Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-09-11 / 37. szám
és ezzel kapcsolatban a borhamisitás kérdéséről is. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy a szőlők felújítása az egész országban oly haladást tesz, hogy elementáris erővel fogunk a borhamisítással megkiizdhetni. Mindenki, aki egy szőlőt telepit, az abban a táborban, amely a hamisítás ellen küzd, egy újabb katona. A kereskedelmi minister ur egy szakértekezlet meghallgatása után fölkérésemre kiadott egy rendeletet a borhamisitás meggát- lása tekintetében. Ez a rendelet az ország némely részeiben bevált; nagy büntetések szabattak ki s az illetők érzékenyen sujtattak. A Tokaj-Hegyaljának, úgy látszik, speciális viszonyai vannak. (Úgy van !) Ebből a szempontból hajlandó vagyok a kereskedelmi minister úrral egyetértve fontolóra venni, hogy az a rendelet bizonyos irányban és különösen a Tokaj-Hegyalját illetőleg nem igényelne-e kiegészítéseket. (Élénk helyeslés.) Meg kell jegyeznem, hogy attól sem idegen a kormány. hogy ha rendeleti utón a borhamisítással megküzdeni nem tudnának, akkor a törvényhozás elé újabb javaslattal lépjünk. (Éljenzés.) Hogy a kormány erre a kérdésre milyen súlyt helyez ennek jelzésére elég arra utalnom, hogy a kiegyezési tárgyalások során a kormány Ausztriával megegyezett a tekintetben, hogy a borhamisítással szemben a két állam mindenkor egyenlő elvek szerint fog eljárni. (Élénk helyeslés). Ez a kiegyezésnek egyik pontja, mert mindenki be fogja látni, hogy hiába küzdünk mi a borhamisitás ellen, ha Ausztriában szabadon hamisíthatnak. Megfordítva hasonlóképpen áll a dolog. (Úgy van! Éljenzés.) Már most, t. értekezlet, elmondtam nagyjában azokat, a miket előzetesen mondani kívántam. Még csak egy észleletemről kívánok önöknek beszámolni (Halljuk !) és ez az, hogy a nagyobb birtokosok szőlőinek felújítását örvendve tapasztaltam. Láttam nagyobb felújított szőlőket megfelelő számban, hanem a kisgazdáknak aránylag kevés felújított szőlőjét láttam. Miután pedig az ország jóléte szoros összeköttetésben van a kisgazdák jólétével ; miután továbbá a kormánynak és azoknak a nagy birtokosoknak, akiket az isten többel megáldott, kötelességük, hogy segítsenek azokon, a kik önmagukon segíteni kevésbé tudnak, hogy azokat tanácscsal ellássák és támogassák: ennélfogva a jelen értekezlet csak akkor fog feladata magaslatán állani, ha a kisgazdákra is gondol és gondol arra, hogy mikép lehetne a kisgazdák szőlő- felujitásának is lendületet adni. (Élénk helyeslés.) , Én részemről már kijelentettem ő méltóságának, a gazdasági egyesület elnökének, hogy én azoknak a segélyre szorult kisgazdáknak, a kik bármily kis területen, de a szőlő felújítás terén tényleg is sikereket mutatnak fel, ojtványban, vesszőben, karóban, a mi csak rendelkezésemre áll, igen szívesen kész vagyok lehető segítséget nyújtani. (Zajos éljenzés és taps.) De módot kell adni nemcsak a kisgazdának, hanem általában mindazoknak, a kik a szőlőfelujitás kérdésével és a szőlészettel foglalkoznak, hogy a mai időben, amikor a szőlészet nem a régi nyomokon halad, hanem egész tudományt képez, a közönségnek rendelkezésére álljon egy olyan TÁRCA. xx. Bodrogközi Miczbán-hegyen Kiég a fű, mi csak terem, Mintha átok ülne rajta, DUledezik vára alja. • Közelében Isten háza, Benne a nép urát áldja, Jó papja meg erre kéri: Tudja mindig ót dicsérni 1 * Pap és hívók hálát zengnek, Vége van a bajnak, könynek; Helyre állt a régi béke, 8 a jó szándék célját érte. • Legyen béke s hő szeretet; Az illeti ezt a helyet! Egykor itt a Miezbán lelke Hittel, lánggal vala telve. • Lángolnak itt ma is sokan, Kikben a hit sugara van. Csillagok ók, szivök lángja JCilob^an a köny láttára. útmutató könyv, a melyben mindent,megtalál, a mi neki szükséges. (Helyeslés.) És örömmel tudatom, hogy szakközegeim közreműködésével a könyv, a mely 350 rajzzal lesz ellátva, készen, már nyomás alatt van. (Éljenzés.) Ennek a vastag könyvnek árát, tekintettel arra, hogy azt mindenki megszerezhesse, égj- koronában állapítottam meg (Éljenzés) és elhatároztam, hogy azok, a kik a néppel köz- vetetlenül érintkeznek és a kiknek nemes feladatuk, hogy a népre leginkább hassanak: a lelkészek és tanítók, ha csak levelezőlapon kérik is, ezt a könyvet a ministerium- tól ingyen megkaphassák. Ezek voltak azok, amiket már előzetesen a t. értekezlettel közölni kívántam, fentartva magamnak, hogy a vita folyamán később is nyilatkozhassam. Ezek után a minister megnyitó szép beszédét, mely az értekezlet hivatalos szakelőadóira erősen leszerelő hatást gyakorolt, — igy végezte: Midőn három év előtt a szőlők felújításáról egy törvényjavaslatot benyújtottam, tisztában voltam azzal, hogy az ország a törvény- javaslat elfogadásával a szőlők felújítása érdekében nagy áldozatot hoz. Az ország ezt az áldozatot szívesen meghozta, a törvényhozás ezt a törvényjavaslatot majdnem egyakarattal elfogadta. Én, miután beadtam e törvényjavaslatot, reményeket kötöttem hozzá, de be kell vallanom, hogy reményeimet az eredmény messze túlhaladta, amit első sorban maguknak a szőlőtermelőknek lehet köszönni s lehet köszönni a magyar faj életrevalóságának, amely annyi viszontagságok közt megállotta helyét. (Tetszés.) Ha akármerre mennek, t. értekezleti tag urak, Magyarország nagy borvidékein; ha elmennek az aradi Hegyaljára, Magyarád vidékére — nagyon ajánlom, hogy menjenek el — ott azt fogják látni, hogy az a parlag ma többet ér, nagyobb értéket képvisel, mint a mennyit ért egykor a teljesen beültetett szőlő. És amit Magyarád vidékén láthatnak, azt láthatják a Balaton mentén és azt láttam most is, mikor beutaztam a Tokaj-Hegyalját. Vegyen mindenki egy plajbászt kezébe és számítsa ki, hogy a nemzeti vagyon micsoda értékkel növekedett. Számítsa ki, hogy hány millióval lett az ország gazdagabb és lesz gazdagabb akkor, ha azok a területek mind tényleg be lesznek ültetve. Én csak anynyit mondhatok, hogy akiknek felelősségteljes hivatásuk, hogy az ország kormányzását vigyék, azoknak nagyobb jutalmuk nem lehet, mint ha munkájuknak eredményét, sikerét látják. Én nem magamról beszélek, hanem beszélek az egész kormányról és azt hiszem, hogy ha késő időkben, kollégáimmal, visszatekintünk miniszteri működésűnkre, egyik legnagyobb boldogságunk az lesz, hogy ha kormányzati működésünk ideje hazai szőlőink és különösen Tokaj-Hegy alj a felvirágzásának idejével és emlékével lesz összekötve (Élénk tetszés és éljenzés.) Az élénk tetszésnyilatkozatokkal fogadott beszéd után Hammersberg Jenő főügyész hálás köszönetét mondott a ministernek, aki megnyitó beszédében magának „exegit monumentum aere perennius,“ midőn rámutatott az összes bajokra és azok orvoslásának módjára, — egy szebb jövőnek reményét keltve fel ezzel a gazdákban, akiknek ezek után alig marad valami kívánni valójuk hátra. Láczay László dr., aki megvallotta, hogy Béke ura, áldás Atyja, Kinek karod napunk tartja: Mutasd itt csak szent jobbodat, Mikor áldást mér s osztogat! XXI. Nemes lángú a magyar vér, Kincs-, aranynál többet is ér ; Áldom az ón Istenemet, Hogy mint magyart sújt vagy szeret. * Magyar úrnők, itt termettek, Kik tárgyai énekemnek; Emözsének unokái, Hő szivökről lehet látni. • Nem virágok, szép asszonyok, Éget szemök, tettök ragyog ; Míg áldnak a szives szavak, Bimbaikkal viruljanak 1 xxu. Gyöngyvirágok s tearózsák Kedves csokra Bodrogközön siet, nézd csak A templomba 1 Szivök tele érzemónynyel, 8 leikök lángol; Minden ízben áthatottak A hálától. Mi hozta igy össze őket ? Talán lakzi ? Koszorúnak száz falun sem Kell nö annyi. ,Te Deum“-ot mond a papjuk, Arra jöttek; Jól láthatni, szivök nemes E szép nőknek; Bajban volt a környék népe ; Felláziták, egy jól átgondolt beszéd tervezetével jött az értekezletre, avval azonban elő sem hozakodik, mert hiszen az elnök őexciája kész programot adott, — mély hálával belenyugszik a minister terveibe és csak az agrárkölcsönnel felújított szőlők adókedvezményének hosszabb időre való kiterjesztését kéri. Kossuth János dr. a karószállitáshoz alkalmas méretű, éspedig 11 tonnás vasúti kocsiknak rendelkezésre bocsátását óhajtja, annyival is inkább, mert nálunk az ú. n. drótmüvelésre áttérni nem lehet, — baj az is, hogy szénkéneget nem kapunk kellő mennyiségben és kellő időre. Felszólalása végén a borhamisítási törvény revi- deálását kéri. Görgey Gyula, tállyai nagybirtokos, élénken kiszínezve, de magyar őszinteséggel adta elő a sérelmeket, amiket vele együtt minden érdekelt érez. Eddig volt 1—2 kereskedőnk minden hegyaljai községben, aki terjesztette a tokaji bor hírnevét, — most minden községben van 10—12, aki azon mesterkedik, hogy pancsolt borokkal tönkre tegye boraink becsületét s mondhatni, hogy a borkereskedelem a hamisításra adta magát. Egész Muszkaország hamisított to- kaj-hegyaljai borokkal van elárasztva. Az 1897. évi bor-ankét eredménye egy rendelet: a közig ellenőrzés, ami „nesze semmi fogd meg jól.“ Hol a pénz az ellenőrzéshez ? — Amitől még jót remélhet, az a borellenőrző bizottság, mely a legtiszteletreméltóbb elemekből van összeállítva, — fájdalom, hogy ennek a bizottságnak máig sem biztosították a létjogosultságot. — Boraink ott hevernek pincéinkben, még redukált árakon sem lehet eladni. Ha most sem : hát akkor mit teszünk majd a várható rengeteg készletekkel ? — Kívánságait ezekben összegezi: a Zemplén-várme- gyei borellenőrző bizottság felterjesztett szabályrendelete szentesittessék, — a Zemplén-várme- gyei borellenőrző bizottság hatásköre Abauj-Szántóra is kiterjesztessék, — a borfogyasztási adók állami kezelésbe veendők s pinceegyesületek létesítendők a Raj na-vidékiek mintájára, — ho- zattassék „garanteur-törvény“, mint van már Franciaországban ; mert mi is „Ring“-gel állunk szemben, ki akarnak bennünket éheztetni; ha lesz „garanteur-törvényünk,“ borkészleteinkre kölcsönöket vehetünk és nem engedjük, hogy a spekuláció kiéheztessen bennünket. A miniszter felvilágosító szavai után, hogy t. i. ő minden áron szolid kereskedelmet akar és ellensége az irreális kereskedelemnek, felszólalt Bernáth Béla orsz. képviselő, aki szükségesnek tartja a bortörvényre vonatkozó rendelet szigorítását, esetleg uj törvény létesítését. A kisbirtokosok részére ingyen ojtványokat és kísérleti telepeket kór. Kröczer László dr. a szónkéneg olcsón való szállításának állandó biztosítását kérelmezi. Hammersberg főügyész a borellenőrző bizottságok helyes működésétől kellő eredményt vár Molnár főispán szigorítani szeretné a vég* *" rehajtási rendeletet és, mint pl. Spanyolországban van, bűnténynek szeretné minősíteni a borhamisitás körül fölmerülő kihágásokat. Székely Elek, nagybirtokos, adatokat hoz fel arra nézve,hogy a Tokaj-Hegyalja borait menynyire hamisítják és melegen pártolja a Görgey indítványát. Molnár János, sárospataki főbíró, a szőlészeti ismétlőiskolák felállítását sürgeti. Darányi Ignác dr. földmivelésügyi miniszter záróbeszédébén kijelenti, hogy nem óhajt részletesen reflektálni a mondottakra, de az eiS ők lettek a csillapítók, Kegyes bírák. A zaj, lárma s fájó könyek Tova tűntek. Örömükben hálát adnak Az Istennek Jó vége lett, áldás rájok, SzerepöknekI Gyöngyvirágok, kegyes bírák Hála néktek ; Letörtétek könyeit a Szegény népnek 1 A ki látta, a ki tudja, Mit tevétek — Mosolyogva, hőn dicsérve Néz felétek, Magam is csak ezt kiáltom : V.ruljatok két világon 1 XXIII. Gyöngyöt rejt a kagyló keble, Drága gyöngyöt; Női szívnél a világra Becsesb nem jött; A gyöngy ragyog, mint az arany, Hideg fónynyel, 8 a szív gyakran öntüzében Áldva ég el. Legszebb fény a női, szivek Ragyogása;' Boldog azért valamennyi, A ki látja. XXIV. Tövis-bokor az irigy nép, Mindeneket csak ront és tép ; Ne hallgass rá, hadd beszéljen, Mig nem elvesz az útszélen 1 * Folytatás ax I. melléklstsn.
