Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-27 / 13. szám

1898. március 27.

II. Melléklet a „Zemplén“ 13. számához.

keztetést levonni arról. Törekedjünk tehát odahatni, hogy ha már a család fogyatékosságán nem segíthetünk, hogy a gyermek lelkében legalább annyira fejleszszük a kötelességérzetet, hogy vannak bizonyos helyzetek, melyekben a kötelességteljesités elengedhetlen feltétele saját jól lelfogott érdekeinknek. Az ilyen ember ugyan nem lesz egész soha, de mint a társadalom bizonyos része megteszi kötelességét, mert kenyerét fogja benne látni. Ez ugyan nem célja a nevelésnek, de mai körülményeinknél gyakran előforduló eset, melyben jobbat nem cselekedhetünk.

Hassunk a gyermekre felmutatott példák által, hol a kötelességteljesités mint legelső követelmény állittatik a gyermek szemei elé. Igyekezzünk őt meggyőzni arról, hogy e nemű ténykedése neki hasznára, előmenetelére válik, hogy az emberiség társadalma csakis kötelességteljesítő egyénekből alakulhat s hogy enélkiil felbomlik a rend s megszűnik az egyén léteiének biztosítéka. Bizonyítsuk be előtte, hogy a kötelességteljesités még nem erény, hanem oly ténykedése az egyénnek, melylyel saját föntartását biztosíthatja, mutassunk fel előtte nagy jellemeket, kik a kötelességteljesitésén felül egész életükben más téren önzetlen munkálkodással, lankadatlan kitartással hosznositották magokat az emberiség jólétéért, kiknek ezen vasszorgalmat nem kenyérjutalom, vagy dicsőség, de az emberek iránti forró szeretet sugalta. De ezen ténykedésünkben nem szabad elfáradni, hanem nap-nap mellett lankadatlanul kopogtatni a gyermeki lélek puha falán, hogy behatásaink ott maradjanak s bizonyos állandóságra is tegyenek ott szert A türelem roppant mennyiségét kell felhasználnunk, ha teljes sikert akarunk aratni, mert a gyermek kedélye élénk' és változékony s nemcsak a jót, de a roszat is oly könnyen veszi be. Végül elriasztó, megutáló például hozzunk fel, magokról megfeledkezett emberekeret, kiket a kötelesség mulasztás bűne miatt elért a végzet büntető keze. Állítsuk oda a gyermek fogékony lelke elé ezeket az emberi szörnyeket, hogy megszánván őket, irtózzanak bűneikbe esni. így haladjunk következetesen, de mindig és mindig!

Zseltvay B.

Nekrolog. Néhai Fürjész Sámuel, ki a felső megyékben 50 éven át, leginkább idegen ajkú községekben működött mint tanító: meghalt Lukán 1898. márc. 13-án, 80 éves korában. Mint túlkoros egyén annak idején kiszorult az orsz. tanítói nyugdíjalap kötelékéből s nem élvezhette annak jótéteményeit s igy szerető fia: Tamás, ref. lelkész mellett Lukán pihente az élet fáradalmait s lelt enyhet a jó fiú szárnyai alatt. Ez évben kapta először és utolszor is a tanítóság édes atyja : Wlassics Gyula dr. vallás és közokt.-ügyi m. kir. minister kegyelméből 100 ft állandóan utalványozott évi segélyt. A halál akadályozta, hogy "tovább élvezhesse. Temetése óriási közönség részvételével történt. A háznál Farkas Lajos, vajdácskái lelkész tartott a ravatal felett, a tanítói állás fontossága és tisztességéről megható gyászbeszédet; a sírnál Berecz Károly alsó-bereczkii áll. el. isk. tanító mint a tanítóság nesztorától, búcsúzott kartársai nevében. A beszéd talált; mert a boldogultnak sírját méltán illeti köny, mert szeretett s híven, mindig a hazának s egyházának élt. Legyen áldott emlékezete. B. K.

Havas Gyula dr. kir. tanfelügyelő által Kolozsváron szerkesztett „Magyar Pestalozzi“ cimü hetilapra, mint a gyakorlati nevelés közlönyére szívesen felhívom t. kartársaim b. figyelmét. — Hozzánk beküldött felhívásból és a lap nehány számának olvasásából meggyőződtünk, hogy a lap érdekes és igen tanulságos cikkei hazánklegjelesebb pedagógusainak tollából kerülnek ki. Szerkesztője, mint vármegyénk szülöttje amúgy is megérdemli Zemplén vm. tanítóságának pártfogását.

Egyesületünk tagjaiul újabban jelentkeztek : Kis Károly, Órás Károly, Szourál János, Simkó Mária, Bakajsza Gizella, Bicskey Eleonora Mád. — Dalibor- Ferenc O.-Liszka. — Berencsy Endre L.-Mihályi. — Voldán Béla Újvilág. — Gergely István Tarczal. — Soltész Róza Spatak. — Iftene Gyula Gercsely.

E.-vezetó póstája,.

Gr. M. Erdö-Béaye. — Nem válik be.

P. M. Tállya. — S. A. Tarczal. — Elóbb-utóbb sorra kerül.

Kiad.óHi-'T-atali üzenet.

J. A tanító urnák TJlics. A f. évre szóló előfizetési pénze beérkezett.

CSAKNOK

Elfödi a . . .

i.

Elfödi a felhő a nap képét,

Mosolyát hát igy nem láthatom ;

Eltakarja arcod is a távol Édes üdvöm, vágyott angyalom,

Ah do fénye áttöri a gátot,

S beragyogja ifjú éltemet,

S mig a felhő gyászt borit a menyro,

Ez tavaszt nyit hő szivem felett.

II.

Úgy miként ón emlékedet őrzöm Lelkem lapján drága kincs gyanánt,

Távol tőlem jut-e még eszedbe,

Hogy mi két szív már egyek valánk ?

Oh igen, hisz’ álmom ódesitni Megjelensz te úgy a hajnalon,

S azt beszéled rózsa ajakaddal,

Ifogy a szived egyedül lakom;

’Ég bennem a szenvedélynek lágja,

S áldást ragyog lépteid nyomára.

III.

Kint bolyongok a virágos réten,

Vannak itt kinn mások is sokan:

Hölgyek, ifjak ragyogó mezőkben,

S vidor arczczal, édes boldogan.

Fent a légben énekes pacsirta,

Lábainknál iratos mező;

Elragad a természet varázsa, ,

S látni azt oly lélekemelő.

Oh, ha velem te is itt mulatnál,

Boldogságom tündérkertje te,

Fájó szivem, mely eped utánad,

’Égi üdvvel volna most tele ;

Hisz’ te volnál legszebbik virága A mezőknek édes angyalom Ah de téged kötve tart a távol Itt jelen csak emléked vagyon.

Szép emléked — légy igy is megáldva Tisza-Duna legszebb kis leánya 1

Máj zik K.

Közgazdaság.

Községi faiskolák.

Ez év tavaszán a legtöbb bodrogközi község el fog látatni eperfacsemetékkel. Óriási nagy területet képez még az, amit „ejh ráérünk arra arra még“ Pató Pál-féle nembánomsággal a magyar ember parlagon heverhet. Nem mondok egyebet: ott vannak a községi faiskolák, melyek két évtized óta nagy részben gyomot, kevesebb részben krumplit teremnek. Sok részt idegen kézen, bérbeadva, vagy egyéb módon bitoroltat- nak. Minden egyéb az, csak nem faiskola.

Ennek az ázsiai állapotnak is ütött, végórája Amely községek a kapott magvakat és facsemetéket ez idén a hatóság rendeletéivel is sokszor sürgetett faiskolába, melyek kerítéssel láttandók el, be nem vetik és be nem plántálják ; azok az elülj árók, kik ezt a parányi körültekintést igénylő dolgot tenni elmulasztják: keservesen fogják majd érezni felelősségük súlyát, mert a faiskolák országos felügyeletével megbízott s e napokban ellenőrző kőrútjára induló ministeri biztos a községi faiskolák körül eddig tanusitott ázsiai állapotokat bizony tovább tűrni nem fogja!

Amely községeim gyümölcsfacsemetéért folyamodtak, — mihelyt a vármegyei gazdasági egyesület titkári hivatalától értesültek arról, hogy a csemeték megérkeztek : siessetek a csemetéket elszállítani. Hazaszállítás után, legalább kétszer huszonnégy óráig, a fagyökérzetet vízzel jól felhígított marhatrágya-keverékbe áztassák.

A gödröket jó, lesz már most előre kiásni. Egyebekben az egyesület titkári hivataltól nyerendő utasításokat tartsák szem előtt.

(Alsó-Bereczki) Berecz Károly,

j. faisk. felügyelő.

Az Első magyar általános biztosító társaság f. hó 14-én délután tartotta közgyűlését Csekonics Endre gróf v. b. t. t. elnöklete mellett. Az igazgatóság jelentése kiemeli, hogy a végeredmény, amelyet elértek, csak középszerűnek mondható ugyan, de a zárszámadásból a társaság üzletének uj szerzeményekkel való olyan tekintélyes meggyarapodása tűnik ki, a melyet — a társaság állandó haladása mellett is — örvendetes föllendülésnek lehet nevezni. A közepetes végeredmények oka az elemi biztosítási ágakban s különösen a jégbiztositási ágban szenvedett, szinte példátlan mértékű és sokaságu károkban van. A tűz- és szálitmány osztálybeli díjbevétel az 1896. évi 5,822.941 forint 78 krajcárról fölemelkedett 6,082.116 forint 76 krajcárra. A jégbiztositási ágazatban 1,590.319 forint díjbevétel volt, vagyis 152.381 forinttal több, mint az előző évben. Nagy és igen örvendetes eredménye volt az üzletszerzés munkájának, különösen az életbiztosítási ágazatban ; az elmúlt évben az uj szerzemény 19.219,438

forint volt, vagyis 2.239,690 írttal több, mint 1896-ban. így tehát a társaság az üzletszerzés minden terén szembetűnő sikereket ért el. A társaság künnlovőségei nagyobb összeget tesznek ki 1897-ben, mint az előző esztendőben, a mi az általános kedvezőtlen gazdasági állapotokban s különösen a múlt évi rossz termésben leli a magyarázatát. A jégosztálynál 447,932 frtnyi tetemes veszteség volt. A jégüzlet, úgyszólván állandó megrontója a nagy gonddal és munkával elért jó eredményeknek. Ebben az üzletágban tehát gyökeres reformra van szükség. Ezt sikerült is az igazgatóságnak elérnie, a nélkül, hogy a dijak a ygazdaközönségre nézve terhesebbek legyenek, mint eddig voltak; ezt pedig e viszonbiztositás utján lehet keresztülvinni. A tiszta jövedelem 615.913 frt 39 kr, a mezből, a különböző javadalmazások levonása után, egy-egy egész részvényre 160 forintot fizetnek ki. A külön tartalékban 63.567 forintot helyeznek. Az osztalék kifizetése — a holnapi, március 15-iki ünnep miatt — csak március

16-ikán kezdődik. Bejelentette ezután az elnök, hogy Lévay Henrik báró vezérigazgató, a hajlott korára való tekintettel, erről az állásról lemondott. A közgyűlés Lévay bárónak jegyzőkönyvileg mond köszönetét a hosszú éveken át tanusitott buzgalmáért; hasonlókép lemondott Giczey Samu fölügyelő bizottsági tag is, Bittó Kálmán és Jálics Kálmán választmányi tagok pedig meghaltak. — A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, az igazgatóság javaslatait elfogadta és a fölmentvényt minden irányban megadta. Megválasztották ezután a tisztikarba a következőket: elnök : Csekonics Endre gróf, alelnök: Nádasdy Ferenc gróf; választmányi tagok: Andrássy Gyula gróf, Bánffy György gróf, Burchard-Bélavári Konrád, Berzeviczy Albert, Deutsch Sándor, Giczey Samu, Karácsonyi Jenő gróf, Németh Tibor, Nikolics Fedor báró, Schneller Pál lovag, Schossberger Nándor báró, Szegedy György, Sutányi Géza, Uchtritz Zsigmond báró, Teleszky István, Wencheim Frigyes gróf, Zselénszky Róbert gróf; igazgató- sági tagokká lettek: Harkányi Frigyes báró, Jeney Lajos, Ormódy Vilmos, Schossberger Zsigmond báró, Zichy Nándor gróf; a felügyelő bizottság tagjai: Batthyány Géza gróf, Hajós József, Jekelfalussy Lajos, László Zsigmond, Radvánszky Géza báró. Á választás után az igazgatóságnak és az összes vezetőségnek Thu- róczy György részvényes mondott köszönetét az elért fényes eredményekért s ezzel a közgyűlés véget ért.

Vármegyei Hivatalos Rész.

T. Zemplén-vdrmegye közig, bizottságától. 67,937/96. szám.

Méltóságos Molnár István urnák Zemplén-vármegye főispánjának

Sátoralja-Ujhely.

Méltóságos Főispán ur!

Az 1896. évi november hó 9-én 1311. szám alatt kelt becses felterjesztésére értesítem Méltóságodat, miszerint a vármegyei közigazgatási bizottságnak múlt évi november hó 9-én tartott ülésén hozott határozatából kifolyólag elém terjesztett azon kérése, hogy az 1896. évi 48,869. számú körrendeletnek az 1891: XLIII. t.-c. 10. §-a értelmében a tanulók után fejenként és évenként fizetendő 15 kros járulékok fejében az 1892/3 tanévtől az 189Ve tanév végéig terjedő időről hátralékban levő összegek behajtására vonatkozó intézkedései hatályon kívül helyeztessenek, nem teljesíthető.

Ugyanis az 1891: XLIII. t.-c. értelmében az országos tanítói nyugdíjintézet kötelékébe felvett tanítók nyugdijai, továbbá özvegyeik és árváik gyámpénzei az 1875: XXXII. t.-c. szerint biztosíthatott 250, 300, de legfeljebb 400 ft nyugdíjigénynél sokkal magasabb alapon t. i. a tanítók által élvezett beszámítható fizetés alapján szabandók meg s azonfelül a szülőtlen árvák az országos tanítói nyugdíjalapból létesítendő és fentartandó árvaházakban nevelendők.

Ezen lényegesen felemelt igények fedezésére azonban a nevezett alap kamatjövedelme és az iskolafentartók és tanítók által fizetendő járulékok a szakértők számítása szerint korántsem elegendők s éppen azért volt szükséges, hogy a nyugdíjalap bevételei közé a tanulók által fizetendő 15 kros járulékok is felvétessenek.

Ezek szerint a szóban levő forrásból eredő és a nyugdíjalap mérlegében évi 240,000 Ittál szereplő bevétel egyáltalában nem nélkülözhető.

De eltekintve a most előadottaktól a fenti kérés már azért sem teljesíthető, mert jogomban sem áll, a törvény által meghatározott járulékokat egyszerűen elengedni; és a hátralékban levő járulékok törlése iránt esetről-esetre csak akkor intézkedhetem, ha nemleges zálogolási