Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-30 / 5. szám
1898. január 30. II. Melléklet a „Zemplén" 5. számához. vármegyénk szülöttje, és az „ Adalékokénak is egyik jeles munkatársa, most nyomtatásban megjelent, mint az „Értekezések a történelmi tudományok köréből“ XVII. kötet 3. száma. Kiadja a m. t. akadémia. Ara 1 ft 20 kr. Jókai Mór uj regénye. A legnagyobb magyar regényíró, akinek minden müve igazi büszkesége a magyar irodalomnak, uj regényt ir most. „Elmúlt élet“ címmel. Ennek a regénynek a lényegéről maga a koszorús iró mondott el egyetmást az ő végtelenül vonzó modorával. Arról az időről ir Jókai az „Elmúlt élet“-ben, „amikor még Budapest nem volt ilyen néma város, mint most; hanem amikor még hangja volt az utcának“. Ezekre a hangokra minden nap eUnultával kevesebben emlékeznek már. Felemlíti ami nagy Írónk ennek a rendkívül érdekes tárcának a során a régi handlét, a len- magolajat áruló rákos-palotai asszonyt, aki „ulá- jit!“ kínált. Ezt pedig — tudniillik a finom olajat, kivált a színészek szerették káposztán. Mindezekről s ezeknek az érdekességeknek az idejéről sok furcsát, sok meghatót, sok érdemest tud Jókai. Tud úgy és tud annyit, ahogy és amennyit senki más. Lassankint ki is halnak azok, akik minderre emlékeznek. A nagyapák fiatal korabeli dolgai ezek mind. S Jókai már maga is nagyapa. Igazán az, szó szoros értelmében, meg képletesen is, mert iszen a mai egész fiatal magyar irodalom úgy tiszteli őt mint édes öregapját. Az „Elmúlt élet“ abban a lapban fog megjelenni legközelebb, amelyiknek Jókai minden szépirodalmi müvét Írja, mint a lap szerződött munkatársa: a Magyar Hirlap-ban. Az országszerte kedvelt s nagy elter- jedségnek örvendő Szalay-Baróti irta „Magyar Nemzet története“ (kiadják Vodianer F. és fiai Budapesten) gyorsan halad előre. Alig hogy annak hetvenhatodik füzetéről emlékeztünk meg, már ismét uj füzet, a hetvenhetedik érkezett hozzánk. Ebben az I. Ferenc uralkodása alatti események folytatólagosan adatnak elő, különös érdekességet kölcsönöz e füzetnek az abban leirt Martinovics-íéle összeesküvés, mely a budai Vérmezőn találta szomoru bevégzését. A nagy l'ráncia forradalom I. Napóleon világot megrázó föllépése s első hadjárata képezik mindannyi érdekesnél-érdekesebb eseményeket, miket történetünk szokott eleven s könnyen érthető modorában de legnagyobb tárgyilagossággal leir. A jelen füzetet egy kettős nagyságú külön műmelléklet díszíti, mely a magyar szent koronának 1790-ben nagy ünnepiességgel történt Bécs- ből Budára való lehozatalának a diszbevonulását ábrázolja. A szép számmal alkalmazott szövegillusztrációk a következők: Martinovics Ignác állítólagos arcképe, —- Martinovics és társainak titkos jeleik, — A budai franciskánus-kolostor földszintje, — A budai franciskánus-kolostor emelete, — Martinovics családfája, — A Pallos, melylyel Martinovicsot és társait kivégezték, — Martinovics feje, — A vérhely Budán, a hol Martinovicsot és társait lefejezték, — Bonaparte Napóleon, — Alvinczy báró tábornok, — József főherceg-nádor ifjúkori arcképe, — Károly főherceg, — Magyar inzurgensek a francia háborúk idejéből, — I. Napoleon császár, — A béke emlékére vert érem. Egy-egy füzet ára 30 kr. Felszólítás. Ötven éve, hogy nehány lelkes hazafi, megértvén a magyar nemzet óhaját, kezébe ragadta a szabadság zászlaját, s fennen hirdette, hogy önerőnktől és akaratunktól függ kivívni azt, a mit századok óta hiába óhajtottunk. És e nemzet talpra állott, s miután óhajtásai békés utón nem teljesültek, fegyvert fogott és ádáz harcban küzdött az emberiség legnagyobb kincséért, a szabadságért, Az 1848/49-es harcokból számos emlék maradt fönn. Ezeket óhajtjuk egybegyüjteni, ezeket egy „Emlék-Albumban“ megörökíteni, a miért is avval a kérelemmel fordulunk az irodalom művelőihez és pártolóihoz, akik ama nagy idők tanúi voltak, hogy emlékeiket felújítva, — leginkább a Kassa, Abauj-Torna, Borsod, Gömör, Sáros, Szepes és Zemplén-vár- megyékre vonatkozó eseményeket röviden leírnák és a „Kassai Emlék-Album“ szerkesztő-bizottságának rendelkezésére bocsátanák. A „Kassai írók és Hírlapírók Otthona“ ugyanis nehány tagját azzal bízta meg, hogy az 1848/49-es események megörökítésére „Émlék-Albumot“ szer- keszszenek ; kérelmünk tehát oda irányul, hogy becses közreműködésével hozzájárulni és az illető kéziratokat legkésőbb a f. év február hó utolsó napjáig a szerkesztő bizottság elnöke, Hohenauer Ignáz dr. címére (Kassa, Mészáros-utca 18.) megküldeni szíveskednének. Az „Emlék-Album“ a kassai „Szabadságharc ereklyekiállitásá“-ra fog elkészülni. Kassa, 1898. január végén. Hazafias üdvözlettel az “Emlék-Album., szerkesztő-bizottsága. A Magyar Hírlap. Mióta a Magyar Hírlap mint a közönség érdekeinek páratlan szószólója szerepel, teljes hét év múlt el. Ez idő alatt mindenkor a legnagyobb következetességgel harcolt a lap a magyarság érdekében. A Magyar Hírlap függetlensége minden irányban állandó és biztosított. A pártok harcain teljesen felül áll a Magyar Hírlap, amely sohasem téveszti szem elől ellenőrző hivatátását. Politikája ; mindannak összefoghatja, ami a magyar nemzetnek tartósan hasznára válhat. Tartalomban a Magyar Hírlap leggazdagabb napilapunk. Mindenről, úgy a belföldi, mint a külföldi eseményekről, a leggyorsabb és legkimeritőbb híreket közli. Szép- irodalmi része a legelőbbkelő. Nem is lehet másként, amikor a magyar irodalom fényes nevű atyamestere, Jókai Mór áll a Magyar Hírlap szolgálatában levő belletristák élén. A munkatársak száma felül van a harmincon. Minden rovatot a legkiválóbb irók és újságírók vezetnek. A Magya rHirlap előfizetői a 200 oldalra terjedő karácsonyi illusztrált ^albumot díjtalanul kapják meg. A Magyar Hírlap előfizetése negyedévre 3 ft.50 kr. Egy hónapra 1 ft 20 kr. a Magyar Hírlap kiadóhivatala: Honvéd-utca 4. Új élclap. A napokban uj élclappal szaporodott meg a magyar hírlapirodalom. „Pillangó“ címmel ugyanis uj társadalmi élclap indult meg, mely hézagot pótolni van hivatva az élclapiro- dalomban. A „Pillangó“: társadalmi és művészeti élclap, pompás rajzokkal és válogatott jóízű, de minden pikantériától mentes tartalommal. A „Pillangó“ szerkesztősége és kiadóhivatala Budapesten, Teréz-körut 35. sz. a. van. Előfizetése negyedévre egy forint. Mutatványszámot i gyen és bérmentve bárkinek szívesen küld a kiadóhivatal. Párbaj-Codex. Chir Vilmosnak, a jeles írónak és a budapesti társaságban évek óta elismert párbajtekintélynek Párbaj-Codex cimü munkájából most jelent meg a harmadik kiadás. Olyan irodalmi és társadalmi siker ez, amilyennel más könyv Magyarországon aligha dicsekedhetik. Clair Vilmos könyvét első sorban kiválóan jellemzi békés tendenciája. Minden ügyben, ahol a lovagias elvek sérelme nélkül, a békés elintézés lehetséges, a Párbaj-Codex ezt választja, nem állva a fegyveres elégtételadás elkerülhetetlenségének rideg álláspontjára. Ezért hasznos munka a társadalom szompontjából, A Clair könyve preeiziil megállapítja a párbaj képesség kritériumát, úgyszintén a sértés fogalmát is. A sértés ezerféle árnyalatai, fokozatai közül három főcsoportot választ ki: 1. az egyszerű sértést, 2. a gyalázást, 3. a tettleges bántalmazást. — Érdekes megjegyzése az, hogy lovagias ember általában nem vetemedik tettle- gességre. Néhány rövid, szigorú megjegyzés után, amelyek a párbajfegyverekre vonatkoznak, áttér a segédekre s azok kötelességeire. Véleményünk szerint a könyvnek ez a hatvan, szépen kommentált, logikus paragrafusa képezi a munka fénypontját s ez az a passzus, ahol a szerző hosszú élettapasztalata, finom Ízlése és a lovagias ügyek elintézése körül szerzett évtizedes gyakorlata érvényre jut. Pontosan meghatározza, hogy kik nem lehetnek segédek és szabályokat ad a segédeknek a tárgyalás módjára nézve. Szigorúan lelkűkre köti, hogy „minden lehetőt kövessenek el, hogy az ügy, hacsak lehetséges, békés utón s mind a két fél részére becsületes módon nyerjen elintézést, akár találják szükségesnek a párbajt, akár nem.“ Könyve második részében magukról a párbajokról szól a szerző. Sorba veszi a kard, vitőr, és pisztolybárbajokat, amely utóbbiaknak hat nemét különbözteti meg s kodifikálja részletesen. A könyv végén a párbajok fejlődésének nagyfontosságu tényezőivel, az egyes államoknak a párbaj ügyében hozott törvényeivel foglalkozik. Sorba veszi az európai államokat, amelyek közzül jelenben a magyar, osztrák, német, olasz, orosz, belga és svájczi legiszlatura tekinti önálló vétségnek a párbajt. Az amerikai Egyesült-államok, sőt Angolország is egyszerű gyilkosságnak, vagy legjobb esetben is szándékos emberölésnek minősítik a halállal végződött párviadalt. Egyszóval Clair Vilmos Párbaj-Codexe régi, nagy hézagot pótol. Hiszszük is, hogy hamar el fog terjedni a magyar társadalom ama rétegében, amely fegyverrel a kezében áll helyt, ha sért vagy ha megsértetik. A könyv minden nagyobb könyvkereskedésben, a szerzőnél (Bpest, VIII., Üllői ut 21. sz.) vagy postai utón a „Budapesti Napló“ kiadadóhivatala utján is kapható. Ara ajánlott küldéssel 1 forint 50 krajcár. M F. Könyvismertetés, Figyelemre méltó miivecske hagyta el a napokban a szerencsi sajtót, főt. Bányay János lelkész-esperes szerkesztésében. A latin és görög gzertartásu katolikusok naptáregyesitésót és ünnepeiknek egy időben való megtartását sürgeti benne a fényes tollú és mézes ityelvü pap. A mindennapi élet gazdag tapasztalataiból merített okokkal bizonyítja a szerző, mily káros, sőt botrányos a két testvérfelekezetet híveinek vallásos életére a különböző egyházi időszámítás. E brosürben tanujelét adta a szerző előítéletekkel szakítani tudó, korszerű, magasröptű gondolkozásmódjának és az előítéletek sötét harcával is szembeszálani tudó elhatározásának. Felemlíti, hogy az ó-naptár használata mellett az ósdi maradiságon kívül semmi sem szól: holott a Gergely-fóle időszámítás már annyival is kívánatosabb, mivel szent férfiú, egy pápa rendezte, előrehaladottabb csillagászati ismeretek alapján, mig amaz pogány ember munkája és a régi pogány világnak csak az egyház részéről föntartott emléke, maradványa. Kimutatja a szerző, hogy politikai tekintetben is mily üdvös volna a naptáregyesitós mely a 200 ezernyi magyar ajkú gör katolikust föloldaná a hazaflatlanság sokak részéről szándékosan és rész akarattal terjesztett vádja alól. Nemzetgazdasági szempontból az országnak is hasznára lenne, mivel a vegyes házasfelek a családi béke kedvéért kétszer is ünnepük ugyanazt az ünnepet és igy hiába való módon sok hasznos munkás kéz van munkát- lansángra, tétlenségre kárhoztatva és a közvagyonnak az államháztartásban oly fontos gyarapítása megbénittatik. Többek között igy kiált fel az ideális lelkű pap : ,8 volna-e hát oly hitvány gondolkozásu keresztény, ki nem találná szebbnek és üdvösebbnek, ha a világ ugyanazonrgy Megváltójának dicső feltámadásünnepét nemcsak nóha, de mindég egyszerre ünnepelné a keresztény világ?“ A mü- vecske ára csak 20 kr. Kapható Lővy Adolf könyvkereskedésében. Jövedelme a szerncsi szegény görög kát. iskola javára forditattik. Egyesületi élet. Nyilvános köszönet. Wallis Oyuláné grófné Öméltósága, aki a a tűzoltó-egyesületet keletkezése óta mindenkor kegyes pártfogásában részesítette, Ambrózy Nándor jogügyi igazgatója által mai napon a tüzoltó-egyesületi bál alkalmából, és az egyesület segélyalapja javára kezemhez 25 forintot juttatott. Midőn ezen összeg átvételét elösmerem, egyszersmind a grófné Öméltóságának kegyes adományáért az egyesület nevében is hálás köszönetét mondok. S.-A.-Ujhely, 1898. jan. 29. Dókus Gyula, egyesületi elnök. A tokaji kaszinó ez évi rendes közgyűlését f. hó 8-án tartotta Füzesséry Ödön elől- ülése mellett, szépszámú tagok jelenlétében. Fénykövy Jakabnak a kaszinó jegyzőjének gondos jelentéséből felemlítjük, hogy az elmúlt évben a tagok száma 56-ról 63-ra emelkedett s igy a kaszinó anyagi állapota teljesen kielégítő. Az évi jelentés tudomásul vétele után megejtették a tisztujitást, illetve a régi tisztikart újra megválasztották. A sátoralja-ujhelyi városi kaszinó, saját alaptőkéjének gyarapítására, f. évi február hó 19-én, azaz tizenkilencedikén (szombaton) a városi színházban zártkörű táncestét rendez. — A s.»a.-újhelyi izr. népkonyha-egyesület jan. 1-tői 14-ig összesen 628 ebédet osztott ki teljesen díjtalanul. Ezalatt az idő alatt pénzbeli adományokkal járultak: Reichard Dá- vidné 1 ft, özv. Schwarcz Mórné 2 ft, Mandel Imréné 1 ft, Keiner Edéné 2 ft, Szepessi Ar- noldné dr.-né 2 ft, Ligeti Józsefné dr.-nó 1 ft, Pollner Benőné (Makrancz) 1 ft, azonkívül Schön Miksáné 5 ki. liszt, 1 ki. cukor, 74 ki. mák, Kun Frigyesné 5 ki. rizs, 5 ki. borsó, 5 ki. kása, 1 ki. cukor, Schwarcz Bernáthné 20 ki. kása, 25 ki. bab, Roth Józsefné 15 ki. fehér liszt, Schön Vilmosné dr.-nó 10 ki. rizs, 5 ki. só, Glück Samuné 2 ki. só, 2 ki. rizs, 2 ki. kása, 1 ki. árpadara, 74 ki. paprika, Gottlieb Ignácné 5 ki. rizs, 5 ki. bab, 1 zsák krumpli, Róth Vilmosné 3 ki. rizs, lVa 1. zsir. Fogadják a kegyes adakozók az egyesület hálás köszönetét. (Beküldetett.) A Malbisch-Arumim egyesület“, melynek célja az izr. iskolás-gyermekek felruházása, Tokajban folyó 19-én szépszámú és díszes közönség jelenlétében tartotta múlt évről beszámoló nagygyűlését, A főrabbi megjelenése után a magyar nemzeti himnuszt zenditettók rá az V. és VI. oszt.-beli növendékek. A főrabbi megnyitó és az egyesület célját s jelentőségét fejtegető beszéde után Fénykövi jegyző olvásta föl tartalmasán megirt szép jelentését, melyben elmondta, hogy 1888-ban 22 férfiú 1—1 ft be- tétellel, tehát 22 fttal vetette meg ez egyesület alapját, mely csekélyke mustármag azóta terebélyes fává növekedett; azóta összesen 1316 ft bevétel mellett 1100 ftot adott ki, a jelenben pedig 200 ft alaptőkével rendelkezik s fennállása óta 143 szegény tanulót látott el 306 ruhadarabbal. Ez idő szerint van az egyesületnek 3 alapitó, 3 tiszteletbeli és 60 rendes tagja. A folyó évben 22 iskolás-gyermek kapott csizmát és más ruhadarabot. — Isten tartsa meg a vezető férfiak életét, hogy működésűk mellett a nemes célú egyesület mások okulására s a tokaji izr. egyház büszkeségére növekedjék s virágozzék ! r. 1. A szerencsi ..általános ipartestület“ saját pénztára javára, a f. évi február hó 5-én, a „Nagy szálló“ dísztermében zártkörű tánc- mulatságot rendez.
