Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-27 / 13. szám

1898. március 27. II. Melléklet a „Zemplén“ 13. számához. keztetést levonni arról. Törekedjünk tehát oda­hatni, hogy ha már a család fogyatékosságán nem segíthetünk, hogy a gyermek lelkében leg­alább annyira fejleszszük a kötelességérzetet, hogy vannak bizonyos helyzetek, melyekben a kötelességteljesités elengedhetlen feltétele saját jól lelfogott érdekeinknek. Az ilyen ember ugyan nem lesz egész soha, de mint a társadalom bi­zonyos része megteszi kötelességét, mert ke­nyerét fogja benne látni. Ez ugyan nem célja a nevelésnek, de mai körülményeinknél gyak­ran előforduló eset, melyben jobbat nem cse­lekedhetünk. Hassunk a gyermekre felmutatott példák által, hol a kötelességteljesités mint legelső kö­vetelmény állittatik a gyermek szemei elé. Igye­kezzünk őt meggyőzni arról, hogy e nemű tény­kedése neki hasznára, előmenetelére válik, hogy az emberiség társadalma csakis kötelességtelje­sítő egyénekből alakulhat s hogy enélkiil fel­bomlik a rend s megszűnik az egyén léteiének biztosítéka. Bizonyítsuk be előtte, hogy a köte­lességteljesités még nem erény, hanem oly tény­kedése az egyénnek, melylyel saját föntartását biztosíthatja, mutassunk fel előtte nagy jelle­meket, kik a kötelességteljesitésén felül egész életükben más téren önzetlen munkálkodással, lankadatlan kitartással hosznositották magokat az emberiség jólétéért, kiknek ezen vasszorgal­mat nem kenyérjutalom, vagy dicsőség, de az emberek iránti forró szeretet sugalta. De ezen ténykedésünkben nem szabad elfáradni, hanem nap-nap mellett lankadatlanul kopogtatni a gyermeki lélek puha falán, hogy behatásaink ott maradjanak s bizonyos állandóságra is te­gyenek ott szert A türelem roppant mennyisé­gét kell felhasználnunk, ha teljes sikert aka­runk aratni, mert a gyermek kedélye élénk' és változékony s nemcsak a jót, de a roszat is oly könnyen veszi be. Végül elriasztó, megutáló például hozzunk fel, magokról megfeledkezett emberekeret, kiket a kötelesség mulasztás bűne miatt elért a végzet büntető keze. Állítsuk oda a gyermek fogékony lelke elé ezeket az emberi szörnyeket, hogy megszánván őket, irtózzanak bűneikbe esni. így haladjunk következetesen, de mindig és mindig! Zseltvay B. Nekrolog. Néhai Fürjész Sámuel, ki a felső megyékben 50 éven át, leginkább idegen ajkú községekben működött mint tanító: meg­halt Lukán 1898. márc. 13-án, 80 éves korában. Mint túlkoros egyén annak idején kiszorult az orsz. tanítói nyugdíjalap kötelékéből s nem él­vezhette annak jótéteményeit s igy szerető fia: Tamás, ref. lelkész mellett Lukán pihente az élet fáradalmait s lelt enyhet a jó fiú szárnyai alatt. Ez évben kapta először és utolszor is a tanítóság édes atyja : Wlassics Gyula dr. vallás és közokt.-ügyi m. kir. minister kegyelméből 100 ft állandóan utalványozott évi segélyt. A halál akadályozta, hogy "tovább élvezhesse. Te­metése óriási közönség részvételével történt. A háznál Farkas Lajos, vajdácskái lelkész tartott a ravatal felett, a tanítói állás fontossága és tisztességéről megható gyászbeszédet; a sírnál Berecz Károly alsó-bereczkii áll. el. isk. tanító mint a tanítóság nesztorától, búcsúzott kartársai nevében. A beszéd talált; mert a boldogultnak sírját méltán illeti köny, mert szeretett s híven, mindig a hazának s egyházának élt. Legyen áldott emlékezete. B. K. Havas Gyula dr. kir. tanfelügyelő által Kolozsváron szerkesztett „Magyar Pestalozzi“ cimü hetilapra, mint a gyakorlati nevelés köz­lönyére szívesen felhívom t. kartársaim b. figyel­mét. — Hozzánk beküldött felhívásból és a lap nehány számának olvasásából meggyőződtünk, hogy a lap érdekes és igen tanulságos cikkei hazánklegjelesebb pedagógusainak tollából kerül­nek ki. Szerkesztője, mint vármegyénk szülöttje amúgy is megérdemli Zemplén vm. tanítóságá­nak pártfogását. Egyesületünk tagjaiul újabban jelent­keztek : Kis Károly, Órás Károly, Szourál Já­nos, Simkó Mária, Bakajsza Gizella, Bicskey Eleonora Mád. — Dalibor- Ferenc O.-Liszka. — Berencsy Endre L.-Mihályi. — Voldán Béla Újvilág. — Gergely István Tarczal. — Soltész Róza Spatak. — Iftene Gyula Gercsely. E.-vezetó póstája,. Gr. M. Erdö-Béaye. — Nem válik be. P. M. Tállya. — S. A. Tarczal. — Elóbb-utóbb sorra kerül. Kiad.óHi-'T-atali üzenet. J. A tanító urnák TJlics. A f. évre szóló előfize­tési pénze beérkezett. CSAKNOK Elfödi a . . . i. Elfödi a felhő a nap képét, Mosolyát hát igy nem láthatom ; Eltakarja arcod is a távol Édes üdvöm, vágyott angyalom, Ah do fénye áttöri a gátot, S beragyogja ifjú éltemet, S mig a felhő gyászt borit a menyro, Ez tavaszt nyit hő szivem felett. II. Úgy miként ón emlékedet őrzöm Lelkem lapján drága kincs gyanánt, Távol tőlem jut-e még eszedbe, Hogy mi két szív már egyek valánk ? Oh igen, hisz’ álmom ódesitni Megjelensz te úgy a hajnalon, S azt beszéled rózsa ajakaddal, Ifogy a szived egyedül lakom; ’Ég bennem a szenvedélynek lágja, S áldást ragyog lépteid nyomára. III. Kint bolyongok a virágos réten, Vannak itt kinn mások is sokan: Hölgyek, ifjak ragyogó mezőkben, S vidor arczczal, édes boldogan. Fent a légben énekes pacsirta, Lábainknál iratos mező; Elragad a természet varázsa, , S látni azt oly lélekemelő. Oh, ha velem te is itt mulatnál, Boldogságom tündérkertje te, Fájó szivem, mely eped utánad, ’Égi üdvvel volna most tele ; Hisz’ te volnál legszebbik virága A mezőknek édes angyalom Ah de téged kötve tart a távol Itt jelen csak emléked vagyon. Szép emléked — légy igy is megáldva Tisza-Duna legszebb kis leánya 1 Máj zik K. Közgazdaság. Községi faiskolák. Ez év tavaszán a legtöbb bodrogközi köz­ség el fog látatni eperfacsemetékkel. Óriási nagy területet képez még az, amit „ejh ráérünk arra arra még“ Pató Pál-féle nembánomsággal a magyar ember parlagon heverhet. Nem mondok egyebet: ott vannak a községi faiskolák, melyek két évtized óta nagy részben gyomot, kevesebb részben krumplit teremnek. Sok részt idegen kézen, bérbeadva, vagy egyéb módon bitoroltat- nak. Minden egyéb az, csak nem faiskola. Ennek az ázsiai állapotnak is ütött, vég­órája Amely községek a kapott magvakat és facsemetéket ez idén a hatóság rendeletéivel is sokszor sürgetett faiskolába, melyek kerítéssel láttandók el, be nem vetik és be nem plántál­ják ; azok az elülj árók, kik ezt a parányi kö­rültekintést igénylő dolgot tenni elmulasztják: keservesen fogják majd érezni felelősségük súlyát, mert a faiskolák országos felügyeletével meg­bízott s e napokban ellenőrző kőrútjára induló ministeri biztos a községi faiskolák körül eddig tanusitott ázsiai állapotokat bizony tovább tűrni nem fogja! Amely községeim gyümölcsfacsemetéért folyamodtak, — mihelyt a vármegyei gazdasági egyesület titkári hivatalától értesültek arról, hogy a csemeték megérkeztek : siessetek a cse­metéket elszállítani. Hazaszállítás után, legalább kétszer huszonnégy óráig, a fagyökérzetet vízzel jól felhígított marhatrágya-keverékbe áztassák. A gödröket jó, lesz már most előre kiásni. Egyebekben az egyesület titkári hivataltól nye­rendő utasításokat tartsák szem előtt. (Alsó-Bereczki) Berecz Károly, j. faisk. felügyelő. Az Első magyar általános biztosító társaság f. hó 14-én délután tartotta közgyű­lését Csekonics Endre gróf v. b. t. t. elnöklete mellett. Az igazgatóság jelentése kiemeli, hogy a végeredmény, amelyet elértek, csak közép­szerűnek mondható ugyan, de a zárszámadásból a társaság üzletének uj szerzeményekkel való olyan tekintélyes meggyarapodása tűnik ki, a melyet — a társaság állandó haladása mellett is — örvendetes föllendülésnek lehet nevezni. A közepetes végeredmények oka az elemi biz­tosítási ágakban s különösen a jégbiztositási ágban szenvedett, szinte példátlan mértékű és sokaságu károkban van. A tűz- és szálitmány osztálybeli díjbevétel az 1896. évi 5,822.941 forint 78 krajcárról fölemelkedett 6,082.116 forint 76 krajcárra. A jégbiztositási ágazatban 1,590.319 forint díjbevétel volt, vagyis 152.381 forinttal több, mint az előző évben. Nagy és igen ör­vendetes eredménye volt az üzletszerzés munká­jának, különösen az életbiztosítási ágazatban ; az elmúlt évben az uj szerzemény 19.219,438 forint volt, vagyis 2.239,690 írttal több, mint 1896-ban. így tehát a társaság az üzletszerzés minden terén szembetűnő sikereket ért el. A társaság künnlovőségei nagyobb összeget tesz­nek ki 1897-ben, mint az előző esztendőben, a mi az általános kedvezőtlen gazdasági állapo­tokban s különösen a múlt évi rossz termésben leli a magyarázatát. A jégosztálynál 447,932 frtnyi tetemes veszteség volt. A jégüzlet, úgy­szólván állandó megrontója a nagy gonddal és munkával elért jó eredményeknek. Ebben az üzletágban tehát gyökeres reformra van szükség. Ezt sikerült is az igazgatóságnak elérnie, a nélkül, hogy a dijak a ygazdaközönségre nézve terhesebbek legyenek, mint eddig voltak; ezt pedig e viszonbiztositás utján lehet keresztül­vinni. A tiszta jövedelem 615.913 frt 39 kr, a mezből, a különböző javadalmazások levonása után, egy-egy egész részvényre 160 forintot fizetnek ki. A külön tartalékban 63.567 forintot helyeznek. Az osztalék kifizetése — a holnapi, március 15-iki ünnep miatt — csak március 16-ikán kezdődik. Bejelentette ezután az elnök, hogy Lévay Henrik báró vezérigazgató, a hajlott korára való tekintettel, erről az állásról lemon­dott. A közgyűlés Lévay bárónak jegyzőköny­vileg mond köszönetét a hosszú éveken át ta­nusitott buzgalmáért; hasonlókép lemondott Giczey Samu fölügyelő bizottsági tag is, Bittó Kálmán és Jálics Kálmán választmányi tagok pedig meghaltak. — A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, az igazgatóság javaslatait el­fogadta és a fölmentvényt minden irányban megadta. Megválasztották ezután a tisztikarba a következőket: elnök : Csekonics Endre gróf, alelnök: Nádasdy Ferenc gróf; választmányi tagok: Andrássy Gyula gróf, Bánffy György gróf, Burchard-Bélavári Konrád, Berzeviczy Albert, Deutsch Sándor, Giczey Samu, Kará­csonyi Jenő gróf, Németh Tibor, Nikolics Fedor báró, Schneller Pál lovag, Schossberger Nándor báró, Szegedy György, Sutányi Géza, Uchtritz Zsigmond báró, Teleszky István, Wencheim Frigyes gróf, Zselénszky Róbert gróf; igazgató- sági tagokká lettek: Harkányi Frigyes báró, Jeney Lajos, Ormódy Vilmos, Schossberger Zsigmond báró, Zichy Nándor gróf; a felügyelő bizottság tagjai: Batthyány Géza gróf, Hajós József, Jekelfalussy Lajos, László Zsigmond, Radvánszky Géza báró. Á választás után az igazgatóságnak és az összes vezetőségnek Thu- róczy György részvényes mondott köszönetét az elért fényes eredményekért s ezzel a köz­gyűlés véget ért. Vármegyei Hivatalos Rész. T. Zemplén-vdrmegye közig, bizottságától. 67,937/96. szám. Méltóságos Molnár István urnák Zemplén-vármegye főispánjának Sátoralja-Ujhely. Méltóságos Főispán ur! Az 1896. évi november hó 9-én 1311. szám alatt kelt becses felterjesztésére értesítem Mél­tóságodat, miszerint a vármegyei közigazgatási bizottságnak múlt évi november hó 9-én tartott ülésén hozott határozatából kifolyólag elém ter­jesztett azon kérése, hogy az 1896. évi 48,869. számú körrendeletnek az 1891: XLIII. t.-c. 10. §-a értelmében a tanulók után fejenként és éven­ként fizetendő 15 kros járulékok fejében az 1892/3 tanévtől az 189Ve tanév végéig terjedő időről hátralékban levő összegek behajtására vonatkozó intézkedései hatályon kívül helyez­tessenek, nem teljesíthető. Ugyanis az 1891: XLIII. t.-c. értelmében az országos tanítói nyugdíjintézet kötelékébe felvett tanítók nyugdijai, továbbá özvegyeik és árváik gyámpénzei az 1875: XXXII. t.-c. sze­rint biztosíthatott 250, 300, de legfeljebb 400 ft nyugdíjigénynél sokkal magasabb alapon t. i. a tanítók által élvezett beszámítható fizetés alap­ján szabandók meg s azonfelül a szülőtlen ár­vák az országos tanítói nyugdíjalapból létesí­tendő és fentartandó árvaházakban nevelendők. Ezen lényegesen felemelt igények fedezé­sére azonban a nevezett alap kamatjövedelme és az iskolafentartók és tanítók által fizetendő járulékok a szakértők számítása szerint koránt­sem elegendők s éppen azért volt szükséges, hogy a nyugdíjalap bevételei közé a tanulók által fizetendő 15 kros járulékok is felvétessenek. Ezek szerint a szóban levő forrásból eredő és a nyugdíjalap mérlegében évi 240,000 Ittál szereplő bevétel egyáltalában nem nélkülözhető. De eltekintve a most előadottaktól a fenti kérés már azért sem teljesíthető, mert jogomban sem áll, a törvény által meghatározott járulé­kokat egyszerűen elengedni; és a hátralékban levő járulékok törlése iránt esetről-esetre csak akkor intézkedhetem, ha nemleges zálogolási

Next

/
Thumbnails
Contents