Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-06-19 / 25. szám
zeti nyelv érdekében valóságos gyógyintézetté kell átalakulni, ha szolgálni akar ama szép mondásnak, hogy; »Nyelvében él a nemzet!« Oh, de maga az iskola is beteg az anyanyelv s a helyes beszéd tanítása, illetve az elért eredmény tekintetében. A zengzetes magyar nyelv kedves harmóniája énekszerüvé, ritmusa pedig szétszaggatott ízléstelenséggé van itt alacsonyulva. A gyermek, ki sejp kiejtéssel jön fel az iskolába, hasonló nyelvhibával kerül ki onnan. De menjünk tovább és lássuk meg, hogy mit tehet a népiskola a szép előadás fejlesztése iránt ? Ha erre nézve a népiskola szerepét tekintjük, azt kettős irányúnak mondhatjuk. Először, a már meg lévő hiányok- és fogyatkozásokat s a hibás beszéd ízléstelenségeit irtogatja, másodszor pedig a helyes beszéd, a szép előadás magas célja felé, a rendelkezése alatt álló eszközök fel- használása mellett napról-napra törekszik. Az előbbire nézve a tanító feladata, hogy úgy a selypítés, mint a tájszólás és énekszerü hanghordozásnak eszthetika-ellenes voltát a növendékekkel megértesse s másodszor ezzel kapcsolatban a szép beszéd iránti kedvet és törekvési vágyat azok szivébe igyekezzék becsepegtetni. De lássuk tovább a népiskola működését. Ha a szabatos beszéd művészetét vizsgáljuk, úgy találjuk, hogy az egyenes összeköttetésben van úgy a fiziológia és phonatikával, mint a tapasztalati lélektannal. Hogy ez igy van, igazolják a hibás beszédüek, a dadogok, kik épen szervi hibák következtében nélkülözik a helyes beszédet (Roboz után). Ily szempontokból az iskola mit sem tehet, nem lévén ha'almában a test- és élettani törvényeknek a helyes beszédre irányuló okaival szabadon rendelkezni. A népiskola csak a nyelvtani sajátságokra és nehány tapasztalatra támaszkodva, törekedhetik ideális célja felé a szép előadásra vonatkozólag. Térjünk át röviden a nyelvtani sájátságokra. Tudjuk, hogy a nyelv mondatokból, ezek szókból, s szók pedig hangokból állanak A magyar nyelvben körülbelől 35 — 39 hangot szoktun'; megkülönböztetni, magán- és mássalhangzókat. Valamint az éneklésben gyakran felszokták a hangokat cserélni, úgy a beszédben is elferdítve szokták sokan kiejteni. Ha pedig az nem tisztán ej- tetik ki, sérti a fülérzéket. Ki ne halottá volna a sziszegő hangokat felcserélve a ,r« et »l«-ként kiejteni, vagy pedig az egyes szavakban előforduló magánhangzók időértékét tévesen használni ? Itt pozitív szabályul azt állíthatjuk fel, hogy minden betű a neki megfelelő hangon ejtessék ki, továbbá, hogy a rövid és hosszú magánhangzók időértéke pontosan megtartassák. De menjünk tovább! Minden nyelvnek meg van a maga hangsúlybeli sajátsága. A magyar nyelvben nyelvtani, értelmi és érzelmi hangsúlyt szoktunk megkülönböztetni. Mig a nyelvtani hang lendület a szónak első tagjára esik, addig az értelmi és érzelmi hangsúly a mondat benső tartalma szerint változik. Nem lévén szigorú helyzeti szabályhoz kötve az értelmi és érzelmi hanglendület szükséges, hogy a beszélő egyéniség a darab szellemébe hatoljon be, mert csakis igy jöhet rá a helyes hangsúlyozásra. Az értelmi és érzelmi hangsúlyozásra nézve tehát meg kell jegyeznünk, miszerint, ha egy teljes beszéd, vagy olvasmány felolvasása, illetőleg elszavalása előtt állunk, a szép olvasás szempontjából szükséges, hogy eleve tisztába legyünk azzal, miszerint hol van legélesebben körvona lozva, hol domborodik ki leginkább az illető darab- legfőbb részlete, mert a hullámszerű hang- lendületnek a legmagasabb fokát mindig az ilyen helyen kell alkalmazni. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a tanítványokkal előbb a darab minden részletét gondosan elemeztessük s csak azután próbáljuk azt előadatni, mert a legfőbb részletnek, a darab magvának és élének felkeresése, különösen gyermekeknél lehetetlen. Jegyezzük meg még a következőket. Általános szokás a gyermekeket mindjárt kezdetben arra szoktatni, hogy a beszéd- és értelemgyakorlat, vagy a lecke és vers előadása alkalmával a legfelsőbb hangjait használja, idetőleg kiabáljon. Nem tekintve azt, hogy a hangszálak általában a hangot előidéző orgánum tulfeszitése termé szetellenes, de mindig áll az, hogy az erőltetett kiabálás a szép érzéket és Ízlést sérti; aztán meg, lehet-e ott várni a hangnak hullámszerű emelkedését és esését, hol a kiindulás hibás ? Itt igazán alkalmazható Mole ama mondása, hogy ; >a középhang használata nélkül nincs siker az előadásban.« Mi tegyük hozzá, hogy ez a legtermészetesebb, innen lehet a darab sajátsága szerint legbiztosabban emelkedni és esni. Sőt hiszem, hogy az éneklésszerii iskolai hanghordo • zást e hang általános használata fogja az iskolából kiszorítani. Különbség van aközt, mikor a pathetika adatja a magas hanghordozást s a közt, mikor az külső parancs és befolyás által idéztetik elő. De menjünk tovább. Valamint az éneknek, a zenének, úgy a beszédnek is van időértéke. Némely beszéd lassan mozog, mint a nehéz hőm pölygő folyam, másik gyorsan fut, mint a hegyi patak. Azt hiszem, hogy az időértéke magának a műfajnak is van befolyása. Az értekező, fejtegető próza időértéke a lassú folyóvízzel, a fordulatos beszéd pedig az élénken hullámzóan helyezhető párhuzamba. (Vége köv.) Sikolya Antal, ev. ref. tanító. Schneider Jakabné oki. tanítónő lolyó hó 29-én délután 3 órakor tartja meg magán- növedékeivel szavalással egybekötött zongoravizsgálatát a stquo izr hitk. iskolájának IV. fiúosztály nagytermében, melyre a t. szülőket és érdeklődő közönséget szívesen meghívja. A ,.s -a.-újhelyi kereskedelmi tanonciskola“ évzáró vizsgáját folyó hó 19 én d. u. 3 órakor tartja meg, mely vizsgára a t. kereskedő urakat és az érdeklő közönséget szívesen meghívja. Schneider Jakab, Lővy Adolf, isk. igazgató. isk. bizotts. elnök. A s.-a.-újhelyi stquo izr, hitközség iskolájában ez évzáróvizsgák következő sorrendben lesznek megtartva : Junius 19 én d. e. 11 órakor a Karolineum polg. osztályait látogató izr. leánynövendékek hittan! vizsgálata. Jun. 25-én d. e. 10 órakor az I—II. fluoszt. hitt. vizsgája. d. u. 3 in-ív. . 26 d. e. 8 I—II. flu osztály vizsgája. > V d. u. 3 I—II. leány oszt. „ * 27 d. e. 9 » III. flu osztálály , d. u 3 » III. leány oszt » 28 d. e 9 » IV. flu osztáiy „ » d. u. 3 IV. leány oszt. 29 d u. 9 n V. VI. VII. leány o. , unius 30 án d. u. 4 órakor záróvizsgái ünnep szavalással, torna és ének vizsga, nói kézimunka kiállítás, jutalmak kiosztása. A szülőket és tanügybarátokat szívesen látja az iskolai igazgatóság. A s.-a. újhelyi ,.aut. orth izr. népiskoládban az ez évi nyilvános évzáró vizsgálatok f. hó 27-én, hétfőn, lesznek; d. e. 9 órától az I. és II., d. u. 3 órától a III. és IV. osztályokban. E vizsgálatokra a t. szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja. S. A.-Ujhely, 1898. jun. 16. — Az iskolaszék. Értesítés. A helybeli nyilv. 6 oszt. elemi leányiskolámban az évzáró vizsgálatok f. hó 22-én tartatnak meg, melyekre az igen t. szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívom. — A vizsgálatok reggel 8 órakor, délután 2 órakor kezdődnek. S.-A.-Ujkely, 1898. junius hó 16 Kiváló tisztelettel : Kaufmann Ármin, isk. tulajdonos. A gálszécsi állami elemi iskola megünnepelte junius 8 át még pedig majális képében. Reggel 8 órakor az iskola tornaterén a szépen felöltözött növendéksereg előtt az isk. igazg. tanítója hazafias ünneplő beszédet mondott s utána az iskola énekkara elénekelte a »Szózatot,« a »Himnuszt« s több hazafias dalt, mire a király éltetésével a növendégsereg megindult az erdő felé, hol esti 10 óráig maradtak. A mulatságon részt vett Molnár Béláné őnagysága is, ki sze- retetreméltóságával mindenkit megnyert. rl. A b.-szerdahelyi községi elemi népiskolában a koronázási évforduló f. hó 8 án lett megtartva. Az ünnep a »Király Dal“ cimü — két hangra betanítva — ének eléneklésével vette kezdetét, minek utána következett Polák József községi tanító megnyitó beszéde és a nap jelen tőségnek magyarázata. Majd felváltva követték egymást a gyermekek ez alkalomra betanult szavalatai és az énekek. Végül a Kölcsey Himnuszt énekelték el és Király, Haza éljenzésével cigányszó mellett kirándult az egész ünneplő közönség a közeli füzesbe, hol késő estig a legnagyobb annimóval mulattak. r. 1. Közgazdaság. Terményvásár Ujhelyben. A zemplén vármegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának határozatához képest, a múlt 1897. év folyamán a vármegye területén mutatkozott rósz termés következtében elhalasztott'terményvásárt a jelen évben okvetetlenül megtartja s annak helyét és idejét S.-A.-Ujhely be, a f év augusztus havára egy később meghatározandó napra tűzte is. Erre a terményvásárra nemcsak az egyesület r. tagjait, hanem vármegyénk gazdaközönségét olyan kérelemmel hívjuk meg, hogy részvételével annak sikerét előmozdítani a közügy és édes mindnyájunk. érdekében szíveskedjenek. Mert a gazdasági világban lábrakapott s ma már uralkodni látszó áramlattal a gazda csak úgy és annyiban képes megküzdeni, ahogyan és amennyiben érdekeit közös erővel, közös egyetértéssel és vállvetve iparkodik megmenteni. Tagadhatatlan, fájdalom, hogy a gazdára rósz idők járnak, amelyeket a folytonos panasz- szál nem hanem csak úgy orvosolhatunk, ha teszünk: teszszük azt, amit tenni kinek-kinek hatalmában áll; teszszük úgy, hogy mindnyájunk érdekében egyforma és egyenlő megvédésben részesüljön. Mert ha magunkért nem teszünk semmit: mit és mennyiben várhatjuk másoktól a saját bajunk orvoslását ? Segíts magadon — igy szól ak irás — és az isten is megsegít: a gazdára illiz a legjobban. A gazdasági egyesület azért vállalja el a közvetítést, s azért nem retten vissza semmi áldozattól, mert szentül meg van győződve, hogy az ilyen termény vásár, rendezése, ha kellő pártfogásban részesül, kell, hogy a gazdaközönség anyagi előnyére váljék. És a kellő pártolást mi csak reális alapokon nyugvónak tudjuk és gondoljuk. Mert nem elég az és talán legkevésbé elég, hogy a kereskedelem ellen van a termelő — néha jogosan, néha, de ritkán, jogtalanul — elkeseredve ; magának a termelőnek is a legreálisabbnak kell lennie, Csak úgy és ezzel szüntethetjük meg a mindenhol tapasztalható rayonnirozást, amely csak a gazda hátrányára szolgál. A gazdasági egyesület abban a tántoríthatatlan meggyőződésben van, hogy e terményvá sár rendezése az eladó és vevőközönség határozott előnyére válik. Mert úgy nagyterménykeres kedőinket, mint malmainkat, sörgyárainkat meggyőznénk arról, hogy vármegyénk éjszaki részeinek kivételével a többi részeken oly terményeket tudunk produkálni, amely termények kivitelre s egyébb fogyasztásra is elsőrendüek, Épen azért szádékozik állandósítani ezt a terményvásárt, illetve a folyó évtől kezdődőleg minden évben, augusztus havában egy ilyen terményvásár megtartását vette tervbe. A cél magában szép és üdvös; a kivitel sikere a t. gazdaközönségtől függ; attól a gaz- daközöns^gtől, amelyről megvagyunk győződve, hogy a közügy érdekében mindenha az áldozattól sem riadt vissza. Ma nem áldozatról, hanem saját magunk helyzetének könnyítéséről van szó. Tájékoztatásul a következőket emlitjük meg : A terményvására bejelenthető a) búza, b) árpa, c) rozs, d) zab. e) repce. f) lóhere és g) lucerna. Az e nemű terményekre való bejelentések határidejét valamint a minták beküldésének napját később fogjuk közzé tenni. Bővebb felvilágositással s ez ügyre vonatkozó értesítésekkel az egyesület titkári hivatala a legszívesebben szolgál. S.-A.-Ujhe'yben, 1898. junius 12-én. A rendező bizottság nevében : Kán, g. e. alelnök. Meczner Gyula, Szerviezky Ödön, ig. választmányi tag. ig. választmányi tag. Kapás L. Anrél, g. e. titkár- • Sátoralja-Ujhelyi piac. 1898. június 17. i. o. II. o. i. o. II. °, ft kr ft |kr ft kr f t kr 16 gr. zsemlye __ 2 — ■ — Paszuly loo t 8 — 7 00 kilgrammonkint » 1 » — 10 09 Abajdóc-kenyér 22 20 Aszaltszilva too 1. 28 — 26 — Rozs-kenyér 18 — 16 » 1 » — 36 — 28 Marhahús — 52 — 44 Orlött dara 100 ^ 20 18 7Borjúhús — 56 — 52 ■ » — 23 — 20 Bárányhús — 40 — 36 Tatárka too liter — —— Sertéshús — 56 — — » 1 » — 20 — 16 Szalonna — 7068 Burgonya ioo liter 2 80 2 40 Viasz gyertya Öntött gyertya 1 50 46 1 44 20 Életnemtiek: Szappan — 24 — 22 Búza i mmázsa 12 40 11 60 Egy tojás — 2 — — Kétszeres 1 mm.— — — s kiló mák — 36 — 34 Rozs i mmázsa 9 30 9 00 » . vaj — 80 — 75 Malátaárpa t mm 7 00 7 60 Sertészsír — 80 — 76 Árpa 1 mm. 7 00 6 50 Liszt too kiló 25 — 20 80 Zab I mm. 7 60 7 40 » 1 » — 26 — — Kása I mm. 11 — 9 't Borsó loO kiló 18 __,| 16 Kukorica i mm. 6 30 6 00 > I » — 20 — 18 Spiritusz I liter — 70 — — Lencse 100 » 12 — 8 00 » áioo Tralles0 — 72 _ 68 » i » 14 9 Sav. káposzta r ko. 12 10
