meghalt, mérhetetlen bánatba és vigasztalan gyászba ejtvén szerető szép feleségét, Rudó Jolánt. A nem rég még délceg rugayos férfiú egészen negyven évet sem élt s korai halálát hosszas sorvasztó betegség, a mely hónapok óta ágyhoz szegezte, idézte elő, mig végre élete árán megszabadult szenvedéseitől. Szorgalmas tisztviselő, társadalmilag kedvelt, becsült úri ember és családjában mintaférj volt. Halála úgy tiszttársai mint barátai és ösmerősei körében igaz és fájdalmas részvétet keltett. Temetése melyen a posta-és táviróhivatal Rosznáky Gyula vezetése alatt testületileg jelent meg, 15-én d. u. 2 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Szertartás után szülőhelyére, Gercselybe, a hol atyja birtokos, szállították holtle: emét s 16-áu délelőtt ott helyezték örök nyugalomra. Ny. b.

— Kunhegyi a Szapességen. Folyó hó 14-én a szepesi városok kerülete színigazgatót választott a jövő évadra. Öt pályázó igazgató közül a kerület Kunhegyit, a városunkban is előnyösen ösmert és kedvelt igazgatót választotta. A Szepességen 4000 kor. állami segedelem, ingyen színházak, fűtés és városi pénzbeli segedelem támogatják az igazgatót. Kunhegyi elsőrendű társulatot szervez kerületének, hol különben is lelkesen támogatják a hazai színészetet. Ugyancsak ő nyitja meg az impozáns iglói uj színházat, melyet a város 360,000 korona költséggel most építtet.

* Már határozott i oda ii adta. Szeri,