Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-06-19 / 25. szám
CSARNOK. V. Irénkc emlékkönyvébe. Pazar, bő kézzel szórta rád az ég A női szépség összes kellemét. Királyi rózsák, lengő liljomok, Ha látnak, érzik, nincs előjoguk : Mi rajtuk egyen-egyCn megkapó, Te rajtad az mind együtt látható. Szép vagy te, szép, oh lányka légy is az, Mindenkor ifjú, szép örök tavasz. De hogy rózsáid meg ne tépje majd Kaján módon az elfutó idő, Üh jöjj kö el, füledbe súgom azt, A mit véletlen ástam én elő, Egész közel, hogy meg ne hallja más, E titkot tudni másnak árulás ! Pecsét alatt meghagyva szó) a pont Egy nő joga ez, másnak el ne mondd. Aztán meg más ki is név thet ám, Mert ócska s furcsa lesz a patikám. De hogy ne végén kezdjem, halld tehát: Temetőben magános kő jel állt. Belepte már sok számos év moha, De élő lény nem ment felé soha. Miről regél, — e kérdés vitt oda, — Beroskadt sírja, omladó pora 1 ? Hagytak vájjon a mélyén álmodok Letűnt korukról egy-egy lábnyomot ? Mely lassan bár, de bizton elvezet Ahoz, mi múlt csupán s emlékezet. S mig gondolat igy gondolatra jő, Előttem áll a régi, barna kő. Hideg szelével rám legyint a múlt, Hogy olvasom, betűzöm megfakult, A nyugvóról beszélő pár sorát, Mely tudvágyomra hangot ennyit ád : „Kilencven évet élve szép maradt, A titka rejtve áll e kő alatt; Ez megtanít, szálljon bár év, idő, Hogyan maradhat mindig szép a nő.“ Elgondolni egy röpke pillanat: Minő kincs rejlik itt e kő alatt. Lelkem haboz még s tétovázva áll, De megfoganva gondolatja már. Oly szörnyű kincs a földé nem lehet S bár tiltsa el mély tiszta kegyelet, Az élőkért, kikért van rá jogom, A hantokat igy hagyni nem fogom. Szentségtörő ugyan, ki sirt felás, De már ez Írás meghatalmazás, Akárcsak szent parancsként mondaná, Titok van itt, kulcsáért szállj alá! S aztán az élők kínja nem jog-e Leszállani a sírok mélyibe ?! Háborgatni a sírokat kevés Ahoz képest, hogy mily szégyenkezés A nőre látni vékony ráncokat, Mi szépségéből ám levon sokat. Határzatom akármint forgatom Legyen bár bűn, a sirt megbolygatom És lázasan, mohón munkál kezem, A föld szétválva porlik késemen. A hant kemény, munkám lassan halad, Jut rá időm tűnődni ezalatt: Mit rejt e föld ? 1 Nagy titka mi lehet ?! Hogy ápolá e nő a kellemet ?! Hogy jött nyomára annak, mit magunk Meg nem fejthettünk, sem nagy századunk ? 1 Hanyagságáért ki sem dob ránk követ Ma is minden nő mindent elkövet, Hogy aggkorán se hagyja meg magát. Sőt őszszel élje szép tavasz-korát. Hisz az, ki itt mulasztást emleget, Legbűnösebb ép’ mindenek felett. Az iskolába járogat csupán, De hivatását tudja már a lány. Az i betűt még nem tanu'ta meg, A íoncsor hasznát tudja vegyileg. Konyhák gőzén az arca hamvait Nem kockáztatja müveit lány ma itt. A selymes, formás, szép iehér kezek, Miket az ég ölelni rendezett, Vörösre nem nyúlnak mosás alatt, Ha néha fognak enni kanalat. Az istennői karcsú termetet Nem pupositják varrva gö nyeteg. Sőt felkeléstől késő esteiig A test hosszú sétákkal edzetik A legféltetebb drága kincs miatt Komoly lány többször öltönyt váltogat. Ha meg-megjő a női hivatás S anyává lesz, tisztét betölti más, Hogy fő-fő éke, a darázs-derék Ne öltsön fel bővebb kiterjedést Egyszóval minden eszközt összevon, Hogy kelletne ne hulljon hervadón, De mindent kárba, hasztalan csinál, A férje klubba, kávéházba jár ; Magához kötni, nincsen arra mód, Töri fejét bár rajta szörnyű mód Mig igy ezek átfutnak lelkemen, A rejtett tárgyat végre föllelem, Mely egy titkot a föld színére hoz, Kezembe már az ócska vasdoboz, Arcom pir futja, égi, szent öröm, Mig izgatottan zárát feltöröm, Előttem már a drága kézvonás Avult lapon — de mily csalatkozás Recept helyett fakó két görbe sor, Melyet tán jobb, ha el se olvasol. Esetlenül ügyetlen ostoba, Ki hallott ily kenőcsről valaha ? ! Szerette házát, élt övéinek. Nem zsúrozott és nem biciklizett. Janka (Károly. a Vármegyei Hivatalos Rész. 1294. sz. Zemplén-vármegye kir. tanfelügyelőjétől. Felhívás a t. iskolai Elöljáróságokhoz. A Nagymélt. vallás és közokt. m. kir. minis- terium 1897 évi december hó 15-én kelt 72.370 számú rendelete folytán Wodianer F. és fiai budapesti könyvkereskedőcég kiadásában népiskolai és kisdedóvodai építkezési minta-tervek és utasítások jelentek meg. — E minta-tervek által az iskola fentartóinak teljesen biztos és megbízható tájé kozás van adva arra, hogy iskolájuk és kisde dovodájukat a legkülönbözőbb építkezési viszonyok között a törvény, a hygienia és paedagogia kö- vételményeinek minden tekintetben megfelelően építhetik, még pedig a nélkül, hogy költségvetések és elösmerésekről kellene gondoskodniok. Amidőn erre a t. iskolai Előljárózágok becses figyelmét felhívni szerencsém van, egyszersmind kérem, hogy ezen kedvező alkalmat felhasználva, a lentebb említett építkezési mintaterveket minél számosabban megszerezni szíveskedjenek. Az összes tervek és utasítások ára együttesen 1 ft 50. kr. bérmentes küldéssel t ft, 80 kr S.-A -Ujhely, 1898. évi április 19-én Nemes Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő. 2535./I. 98. A szerencsi járás íőszolgabirá/ától. Körözvény. Kis Dobsza községbe folyó hó 12 én egy 2 éves, világos pej, homlokán csillagos csikó tévedt és Zsebesi István községi biró által gondoz- tatik. Felhívom igazolt tulajdonosát, hogy a csikó átvétele végett 30 nap alatt annál inkább jelentkezzék, mert ennek eltelte után a csikó mint gazdátlan jószág nyilvános árverésen tog eladatni. Szerencsen, 1898 junius 16 Pintér István, főszolgabíró Nyilt-tér.*) Másolat. A tokaji járás íőszolgabirájától. 440/V.1897. szám. Frits Gyula tokaji lakosnak Olay Lajos tokaji lakos elleni hamis bor forgalomba hozatala iránti panaszos ügyben a megejtett nyomozat és a budapesti állandó szakértő borvizsgáló bizottságnak tolyó évi junius 23-án 290/97. szám kiadott szakértői véleményének leküldése után a tokaji járás főszolgabtrája a mai napon következő ité letet hozott: ítélet. Olay Lajos 36 éves ág. ev. nős gyermektelen, tokaji lakos, vegyes kereskedő, kiszolgált katona, büntetlen előéletű panaszlott az 1893. évi XXIII. t.-cz. 5. §. d) pontjában ütköző kihágásban vétkesnek kimondatik, s ezért az ugyanazon t.-cz 12 §-a értelmében Tokaj város közegészségügyi czéljaira fordítandó 25 frt pénzbüntetés és 27 frt 57 kr. vizsgálati és eljárási költségeknek l5 nap különbeni végrehajtás terhe alatti lefizetésében elmarasztaltatik. Jelen Ítélet jogerőre emelkedése után azonnal panaszlott költségén a »Zemplén« hírlapba egyszer közzé- tétetni rendeltetik. Indokok: Mert panaszlott kihallgatása alkalmával önmaga is beismerte, de mert a nyomozat is megállapította, hogy az üzletében mért és a pincéjében talált 14 hordó törkölybora azon jelzés »Törkölybor« reá jegyezve nem volt, s azt az üzletében minden jelzés nélkül árusította, továbbá a hit alatt kihallgatott tanuk egyező vallomásaik, s a becsatolt »vizsgálati iv« által be igazoltatott, hogy vádlott kereskedő törköly borait mint »bort« jelentette be adó alá, és üzletében mint valóságos »bort« hozta forgalomba, tekintettel azonban azon enyhítő körülményekre, hogy törkölybornak egy literjét 20 krért árulta, miből a vevői is feltétlenül következtethetik, hogy 20 krért jó minőségű tiszta bort nem vehetnek; te kintettel arra, hogy panaszlott hasonnemü kihágásért még büntetve nem volt, ebbeli cselekményét egész őszintén beismerte, és tettét egész leplezetlenül feltárta, de különösen tekintettel arra, hogy a 290/97. számú állandó szakértő bizottság véleménye is törkölybornak találta a be•) Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szert. küldött mintákat, mindezeknél fogva panaszlott az 1893. évi XXIII. t.-cz. 5. §. d) pontja érteimé ben 25 frt pénzbüntetés és 27 frt 57 kr. vizsgálati és eljárási községeknek megfizetésére ítélendő volt. Az Ítéletnek a vármegye hivatalos lapjában vdó egyszeri közzétételét azért kellett elrendelni, mert a Tokaj-Hegyalja borainak veszélyeztetett hitelét és jó hírnevét csak úgy lehet megvédeni, ha az ellene elkövetett bűnös cselekmények megtorlása nyilvánosságra hozatik. Ezen Ítélet panaszló és panaszlottnak Írásban kiadatni rendeltetett azzal, hogy ezen ítélet ellen netaláni fellebbezésüket az ítélet kézbesítésétől számított 3 nap alatt akár szóval, akár Írásban beadhatják. Tokaj, 1897. augusztus 23 Füzesséry Ödön sk. főszolgabiró. Másolat. T. Zemplén-vármegye alispánjától. 217/897. kih. szám. Tekintetes főszolgabiró ur ! Az Olay Lajos tokaji lakos ellen panaszos ügyben 440/97. szám alatt hozott I-ső fokú Ítélet elleni panaszlott részéről 504/97. szám alatt beadott felebbezés folytán az ügyet felülvizsgálván, az I ső fokú Ítéletet, mely szerint panaszlott az 1893. évi XXIII. t.-cz. 5. § d) ponjtába ütköző hamis bor forgalomba hozatala cimü kihágásban vétkesnek kimondatott és ezért 25 frt pénzbüntetés, 27 frt 57 kr. költség fizetésében elmarasztalhatott, és az ítélet a »Zemplén« hivatalos lapban közzététetni rendeltetett, saját indokainál fogva Il-od fokulag helybenhagyom, és az iratokat Tekintetes főszolgabiró urnák további eljárás céljából kiadom. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1897. évi szeptember hó 7-én. Matolai Etele sk. alispán. Másolat. T. Zemplén-vármegye Alispánjától 56. kih. Tekintetes főszolgabiró ur 1 Olay Lajos, lakos kereskedőnek hamis bor forgalomba hozatala által elkövetett kihágási ügyében a nagy méltóságú belügyministerium folyó évi 178 kih. szám alatt kelt III-ad fokú Ítéletét másolatban, az iratokkal együtt további megfelelő intézkedés végett kiadom. Kelt S.-a- Ujhelyben. 1898. évi április hó 29-én alispán helyett: Dókus sk. főjegyző Másolat. Magyar királyi belügyminister. 178. kih. szám, Zemplén-vármegye közönségének Sátoralja-Ujhe- lyen A vármegye alispánjának m. évi szeptember hó 7-én 217, kih. sz. a kelt II. fokú ítélete, melyszerint a tokaji járás főszolgabirája által hozott I-ső fokú ítélet helybenhagyásával Olay Lajos tokaji lakos, kereskedő, hamis bor forgalomba hozatala az 1893. évi XXIII. t -ez. 5. § ának d) pontja alapján 25 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 3 napi elzárásban, továbbá 27 frt 57 kr. eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az Ítéletnek pedig a »Zemplén« cimü hivatalos lapba való közzététele elrendeltetett, az elmarasztal által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva helybenhagyatik oly kiegészítéssel, hogy panaszlott terhére rótt kihágás törköly bornak a többi borok között »törkölybor1 megjelölés nélkül történt raktározása áltál követtetett el. Miről a vármegye közönsége m évi október hó 6-án 234. sz. a. kereskedelemügyi minister úrhoz intézett alispáni jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett további eljárás végett érte- sittetik. Budapesten, 1898. évi márezius hó 23-án. A minister meghagyásából: Dr. Sélley sk. ministen tanácsos. 208/V. sz. A tokaji járás főszolgabírójától. Az I, II és III fokú ítéletek másolatának hiteléül Tokaj, 1898. junius hó 12-én. Füzesséry Ödön, főszolgabiró. Nyilatkozat. Alólirott, mint a görbersdorfi tüdőbetegek klimatikus gyógyintézetének tulajdonosa, segíteni akarván a szenvedő emberiségen, örömmel hozom nyilvánoságra, hogy gyógyintézetemben a I „Margit“ gyógyforrás I (Beregrmegrs’-e) 1879. óta állandóan a legjobb eredménynyel alkalmazom a légutak hurutos bántalmai- nál. A legtisztább lelkiismerettel ajánlom ezen kiváló gyógyvíz alkalmazását orvostársaimnak és a mellbajokban szenvedő emberiségnek is. A görbersdorfi gyógyintézet tüdőbetegek számára Dr- Römpler Tódor.
