Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-30 / 5. szám

sem névértékűkben, sem anyagi értékük meg­térítése mellett többé sem fizetésképpen el nem fogadtatnak, sem be nem váltatnak. — Halálozások. Részvéttel vettük és közöl­jük az alábbi gyászos jelentést: Szírmav István­ná szül. Bideskuty Erzsébet, férjével: Szirmay Istvánnal és kis fiával ifj. Szirmay Istvánnal: Bydeskuty Sarolta, mint gyermekei, a kiterjedt rokonság nevében is, fájdalomtól megtört szívvel jeleutik, forrón szeretett édes anyjuknak özv. ipi Bydeskuty Sándorné, szül. terbelédi és csalomjai Gógh Irmának, f. hó '23-án hajnalban, életének 51-ik évében hosszas szenvedés után történt nyászos elhunyiát. Legyen áldás és béke e sokat szenvedet szív hültporai felett! — Temetése 26-án d. u. 3 órakor ment végbe a Kossut-hutcai halottas házból, melynek ebédlőtermében volt felállítva a disztes és gyönyörű koszorúktól lepett ravatal, a min a nehéz érckoporsó nyugodott. A szertartást Katinszky Géza plébános betegsége miatt Hor­ny ák Ágoston ‘káplán végezte két káplántár­sával. A szertartás befejezése után kocsira emel­ték a koporsót s az előkelő nagy házban össze- gvült résztvevő közönség kisérte ki a róm. kát. temetőbe s ott örök nyugvó helyére a családi sírboltba helyezték. — Megrendítő súlyos vesz­teség érte Osváth Ferenc kir. aljárásbirót, tisz­telt barátunkat. Béla fia, jogszigorló, életének 23-ik évében, hosszas betegség után, pénteken d. e. 9 órakor meghalt. Már hosszú idő óta emésztő láz sorvasztotta napról-napra, s bár környezete tudta, hogy napjai meg vannak számlálva, még sem hitte senki, hogy ily hamar s hirtelen letöri a halál ezt az oly szép remé­nyekre jogosító fiatal életet. Általános részvét kiséri sírjába a minden tekintetben kiváló, te­hetséges, nemes ambícióval telt s rendkívül szorgalmas ifjút, kit a halál ily korán s éppen akkor ragadott ki övéinek köréből, mikor már csak egy lépés hiányzott ahoz, hogy tanulmá­nyait befejezve, az igazi életpályát, mint a jog­tudományok doktora, megkezdje. Általános rész­vét veszi körül a csapás súlyától megtört szü­lőket, kik romba dőlve, megsemmisülve látják annyi évnek fáradságát s ez ifjú életbe vetett minden reménységüket és büszkeségüket. Fo­gadják a közvéleménynek igaz, őszinte részvé­tét ! Járuljon hozzá ez a részvét mérhetetlen fáj­dalmuknak és bánatuknak enyhítéséhez. A ko­rán elhunyt ifjúnak temetése a Jókay-utcai halottas házból ma d. u. 3 órakor megy végbe. — Béke lengjen áldott porai fölött! — g. A család részéről kiadott gyászjelentes így szól : Osváth Ferenc és neje szül. Géczy Vilma, vala­mint gyermekeik: László, Margit és Dezső fájda­lomtól megtört szívvel jelentik fiók, illetve test vérüknek, Osváth Béla jogszigorlónak, élete 23. évében hosszas betegség után S.-A.-Ujhelyben 1898. évi január hó 28-án reggeli 9 órakor tör­tént elhunytét. Földi maradványai január hó 30-án d. u. 3 órakor fognak a róm. kát. egyház szertartásai szerint a helybeli róm. kát. temető­ben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig f. hó 31-én délelőtt 8 órakor fog a s.-a.-ujhelyi róm. kát. templomban az egek urának bemutattatni. Áldás és béke leng­jen a legjobb gyermek hamvai felett! — Barancsi Józsa János birtokos, cs. és kir. nyug. huszár­őrnagy, folyó január hó 14-én elhunyt Barancs községben, igen szép életkort, 82 évet élt. Az utolsó napig megtartotta katonai reguláris élet­módját. Á koporsónál Erzsi leánya, Gábor m. kir. honvéd őrnagy és Viktor m. kir. honv. kapi­tány jelentek meg és az elhunyt törzstisztnek tisztelői nagy számmal. A boldogult még a 70-es évekeben elnöke volt a kazsui áll. iskolának s ezért az elköltözött emléke iránt való háladatos- ságból az iskola növendékei gyászdalokkal adtak fájdalmuknak kifejezést! L. — Baltovich Mihály lasztóczi gk. tanító f. hó 22-én jobblétre szenderült. A zemplén-vármegyei tanítóságnak egy ismert alakja volt ő, aki mintegy 40 évi fárasztó szol­gálat után sem tudta az ő megszokott otthonát, az iskolát, a szegényebb, de kényelmesebb nyug­díjjal felcserélni. Egyike volt ő azoknak, akik testestül-lelkestül a magyar nemzeti közműve­lődés előmozdításán fáradoztak. Mint tősgyö­keres magyar tanító érdemet szerzett arra, hogy családjáról egyháza, községe, akiknek élte virá­gát oda ajándékozta, ha a nyugdíjintézet róla kellően nem gondoskodnék, meg ne feledkezze­nek. — Te pedig jó öreg kartársunk nyugodjál békével. Áldás emlékedre! r. 1. — Bor-tolvajok. Koleszár János, az ung­vári pincetelep őre, e napokban az esti órákban tetten érte Wagner Chajem, Deutsch József pin- césnél alkalmazott galíciai származású 17 éves fiút, amint Volosin Mihály napszámos feleségé­vel egy pincéből egy korsó és egy nagy üveg borral kijőve elosonni akartak. A nem igaz utón került bor és a tettesek igy jutottak a rendőr­ségre, ahol az előnyomozás meglepő dolgokat tárt fel. Nevezetesen azt, hogy Volosin Mihály napszámos, két borkezelő pincéssel szövetkezve, hónapok óta éspedig nagymértékben űzik a bor­lopást, úgy hogy Volosin és felesége voltak a közbenjáró bűntársak, akik a lopott bort 23—25 krajcárjával eladták, igy történt aztán, hogy e miatt vagy tizenketten orgazdaság miatt keve­redtek bajba. Jellemző ebben a dologban min­denesetre az, hogy a borkereskedők mily laza el­lenőrzést gyakorolnak pincéjük kezelői felett. — A szerencsiek álarcos bálja. Írja alkalmi tudósítónk, szép sikernek néz elébe. Nemcsak a városban magában, de az egész vi­déken nagy az érdeklődés iránta. A rendezőség szükebb bizottsága serényen dolgozik s min­dent lehetőt elkövet, hogy a bál minnél fénye­sebben sikerüljön. Á gazdász és gyári bál e farsangon elmarad, mely körülmény az általános jellegű álarcos bál sikerét még inkább fokozza. A bizottság jelmezekről is gondoskodik és az előjegyzések felvételére, valamint a megrendelt jelmezek kiszolgáltatására Keresztessé Lajost, a „Nagy-Szálló“ bérlőjét kérte föl. Különben pe­dig minden, az álarcos bálra vonatkozó felvilá­gosítással készséggel szolgál a rendezőség, —- Leégett lelkészlak. O.-Liszkán, Írja levelelezőnk, a róm. kát. lelkészlak f. hó 25-én este 10 óra tájban kigyuladt és melléképületei­vel leégett. A templom is több helyen tüzet fogott a reá hullott tüzes üszköktől, azonban né­hány elszánt ember felmászott a tetőre, az égő zsindelyt leverte s igy a templomot megoltal­mazta. Dicséretet érdemel s bizonyosan juta­lomban is részesül Magerusz János fiatal iparos­ember, a szepesi káptalan kerékgyártója. A tűz oltásánál kitüntették magukat izr. polgártársa­ink is, mig ellenben megrovandó az a nembá- nomság, hogy az alsóbbrendű lakosság egészen egykedvűen bámulta és tétlenül nézte mint emésztik a lángok az épületeket. Gecsey Lajos plébánosnak nagy kára van, mert sok szénáján kiviil oda égett minden ingósága. — A tolcsvai ifjúság köréből alakult társaság Sztareczky Géza rk. tanító rendezése mellett f. hó 16-án*) az Európa-szálló nagyter­mében műkedvelő előadást tartott éspedig úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben pompás siker­rel. Szinrek érült Szigligeti Edének „Liliomfi“ c. bohózata, éspedig oly élethű, oly kacagtató ábrázolásban, ami dicséretére szolgálhatott volna a legrutináltabb színészeknek is. Valóban nem jutott eszünkbe, hogy a darab szereplői csak műkedvelésből játszottak, annyi természetessé­get és otthonosságot tudtak szerepköreikben egyesíteni jellemzetcsség és kedvesség okáért. A háladatos közönség felvonásközökben és fel­vonások végén valóságos tapsviharral jutalmaz­ták a szereplőket, névszerint: Csontos Erzsébet, Kovács Ágnes, Kovács Mariska és Lehoczky Anna k. a.-kat, — Bató Károly, Bodó András, Fortonovics József, Iglai János, Kertész Antal. Ormo§ József, Pachmajer Gyula és Soltész Jó­zsef urakat. A tapsokból kijutott az érdemes rész Kertész Jánosnak is, ki a súgó szerepét igen ügyesen töltötte be. Előadás után Jónás János s.-pataki cigány zenekara zenditette rá az ellen­állhatatlan talpalávalót s legott táncra perdült a fiatalság s nem is igen tartott pihenőt kivilá­gos kiviradtig. Az összes bevétel 93 ft 20 kr. — Felülfizettek 3 ftot: Nagy Barnabás, 2 ft 40 krt: Lyachovich János, 2 ftot: Schönfeld Ede, 1 ft 40 krt: Adriányi Kálmán, 1 ftot: Adonyi Gyula dr., 50—50 krt: Juhász János, Deusch József, Hrkvarszki N., Greiner János és Vinogrodszky János, 40—40 krt: Krenmann N. és N. N. — Fogadják a nemes szivü adakozók az egyesület mély köszönetét ez utón is. r. 1. — Megfagytak. Három haburai cigány­asszony f. hó 13-án este Dricsnáról, ahol bú­csún voltak, hazafelé jőve, a hegyi utón nagy hófúvásra bukkantak. Kettő közülök, mint mond­ják, jól bepálinkázva már nem birt bejönni Ha­burára, hanem útközben kidőlt. A harmadik cigányasszony is csak annak köszönheti élet- benmaradását, hogy segítség-kiáltására az éjjeli őrök elősiettek s még élve hazahozták. A két megfagyott asszonyt 15-én nagy részvét mellett temették el. r. 1. — Esküvő. Szentpétery Dezső, péküzlet­tulajdonos K.-Helmeczen, ma egy hete tartotta esküvőjét Witek Mariska k. a.-nyal Sárospa­takon. Egy lövésre két nyulat lőtt f. hó 6-án Szt. S. újhelyi vadász. A dolog úgy értendő, hogy fölbontás után a nagy nyulban egy kis nyulat találtak szőröstül-bőröstül, teljesen ki­fejlett állapotban, — mint már említettük is, január hó 6-án. Az eset vadász-körökben köz- érdeklődés tárgya. A fia-nyulacska borszeszbe tétetvén L. dr.-nak a raritás gyűjteményébe került. — Aranyszabályok a borbélyok szá­mára. A mi rendőrségünk is figyelemmel el­olvashatja azokat a rendszabályokat, melyeket a párisi egészségügyi tanács adott ki a fod­rászok és borbélyok számára. Tudvalevő, hogy számtalan bőr- és hajbetegség csiráját a pisz­kos borbély-műhelyekből viszszük haza. Ázért a fráncia egészségügyi tanács most szigorúan *) Ez a tudósítás múlt számunkból véletlenül kima­radt. S z«rk. elrendelte, hogy a fésülésre csak nikkelezett fémből készült fésűt szabad használni. A haj- poros pamacs helyébe szóró-készüléket kell al­kalmazni. A levágott hajat fürészporral kell be­hinteni és tüstént eltisztitani. A fodrászok és segédeik, valahányszor újabb vendéget szolgál­nak ki, kötelesek kezüket megmosni s összes szerszámaikat: borotvát, ollót, fésűt 10 percig forró szappanos vízben tartani. — A fodrászt, aki a szabályclyok ellen vét, egy hónapi fog­sággal büntetik t. i. Párisban. — Hasznos tudnivaló. Pecsétkivevő fo­lyadékot, mely a legkényesebb színeknek sem árt. készíthetünk ily módon : Vegyünk 26 gramm tisztított terpentinolajat, 157 gramm igen finom rektifikált borszeszt, ugyanennyi kénétert és 15 csepp citromolajat, rázzuk össze jól, azután használatig jól dugaszolt üvegbe tegyük el. Használat alkalmával megnedvesitjük a pecsé­tes helyet a leirt folyadékkal, melybe egy da­rab itatós papirt bele mártva, evvel a papírral dörzsöljük meg jól a pecsétet, mire a pecsét el fog tűnni. — Mentő sorsjáték. A magas pénziigy- ministerium, tekintettel arra, hogy a Mentő- Sorsjátékot azon célra engedélyezte volt, hogy annak kedvező anyagi eredményével az egye­sület fennállását és zavartalan működését bizto­sítsa, sőt azt még eddig a szükséges pénzerő hiányában megnem valósíthatott feladatainak megvalósítására képessé tegye, miután a kedvező anyagi eredmény elérésére a szeptember köze­pétől, decemberig terjedő idő rövid volt, az el­halasztott húzás megtartását 2106. számú rende­letével f. év május 27 éré tűzte ki. A mentő­egyesület nemcsak a humanizmus terén, baleset, szerencsétlenség által sújtott embertársaink testi épsége s egyenesen életének megtartása érdeké­ben fejt ki üdvös, áldásos működést, hanem azt a nagy kihatásában megbecsülhetetlen feladatot is tűzte maga elé, hogy a mentést és első segélyt az országban szervezze, tehát lehetségessé tegye, hogy az ország minden részében legyenek arra képes emberek, akik baleset, szerencsétlenség által ért felebarátainknak rögtön segélyt nyújt­hassanak. Főleg erre való tekintettel, nem is szólva most arról, hogy az olcsó sorsjegyekkel éppen a közeledő tavaszi időben oly jól hasz­nálható, kitűnő minőségű kerékpárok nyerhetők, melegen ajánljuk a mentő sorsjegyek minél tö­megesebb vásárlását, hogy az egyesület abba a helyzetbe jusson, hogy ezen utóbb említett fela­datot is teljesíthesse. Általánosan tudott dolog, hogy min­dennemű köhögés és tüdőbajnál a csukamájolaj az egyedüli és biztos szer, melyet az orvosi kar különösen azóta kezd ismét a gyakorlatba be­venni, amióta Zoltán Béla fővárosi gyógyszerész a már minden gyógyszertárban kapható teljesen szag és iznélkíili Zoltán-féle csukamájolajat for­galomba hozta. Raktárak: Widder Gyula és Kincsessy Péter gyógyszertáraikban S.-A.-Uj- hely Bt. • Honnohorö-colvam 45 krtót 14 ft 65 kris méteren’ ncimoucig uCijClil ként — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendeltetnek. — fekete, fehér és színes, — a legdivatosabb szövés szia és mintázatban. Privát- fogyasztóknak póstabér és vámmentesen valamint ház­hoz s á litva, — mintákat psdig póstafordultával küldenek IldinelKM’tf Cw. (cs. és k. udvari szállító) se- O emgyitrai Züriclit»<*n. — Magyar levelezés Svájciba kétszeres lev.-lbíly g ra­gasztandó — Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi feb­ruári (2-ik) füzete 2 Ívnyi terjedelemben a kö­vetkező tartalommal jelent meg : — 1. Zemplén- vármegye történeti földrajza. I. Irta: Dongó Gy. Géza. — Zemplén-vármegye politikai és- hely­rajzi ösmertetése. (4. folyt.) Ford. Matolai Eteie. — Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyérŐl. (26. folyt.) Ford. Kapás L. Áurél. — 4. Szirmay András naplója. (22. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 5. Adatok a Zemplén-megyei br. ’Sennyey- család történetéhez. (13. folyt.) Irta: Lojda József. — 6. A görög-katolikusok Zemplén-vármegyében. (9. folyt.) Irta: Polyánszky Gyű la. — 7. A pi­aristák Zemplén-vármegyében. I. Irta: Hudra János,-— 8. Mikor született Kossuth Lajos ? Közli: Réthy Pál. — 9. A szécs-kereszturi „Várhegy“- ről. írta: Fedák Endre. Levelesláda: 10. Áda- tok a’Sennyey- és Terebessy-családok nemzedék- rendjéhez. Közli; Szerdahelyi István. — 11. A sárospataki Diáriumból. I. Közli: Fodor Jenő. — 12. Adatok Tállya történetéhez. (2 folyt, és vége) Közli: Dongó Gy. Géza. Tároa: 13. A Szirmay-grófok rákjáról. Irta: Réthy Pál. — 14. A szerkesztő postája. — 15. Hibaigazítás. Az „Adalékok“ előfizetése egy évre (12 füzet) csak 2 ft 40 kr. A bosnyák—djakovári püspökségről tavaly november 15-én a m. t. akadémiában elő­adott tanulmánya Hodinka Antal dr.-nak, aki Folytatás a II. melléklete»

Next

/
Thumbnails
Contents