Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-02-27 / 9. szám
Sátoralja-Ujhely, 1898. február 27. 9- (1953.) Huszonkilencedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 ,, Negyedévre .1 ,,50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGrYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK JM11 HST ID IE IST S A. IR OST .A. T*. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. Igen vagy nem? — A vármegye közgyűléséről. — Legyen vagy ne legyen statáriom? attól függ lehet-e vagy nem remélleni, hogy a lelketlen bujgatóktól félrevezetett nép, mely a magáét kuporgatva a máséra agyarkodni kezdett, előveszi-e a jobbik eszét és a lejtőről, mely kárhozatba dönti, visszatér-e a megigazulásútjára? — Es legyen-e a vármegye, melynek csak egy szavától függ, hogy akik veszni indultak ám veszszenek örökre, mondom, legyen-e irántuk továbbra is irgalmas-kegyelmes ? Igen vagy nem ? Ezek és hasonlók voltak azok a kérdések, amik megragadták ott a vármegye székházának, az édes-mindnyájunk ős-házának tanácskozó nagytermében, ahol akik tanácskoznak mindig jót akarnak, a jelen voltak lelkeit, hogy feleljenek, határozzanak, tegyenek legjobb tudásuk, legjobb meggyőződésük szerint úgy, amint azt a közrend és a közbékesség megbolygatott érdekei kívánják, sőt követelik. Az ősz főispán ott az elölülő-székben — vélnéd mintha volna az ős Rolánd-bán, aki 600 esztendővel ezelőtt volt a kövesdi várban és a vár alatt fekvő Bodrogközön élet és halál ura — amint kezét kardja markolatán nyugtatva hallgatja a szószólókat, hogy legyen-e statáriom, igen vagy nem: úgy tűnt föl előttem valójában mint föltűnik képzeletetekben a Bodrogköz ős Rolándja, akinek egy kard-csörditésétől függött csupán hogy béke legyen vagy háború, neki is csupán csak egy szavától függött most ezerek boldogsága, vagy boldogtalansága . .. Mert édes atyánkfiái ott a Bodrogközön, Rolánd-bán országában, hol ugyanő levert egy lázadást — 600 éve volt, még ma is sinylitek — kik magatokat „cuclisták“-nak hívjátok, hát cuclista-atyámfiai, arról volt ám szó a vármeTARGA. 01Zecjföftc , . . Megölte önmagát, Megölte, megölte! S annyi mindenfélét Beszélnek felőle. Ezt is mondják, azt is-, Ez így — úgy a másik; Nem hagyják nyugodni, Csöndesen aludni Azok a kíváncsik! Megmondom én nektek li kiváncsi népek: Azért tette ő azt, Mert nemesen érzett S nem bírt már a lelke Folyton csak csalódni, így akart, igy akart Hát vigasztalódni, Megvigasztalódni! ... . Krüzselyi Erzsiké. *C A szerető. — A .Zemplén* eredeti tárcája. — Irta: Neuvohner Armin. I. üsszerezent.... Arca bíborban ég az elmúlt percek izgalmainak hatása alatt. Ajakán bágyadt mosoly játszadozik. gyén, hogy ha már veszni indultatok, hát vesz- szetek, igen-e vagy nem ? . . . arról folyt ám a beszéd, hogy ti, akik ösmeretlen, nektek hazu- dozó ál-apostolok igéit készpénzen véve vakon rohantok az örvénybe, hát fulladjatok bele : igen vagy nem ?.. . A vármegye most még nem határozott sorsotok felől. Nem mondott még most sem igen-t, sem nem-et. Sorsotok tovább intézését visszaadta két hétre a ti saját magatok kezébe. Ez a két hét a tűrés ideje a vármegye részéről: és ez a két hét a megigazulás ideje a ti számotokra. Tessék követni a jó példákat: a két Roz- vágy, a két Czigánd, meg a többi léprement község jó példáját, akik, immár kiábrándulva, észretérve folyamodtak a vármegye kegyességéhez és vezekelve bűneikért kérnek bocsánatot, feledést. Hiszem, hogy nyernek is. Sőt bizonyosan tudom, hogy még többet is nyernek: nyernek ügyeikben-bajaikban pártfogást. Vagy ha nem tetszik nektek a jó példa — mert a rosznak a roszat követni jobban esik —- ám rohanjatok vakon tovább a kész veszedelembe, abba az undok fertőbe, aminek a neve statáriom. Tudjátok mi az a statáriom? Rögtönbiróság, mely nem kegyelmez semmi épnek, semmi szépnek, ha vele szembe találkozik. Istennél az irgalom, kegyelem; az a rögtönbiróság, az a statáriom nem ösmer sem irgalmat, sem kegyelmet ezen a földön. ítél és halálra ítél! Lelkét nem hatja meg könyörgés, rimán- kodás. Kőkemény szivét nem lágyítják meg a leendő, jajongó árvák könyei. És Ítélete ellen nincs appelláta ! Amint kimondotta reád és részestársaidra, hogy bűnösök vagytok : három nap múlva már a koporsó lesz nyoszolyátok. Ítéletének kimondása után megtérésed már nem erre a világra számit, hanem a másvilágra. A közelgő est fakó szürkülete belopódzik a szoba ablakán és a feljövő hold első sugarai a szenvedő nőre vetik ezüstös fényüket. — Megunt.... elhagyott ___ susogja s kebléből panaszos sóhaj tör elő. Sötét szemeiben mély, szenvedelmes tűz villan. — Mégis szeretem.... H. — Bertám, édes leányom holnap lesz születésnapod. — Igen, mama. — Készül ám az ajándék. — ? ! — Be jól is fog állni rajtad a bosszú ruha. — Meg aztán, gyémántom, más is van ám készülőben. — ? ! — Nyilatkozott végre és ma megkérte kezedet. — Mit mondasz, anyám, megkérte kezemet ? — És oda is ígértünk én, meg apád. — Hát övé lehetek végre, anélkül, hogy küzdenem kellene elnyeréséért. Hát mégis többre becsülitek leányotok boldogságát a vagyonnál? Ha ezt tudom, óh, ha ezt sejtem, anyám, mi sok gyötrő kíntól, emésztő bánattól szabadult volna meg a lelkem. Mily jók is vagytok, ti kedveseim. — Többre becsüljük boldogságod a vagyonnál? Nekünk sincs kedvesem mérhetetlen vagyonunk, aztán meg Kolthynak is csak van annyija, amiből kényelmesen éldegélhettek. Ugy-e kedvesem, mi jói cseng „Kolthy Jenő földbirtokos eljegyezte Adai Bertát, Adai BerBizony-bizony mondom nektek: jajkererves lesz a sorsuk mindazoknak, kik hamisságot vetettek, mert ők mindannyian gonoszságot fognak aratni. Béke vagy békó: itt a kettő válasszatok! Jól vegyétek fontolóra az ügyet. Voltaképpen nem is a vármegyén, hanem rajtatok fordul meg a dolog, Tegyétek föl magatok között magatoknak a kérdést: mentek-é tovább is az utón, melyen indultatok, vagy csak eddig s ne tovább és visszafordultok ? Igen, vagy nem? Ha igen és visszafordultok: a vármegye fogja tudni mi a kötelessége mellettetek; ha nem és ha veszni indulván tovább haladtok: tudni fogja mi a joga ellenetek. Csak eddig mondom. Hogy kik beszéltek és hogy még mit beszéltek ott a vármegye-gyűlésén : az marad most az én titkom. Hogy mit határoztatok : tudassátok velem ; — hogy mit határoztak rólatok im’ olvassátok amint következik. * -Főispán Öméltósága elnöki megnyitójában kiemeli, hogy a közigazgatás menetében, a bodrogközi járás kivételével, sehol nincs fennakadás. Itt azonban a szociálisták mozgalma oly turbulens mérveket öltött, hogy a vármegye hatósága ezek ellenében katonaság kirendelését volt kénytelen kérni, melynek elszállásolása alkalmával az egyes községek valóságos zendülést tanúsítván, e szomorú helyzet a szolgabirói hivatal személyzetét a rendes működésétől elvonta. Hogy tehát a folyó ügyek elintézése bent a hivatalban is kurrensbe hozassák, az egyik szolgabirót főispán Öméltósága áthelyezi. E járásban a szociálista mozgalmak megakadályozása szempontjából 4 helyütt van katonai kirendeltség, ezek közül egymagán a járás székhelyén, három községben pedig a katonasághoz hatósági biztosok vannak kiküldve. tálán földbirtokos bájos leányát.“ — Anyám, félreértettelek! Kolthyhoz nem megyek! Tarcsy Lajost szeretem, övé leszek. — Oda ígértünk, punktum. HL — Olvasd csak, anyjuk. — Mi az Bertalan. — Berta.... — Nos .... — Szobájában kerestem őt és helyette e levelet találtam. — Szent isten, hát ő hol van? — Nászuton. — Próbára teszed türelmemet folytonos élceléseddel, mondd hamar mi történt. — Berta megszökött az éjjel kedvesével. — Megszökött ? Hová ? Kivel ? — Nem kötötte az orrunkra.,, — Tarcsy Lajost említette. O lesz, a gaz, sehonnai, himpellér, gézengúz. Bertalan, hozd vissza leányomat Jaj! Szörnyűség 1 Túl nem élem! IV. — Hallod Berta, van-e pénz ? — Nincs, édesem. Majd, ha ezt a munkát befejezem, úgy lesz kenyérre való nekünk és gyermekünknek — holnap. — Édes Bertácskám, ma jártam az anyakönyvvezetőnél, minden irományunkat rendben találta és igy mi sem késlelteti tovább esküvőnket. Nos, van-e pénz? —- Oh, mondd, hányszor biztattál az esküvővel és hányszor szeged meg szavad. Oly jól esik nekem e hitegetés, szívesen megváltanám pénzzel, mint oly gyakran már. Mindhiába. Nincs többé, mit zálogba teSW* A Zemplén inni szama tiz óidul.
